A JÁRVÁNYHELYZET TOVÁBB SÚLYOSBODIK, DE A MAGYAROK CSAK NEM HAJLANDÓK OTTHON MARADNI

QUBIT
Szerző: SÁNDOR LÁSZLÓ
2021.03.24.

A techcégek mobilitási adatai azt mutatják, hogy a múlt heti munkanapokon sem volt kevesebb a mozgás Magyarországon, mint egy héttel korábban.

A Magyar Orvosi Kamara hétfőn kiadott közleményében azt kéri mindannyiunktól, hogy

- tervezzük meg a bevásárlást, lehetőség szerint hetente maximum 1 alkalommal menjünk boltba,

- közeledik a tavasz, az egyedül végzett kerti munka veszélytelen, de ne a barkácsáruház legyen az új pláza, ahol közösségi életünket éljük,

- mellőzzük a tömegközlekedési eszközöket,

- ne látogassuk szeretteinket, ne találkozzunk barátainkkal, jelenleg ezzel vigyázunk a legjobban rájuk,

- ne menjünk hétvégén a közkedvelt parkokba, tavakhoz, kirándulóhelyekre,

- kerüljünk minden halasztható utazást, belföldön is,

- idén maradjon el a húsvéti rokonlátogatás, locsolkodás, hogy jövőre is meglocsolhassuk szeretteinket.

A magyar okostelefonok forgalmából tudjuk követni, betartjuk-e az orvosok kérését. Emlékeztetőül: az alábbi grafikonok azt mutatják, hogy egy-egy nap mi változott az egy héttel korábbi helyzethez képest. Ez kiszűri a hétvégenként szokásos ingadozásokat (bár egy hétfőre eső nemzeti ünnep, mint most március 15., teremt egy egyszeri lassulást és visszagyorsulást).

A Facebook adataiból azt számoljuk, hány százalékkal több magyar felhasználó maradt egész nap otthon (egy hatszáz méteres körzeten belül), illetve hány százalékkal kevesebb környéket látogattunk, mint az előző héten. Ezeket az adatokat megyénként is bemutatjuk. A Google számaiból azt látjuk, hogy hány százalékkal kevesebbet látogattak a telefonok tulajdonosai bizonyos helyszínéket, mint például kisboltokat. Itt a több kategória miatt csak országos számokat mutatunk. (A múlt héten derült ki, hogy a kormány szakértői a mobilszolgáltatók cellainformációi alapján is egészen hasonló mintákat látnak a színfalak mögött.)

A Google számai alapján a múlt heti munkanapokon még 4 százalékkal többet is voltunk munkahelyen, mint egy héttel korábban, és nem töltöttünk több időt otthon, mint az előző héten. (A piros és a fekete vonalak a vízszintes nulla körül mozognak az ábra jobb szélén, míg egy héttel korábban alatta is maradtak, azaz minden nap lassabb volt, mint az egy héttel előző.) Az élelmiszerboltok és patikák látogatottsága (zöld vonal) viszont tovább lassult a lezárások második (és az eredeti tervek szerint utolsó) hetén...

ITT OLVASHATÓ

LANTOS GABRIELLA: LASSAN SIRALOMHÁZZÁ VÁLIK AZ ORSZÁG

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.03.24.

„Mától megszűnik a közfinanszírozott egészségügyi ellátás! Az önkormányzati szakrendelők is a városi kórházak irányítása alá kerülnek. A szakorvosokat és ápolókat a kórházakba irányítják át. A jobban képzett háziorvosok is a Covid osztályokon dolgoznak.” Így kezdődik Lantos Gabriella mai Facebook bejegyzése. Az Új Világ Néppárt egészségügyi szakpolitikusa azt mondja, ez már teljes mozgósítás, egészségügyi hadiállapot, de nem fatális véletlen folytán szabadult az országra, ezért van egy felelős, úgy hívják, Orbán Viktor, aki mindig késve, mindig gyenge és mindig rossz intézkedéseket hoz.

Mi vár ezek után a nem koronás betegekre?

Amióta ezt a posztot kitettem, rengetegen reagáltak, és azt írták le, hogy már eddig sem volt ellátás, mi tud még ennél is kevesebb lenni? Nagyon sok ember hosszan, nagyon részletesen írta le a saját, vagy a családja valamilyen tagjának a kálváriáját, vagy több ember kálváriáját, arról, hogy az elmúlt egy évben hogyan nem jutott ellátáshoz a legkülönfélébb betegségekkel, a legkülönfélébb településeken. Most ebből visszavenni…! Ha csak minden második orvost és minden második ápolót fognak átirányítani a szakrendelőkből a Covid-osztályokra, akkor már effektív nem lehet orvoshoz jutni a közfinanszírozott ellátásban Magyarországon. Hiszen már most is alig lehetett. Ha még a háziorvosok közül azokat is átirányítják, akiknek van legalább plusz egy szakvizsgája, akkor az alapellátás is megszűnik. Ez pedig konkrétan Alaptörvény ellenes...

A Covid miatt sorra zártak be a kórházi belosztályok is. Mérhető-e a járulékos veszteség?

Még nem lehet mérni. Az egyetlen, amit már lehet látni, az az, amit a KSH a tavalyi plusz extra halálozásokkal kapcsolatban közzétett, és az 14 ezer ember volt. Ők nem covidosként voltak nyilvántartva, és meghaltak. Ez a szám nem lesz kevesebb az idén sem. Tavaly novemberben 60 százalékkal többen haltak meg, mint az azt megelőző novemberekben, és még decemberben is 40 százalékkal többen, mint az előző decemberekben. És hol volt az a járványhullám ahhoz, ami most van?!

Mikor lesz mérhető ennek a vesztesége?

Ameddig az extra többlethalálozásokat a KSH nem zárja le arra a hónapra számítva, addig nem. És ez békeidőben is körülbelül két-három hónap, mert nincs egy automatikus anyakönyvi nyilvántartási rendszer, ami a KSH-ba azonnal átmenne, hanem emberi munkával kell kitisztogatni az adatokat. És ez a szám ezalatt a két-három hónap alatt nem kevesebb lesz, hanem több.

Most csak azt lehet látni, hogy mi történt 2020-ban, de azt most már világosan és kristálytisztán. Azt, hogy mi történik most, sajnos csak egy félév múlva lehet majd látni, de a már említett Facebook beszámolókból is arra számíthatunk, hogy az nem lesz jó...

ITT OLVASHATÓ

MOK-TITKÁR: "ÚGY ÉREZZÜK, A KÖZVÉLEMÉNY ÉS A DÖNTÉSHOZÓK JELENTŐS RÉSZE MINTHA NEM FOGNÁ FEL A BAJ MÉRTÉKÉT"

HVG / ITTHON
Szerző: SERDÜLT VIKTÓRIA
2021.03.24.

A nyitásról szóló üzenetet sokan érthetik úgy, hogy valójában nincs olyan nagy baj, pedig most az lenne a megfelelő üzenet, hogy a következő néhány hetet még szánjuk rá a bezárkózásra – indokolta Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara titkára, miért volt szükség javaslataikra a súlyosbodó járványhelyzet kezeléséhez. Az intenzív terápiás szakorvos szerint ha nem tartjuk be a szabályokat, eljuthatunk oda, hogy Európában már nem Bergamo, hanem valamelyik magyar nagyváros lesz az elrettentő példa.

hvg.hu: Hétfőn a közvéleménynek és a döntéshozóknak szánt javaslatokat hozott nyilvánosságra a Magyar Orvosi Kamara elnöksége a súlyosbodó járványhelyzet teendőiről. Ebben azt kérik, hogy a lakosság csak rendkívül indokolt esetben mozduljon ki otthonról, valamint felvetik a további szigorítások szükségességét. Miért és mi alapján érezték, hogy most kell kiadni ezt az állásfoglalást?

Svéd Tamás: Leginkább azért, mert a december óta csökkenő esetszámok miatt az általános hangulat sokáig inkább reménykedő volt, hátha megússzuk. A harmadik hullám altatott minket egy darabig, azt vártuk, hogy majd a karácsonyi rokonlátogatás és a szilveszteri bulik után néhány héttel érkezik, de nem így történt, és ez mindenkit bizakodással töltött el. Most pedig hirtelen és durván itt van a nyakunkon, mégis úgy érezzük, a közvélemény és a döntéshozók jelentős része mintha nem fogná fel a baj mértékét...

ITT OLVASHATÓ

JUTALOM LEHET A KÍNAI MINISZTER BUDAPESTI LÁTOGATÁSA

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2021.03.24.

„Egyértelműen politikai és nem szakmai látogatásra jön Budapestre a kínai védelmi miniszter, vizitje fontos Orbán számára, akinek a súlya csökkent Európában, s orientálódnia kell kelet felé, tájékozódni arról, mire számíthat a jövőben ott és onnan” – mondta a Hírklikknek Odze György. A korábbi diplomata (aki a többi között Pekingben is teljesített szolgálatot) egyetlen szakmai témát tart elképzelhetően a hét második felére várt látogatáson, s ez összefügghet a kínai hadsereg intézményeiben folyó komoly vegyvédelmi és orvosi kutatásokkal. A magyar hatóságok éppen a napokban hagyták jóvá a koronavírus elleni, a kínai hadsereg által kifejlesztett CanSino vakcinát.

A Népszava diplomáciai forrásokból értesült arról, hogy a hét második felében Budapestre jön Vej Feng-ho kínai védelmi miniszter, a Magyar Nemzet pedig a látogatás részletekeiről is adott némi információt. A lappal a Honvédelmi Minisztérium tudatta, hogy a kínai védelmi miniszter Európai körutazásának első állomásaként jön Budapestre, Benkő Tibor honvédelmi miniszter 2019-es kínai látogatásakor tett meghívásának eleget téve. A gesztusértékűnek nevezett látogatáson lehetőség nyílik a belső ellenőrzés területét érintő, valamint a katonai egészségügyi szolgálatok közötti együttműködésről szóló, 2019 őszén köttetett kétoldalú megállapodások áttekintésére, megerősítésére – áll a közleményben.

A Kína-szakértő Odze György – portálunknak nyilatkozva – elképzelhetőnek mondta, hogy magyar részről szeretnének együttműködést kialakítani a kínai hadsereg vegyvédelmi és orvosi kutatásai területén (ami iránt már korábbi kormányok alatt is volt érdeklődés), „de a két hadsereg mértéke annyira eltérő, hogy ennek megvalósulása szinte elképzelhetetlen” Csak, hogy értsük, mire gondol: Kína hadseregének a létszáma kétmillió, s van mellé egy félmilliós tartalékos bázis is; a költségvetése évi 350 milliárd dollár; a pekingi díszőrség létszáma gyakorlatilag akkora, mint az egész magyar hadseregé...

ITT OLVASHATÓ

PÉNZÜGYKUTATÓ: A MAGYAR GAZDASÁG HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI 2020-2021-BEN - ELHÚZÓDÓ JÁRVÁNY, LASSÚ KILÁBALÁS

PÉNZÜGYKUTATÓ 

Szerző: Pénzügykutató Zrt.
2021.03.24.

ÖSSZEFOGLALÁS

Több mint egy éve tombol világszerte a Covid-19 okozta járvány, és még nem látszik a vége.

2020-ban a pandémia előidézte keresleti és kínálati sokkok a második világháború óta nem tapasztalt visszaesést okoztak, különösen a fejlett országokban. A járvány hatására megszakadtak a nemzetközi termelési láncok, 10 százalékkal zuhant 

az áruk és szolgáltatások globális kereskedelme.

A magyar gazdaság 5 százalékos visszaesése az európai mezőnyben közepesnek számít, ám a közép-kelet-európai térségben az egyik legrosszabb teljesítményt tükrözi, jóllehet a magyar kormány látszólag jelentős, a GDP 30 százalékára rúgó összeget fordított a kettős krízis leküzdésére. A nagymértékű visszaesésben a magyar gazdaság nyitottsága és a járműiparra koncentrálódó exportszerkezete mellett a nem kellően hatásos válságkezelés is szerepet játszott.

A magyar kormány – a „munkaalapú” társadalom eszményére hivatkozva – nem pótolta elégséges mértékben a járvány miatt kieső jövedelmeket, és így nem ösztönözte kellően a gazdaság fő hajtómotorját jelentő fogyasztást. A hatásos válságkezelést az is gátolta, hogy a járvány okozta egészségügyi és gazdasági krízis leküzdésére létrehozott tetemes pénzalapok jelentős hányada valójában nem a kitűzött célokat szolgálta, hanem korábban eldöntött, illetve hatalmi vagy üzleti haszonszerzést szolgáló fejlesztéseket finanszírozott.

A válságkezelés eredményességét a magyar kormánynak az a tévesnek bizonyult feltevése is rontotta, hogy átváltás volna az egészség és a gazdaság védelme között. A tavaly őszi lezárások és az idén tavaszi szigorítások emiatt bekövetkezett késlekedése a Covid-halálozási
ráta tragikus megugrásához vezetett – anélkül, hogy érzékelhető gazdasági haszonnal járt volna.

A teljes sajtóanyag itt olvasható.

ITT OLVASHATÓ

A HAZAKÖLTÖZÉS DILEMMÁI

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2021.03.24.

Amikor egy évvel ezelőtt kitört a járvány első hulláma, viszonylag sok, építőiparban dolgozó szakember tért vissza Magyarországra. Azonban a hazaköltözés sokak esetében nem volt tartós, persze akadnak kivételek is. A dilemma nem kicsi.

Egyik oldalon a magyarnál (még mindig) magasabb átlagkereset, a megspórolható pénz, a másikon viszont sokszor a család, a barátok hiánya, a kényelmesnek nem feltétlenül nevezhető szálláskörülmények - élethelyzete válogatja, ki miként dönt (és döntött) a „hazatérni vagy kint maradni” kérdésben egy évvel ezelőtt.

A bizonytalanság miatt akkor viszonylag sokan visszaköltöztek Magyarországra, ráadásul vonzó lehetett az is, hogy a szakemberhiány miatt az elmúlt években a fizetések is feljebb mentek...

ITT OLVASHATÓ

MÁR A JEGYBANK IS A KORÁBBINÁL NAGYOBB DRÁGULÁSRA SZÁMÍT - GYŰLNEK A KOCKÁZATOK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.03.24.

Bár átmeneti megugrások elképzelhetőek, az infláció elszabadulásától nem kell tartani – állította a jegybank elnöke, Matolcsy György (a képen). A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mindenesetre korábbi prognózisát megemelve az idén már majdnem négy százalékos inflációt is elképzelhetőnek tart.

A Monetáris Tanács (MT) 2021. március 23-i ülését követően Matolcsy György értékelte, elemezte a magyar gazdaság helyzetét. Mint hangsúlyozta: le kell győzni a vírust, megőrizni az árstabilitást, és persze helyre kell állítani a növekedést. Szerinte jó úton haladunk, az elmúlt 100 év leggyorsabb helyreállását várhatjuk. A 2021-ben prognosztizált 4-6 százalékos növekedéssel az idei év végére helyreállítható lehet a 2019-es év. Ez Matolcsy szerint ez „kanyarban előzést” jelentene. A kitűzött cél realitását azzal bizonyította, hogy Kína, USA és Izrael is 6 százalékos, illetve afeletti bővülést vár az idén.

Nem csak a növekedési számokat (korábban 3,5 százalékos bővülés volt az alsó határ) emelte meg az MNB. Jelentősen felfelé módosították az idei inflációs prognózist. A korábban várt 3,5-3,6 százalék helyett 3,8-3,9 százalékos drágulási ütemre számítanak 2021-ben. Bár átmeneti megugrások elképzelhetőek, az infláció elszabadulásától nem kell tartani – állította Matolcsy. Az MT kommentárja szerint a drágulás a második negyedévben megközelíti majd az 5 százalékot...

ITT OLVASHATÓ

FERENC PÁPÁRA VÁRVA

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2021.03.19.

...Amíg a pápa korunk nagy kihívására, a menekültválságra irányítva a világ s benne a katolikusok figyelmét azt hangsúlyozza, hogy valamennyi menekültben „jelen van Jézus, aki, mint Heródes idején, menekülni kényszerül, hogy életben maradjon. Arcukban ismerjük fel az éhező, szomjazó, ruhátlan, beteg, idegen és bebörtönzött Krisztust, aki lelkiismeretünkhöz szól”, addig Erdő Péter bíboros a menekültválság kezdetén „az Istennel, a törvény Szerzőjével dialogizáló” lelkiismeretet a jogászkodás bürokratikus nyelvezetére felcserélve ezt mondta: „az egyházak nem jogosultak arra, hogy befogadjanak menekülteket. Ez tilos: ha így tennének, akkor embercsempészek lennének.” Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök a menekültkérdést pedig már szigorúan e világi aktuál- és pártpolitikai dimenzióba helyezte, mintha csak az ő országa – Jézus országával ellentétben – kizárólag ebből a világból való lenne, egyértelművé téve, hogy ezek „nem menekültek, ez egy invázió, a legtöbbjük cinikus és arrogáns viselkedést tanúsít”, ezért „méltatlan őket támogatni”, következésképpen „teljesen egyetértek a miniszterelnökkel, a pápa ezzel szemben nem ismeri a helyzetet”.

Természetesen a regnáló magyar politikai hatalom és a hozzá kötődő intézmények, szervezetek és személyek szembenállása az egyházfővel messze nem pusztán a menekült- és migránskérdésből fakad, az éles és jól érzékelhető konfliktus jóval tágabb kereteket ölt.

A pápa a középkori keresztény teológiai bölcseletben gyökerező és a modernkori katolikus egyház társadalmi tanításának középpontjába állított közjó (bonum commune) fogalmát tekinti irányadónak. A COVID-élmény és a világ „rejtett pandémiái”, az éhezés, az erőszak, a szegénység, a klímaváltozás vagy a biztonságpolitikai kihívások világossá teszik a közös erőfeszítés szükségességét és megkerülhetetlenségét s egy új, egyetemes testvériség megvalósításának célul tűzését: egy olyan új „mi” fogalmat, amelyhez tartozva közös az otthonunk. Ferenc pápa hangsúlyosan tér vissza újra és újra Pál apostolnak a Rómaiakhoz írott levele alábbi részéhez: „Az egész teremtett világ együtt sóhajtozik.” Az egyes nemzeti államok már nem képesek az egyetemes közjóról gondoskodni, mi több, immár saját államuk népességének közjavát sem tudják országhatárokon belül biztosítani. Egy-egy világjárvány, a klímaválság, a nemzetközi biztonságpolitika, a lassan kezelhetetlenné váló és rendkívüli feszültségekhez vezető szociális ellentétek, a gazdagság és a szegénység ollójának két szára közötti vészesen növekvő távolság aligha kezelhető Záhony és Hegyeshalom között, mintegy megmaradva a nemzeti határok szuverén terepén. Kiváltképp, hogy a közjó nemcsak az anyagi javakat és a biztonságot jelenti, hanem – értelemszerűen – az emberi személy méltóságát és jogait egyaránt.

A világban zajló s visszafordíthatatlanná vált integratív trendek, a gazdasági és pénzügyi globalizáció a globális biztonság, a globális környezetvédelem és a globálisan értelmezett egyetemes emberjogi és humanitárius alapelvek érvényesítését teszik szükségessé, azaz az univerzális és szupranacionális jelentést öltött közjó kérdését. Ennek az erőfeszítésnek volt az egyik dokumentuma Ferenc pápának és Ahmed et-Tajjebnek, a kairói al-Azhar nagyimámjának a közös nyilatkozata, amely igen bölcsen nem a világvallások hitbeli közeledésének ab ovo képtelenségét tűzte ki céljául, hanem az „emberi testvériség” nevében – egyebek mellett – a terrorizmus, a korrupció, a társadalmi igazságtalanság, az egyenlőtlenség vagy a legkülönfélébb hátrányos megkülönböztetések elleni közös fellépés szándékát...

ITT OLVASHATÓ 

ÉLET ÉS IRODALOM 2021/11. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE 

(1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2021/11. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE 

(2. RÉSZ)

TÖRVÉNYBE FOGLALJÁK A JAVÍTÁS JOGÁT, ÉLJEN A PIACI VERSENY!

QUBIT
Szerző: HEGYESHALMI RICHÁRD
2021.03.23.

Egy New York-i technikus meglenget egy Pentalobe csavarhúzót, mire világszerte megváltoznak a műszaki cikkek javíthatóságára vonatkozó törvények. Hogy hangzik? Tündérmesének elég béna, de szerencsére igaz. Az elektronikus eszközök szabad javításához fűződő jogát követelő-támogató tömeg, úgy tűnik, mostanra kritikus méretűvé duzzadt. Mi mással magyarázhatnánk, hogy világszerte a szabad javításhoz való jog, a right to repair törvénybe iktatására készülnek?

- Az Egyesült Királyságban nyáron foglalhatják törvénybe a right to repairt. Az EU-s szabályozásokkal harmonizáló törvénytől a brit jogalkotók azt várják, hogy tartósabbá és olcsóbbá válnak tőlük a műszaki cikkek; hogy csökkenni fog a gyártás nyersanyagigénye; és hogy évi 1,5 millió tonnával kevesebb elektronikai hulladék fog keletkezni.

- Tavaly augusztusban az amerikai demokrata párt is benyújtott egy törvényjavaslatot, ami a koronavírus-járványra hivatkozva arra kötelezi az orvosieszköz-gyártókat, hogy oldják fel a készülékeik gyári korlátozásait. Ezenkívül egyre több a civil kezdeményezés is; a farmer- és traktoroslobbi különösen erős (ez utóbbiról még lesz szó).

- Az Európai Bizottság egy tavaly márciusban megjelent, a körforgásos gazdaság akciótervét ismertető dokumentumban megemlítette, hogy az Európai Unióban a right to repair szabályokat 2021-től a telefonokra, a tabletekre és a laptopokra is kiterjesztik.

Nem kapjuk, hanem visszakapjuk

A javításhoz való jognak van egy másik, a lényeget jobban megragadó angol neve; a fair repair law, vagyis a tisztességes-méltányos javításhoz való jog. Tisztességes, amennyiben a gyártó nem gördít fölösleges akadályokat a vásárló elé, ha az szeretné megjavíttatni az elromlott eszközét; és méltányos, amennyiben a gyártó ahhoz sem ragaszkodik, hogy csak ő végezhesse el a javítást, ott, ahol ő akarja, és annyiért, amennyiért nem szégyelli...

ITT OLVASHATÓ

A GAZDAGABB FIDESZES VÁROSOK TÍZMILLIÁRDOKKAL TÖBB UNIÓS TÁMOGATÁSHOZ JUTNAK, MINT A SZEGÉNYEBB ELLENZÉKIEK

G7.HU
Szerző: FABÓK BÁLINT
2021.03.24.

Egy hónapja számoltunk be arról, hogy a magyar állami turisztikai hivatal (MTÜ) mennyire aránytalanul osztott szét több tízmilliárd forint közpénzt fideszes és ellenzéki vezetésű városok között. Hiába él nagyjából ugyanannyi lakos ezeken a településeken, a fideszes vezetésű önkormányzatok közel 

500-szor annyi támogatást kaptak, mint az ellenzéki irányításúak.

Míg a kormánypárt által irányított önkormányzatok több mint 32 milliárd forint turisztikai támogatást kaptak, az ellenzékiek mindössze 68 milliót. A nem fideszes vezetésű települések nem csak a turisztikai költések miatt kerülnek hátrányosabb helyzetbe. Például miután a kormány tavaly bejelentette az önkormányzatok legfontosabb bevétele, az iparűzési adó csökkentését, számos fideszes vezetésű önkormányzatot kompenzáltak egyedi döntésekkel.

Ezeknél is nagyobb bevételi forrást jelenthetnek a települések számára az uniós támogatások. A 2014-2020 közötti uniós források felhasználását kezelő Széchenyi 2020 program révén összesen közel 500 milliárd forint szétosztásáról döntöttek a megyeszékhelyek és Budapest önkormányzatai javára (összesen pedig a teljes programban 11 ezer milliárd forint kiosztásáról született döntés).

Fontos megjegyzés, hogy ez az összeg nem ad teljes képet, mivel csak közvetlenül az önkormányzatoknak adott támogatások szerepelnek benne. Az önkormányzati cégek, helyi kormányhivatalok, tankerületi központok vagy szakképzési centrumok támogatásai további százmilliárdokkal segítették a megyeszékhelyek és Budapest fejlődését...

ITT OLVASHATÓ

MIÉRT IS HINNÉNK AZ ORBÁNI ÍGÉRETEKNEK, AMIKOR SORRA HAMISNAK BIZONYULNAK?

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2021.03.24.

Csak kapkodja a fejét az ember: repkednek a dátumok és a számok arról, hogy mikor hány embert fognak beoltani Magyarországon, mikor érjük el ezt vagy azt az átoltottsági szintet. A legtöbbször még egymásnak is ellentmondó előrejelzések a propagandagépezet akadozását jelzik. Miután Orbán Viktor is azokat a prognózisokat szajkózza, amelyeket aktuálisan a szájába adnak, ő az, akit a legjobban a szaván lehet fogni. Nem a levegőbe beszélünk: kigyűjtöttük, hogy a kormányfő január óta milyen előrejelzésekkel dobálózott az interjúiban. S az orbáni közlésekkel szemben bemutatjuk a valós helyzetet, a tényleges számokat, dátumokkal együtt.

Január 15.: Egy hétvégén legalább másfél millió embert tudunk beoltani

„...egy közepes tempóban egy nap alatt, hétvégi, tehát szombat-vasárnapról beszélek, legalább 500 ezer embert tudnak garantáltan beoltani a magyar közigazgatás, illetve egészségügy emberei. Ez a nyugodt tempó. Ez azt jelenti, hogy egy hétvégén ez legalább másfélmillió ember...Most lehet, hogy nem érdemes túlfeszíteni a húrt, és inkább két hétvégét kell erre majd fordítani...Az oltási kapacitása Magyarországnak sokszorosan meghaladja az unióból jelenleg érkező vakcinamennyiséget”...

ITT OLVASHATÓ

BLINKEN: A NATO-NAK REAGÁLNIA KELL AZ OROSZ ÉS KÍNAI AGRESSZIÓRA - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.03.24.

Az EU törvényhozásában öt politikai frakció cselekvőbb fellépést tart szükségesnek Magyarországgal és Lengyelországgal szemben – írja a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban Frankfurter Rundschau. A szervezet eddig azzal indokolta tétlenségét, hogy meg akarja várni az Európai Bíróság állásfoglalását magának a mechanizmusnak a jogszerűségét illetően. Első alkalommal érkezik amerikai külügyminiszterként Európába Antony Blinken, hogy a transzatlanti értékeket képviselje és hangsúlyozza a külpolitikai fellépés fontosságát első sorban Kínával szemben.

A Frankfurter Rundschau kommentárban foglalkozik azzal, hogy az Európai Parlament ultimátumot készül intézni az Unió központi végrehajtó testületéhez a jogállamiság ügyében. Az EU törvényhozásában öt politikai frakció cselekvőbb fellépést tart szükségesnek Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Azt követeli a brüsszeli Bizottságtól, hogy június elsejéig kezdje meg a tavaly decemberben elfogadott új jogállamisági mechanizmus tényleges érvényesítését, ellenkező esetben a parlament fontolóra veszi, hogy mulasztás miatt eljárást kezdeményez a Bizottsággal szemben a luxemburgi székhelyű Európai Bíróságnál. Katarina Barley, az EP egyik alelnöke úgy fogalmazott, hogy ez figyelmeztető lövés az Európai Bizottságnak.

A Bizottság arra hivatkozva tétlenkedik egyelőre, hogy meg akarja várni az Európai Bíróság állásfoglalását magának a mechanizmusnak a jogszerűségét illetően, mert azt a magyar és a lengyel kormány nemrég megtámadta a bíróságon. A szociáldemokrata Barley, Németország volt igazságügyi minisztere szerint azonban a magyar és a lengyel keresetbeadásnak nincs felfüggesztő jogi hatálya, az uniós csúcsvezetők által jóváhagyott jogállamisági klauzula január elseje óta érvényben van.

A frankfurti lap értelmezése szerint ez a záradék az Unió történetében most először lehetővé teszi – nem csupán a bírói függetlenség elleni fellépés, hanem a média járszalagra kényszerítése esetén is – az uniós támogatások megvonását a jogsértő államtól. Megjegyzendő, hogy ebben a kérdésben erősen megoszlanak a vélemények, és többen felhívják a figyelmet arra, hogy a médiaszabadság sérelme esetén meglehetősen nehéz bizonyítani, hogy az közvetlen, súlyos veszélynek teszi ki uniós pénzek felhasználásának a szabályszerűségét – márpedig annak, hogy a szankció alkalmazható legyen egy állam ellen, ez a feltétele. A Frankfurter Rundschau mindenesetre most a médiafüggetlenséget is egyértelműen a jogállamisági záradék fogalmi körébe eső ügyekhez sorolja.

Az Európai Parlament, amely a tervek szerint ezen a héten szavaz ez előterjesztésről, a lap szerint nagy többséggel fogja azt elfogadni, hiszen egyaránt mögötte állnak a kereszténydemokraták, a szociáldemokraták, a zöldek, a liberálisok és radikális baloldaliak.

Blinken: A NATO-nak reagálnia kell az orosz és kínai agresszióra

Most pedig arról, hogy az Egyesült Államok külügyminisztereként először jár Európában Antony Blinken, aki Brüsszelben részt vesz a NATO-országok külügyminiszteri értekezletén. Blinken tegnap külön találkozott a visegrádi négyek diplomáciájának az irányítójával. Az eseményről a magyar állami hírügynökségnek beszámoló Szijjártó Péter a témák közt említést tett sok mindenről, így a terrorizmus elleni közös küzdelemről, az amerikai beruházásokról, az Izrael melletti kiállásról, a Nyugat-Balkán integrációjáról, az energetikai infrastruktúra-fejlesztésről.

Ehhez most hadd tegyem hozzá azt, ami az MTI felsorolásából kimaradt. Ned Price, a washingtoni külügyminisztérium szóvivője a találkozóról szóló közleményében egyebek közt kitért arra is: Blinken hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a NATO adjon választ az új fenyegetésekre és kihívásokra, köztük Oroszország és Kína növekvő agresszivitására. Az amerikai külügyminiszter emellett aláhúzta a transzatlanti értékek fontosságát, amelyek a NATO-szövetség alapját képezik.

Ennyit a különtalálkozóról. Blinken európai útja kapcsán egyébként a londoni Financial Times arról ír, hogy az Egyesült Államok és az Európai unió újra közös erőfeszítéseket kíván tenni a mind tolakodóbb Kína megfékezése érdekében. Az amerikai diplomácia irányítója Brüsszelben nem csupán a NATO keretein belül folytat megbeszéléseket, hanem Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is a tárgyalópartnere, és vele elsősorban Kínáról konzultál.

A Financial Times úgy látja: Európában Donald Trump választási veresége után ugyan lehetőséget láttak az európai-amerikai párbeszéd felújítására Kínával kapcsolatban, ám az öreg kontinensen többeket meglepett az a nyers, harsány, konfrontatív hangnem, ami jellemezte Blinken minapi alaszkai találkozóját a kínai külügyi vezetőkkel. A lap megszólaltatja Maaike Okano-Heijmans Ázsia-szakértőt, a holland Clingendael intézet elemzőjét, aki szerint az új amerikai kormányzat színpadias nyitójelenete nem jelenti azt, hogy Washington ne lenne nyitott az őszinte párbeszédre Pekinggel.

Kína nemzeti méltóságát védi

Az alaszkai Anchorage-ban lezajlott amerikai-kínai külügyi találkozóról a Hongkongban megjelenő South-China Morning Post, vagyis a Dél-kínai Reggeli Posta azt írja: Kína megmutatta az Egyesült Államoknak, hogy nem szabad alábecsülnie Peking eltökéltségét nemzeti méltóságának megőrzésére. Azzal kapcsolatban, hogy az amerikaiak és az európaiak felhánytorgatják Kínának az ott élő muszlim ujgurokkal szembeni bánásmódot, a hongkongi lap érdekes felvetéssel él: a 21. század legsúlyosabb humanitárius válsága nem Hszincsiangban, hanem Jemenben bontakozott ki, és ha etnikai üldöztetésről van szó, akkor – idézet következik – „mi a helyzet az ukrajnai magyar kisebbséggel, azokkal a muszlimokkal, akik Kasmír India által ellenőrzött részében élnek, vagy éppen a palesztinokkal”? Idézet vége.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

ELHUNYT 249 BETEG, 7587 ÚJ FERTŐZÖTT A STATISZTIKÁBAN

TELEX
Szerző: THÜRINGER BARBARA
2021.03.24.

- Napi új fertőzöttek száma: 

  7587 (az előző napihoz képest +2106)

- Elvégzett tesztek száma: 

  33 316 (az előző napihoz képest +14 037)

- Napi új halálos áldozatok száma: 

  249 (az előző napihoz képest −3)

- Kórházi ellátást igénylők száma: 

  11 805 (az előző napihoz képest −68)

- Lélegeztetőgépre szorulók száma:

  1423 (az előző napihoz képest +34)

- Első dózissal oltottak száma: 

  1 696 110 (az előző napihoz képest +59 674)

- Ebből második dózissal is beoltottak száma: 

  494 520 (az előző napihoz képest +12 700)

Szerdán először volt 12 százalék fölött a lélegeztetőgépen lévők aránya, a második hullám csúcsán ez 8,5 százalék volt.

Kedden minden eddiginél több ember, 252 vesztette életét koronavírusban. A helyzet annyira súlyos, hogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke azt mondta, hogy az eddigieknél is szigorúbb, kéthetes zárásra lenne szükség. Kincses Gyula szerint az élelmiszerboltokon és a patikán kívül gyakorlatilag mindent be kellene most zárni. A MOK arra kéri a lakosságot: tudatosabban szervezze meg a bevásárlásokat, kerülje a társaságot és a tömegközlekedést...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

KÍRÉRLETI KOMMENTEK: VÉGRE PONTOS FELTÉTELT MONDOTT A NYITÁSRÓL ORBÁN VIKTOR - VÉGLEG SZAKÍTOTT OROSZORSZÁG ÉS BRÜSSZEL LAVROV SZERINT

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2021.03.23.

Addig nem tudunk nyitni, ameddig minden hatvanöt év fölötti regisztrált nincs beoltva, mondá Isten Ostora, aki leginkább a magyar népet veri.
És, hát hol is mondta volna máshol, mint az Egyszülős Központ budapesti épületében, ahol családvédelemmel foglalkozó - szerinte - reprezentatív szervezetek vezetőivel, meg a miniszterelnökkel szemben közismerten kritikus Varga Judittal találkozott, igazlátás céljából.
Én ugyan szívesebben láttam volna a résztvevők között például L. Ritók Nórát és hasonlóan hiteles társait, akik tudják is, miről beszélnek, de lássuk be, nem lehet valaki egyszerre hiteles és orbánimádó, szelektálni kell, mint lassan a covidosok és egyéb betegek között a kórházakban.
Hogy mikből élnek emberek itt, ebben a nagybani tolvajok paradicsomában, ahol képesek komolyan gondolni azt, hogy hazafias tett a magyar nemzeti színekkel kivilágítani egy tornyot Dubaiban, hacsak nem az a cél, hogy magyar sáskák lófejű kurvái el ne tévedjenek a sivatagban megpróbáltatásaik idején...

ITT OLVASHATÓ

AZ ÖNKORMÁNYZATI SZAKRENDELŐK ÁTVÉTELÉVEL A KORMÁNY ELISMERTE: TEHERBÍRÁSA VÉGÉHEZ KÖZELÍT AZ EGÉSZSÉGÜGY

MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2021.03.24.

Bár a kormányzati képviselők vagy a járvány elleni küzdelemben részt vevő szakemberek nem közölnek egyértelmű információkat azzal kapcsolatban, hogy mekkora a magyar egészségügy teherbírása, ám a kedd este megjelent friss rendelet arra enged következtetni, hogy nem rózsás a helyzet.

Ennek értelmében ugyanis a területileg illetékes kórházak szakmai irányítása alá kerülnek az önkormányzati szakrendelők a veszélyhelyzet idejére, mégpedig a hatékonyabb egészségügyi védekezés, a betegellátás és az egészségügyi dolgozók kiegyensúlyozottabb terhelése, és a védőoltási program végrehajtásának biztosítása érdekében.

A Koronavírus Sajtóközpont közleménye szerint az intézkedés lehetővé teszi, hogy a legkiélezettebb védekezési helyzetben egységes irányítás alá tartozzon az egészségügyi ellátórendszer, fokozva a vírus elleni védekezés hatékonyságát.

Kiemelték: a koronavírus-járvány most zajló harmadik hullámában minden eddiginél több a kórházi beteg és nagyobb terhelés alatt vannak a kórházak. Fontos, hogy az önkormányzati fenntartású szakrendelők és dolgozóik is szükség szerint részt vegyenek a járvány elleni védekezésben, és koordináltan lássák el betegellátási feladataikat, és az oltás tömeges szakaszában majd megfelelően végrehajtsák az oltási feladatokat.

A jogszabály ezért a veszélyhelyzet idejére a városi kórházakhoz telepíti a területükön működő önkormányzati fenntartású járóbeteg-szakellátók tekintetében a szakmai irányítási jogkörök gyakorlását, a járóbeteg-szakellátó szolgáltató működésének felügyeletét, és a javaslattételt a járóbeteg-szakellátó egészségügyi szolgáltató egészségügyi dolgozói és szakdolgozói jogszabályban meghatározott berendelésére. A jogszabály rögzíti, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt az egészségügyi intézmények folyamatos munkarendben működnek.

Emellett a kormányrendelet az irányító megyei intézmények (azaz a megyei kórházak, a vidéki egyetemi klinikai központok, a fővárosi centrumkórházak) hatáskörét kiterjeszti az illetékességi területen valamennyi egészségügyi tevékenység irányítására. Az irányító megyei intézménynél 24 órás vezetői ügyeletnek kell működnie.

A veszélyhelyzet ideje alatt az önkormányzati szakrendelők vezetői fokozott felelősséggel kötelesek vezetési, irányítási feladataik ellátására, különösen felelnek az általuk vezetett szakrendelő folyamatos, teljes körű, határidőben történő és valós adatszolgáltatásáért.

A szakrendelők vezetői kötelesek a hatékony és összehangolt védekezés érdekében az országos kórház-főigazgató védekezés megszervezésére vonatkozó utasításait végrehajtani, folyamatos kapcsolatot tartani az irányító szerv vezetőjével, az Országos Mentőszolgálattal, valamint a megyei, fővárosi védelmi bizottsággal. Az önkormányzati szakrendelőt működtető egészségügyi szolgáltató felelős az általa végzett védőoltási tevékenység jogszerűségéért, szabályszerűségéért, szakszerűségért – olvasható a Koronavírus Sajtóközpont közleményében...

ITT OLVASHATÓ

A HIT GYÜLEKEZETE A KÍNAI KOMMUNISTA PÁRT PROPAGANDÁJÁT TERJESZTI PÉNZÉRT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.03.22.

A Hetek, a Hit Gyülekezete hetilapja, a kínai kommunista párt irányítása alatt álló China Media Group propagandacikkeit közli fizetett hirdetésként. A Hetek című lapban rendszeresen és folyamatosan jelennek meg a China Media Group (X) megjelölésű propagandacikkei magyarul. A magát keresztény egyháznak valló Hit Gyülekezete pénzt csinál a kommunista propagandából. Még az sem zavarja, hogy Kínában ez a kommunista párt üldözi és bebörtönzi a keresztényeket, megsemmisíti a Bibliákat, az ujgur népesség körében népirtást folytat. Németh Sándor vezető lelkész a kommunizmus üldözöttjének mondja magát, de pénzért hajlandó kommunista propagandát is terjeszteni.

A China Media Group egy kínai állami propagandaszócső, amelynek feladata az, hogy a kínai kommunista propagandát terjessze az egész világon. A “Voice of China” néven is ismert China Media Group a kínai kommunista párt hazugságait, az elnyomó, népirtó kommunista párt propagandáját közvetíti, a kínaiak és a kommunista eszme terjeszkedését és elfogadtatását szolgálja az egész világon. A Hit Gyülekezete a jelek szerint pénzért hajlandó arra is, hogy ezt támogassa, és saját híveit (akik elsősorban a Hit Gyülekezete propagandaújságjának olvasói) a kínai kommunista párt hazugságaival etesse.

Mindez még akkor is meglepő, ha maga a Hetek is egy propagandaújság, amely ugyanúgy agymosást szolgál, mint a kínai kommunista párt propagandája, csak egy “keresztény” színezetű propagandával. Ez azonban semmiképpen nem egyeztethető össze ideológiailag a kínai kommunista párt ateista és keresztényellenes ideológiájával. Ám a pénz nemcsak áthidalja, hanem le is rombolja ezeket a gátakat, ami azt bizonyítja, hogy a Hit Gyülekezetének a pénz fontosabb, mint saját “keresztény” identitása, ideológiája és a Biblia tanítása. Pénzért bármit...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: AZ EURÓPAI PARLAMENT MIHAMARABB ÉLESÍTENÉ A JOGÁLLAMI SZANKCIÓKAT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.03.24.

Egyes országokban a jogállamiság olyan állapotban van, hogy az azonnali lépéseket követel. Ezért Strasbourg figyelmeztetést küldene az Európai Bizottságnak, hogy a testület mozduljon meg végre az ügyben.

Frankfurter Rundschau

Az Európai Parlament (EP) német alelnöke szerint Strasbourg figyelmeztetést kíván küldeni az Euópai Bizottságnak (EB), hogy az mozduljon meg végre a jogállami mechanizmus ügyében. Ellenkező esetben az EP panaszt tesz az EB ellen az EU legfőbb bíróságánál mulasztásos jogsértés miatt. A képviselők várhatóan ma szavaznak arról a határozati javaslatról, amely felszólítja Brüsszelt, hogy legkésőbb június 1-ig tegye közzé a múlt év végi csúcstalálkozón elfogadott szabályozás irányelveit, amelyek konkrétan meghatározzák, hogy mikor lehet és kell megvonni a támogatást azoktól az államoktól, amelyek megszegik a demokratikus normákat.

Elvileg a rendszer már januártól érvényben van, ám Ursula von der Leyen azt közölte, hogy a továbbiakkal megvárja, miként dönt az EU bírósága a vonatkozó magyar és lengyel panasz ügyében. Barley azonban most azt mondta, hogy a Parlament ultimátumot küld, mert a Bizottság nem meri megtorolni, ha egyes kormányok szembemennek a jogállamisággal. Pedig – tette hozzá a szociáldemokrata politikus, volt igazságügyi miniszter - Budapest és Varsó esetében a lépésnek nincs halasztó hatálya.

Rámutatott, hogy Lengyelországban már most is fegyelmi eljárással sújtanak bírákat, csak azért, mert ragaszkodnak az igazságszolgáltatás függetlenségéhez. Azon felül egy csomó pénz elfolyik a korrupció miatt és ezeket az összegeket lehetetlen visszaszerezni. A lap megjegyzi, hogy az indítványnak jó esélye van az elfogadásra, mert összesen öt frakció támogatja, köztük a négy legnagyobb.

Reuters

A jogállam olyan állapotban van egyes országokban, hogy az azonnali lépéseket követel. Ezt hangsúlyozza az Európai Parlamentben elfogadásra váró tervezet. A Reuters hírügynökség megjegyzi, hogy a bizottsági irányelvek nem szükségesek az új mechanizmus bevetéséhez, ám hogy kidolgozzák őket, az illetékesek szerint része annak a megállapodásnak, amely Magyarországgal és Lengyelországgal született, miután mindkettő az uniós gazdasági csomag megvétózásával fenyegetőzött.

A két kormány milliókat veszíthet, ha beélesítik a szankciókat. Viszont hogy most bevonták az ügybe az Európai Bíróságot, az azt jelenti, hogy a jövő évi magyar választásokig elvileg nem lesz semmi a mechanizmusból. Pedig ha, mondjuk, a politika befolyása alá vonja a bíróságokat, akkor nem lehet arra várni, hogy a helyzet tisztességes módon megoldódjon. A jelentés magyarázatként hozzáteszi, hogy Orbán Viktor az utóbbi évtizedben közpénzekből neki engedelmes üzleti elitet épített ki, ideértve családtagjait és közeli barátait, s ehhez sok milliárdot felhasznált a Brüsszelből érkezett forrásokból is.

Az EP ezek után úgy látja, hogy a halogatással a Bizottság nem tesz eleget kötelezettségének az uniós jog őreként.

Euractiv

Trócsányi László kitart amellett a fideszes álláspont mellett, hogy a Fidesz az európai kereszténydemokraták hibájából kényszerült szakításra az Európai Népptárttal, merthogy az balra tolódott. Az EP-képviselő, volt igazságügyi miniszter úgy véli, hogy a két fél válaszút elé került, a Néppártnak azonban ajánlatos volna felülvizsgálnia szerepét az európai politikában.

Az elválás okait magyarázva emlékeztet arra, hogy az eltelt időszakban az EU egy sor kihívással került szembe, és a pártcsalád csak egyre nehezebben tud hű maradni értékeihez, továbbá láthatólag nemigen képes összeegyeztetni a különböző megközelítéseket.

Mint írja, a politikai integráció elmélyítését övező kételyek vezettek a brit népszavazáshoz, miután a kérdés a nemzetállamok önállóságát érinti. Szó, ami szó, fűzi hozzá, Európa nem a legjobb formáját futotta az utóbbi 30 évben. A pártcsaládokon belül is különböznek a vélemények az ügyben, hogy merre menjen az EU. Az EPP inkább a föderáció felé hajlott, és nem vette figyelembe, hogy egyes tagországoknak más és más a történelmi tapasztalatuk és nem ugyanazt várják az uniótól.

Közép-Európa ugyanis sokáig totalitárius uralom alatt élt, amitől a nemzetállamok segítségével szabadult meg, ezért különösen ragaszkodik saját kultúrájához, hagyományaihoz, identitásához. Ezért fontosnak tartja, hogy képes legyen megvédeni magát. Ugyanakkor a földrész ereje mindig is a sokszínűségben rejlett. Ám az EPP elpuskázta ezt a lehetőséget és helyette az egyoldalú párbeszédet szorgalmazta, a baloldal szája ízének megfelelően.

Hogy még a járvány alatt is állandóan a jogállami mechanizmussal fenyegetőzik, az sokat elárul erről a véleményről. Miközben Magyarország a keresztény értékeket igyekszik védeni, támadja a baloldal, és egyre inkább az EPP is - a jogállamnak nevezett, teljesen elvont és ideologikus fogalmak alapján. Noha azok semmilyen kapcsolatban sincsenek a nemzetek hagyományaival.

Végül ez vezetett oda, hogy a magyar delegáció otthagyta a Néppártot, ami azonban elkerülhetetlen volt. Trócsányi a végén arra figyelmeztet, hogy ha az EPP nem kap észbe, akkor teljesen beolvad a baloldalba. A Fideszre ezek után az a feladat hárul, hogy megújítsa a kereszténydemokrata tradíciót és újjászervezze az európai politikát a jobboldalon.

New York Times

A szélsőjobbos Orbán Viktor tavaly még azzal verte a mellét, hogy milyen jól kezelte kormánya a járványt, most viszont azzal néz szembe, hogy rekordszámban halnak meg az emberek. Csak a múlt hónapban 4 ezer áldozatot követelt a fertőzés. A hátteret elemezve a lap rámutat, hogy a térség államai a siker láttán a nyáron feloldották a korlátozásokat, de ez visszaütött, így az utóbbi hetekben kapaszkodnak, hogy megfékezzék a károkat.

Magyarország és Szlovákia a Szputnyik V-től remél segítséget, bár a készítmény még nem kapta meg az engedélyt Európában. Ugyanez a helyzet a kínai szerrel is, amelyet szintén a magyarok használnak. Az egész régióban igen megosztott a politika, ezért a támadások kereszttüzében áll, hogy mit csinálnak a kormányok. De Budapesten egészségügyi szakemberek is kifogásolják, hogy a Fidesz teljesen következetlenül igyekszik kezelni a válságot.

A vakcinák különben nem kínálnak gyors megoldást, mert sokáig tart, amíg elég embert beoltanak velük. Addig viszont hamis biztonságérzetet adnak, így rengetegen leteszik a maszkot és nem tartják be az elővigyázatossági szabályokat. Ugyanakkor az Orbán-kabinet élen jár abban, hogy ne fogadja meg az éberségre vonatkozó intéseket. Ehelyett nemzeti konzultációt kezdett az újranyitásról.

A Politico a héten azt jelentette, hogy orosz és kínai oltóanyag ide vagy oda, Magyarország igen rosszul áll az oltókampányban. Ugyanakkor nem fogadja el, hogy több település is segíteni kíván. A bírálók szerint a miniszterelnök maga akarja learatni a babérokat, még akkor is ha ez azt jelenti, hogy az emberek csak lassabban jutnak védettséghez.

Karácsony Gergely úgy nyilatkozott, hogy az oltások megszervezése és dokumentálása teljes zűrzavart mutat. Sokat használna, ha igénybe vennék a nagyobb települések kínálta lehetőségeket, de ezt nyilvánvalóan nem vállalja be a hatalom, nehogy az ellenzék tőkét kovácsoljon belőle.

FT

Az Európai Uniónak elege van abból, hogy Ausztria rá akarja kenni a felelősséget, amiért Bécs nem rendelt elég oltóanyagot, ezért most a Bizottság pótlólag szét akar osztani 10 millió adag Pfizer-vakcinát, de abból nem kapna az osztrák kormány. Ily módon éleződik a viszony Béccsel, a holnap kezdődő, kétnapos on-line EU-csúcs előtt, miután Kurz kancellár azt követeli, hogy módosítsák a beszerzési stratégiát. Szerinte ugyanis az tisztességtelen és homályos.

A politikus a múlt héten maga mellé állította a bolgár, a cseh, a szlovén, a horvát és a lett kormányt, ám a többiek visszautasították a követelést, mondván, hogy minden tag a lakosságszámának megfelelő mennyiséget rendelhetett. Ha valaki nem használta ki a teljes kontingenst, a függőben maradt részt mások vehették meg.

Beavatott források szerint a viszályt mindenképpen meg kell oldani a legfelső szintű tanácskozás előtt, mert különben elvonja a figyelmet a fő feladatról, tehát hogy fel kell gyorsítani az oltásokat, mert újult erővel támad a vírus. Ugyanakkor – teszik hozzá – nem jó az, hogy Kurz bűnbaknak tekinti az uniót és „belpolitikát” folytat a szerek ügyében.

Die Welt

Az osztrák kancellár kitart amellett, hogy újra kell szervezni a vakcinák elosztását, noha azzal Németország sem ért egyet. Kurz arra hivatkozik, hogy a kérdés egyre jobban megosztja a kormányokat, a jelenlegi rendszerben viszont akadnak országok, amelyek lemaradnak az oltásban, így másodrendű tagokká sorolódnak vissza. Vagyis lesznek, akiknél május végére létrejön a tömeges védettség, másoknál viszont csak késő nyárra, esetleg csupán az év végére.

A politikus az ügyet fel akarja vetni a csúcson, mert szerint itt igencsak politikai kérdésről van szó. A német Európa-ügyi államminiszter ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy nincs szükség korrekcióra, mert a beszerzés tisztességet, átlátható és számot vet a szolidaritással. Roth úgy fogalmazott, hogy Ausztria és a többiek is vásárolhattak volna elegendő oltóanyagot a lélekszámuk alapján, de nem használták ki a lehetőséget. Ezért most semmi szükség nincs arra, hogy a történtekből viszályt kreáljanak.

Die Presse

Az Európai Uniót gyakorlati és stratégiai megfontolások egyaránt vezérlik, amikor nem kér az orosz vakcinából. Von der Leyen pl. azt kérdezte: hol készül az oroszoknál a szer, mert ahol a nyugati oltóanyagokat gyártják, azok az üzemek egytől egyik megkapták az európai hatóságok pecsétjét.

További hátulütő orosz szemszögből, hogy a termelés moszkvai bevallás szerint nagyjából szeptemberre, októberre futna föl. Csakhogy addigra már rég beoltják az európai lakosság túlnyomó többségét. Nem beszélve arról, hogy külpolitikai mérlegelések miatt több tagállam sem akar egy gyékényen árulni a Kremllel. Minden látszat ellenére még Németország sem, merthogy Putyin várhatóan visszaélne a helyzetével. Ettől főleg a lengyelek és a baltiak tartanak.

De nem túl lelkesek a franciák sem. Arra figyelmeztették a keleti partnereket, hogy óvakodjanak a Szputnyik V-től, amíg az nem szerzi meg az uniós engedélyt. Az orosz és kínai szerekről alkotott véleményen nem javított az sem, hogy a két ország titkosszolgálata tavaly behatolt az Európai Gyógyszerügynökség számítógépes rendszerébe és a konkurens szerekről szívott le adatokat. De ettől függetlenül a magyarok, csehek, szlovákok és ciprusiak már üzletelnek Moszkvával.

The Times

Szerbiában arra derített fényt a bíróság által engedélyezett nagy szabású telefonlehallgatás, hogy az államfő éveken át igencsak szoros kapcsolatban állt az egyik szélsőjobbos szervezet vezetőjével, akit az ellenzék azzal vádol, hogy az elnök utasítására el akarja hallgattatni a hatalommal szembenálló erőket. A hatóságok 2017-19 között több mint ezer beszélgetést rögzítettek Vucsics, a bátyja, az országos rendőrkapitány, illetve a szélsőséges mozgalom első embere között.

A csoportot nacionalista politikusok, maffiózók és futball huligánok hozták létre és tagjaik ellenzéki személyiségeket támadtak. Az alapításban szerepe volt a radikális brit Jim Dowsonnak, a szélsőjobbos Brit Nemzeti Párt tagjának, akinek érdeklődése a 6 évvel ezelőtti menekültválság során ébredt fel Európa iránt. Először Magyarországon nézett körül, majd hozzákezdett a szélsőséges irányzatok megszervezéséhez az egész kontinensen.

A szerbiai nyomozás alátámasztja azokat az állításokat, hogy Vucsics a verőlegények segítségével igyekszik megfélemlíteni ellenfeleit, habár közben azt sugallja mind az EU-nak, mind az USÁ-nak, hogy nagyon is megfelel normáiknak. Ám lehetetlenné tette a szabad sajtót és ellenőrzése alá vonta az állami intézmények javát. Ő maga azt mondja, azért fogadta a csoport vezetőjének hívását, mert a tisztesség így kívánta.

Az egyik belgrádi elemző intézet igazgatója úgy véli, hogy a politikus másokkal végeztette el a piszkos munkát. Így üzent az ellenzéknek, de a civileknek, valamint az újságíróknak is.

Kurier

Folytatódnak a nemtelen támadások Tóth Krisztina ellen, mert az írónő meg merte jegyezni, hogy egy-két klasszikust talán ki kellene venni a kötelező irodalomból, mivel azokban a nők szerepének megítélés enyhén szólva idejétmúlt. Azóta, hat hete, sorra kapja a rasszista és szexista sértéseket.

Sokan támogatják ugyanakkor bel- és külföldön egyaránt. A gráci Irodalmi Alkotói Kollektíva levelére a bécsi Magyar Kulturális Intézet vezetője, Bárány Anzelm azt válaszolta, hogy ő bizony nem talált egyetlen olyan idézetet sem a magyar sajtóban, amelyek sértőek lettek volna az írónőre nézve. Azon kívül az utóbbi 10 évben Tóth Krisztinának idehaza 13 könyve jelent meg, tehát bármennyire is liberális, ez nem gátolja művészi tevékenységét.

Ha pedig fenyegetéseket kap, akkor a diplomata azt tanácsolja, hogy forduljon a rendőrséghez. Merthogy a magyar állam megvédi a polgárait. De a válasz szerint a feladó egyetlen olyan esetet sem ismer, amikor a Fidesz-kormány alatt veszély fenyegette volna egy irodalmár épségét vagy szabadságát. Viszont teljesen alaptalannak tartja azt a vádat, hogy a közösségi médiában megjelent durva megjegyzések mögött központi kampány húzódna meg.

A lap ugyanakkor idézi a Mandinertől, hogy aki tudatlanságból, vagy érzelmeitől vezérelve, vagy puszta számításból bemocskolja saját hazáját, annak vállalnia kell tette ódiumát és a jogos kritikát.

ITT OLVASHATÓ

TILTÁS, OLTÁS, HATÉKONYSÁG: MI EZ A KÁOSZ AZ ASTRAZENECA KÖRÜL?

24.HU
Szerző: BIHARI DÁNIEL
2021.03.24.

Az AstraZeneca vakcináját először nem javasolták időseknek, majd mégis, hazánk pedig körülbelül akkor kapcsolt rá, amikor máshol minden korosztály számára leállították az alkalmazását. Itt van még a vérrögképződés problémája és a hatásosságáról szóló, egymásnak ellentmondó adatok. Elég nagy a zűrzavar.

A brit és svéd együttműködésben készült Oxford-AstraZeneca vakcinája január végén kapta meg az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyét. Bár hatásossága bizonyított, az oltóanyag eddigi rövid története igen kacifántosra sikeredett. A uniós országok először nem alkalmazták idősek oltására, így tett Magyarország is. Később mégis elkezdték vele oltani a 60–65 év közöttieket-felettieket, sőt az első és második dózis közötti időt is jelentősen (4-ről 12 hétre) meghosszabbították.

Március közepén mind több ország függesztette fel a vakcina alkalmazását, mert felvetődött, hogy mellékhatásként vérrögképződés is előfordulhat. Idehaza nagyjából ezzel párhuzamosan oltottak már időseket is AstraZenecával, most pedig ott tartunk, hogy a vakcina minden korosztálynál alkalmazható, sőt, jobb hatásossággal, mint eddig gondoltuk, a vérrögképződéssel pedig továbbra sem bizonyítható az összefüggés. És amikor azt hihetnénk, már mindent sikerül tisztázni, kedden újabb problémáról szóltak a hírek...

ITT OLVASHATÓ

JELENTÉS "A VÖRÖS ZÓNÁBÓL"

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2021.03.24.

Az állami kórházakat elzárták a nyilvánosság elől, de a Covid-ellátásban egyetlen magánintézményként résztvevő – békeidőben gerincsebészetéről híres – Budai Egészségközpont vörös zónájába bejutottunk. Az intézmény ezúttal nem a magánbetegeket fogadja, hanem azokat, akiket a mentőszolgálat ide sorol: hatvan pácienst a „sima” Covid-osztályon látnak el, tízet pedig az intenzíven.

– Nincs levegő, ez a legnehezebb – panaszolja a 72 éves férfi a Budai Egészségközpont „vörös zónájának” egyik kórtermében. Arcán oxigénmaszk, keze a takarón pihen. Nem érti, hogy fertőzhette meg a vírus. Ő minden óvintézkedést betartott: egy kis közértben vásárolt, hordta a maszkot és másfél helyett öt méter távolságot tartott. Ám egy reggel mégis arra ébredt, hogy gyenge, nagyon gyenge. Nehezére esett még az ágyból is kikelni. Akkor még azt gondolta, pihen egy kicsit, de egész nap nem sikerült felkelnie, és másnap reggelre sem lett jobb. A háziorvos mentőt küldött, aztán idehozták. 

Bider Katalin ápolási igazgató szerint volt már olyan nap, amikor egyszerre érkezett hét mentő, de a hétköznapokban inkább a tervezett, ütemes betegfogadás a jellemző. A mentőirányítás oda küldi az ellátásra szorulókat, ahol van még szabad ágy. Az elmúlt egy hétben kilenc beteg ment haza, az ő helyüket szinte percek alatt elfoglalták az újak. Egyelőre nem is nagyon tudnak több embert fogadni. 

Másik kísérőnk az intézmény ápolási igazgató helyettese, Fizesán Hilda arról beszél, hogy a "vörös zónában" csak speciális védőruhában lehet belépni, aki pedig egyszer már beöltözött, annak legalább három órát maradnia kell. Ezalatt nem érhet az arcához, nem ehet, nem ihat, nem használhat telefont, nem mehet pisilni. Aki ezt megszegi, annak irány a zsilip és újra be kell öltöznie. A speciális ruhában fizikai terhelés nélkül is nehéz levegőt venni, itt viszont szinte állandó terhelés alatt vannak az ápolók: ágyat húznak, beteget forgatnak, emelnek, kezelik a tüdőváladék-szívót. 

A kórtermekben valamennyi beteg ágya mellett ott a magas nyomású oxigénforrás. A nővérek négy óránként ellenőrzik, kinek mennyi a testhőmérséklete, a pulzusa, mennyi oxigént képes felvenni a vére a tüdejéből, azaz milyen a szaturációja. Nincs két egyforma kórlefolyás, ami állandó, az a gyors változás. Az egyik legfontosabb paraméter az oxigénszaturáció, ha az 90 százalék körülire vagy az alá megy és emellé még rossz a beteg a fizikai állapota is, akkor szorosabb megfigyelésre átviszik az intenzív osztályra. A Covid-, és az intenzív osztály főorvosai folyamatosan egyeztetnek: kinek elég az, ha nagyobb nyomással kapja az oxigént és ki az, akinek már intenzív ellátásra van szüksége. 

Akivel csak lehet, és amennyire engedi a beteg ereje, azzal a gyógytornászok foglalkoznak. Ez a fertőzés elsősorban a tüdőt támadja, annak súlyos gyulladása miatt csökken a szerv tágulási képessége, az ott zajló gázcsere egyensúlya felborul. Ezzel megváltozik a légzés ritmusa, mechanikája. Ezt próbálja a gyógytornász a légzőtornával és egyéb keringésjavító gyakorlatokkal korrigálni – derül ki Fehér Katalin, az intézet vezető gyógytornászának szavaiból. A rosszabb állapotban lévőket is mozgatják, velük hanyatt fekve a mellkasi és a hasi légzést gyakoroltatják, óvatos lábmozgásokkal egészíttetik ki a gyakorlatsort. De van tornájuk az oldalukra fordított pácienseknek és azoknak is, akiknek állapota engedi, hogy ülve vagy állva tornázzanak. Az elesettebbeket inkább többször, de kevesebb ideig tornáztatják. Hozzájuk naponta akár kétszer-háromszor is megpróbál visszatérni a gyógytornász...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN MELLÉ M,EGY

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.03.24.

Tegnap kétszázötvenkét honfitársunk halt meg a vírustól, Orbán Viktor pedig a nyitásról diskurált különféle alattvalókkal. A kórházak sikongatnak, hogy nem bírják, a halállal üzérkedő ellenzék pedig külföldi segítségért esedezik, hogy ne hulljunk, mint a férges alma. Ötezer egészségügyi dolgozót elüldöztek, most pedig szakképzetlen önkénteseket várnak, a rendszer önmagába zuhant, Orbán pedig a nyitással eteti a népet. Reggelente az egyenruhások elhadarják a napi halálokat, mindenféle elborzasztó adatokat, és gyorsan igyekszenek is felejteni az egészet, majd az oltási sikerágazatról kapunk permanens jelentéseket. Minden nap reggeltől estig győzünk.

Úgy hazudják az oltások sikereit, mint valami termelési jelentést, röpködnek a semmit sem jelentő milliók, meredeken kúsznak fölfelé a grafikonok, az emberek pedig hullanak, mint a legyek. Orbán tegnap három olyan dolgot is tett, aminek semmi köze nem volt a valósághoz: családügyi szervezetekkel, gazdasági kamarával tárgyalt az újranyitásról, meg türkökkel egyeztetett a járvány elleni küzdelemről. Pár napja mondta, neki az lebeg a szeme előtt folyamatosan, milyen lesz az ország harminc év múlva, amit ugyan erősen kétlünk, mégis magyarázat arra, miért nem foglalkozik a jelennel egyáltalán, hacsak nem a hatalomról van szó.

Csak a hatalom meglegyen, reszket pitymallattól napnyugtáig. Hogy az ország szétmállik a keze alatt, mellékszál, kampány-üzemmódban sürög-forog, a Facebookon üzenget. Felteszem, a lájkokat is számolgatja, hol a piros fazokáról posztol, hol koviubiról, reggelizésről vagy drámainak szánt üzenetekkel jelentkezik, hogy az előttünk álló két hét nagyon kemény lesz. Először mindenkit meggyógyított, aztán a halottak számában mérte a védekezés sikerét, de mindkettőben kudarcot vallott. Most vakcina a Szent Grál, ezúttal azt halljuk, két és félmillió beoltott ember kell, és legott ránk mosolyog a nap. Akkor sem fog.

S ha akkor sem fog, kijelöl majd egy új mérföldkövet vagy mércét, amit elérve jó lesz nekünk, az előtte lévőkkel, amiket viszont soha nem teljesített, nem számol el. Nincs meg benne az a kiálló belátás, hogy ezt elcsesztük, nem kicsit, nagyon. Illetve ennek az egyes száma, mint a mindenért felelősséget vállaló haza egyszemélyű megmentője. Mondhatnánk azt is, hogy mindenben kudarcot vallott, de ez nem lenne igaz, mert ugyanis nem is akart ő megoldani semmit sem igazán. Mutogatják itt nekünk, hogy sürög-forog, tárgyal ezzel-azzal, de valójában semmi nem történik. Ez csak az álca, amivel elfedik, ahogyan a rezsim a háttérben mindent maga alá gyűr...

ITT OLVASHATÓ