OLTÁS HELYETT LEVELEZÉS

HÍRKLIKK
Szerző: Dr. DÁVID FERENC
2021.02.17.

...ebben az országban központi ködösítés folyik. Két hónapja jeleztem, hogy igényt tartok a vakcinálásra, de tulajdonképpen semmilyen érdemi információval nem rendelkezem. Nem egyedi elbánásra vágyom, nem vagyok türelmetlen, és senkit nem kívánok jogtalanul és pofátlanul megelőzni. Azt viszont elvártam volna és elvárom, hogy adjanak egyértelmű tájékoztatást, már csak azért is, mert egy éven keresztül jogkövető polgárként minden kormányzati előírást betartottam és vigyáztam polgártársaim és a magam egészségére is. Ez idő alatt az állami egészségügy semmilyen szolgáltatását nem vettem igénybe, minden kisebb problémámat a magánegészségügy keretében oldottam meg. Több mint 40 év járulékfizetés után szebbet/jobbat érdemeltem volna, de az állami eü-szolgáltatás kilátástalan helyzetét látva, nem terheltem a társadalombiztosítási járulékból működő szakorvosi hálózatot. Persze mondhatják (sokan), hogy örüljek annak, hogy erre is telik, de akkor is óhatatlanul felmerül bennem a kérdés: mi a fenének fizettem hosszú ideig fegyelmezetten az egészségügyi járulékot?! A pénzt besöpörték, ellenszolgáltatás pedig alig!

A hozzám érkezett levél-sorozatból nem derül ki, hogy mikor és hol vehetem fel az oltást, és arra sem kaptam egyértelmű tájékoztatást, hogy milyen típusú oltóanyagra számíthatok. Igen bizalmatlan vagyok, úgy érzem joggal. Szervezetlenséget, zűrzavart és ellentmondásos tájékoztatást tapasztalok, hiszen már makkegészséges fiatalokat is behívtak oltásra, miközben 80 feletti hölgyek és urak kimaradtak a vakcinálási regiszterből. Erre nincs elfogadható magyarázat, ez csak azt igazolja, hogy az oltási terv egy laza fércmű, amit mindenki önkényesen értelmez.

Már csak egy utolsó levélre, egy utolsó értesítésre várok: az oltásra vonatkozó behívóra.

ITT OLVASHATÓ

VÉGE A HÁLAPÉNZES SZÜLÉSNEK, DE KI TÖRŐDIK MAJD AZ ANYÁKKAL? MUTATJUK A MEGOLDÁST

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2021.02.16.

Intő jel, hogy egy alapvetően jó és régen követelt egészségügyi reformlépés, a hálapénz betiltása szabályos pánikreakciót váltott ki szülés előtt álló vagy gyereket tervező nők sokaságánál. Az ok: egy csapásra megszűnt a fogadott orvosnál szülés lehetősége is, egyúttal kiderült, mennyire nincs egységes szülészeti ellátás Magyarországon. Mit adott az anyukáknak a bukóban levő, sok sebből vérző régi rendszer? Miért lehet jó megoldás a praxisközösség? Miért követ el hibát a kormány, ha csak annyit tesz, hogy kifehérítve visszacsepegteti a fogadott orvosos lehetőséget? Szakértői háttérbeszélgetések segítségével rakjuk össze a teljes hátteret.

Semmi jóval sem tudtak biztatni! Nem tudom, ki lesz bent, hogy ott lehetnek-e vagy sem. Egyelőre kétségbeesetten állok elébe a dolognak!

Tanácstalan vagyok! Egyszerre érzem, hogy az egész választott orvosi rendszert meg kellene szüntetni a francba, de egyszerre félek attól is, ami most jön!

Két jellemző hozzászólás kismamáknak szóló Facebook-csoportokból, az év elejéről. Ezek szerint van olyan, aki visszasírja a kormány által éppen csak kinyírt hálapénzrendszert? A helyzet ennél bonyolultabb.

A magyar egészségügy hálapénzzel legjobban „fertőzött” része pont a szülészeti ellátás volt. Az Ígyszültem.hu 2020 nyarán-őszén 11 ezer magyar nő beszámolóját rögzítette önkéntes alapon. A válaszokból sok más mellett kiderült az is, hogy a szülések 68 százalékánál fizetnek hálapénzt, ennek átlagos összege pedig 111 ezer forint. Korábban a KSH Népességtudományi Kutatóintézet által indított reprezentatív kutatás is hasonlóra jutott: a Kohorsz ’18 szerint idehaza a várandós nők több mint kétharmada tervez fogadott orvos mellett szülni...

ITT OLVASHATÓ

URSULA VON DER LEYEN FINOMAN NEKIMENT AZ OROSZ VAKCINAGYÁRTÓNAK

NÉPSZAVA
Szerző: HALMAI KATALIN
2021.02.17.

A brüsszeli bizottság szerint fel kell pörgetni a vakcinák európai gyártását és közös erőfeszítéssel kell legyőzni a koronavírus új variánsait.

– A Szputnyik V gyártója mostanáig nem kérvényezte az európai forgalomba hozatali engedélyt – erősítette meg szerdán Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök. Ha ez megtörténne, akkor az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szigorú vizsgálatnak vetné alá a vakcinát, és folyamatosan ellenőrizné a gyártás folyamatát, mivel a szert nem az EU területén állítják elő. „Csodálkozom azon, hogy miközben Oroszország, legalábbis elméletben, több millió dózist ígér a világnak, miért nem tud elegendő mennyiséget biztosítani az orosz lakosság beoltására?” – jegyezte meg az elnök...

ITT OLVASHATÓ

KÉNYSZERÍTIK A NAGYOBB ELADÓSODÁST A BANKOK - ALACSONYABB JÖVEDELEM ÉS HITEL MELLETT AZ ÁTLAGOS KÖLTSÉG KÖZEL 20 SZÁZALÉK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.02.17.

Az idén majdnem minden banktól csak a korábbinál nagyobb összegű személyi kölcsönt lehet igényelni. Ezzel sokakat eleve kiszűrhetnek a hitelezhető körből. A kevésbé tehetőseknek – ha egyáltalán kapnak – sokkal drágábban mérik a kölcsönt.

A vírusjárvány első hulláma alatt leállították a bankok a fogyasztói hitelezést, mivel a kormányzat 5,9 százalékban maximálta a kölcsönök árát. Elsőként a személyi kölcsönök kínálata tért vissza (még az alacsony kamatozás mellett is). Mostanra pedig, miután már nem hatályos a járvány miatti kamatplafon, stabilizálódni is látszik ez a piac (a nagyobb szereplők jelenlegi kínálatának egyes feltételei itt találhatóak)...

ITT OLVASHATÓ

MOSSA KEZEIT

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2021.02.12.

Természetesen nem Orbán Viktor hozta meg a döntést a Klubrádió elhallgattatásáról. Nem ő szüntette meg korábban a Népszabadságot, hanem egy osztrák pofa, nem ő űzte el a CEU-t Magyarországról, hanem maguk döntöttek a távozásról. Nem ő akar állami ünnepekkor az összes magyar megyei napilap összes létező vezetőoldalán egyszerre szerepelni, hanem nyilván az összes főszerkesztő egyszerre kérte őt föl, és így tovább, és így tovább. A Színművészetiről sem tehet. A Klubrádió frekvenciáját a médiahatóság nem hosszabbította meg, Orbánnak ehhez semmi köze.

Formálisan ez lehet akár igaz is, de tartalmilag mégiscsak az a valóság, hogy ő épített ki olyan kormányzati és hatalmi rendszert, amelyikben ilyen döntések minden további nélkül megszületnek. Már szinte nem létezik olyan hivatal és hatóság, ahol nem a haverjai meg a fideszes beágyazottságú megbízottjai ülnének a legkisebb hatáskörűtől az Alkotmánybíróságig bezárólag. A bíróság meg az ügyészség legtetején életfogytiglan saját megbízható káderei páváskodnak, amit nyilván a leghelyénvalóbbnak tart: a politika végső soron ízlés kérdése, mit tehet ő arról, hogy ilyen ízlése van, ilyennek nevelték, az ország is ilyen lett. Bedőlt egy harmincezer példányszámú napilap, de vígan élt még tovább öt-tízezer közötti nyomott példányszámával a Magyar Idők nevű szörnyszülemény olvasók nélkül, viszont közpénzből hasadásig tömött bukszával.

Most a Klubrádió szűnik meg eddigi formájában. Mit tesz a kormányfő? Amit mindig, amikor ehhez hasonló fölháborító dolog történik. Sunnyog, hallgat. És mossa kezeit. Valamikor, fiatal korában nyitott társadalmat képzelt el, széles nyilvánosságot, előjogok nélküli világot. Ahol mindenki vállalja a felelősséget, nem sunnyog és nem mossa kezeit. Feltehetően ezért is tanult 1989 szeptemberétől 1990 januárjáig az oxfordi Pembroke College-ban, ahol az angol liberális filozófia történetét hallgatta. A jelek szerint túl sok nem ragadt rá, igaz, a szemeszter megkezdése után négy hónappal már hazahúzott. (Nem írom le, kinek a pénzén tanult, nem fogok helyette elpirulni.)...

ITT OLVASHATÓ 

ÉLET ÉS IRODALOM 2021/6. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2021/6. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

JEREVÁNI HÍRTÁLALÁS

HÍRKLIKK
Szerző: AVAR JÁNOS
2021.02.17.

Terjedelmes cikkben tárta fel a Time című hetilap a tavalyi amerikai elnökválasztás titkos hátterét. Pontosabban az elcsalásának meggátlására tett átfogó és rengeteg embert megmozgató, mondhatni példátlan erőfeszítést. De hát az is páratlan az amerikai demokrácia történetében, hogy az ország újra induló elnöke szemrebbenés nélkül közhírré tegye: csak akkor legitim a választás, ha ő nyer. Trump már első kampányában, 2016-ban is közölte, hogy csak akkor fogadja el az eredményt, ha győzött (és miután az elektori rendszer jóvoltából bejutott a Fehér Házba, képes volt – persze hiába – vizsgálatot indítani ellenfele három milliós szavazattöbbsége elvitatására). S tavaly tavasszal már látszott, hogy korántsem csak a „vesztes” jelzőtől irtózó hajdani tévéceleb üres fenyegetőzéséről van szó, hanem Trump és az egyes kritikus államokban a trumpista republikánus politikusok komolyan is gondolják, s készülnek Biden – az akkori felméréseken már előrevetített – győzelmének elvitatására.

Üzletemberektől szakszervezeti vezetőkig, civil szervezetek és tömérdek önkéntes tehát amolyan párhuzamos, „árnyék” kampányba kezdett ennek meghiúsítására. Tehát nem Biden mellett, hanem Trump bevallott akciója ellen. Hogy biztosítsák a szabad és tisztességes választások feltételeit. Mindenekelőtt azt, hogy a trumpisták ne vonhassák kétségbe a levélszavazatokat: a járvány miatt minden korábbinál több feladott voksra lehetett számítani. De arra is, hogy maga az elnök állítsa: ilyen módon csakis csalni lehet. Amerikában a polgárháború óta bevett e szavazási forma, a külföldön élő polgárok és a szerte a világon állomásozó katonák régóta így voksolnak, s ami a lényeg: alaposan be van biztosítva csalás ellen (amúgy maga Trump is levélben küldte Floridába szavazatát…) Továbbá súlyos büntetést kockáztat a levélszavazattal csalni próbáló. Viszont, aki még nem próbálta és nem ismeri, annak be lehet adni a mesét. Nyomta is az elnök ezerrel, minden tavaly nyári beszédébe beleszőtte, twitterein hirdette.

Az „árnyékkampány” tehát nemcsak e tényeket tisztázta, s biztatta az embereket e – sokaknak ismeretlen – biztonságosabb szavazási formára, hanem éppen a járványveszély miatt, szavazatszedőket is igyekezett mozgósítani. S sokan előre látták (nem volt nehéz), hogy Trump arra készül: győzelmét hirdesse meg a november 3-i voksolás estéjén, amikor még csak az aznap „élőben” leadott szavazatokat számolták meg, s éjszaka kezdik a sok millió levél felbontását. Fel kellett tehát készíteni a közvéleményt e trükkre, s hogy az elnök megpróbálja hitelteleníteni a levélszavazatokat, amelyeket főleg a zsúfolt metropolisokban élő demokraták adtak fel, elkerülendő a kockázatos sorban állást. Így is történt, s Trump valóban hirdetni is kezdte, hogy tőle ellopták a választást, sőt, próbálta leállítani a levélvoksok megszámolását...

ITT OLVASHATÓ

A KASZINÓKAT MAGYARORSZÁGON NEM GYŐZHETI LE A JÁRVÁNY SEM

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2021.02.17.

A kormány kaszinótulajdonosokat sem hagyja az út szélén. Miért is tenné, hiszen az ország 11 kaszinójának koncessziótulajdonosai nagyrészt a Nemzeti Együttműködés Rendszerének kiemelt káderei, olyanok, mint például Garancsi István, a fehérvári focicsapat tulajdonosa. A magyarázat azonban, amit a kormány fabrikált annak indoklására, miért üzemelhetnek a járvány idején, meglehetősen felháborító, főleg annak fényében, hogy a vendéglátósok lassan teljesen kilátástalan helyzetbe kerülnek, mert három hónapja nem nyithatnak ki.

Február elsején írásbeli kérdéssel fordult a kormányhoz Ungár Péter országgyűlési képviselő. Azt szerette volna megtudni, miért működhetnek zavartalanul az országban a kaszinók, ugyanakkor a hasonló tevékenységet folytató vendéglátóipari egységeknek miért kell zárva tartaniuk? A választ alaposan megrágta a kormány, de február 16-án végre írásban reagáltak az LMP-s képviselő feladványára.

Fónagy János, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára könnyedén átvágta a gordiuszi csomót, hiszen indoklása szerint azért lehetnek nyitva a kaszinók, mert nem minősülnek vendéglátóipari egységnek. Tény, hogy menüt nem kínálnak a kaszinókban, de nehezen lehet elképzelni, hogy a vendégek ne innának valamit a játék közben, vagyis lényegében olyan funkciót tölt be, mint egy bár, vagy kocsma. És ez utóbbiak köztudottan szintén nem nyithatnak ki...

ITT OLVASHATÓ

SOKBA FOG NEKÜNK KERÜLNI A KÜLFÖLDI ÉLELMISZERBOLTOK KISZORÍTÁSA

G7.HU
Szerző: TORONTÁI ZOLTÁN
2021.02.17.

A Fidesz-kormánynak már tíz éve deklarált célja, hogy a kiskereskedelmi hálózatok piacán „a magyar szereplők részarányát 50 százalék fölé emelje”. Az elmúlt évtized eseményei alapján azonban nem az „emelés”, hanem a „visszaszorítás” tűnik a jobb megfogalmazásnak. Sokkal inkább a külföldi láncok adminisztratív visszaszorításával, mintsem a magyarok versenyképességének fejlesztésével foglalkoznak a terület irányítói.

Különadó ide, vasárnapi boltzár és egyedi engedélyes plázastop oda, a külföldi hátterű kiskerláncok nem akarnak megroppanni. Az eddigi eredmény totális kudarc. Amit a bankszektoron, a médián és az energiapiacon sikerült következetesen végigverni, az nem megy át a kiskereskedelmen. (Ezt Orbán Viktor is megállapította a hónap elején a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitó rendezvényén.)

A magyar vásárlók többsége továbbra is brit vagy francia hipermarketbe, német diszkontba és osztrák hátterű szupermarketbe jár.

A helyzet a kormány szempontjából nemhogy javulna, de különösen a három német diszkont (Aldi, Lidl és Penny Market) népszerűségének és terjeszkedésének következtében egyre rosszabbá válik. Különösen a vidéki kis boltok vannak egyre nehezebb helyzetben, őket a most induló uniós támogatási ciklusban mesterségesen kell majd lélegeztetni, hogy életben maradjanak, ennek előkészítése el is kezdődött...

ITT OLVASHATÓ

MI A FURCSA AZON, HOGY A HÁZIORVOS HŰTŐTÁSKÁVAL ÉS JÉGAKKUVAL MEGY AZ OLTÁSÉRT?

TELEX
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2021.02.17.

Az egész ország a sajtó nagy részével együtt közösen hitetlenkedett azon, hogy a háziorvosoknak hűtőtáskában, jégakkuk közé rakva kell elhozniuk a koronavírus elleni vakcinákat, holott ez hosszú évek óta bevett gyakorlat az alapellátásban. A Telex által megkérdezett háziorvosok nem is értették a felháborodást: egyrészt teljesen elterjedt módszer, hogy az influenzaoltást vagy a gyerekek kötelező védőoltásait így szállítják, másrészt többen azt mondták, hozzájuk eleve futár vitte ki a koronavírus elleni vakcinát és a hozzá való fecskendőket is.

Hétfőn Hadházy Ákos független képviselő tett közzé egy Facebook-posztot, amelyben a Pest Megyei Kormányhivatal arra kérte a háziorvosokat, hogy vigyenek hűtőtáskát és jégakkut, amikor a Gödöllői Járási Hivatal Népegészségügyi Osztályán átveszik a Moderna-vakcinákat. A képviselő azt kifogásolta, miért a háziorvosoknak kell bemenniük a kormányhivatalba a vakcinákért, és milyen megoldás az, hogy ehhez hűtőtáskát használnak. Hadházy szerint a hűtési lánc biztosítása érdekében a kormánynak kellene megszerveznie az ampullák kiszállítását egy arra alkalmas hűtőkocsival, vagy miért nem használják erre a katonákat, akiket visszavonhatnának a kórházak portáiról...

ITT OLVASHATÓ 

LEGRISSEBB HÍREK A TELEXEN

MAGYARORSZÁG A KÖZEPES JÖVEDELEM CSAPDÁJÁBAN

QUBIT
Szerző: GYÖRFFY DÓRA
2021.02.17.

A kelet-közép európai régióban a 2010-es évek elejére egyre világosabbá vált, hogy a külföldi működőtőkére alapozott felzárkózási modell (foreign direct imvestment, FDI) kifulladóban van. Ennek első komoly jele a 2008-ban kezdődő pénzügyi válságot követő időszakban volt – a korábbiakhoz képest az FDI-áramlás globálisan jelentősen visszaesett. Szintén a fejlődés korlátja lehet, ha egy ország tartósan az értékláncok alacsonyabb hozzáadott értékű tevékenységeire specializálódik, és az értéklánc alján, egyszerű összeszerelő üzemként működik. Mindezen túl az Európai Unió 2006-os állásfoglalásában, az Ipar 4.0-ban megfogalmazott újítások, a robotok, a mesterséges intelligencia és a digitalizáció térnyerése egyre kevésbé teszi szükségessé a hatékonyságra és az olcsó munkaerőre alapozott FDI-áramlást.

A különböző fejlettségi szinteken eltérő tényezők járulnak hozzá a versenyképességhez. A közepes jövedelem csapdájából való kilábalás olyan átmenetet feltételez, amikor a költségalapú versenyképességről egy ország átáll az innováció- és minőségalapú versenyképességre. Ezek tulajdonságait mutatja be az alábbi táblázat...

ITT OLVASHATÓ

RÁADÁS A MAGYAR GAZDASÁG JELLEMZŐI, HELYZETE, A NEMZETKÖZI RANGSORBAN ELFOGLALT HELYÜNK (ONLINE ELŐADÁS)

BELVÁROSI SZABADEGYETEM 

- GAZASÁGI KLUB
Szerző: BSZE / KARDOS PÉTER
2021.02.15.

A Belvárosi Szabadegyetem Gazdasági Klubja  február 15-i online összejövetelének témája: a magyar gazdaság jellemzői, helyzete, a nemzetközi rangsorban elfoglalt helyünk, a válság gazdasági hatásai, kezelése, a magyar gazdaságpolitika sajátosságai volt.

Vendég: Csaba László közgazdász, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.  A rendezvény moderátora: Kardos Péter közgazdász volt.

ITT NÉZHETŐ MEG.

CSAK VIRTUÁLIS MÚLTAT, JELENT ÉS JÖVŐT KÍNÁL A KORMÁNY – INTERJÚ INOTAI ANDRÁSSAL

NÉPSZAVA
Szerző: BIHARI TAMÁS
2021.02.17.

Felelőtlen pénzszórást lát a közgazdász, professzor emeritus.

Kormányzati megszólalók szerint legkésőbb nyárra jelentősen enyhíthetők a járványügyi korlátozások, és az emberek – akár a megtakarításaikból is költve – a fogyasztáson keresztül lendíthetnek a gazdaságon. Megalapozott ez a remény?

Egy bizonyos kör valószínűleg valóban jelentős megtakarításokat könyvelhet el, de erre aligha volt lehetősége a társadalom egyötödét alkotó szegény vagy az elmúlt években gyorsan elszegényedő rétegeknek, benne a több százezer, munkáját, vállalkozását vesztő embernek. Ők, ha volt is megtakarításuk, lásd például a turisztikai, vendéglátó ágazat szereplőit, ezt a pénzt már felélték vagy az utolsó forintjaikból próbálnak a felszínen maradni. Nyugat-Európában a munkavállalók és a munkáltatók valódi támogatást kaptak a túléléshez, sikerült a munkaerő és a vállalkozások többségét megtartani, miközben jelentős összegeket költöttek oktatásra, továbbképzésre, a jövőben is versenyképes munkahelyekre. Így ott könnyebb lesz az újrakezdés. Magyarországon legfeljebb szavakban kaptak „segítséget” a bajba jutott dolgozók, kis- és közepes vállalkozók. Már a statisztikákból is kiesett a becslések szerint több mint százezer ember, ők semmilyen ellátásban nem részesülnek. Ők fognak itt fogyasztani, a gazdaságnak lendületet adni?.

Az uniós források miért nem fékezték ezeket a folyamatokat?

Egy szűk kört leszámítva senki nem tudja, hogyan használta föl a kormány az euró százmilliókat, de biztos, hogy minden kormányzati propaganda ellenére nem a társadalmi kohézió erősítésére, munkahelyek, a magyar vállalatok megsegítésére költötték. Szinte semmi nem jutott innovatív versenyképes vállalati formák támogatására, oktatásra, egészségügyre, környezetvédelemre. Ehelyett tovább mélyítették a társadalmi rétegek közötti szakadékot, a kormány a járvány ürügyén folytatta, sőt fel is gyorsította a saját gazdasági oligarchiája megerősítésének évtizedes folyamatát. 

Eközben hatalmasra nőtt a költségvetési hiány és az államadósság is. Meddig nőhet még a hiány?

Az unió a járványra tekintettel ideiglenesen feloldotta a költségvetési korlátozást, ami a költségvetési hiány és az államadósság növekedésével járt. Magyarországon rendkívül gyorsan és drámai mértékben emelkedett mindkét mutató. A legderűlátóbb előrejelzések szerint sem bővül az első félévben a magyar gazdaság, így az állami támogatások miatt is, a hiány éves szinten szerintem akár 14-15 százalékra is növekedhet. Sajnos ezzel párhuzamosan drámai mértékben emelkedett az ország eladósodottsága már nemcsak forintban, hanem devizában is. Az igazi és a pénzügyi mozgásteret hosszú távon bekorlátozó probléma azonban mégsem ez, hanem a felelőtlen pénzszórás, aminek semmi köze a járványügyi intézkedésekhez, vagy a fenntartható versenyképességhez...

ITT OVASHATÓ

CSABA LÁSZLÓ: EZEK AZ INTÉZKEDÉSEK NEM NAGYON VISZIK ELŐRE A GAZDASÁGOT

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.02.17.

Magyarországon a fiataloknak arany életük van, náluk csak a nyugdíjasoknak van aranyabb életük. A kormány költ a munkahelyek védelmére, a munkaerőpiacon minden rendben van, az alapítványi fenntartásba vett egyetemek nagy szabadsággal fölhasználhatják majd az EU-ból érkező pénzt, megvalósul az ország legnagyobb egyetemfejlesztési terve, ezért ömlenek majd ide a legjobb külföldi előadók. Ja, nem! Mindez annak az erőteljes propaganda-kormányzásnak a része, amely itt folyik. Hogy az Orbán Viktor által tegnap az Országgyűlésben bejelentett programmal újra lehet-e indítani a gazdaságot? Csaba László közgazdász, egyetemi tanár szerint a bejelentett intézkedések nem nagyon viszik előre a gazdaságot. Arról pedig, hogy merre van az előre, milyen területekre hogyan fog odaáramlani a tőke, mitől lesz innováció, viszonylag kevés szó esett. Nem ok nélkül, mert ezekben a dolgokban nem sokat tettek.

– Orbán Viktor hétfőn azt mondta az Országgyűlésben, hogy a kabinet meggyőződése szerint, a gazdaságot munkahelyteremtéssel, adócsökkentéssel, beruházástámogatással kell újraindítani – ez volna a gazdaság újraindításának a programja?

– Amit a miniszterelnöktől idézett, azzal nem vitatkozik senki. Az a kérdés, hogy a konkrétumokban ez megjelenik-e. Egyelőre azt látjuk, hogy sokat beszélnek a munkahelyvédelemről, de, amikor valaki bármely területen utánamegy, akkor viszont azt látjuk, hogy vagy eléri a munkavállalókat ez a támogatás, vagy nem. Éppen szeptemberben szüntették meg azt a bértámogatást, ami egy csomó munkahelyet megmentett. És az is igaz – ez egy nagyon fontos dolog –, hogy a leginkább válságnak kitett területeken a mikro- és kisvállalkozásoknak nincsen tartalékuk. Valamennyi volt, de mostanra elfogyott. Erre mondják azt például a vendéglősök érdekképviseletei, hogy Budapesten a vendéglőknek a fele fog csak „túlélni”, mert a kiszállításokból nem tudja azt a folyó bevételt megtermelni, amiből neki a kiadásai lennének. Sok-sok ilyen terület van...

ITT OLVASHATÓ

"ORBÁN FÜTYÜL A BRÜSSZELI FIGYELMEZTETÉSEKRE"

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.02.17.

Továbbra is téma a médiaszabadság a világsajtóban, elsősorban a Klubrádió elhallgattatása miatt. Nem csak a magyar, hanem a lengyel és a szlovén kormány tevékenységével is foglalkoznak a lapok.

Nyilván sokan hallottak arról a tegnapi hírről, hogy a Médiatanács ismét elővette a 92.9-es frekvencia pályázatának az ügyét, miután állítólag visszalépett a Klubrádió második versenytársa is. A külföldi hírportálokon nem találtam nyomát ezzel kapcsolatos frissebb értesüléseknek, és a témához kapcsolódó kommentárok minden jel szerint még ennek a feltételezett fejleménynek az ismerete nélkül íródtak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ügy remélt továbbgördülése levonna bármit is az általánosabb jellegű kommentárok érvényéből.

A médiaszabadság felszámolói

Nézzük például Lendvai Pál véleménycikkét a bécsi Der Standardban. A médiaszabadság felszámolói című írásában a szerző megállapítja: Magyarországon már nincsenek nagy példányszámú szabad újságok, és az RTL kivételével nincs valóban független tévé-, illetve rádióállomás. Pedig – emlékeztet Lendvai – már Thomas Jefferson is úgy vélekedett 1787-ben, hogy a sajtó a társadalom vészharangja, és ha vannak újságok, de nincs kormány, az még mindig jobb helyzet, mint az, ha van kormány, de nincsenek újságok.

A Der Standard kolumnistája szóvá teszi: múlt pénteken, amikor Orbán Viktor miniszterelnök az úgynevezett interjúja során önmaga és kormánya járványügyi eredményeivel és azzal kérkedett, hogy a magyar virológusok vannak olyan jók, sőt jobbak, mint az EU szakértői, az újságírónőnek öltözött alákérdező nem tette fel a világszerte tárgyalt kérdést, hogy miért kell elhallgatnia az éterben a Klubrádiónak.

Orbán fütyül a Brüsszelből 2011 óta érkező figyelmeztetésekre, és Jarosław Kaczyński lengyel, valamint Janez Janša szlovén jobboldali populista kormányzata iránymutatóként és csodálattal övezett szimbólumként tekint rá, miközben maga is igyekszik megszabadulni a független médiától, különadók, illetve költségvetési megszorítások révén – írja Lendvai Pál.

A lengyel kormány átírja a törvényt

A magyar kormány médiapolitikájának szlovéniai másolási kísérletéről, az ottani közmédia forrásmegvonások révén történő megzabolázásáról a Politicóban megjelent cikket tegnap reggel ismertettem. A másik, Lendvai által utalásszerűen említett példakövető állam Lengyelország, ahol viszont időközben új fejlemények vannak.

Mint a Reuters hírügynökség írja, Varsóban tegnap a kormányszóvivő bejelentette: átírják azt a törvényjavaslatot, amely különadóval sújtaná a média hirdetési bevételeit. Az eddigi tervezet ellen nem csupán a független médiavállalkozások sora és az ellenzék, hanem a Jog és Igazságosság nevű párt kicsiny koalíciós partnere, a centrista irányzatú, Egyetértés elnevezésű politikai szervezet is tiltakozott. A különadót hivatalosan azzal indokolták, hogy pótlólagos forrásokra van szükség az egészségügyben és a kultúra területén. A bírálók szerint azonban – olvasható a Reuters tudósításában – Lengyelország valójában a magyar példát próbálja követni, és meg akarja erősíteni az eddig független média fölötti ellenőrzést, hiszen azt az előfizetések mellett a hirdetési bevételekből finanszírozzák.

Az eredeti tervezet értelmében 2 és 15 százalék közötti különadóval sújtanák a hirdetési bevételeket, de a kormányzó párt a jelek szerint most hajlandó alkudozni a médiacégekkel.

Az ország nem egy politikus tulajdona

Térjünk most vissza a magyar közegbe. Az elmúlt napokban beszédesen hallgatott a tekintélyes konzervatív német sajtó jelentős része a Klubrádióval kapcsolatban. Hiányérzetemet most némiképp enyhítette a Frankfurter Allgemeine Zeitung, amely Stephan Löwestein kommentárját közli. A szerző megállapítja: Magyarországon felforgatják a médiakörnyezetet, sok szerkesztőséget helyeznek nyomás alá. Orbán csaknem mindent átalakított, és a saját embereivel szállt meg. A választási győzelem azonban – figyelmeztet a Frankfurter Allgemeine kommentátora – még nem teszi a politikus tulajdonává az országot. Löwenstein egyelőre bizonytalan abban, hogy a Klubrádió hallgatóinak százezrei kitartanak-e az interneten. A frekvencia elvétele mindenképpen súlyos csapás, mert amióta Orbán kormányoz, a hirdetési bevételek elestek, és a rádió a hallgatók adományaiból él.

Volna itt tennivalója az EU-nak is

És végül néhány mondat az unió szerepéről. A médiaszabadság elleni támadás az EU eltökéltségének újabb tesztje – állapítja meg cikkében Ben Hall, a londoni Financial Times Európa-politikai ügyekkel foglalkozó szerkesztője, aki szerint Brüsszelt cselekvésre sarkallja az a tény, hogy Lengyelország és Magyarország szorosabbra húzza a gyeplőt a független újságíráson.

A szerző a lengyel szálat kibontva felhívja a figyelmet arra: nem csupán a hirdetési bevételek megadóztatása jelent fenyegetést a függetlenségre, hanem az is, hogy a PKN Orlen, az állami olajfinomító óriásvállalat még decemberben bejelentette: megvásárolja az egyik német médiacsoporttól a Polska Press kiadót, amely Lengyelország 24 regionális lapja közül 20-at jelentet meg, valamint 120 heti kiadványa is van. Magdalena Adamowicz ellenzéki lengyel európai parlamenti képviselőnő megfogalmazása szerint lényegében a média államosításáról van szó.

A Financial Times írása megszólaltatja Laurens Huetinget, az Európai Sajtó- és Médiaszabadság Központja elnevezésű nem kormányzati szervezet képviselőjét, aki szerint a lengyel törvénytervezet kilátásba helyezett módosítása a tiltakozásoknak köszönhető, és most az Európai Bizottság is jobban odafigyel a médiaszabadság elleni támadásokra, mint korábban. Ennél azonban – teszi hozzá - szisztematikusabb megközelítésre lenne szükség: arra kellene használni az uniós belső piaci és versenyszabályokat, hogy az illiberális kormányok ne tudjanak diszkriminálni egyes médiavállalkozásokat állami hirdetésekkel, illetve szabályozással.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

PLECSNIKRŐL

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.02.17.

Vidnyánszky uram most meg a Kossuth-díj bizottságba került be, ami immár a kilencedik címe, rangja, irodája, így egyre inkább olybá tűnik, hogy Vidnyánszky nélkül Magyarországon élet nincsen most már egyáltalán. Mehetnénk végig sorban a feladatokon, amelyek a beosztásaiból fakadnak, s amelyeket vagy nem végez el, vagy szétbarmolja, amit a keze közé kap, de, ha megjegyzem halkan, Eperjes Szamóca is ilyen Kossuth-díj ítész immár, így mindjárt érthető, hogy máma inkább a plecsnikről fogunk elmélkedni. Szükségességükről, nevetségességükről és züllésükről, valamint arról, hogy egy plecsnit ki kap, mikor és miért, mindent elmond egy adott társadalomról alulról fölfelé és kívülről befelé is.

Elég csak Bayerre gondolni, de ő momentán érdektelen. (Máskor is, de most különösen.) Viszont feltételezem, valószínűsítem, Szarka Gábor hamarosan Kossuth-díjat kap. Az SZFE lerombolásával megbízott párt-, és tényleges katona ugyanis úgy járt, hogy a fideszes Józsefváros adott neki egy „Józsefvárosi Becsületkereszt” névre hallgató plecsnit a Közszolgálati Egyetem felvirágoztatásáért, a mostani, egyáltalán nem fideszes kerületvezetés pedig elveszi tőle azt az SZFE lerombolásáért. S míg tíz éve ez a plecsni azt bizonyította Szarka elvtárs számára, milyen kiváló ember is ő, most meg az elvétellel azzal szembesül, hogy szaralak. Ha tíz éve nem kap plecsnit az övéitől, most ezeknek nem lenne mit elvenni.

Akkor is rongyember lenne, de nem ilyen látványosan. Nem kapott volna erről egy billogot a homlokára, igaz, Vidnyánszky – már megint – sem szólalhatott volna meg, hogy ez nem egyéb, mint ízléstelen politikai támadás. Bizony, háború van, csapásokat adunk és kapunk, olykor kitüntetésekkel, szúrós plecsnikkel hajigálódunk, s ha Vidnyánszkynak annyira fáj, hogy harcostársa már nem a Józsefváros becsületkeresztes bohóca, majd ad neki egy Kossuthot, mint ítész, és a kínok máris enyhülnek. Mindez csupán gondolatkísérlet, de nem nélkülözi a realitást, ha belegondolunk, ki mindenki kapott már ilyet, hogy teljesen el is veszett a zamata és a rangja is neki kézfogások látványos visszautasításával, ilyenekkel...

ITT OLVASHATÓ