KLUBRÁDIÓSzerző: KÁRPÁTI JÁNOS2021.02.24.
Elnöksége alatt az Egyesült Államok külföldre irányuló műsorszórásának az irányító testületét, a USAGM élére saját emberét állította Donald Trump. A The Atlantic szerint csak a választási eredményen múlt, hogy befolyása alá vonja az Amerika Hangja és a Szabad Európa/Szabadság Rádió adókat is felügyelő testületet. Az FAZ és a Süddeutsche Zeitung Gulácsi Péter legutóbbi posztjáról cikkez. Az RB Leipzig lipcsei futballcsapat kapusa szót emelt a homofóbia, a melegekkel szembeni előítéletek ellen. A lapok szerint a kommentek közt rengeteg az elítélő hangnemű.
A Frankfurter Allgemeinétől a müncheni Süddeutsche Zeitungig a német sajtó jó részét bejárta a dpa hírügynökség jelentése, amely szerint az RB Leipzig lipcsei futballcsapat kapusa, Gulácsi Péter szót emelt a homofóbia, a melegekkel szembeni előítéletek ellen. Facebook-bejegyzésében arról írt: minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy boldog családban nevelkedjék, és teljesen mindegy, hogy ez a család hány emberből áll, milyen a családtagok bőrszíne, kit szeretnek, miben hisznek a családtagok. A bejegyzéshez csatolta felesége, Diana fotóját.
A médiabeszámoló szerint Gulácsi ezzel saját hazája politikáját bírálta, hiszen Magyarországon a homoszexuális párok nem fogadhatnak örökbe gyereket. A Facebook-bejegyzéshez két órán belül több mint 2500 kommentárt fűztek, zömmel magyar nyelven, és azok közt nagyon sok az elítélő hangnemű. A neves futballkapus mindenesetre kitart a szivárványcsaládok támogatása mellett, szót emel a gyűlölködéssel szemben, a több elfogadás érdekében. A dpa megjegyzi: Gulácsi szavának van súlya Magyarországon, feleségével együtt hosszabb ideje folytat karitatív tevékenységet.
Magyarázatot vár az EB több tagországtól
Most nézzük azt a témát, amely a koronavírus-járvány elleni küzdelemmel kapcsolatban az utóbbi napokban különösképpen előtérbe került egyes európai országokban. Az Európai Bizottság magyarázatot kér Németországtól a megszigorított beutazási szabályokat illetően – erről szól a hamburgi Der Spiegel hírmagazin cikke. Német részről a Csehországból, Szlovákiából, illetve az ausztriai Tirolból érkezőkkel szemben erősítették meg a korlátozásokat. A különösen veszélyes vírusmutációk miatt ezekből az említett térségekből gyakorlatilag lehetetlenné tették a Németországba való bejutást. A brüsszeli uniós végrehajtó testület Berlinhez intézett levele szerint ezek az intézkedések aránytalanok, túlzóak, és a Bizottság tíz munkanapon belül várja a szövetségi kormány válaszát. Michael Roth, az európai ügyekben illetékes német államminiszter szerint azonban a korlátozások összhangban állnak a normális időkben egyébként ellenőrzésmentes, szabad mozgást biztosító schengeni övezet szabályaival. A Der Spiegel hozzáteszi: hasonló tartalmú levelet kapott Belgium, Magyarország, Dánia, Svédország és Finnország is. A cikkből kitűnik, hogy Németország esetében az Európai Bizottság nem látja megalapozottnak azt az állítást, hogy drámai mértékben megugrott volna az igazoltan az újszerű mutáns vírusoknak tulajdonított esetek száma.
Kevésen múlt, hogy Trump is diadalmaskodjon a médiaháborúban
Végül médiaháborús téma, de ezúttal történetesen nem Magyarországról – illetve csak áttételesen arról – hanem alapvetően az Egyesült Államokról szóló írás kapcsán. A The Atlantic című amerikai magazin az Egyesült Államok külföldre irányuló műsorszórásának az irányító testületéről, a USAGM-ként rövidített ügynökségről szól. Ennek alárendeltségében működik egyebek közt az Amerika Hangja és a Szabad Európa/Szabadság Rádió. Ennek az irányító testületnek az élére tavaly nyáron Donald Trump elnök új embert nevezett ki, Michael Pack személyében, akit a The Atlantic konzervatív filmkészítőként jellemez. Pack azzal kezdte a működését, hogy a székház előcsarnokának a faláról eltávolíttatta az ügynökség első vezetőjének, John Lansingnek a portréját, és lemeszeltette az idézetet Lansing szakmai hitvallásából, miszerint az újságírásnak az a feladata, hogy megfogalmazza a hatalmat gyakorló tisztségviselők felelősségét a tények és az igazság fényében.
A Trump által kinevezett vezető hét hónapig maradt hivatalban, és Joe Biden elnök hivatalba lépése nyomán távozott. Működését a The Atlantic úgy minősíti, hogy az a Trump-kormányzat kísérlete volt a külföldre irányuló amerikai műsorszórás fölötti pártos hatalomátvételre. A kísérlet kudarcot vallott, de mi a garanciája annak, hogy egy jövőbeli adminisztráció nem próbálkozik meg ezzel újra? – teszi fel a kérdést a magazin.
Az áttekintésből kiderül, hogy Pack csaknem teljes egészében felforgatta az ügynökséget: tisztogatást hajtott végre a csúcsvezetésben, aláásta az érintett rádióadóknál a szerkesztői függetlenséget, és a hagyományosan kétpárti irányító testületeket jobboldali ideológusokkal töltötte meg. Most, a kormányzati váltással a Trump-éra kinevezettjei egymás után távoztak.
Mindez, mint említettem, csak áttételesen magyar vonatkozású – abban tudniillik, hogy a Szabad Európa nemrég indította újra magyar adását. A The Atlantic cikkének szerzője azt írja, hogy beszélt a Szabad Európa, illetve a Szabadság Rádió tucatnyi mostani, illetve korábbi alkalmazottjával, és egyikük úgy fogalmazott: az a szerencséjük, hogy a trumpista hatalomátvétel levezénylői alkalmatlan, inkompetens emberek voltak – de mi lesz, ha egyszer rátermettebbek jönnek? A cikk szerzője úgy véli: ha Trump ezt a tavalyi választást is megnyerte volna, akkor a lengyel és magyar példára emlékeztető médiaelfoglalás alighanem szintén sikerrel jár.
