KLUBRÁDIÓSzerző: KÁRPÁTI JÁNOS2021.02.16.
Az Európai Unió azt kéri Magyarországtól, biztosítsa továbbra is a Klubrádió frekvenciáját – illetve tartsa meg az éterben a liberális rádiót. Nemzetközi lapszemle.
A Washington Post is átvette az AP amerikai hírügynökség arról szóló beszámolóját, hogy az Európai Unió azt kéri Magyarországtól, biztosítsa továbbra is a Klubrádió frekvenciáját – illetve ahogy egész pontosan a tudósítás címe fogalmaz: tartsa meg az éterben a liberális rádiót. Kiemeli Christian Wigand európai bizottsági szóvivő bejelentésének azt az elemét, hogy a frekvencia elvétele – idézem - „nagy mértékben megkérdőjelezhető jogi hivatkozások alapján” történt, és hogy Magyarországnak tiszteletben kell tartania az EU alapjogi chartáját, az abban foglalt véleménynyilvánítási és tájékozódási, illetve az üzlet szabad folytatásához fűződő jogot.
„Az európai demokrácia egyik alapja a média szabadsága és pluralizmusa. Nem fogunk habozni megtenni a szükséges lépéseket – idézi Wigandot a hírügynökségi tudósítás.
"Szégyenteljes a frekvencia elvétele"
Az AP anyaga szerint a Klubrádió az egyik utolsó olyan rádiócsatorna volt Magyarországon, amely rendszeresen megszólaltatott ellenzéki politikusokat, és teret adott kritikus hangoknak hír-, illetve beszélgetős műsoraiban. Idézi Arató Andrást, az igazgatóság elnökét, aki szégyenteljesnek minősítette a frekvencia elvételét, és aki szerint az ezt megerősítő ítélet egy végtelenül antidemokratikus rendszer szolgálatában született. Ismerteti ugyanakkor a cikk Karas Mónikának, a Médiatanács elnökének azt az állítását is, miszerint nem alkalmaztak diszkriminációt a Klubrádióval szemben.
Médiaháború van Szlovéniában is
A magyar kormány médiapolitikája persze másokat is megihlet. Így például Janez Janša szlovén miniszterelnököt. Ma hajnalban került fel a Politico című amerikai lap európai kiadásának internetes oldalára Bayer Lili átfogó cikke Janša médiaháborújáról, a szlovén médiában a kormányfő által keltett megfélemlítő légkörről. A szerző szerint Európa egyik legkisebb országában – amely ez év derekán fél évre átveszi az EU soros elnökségét – a jobboldali populista miniszterelnök, egyébiránt Donald Trump csodálója, hatalmas kampányt folytat azon újságírók ellen, akiket nem kedvel.
Janša, akinek – ez én jegyzem meg – nemzete szerencséjére koránt sincs kétharmados többsége - a szlovén hírügynökséget, az STA-t „a nemzet szégyenének” minősítette, a közszolgálati tévét és rádiót pedig azzal vádolta, hogy hazugságokat terjeszt, félrevezeti a közvéleményt. Egyik Twitter-bejegyzése szerint az RTV-nél túl sokan vannak, és túlságosan megfizetik őket, nemrég pedig felelőtlen vírusterjesztőnek nevezte a közmédiát. A lelkesen twitterező Janšát egyébként – utalásképpen Josip Broz Titóra - „Twitó marsallnak” is gúnyolják.
Janša kampánya – folytatódik a Politico írása – több, mint puszta retorika. Tavaly nyáron kormánya olyan változtatást javasolt a médiatörvényen, amely növelné az állami befolyást az STA hírügynökség felett, és csökkentené az RTV közmédia finanszírozási forrását. Tavaly egy időre felfüggesztették a hírügynökségnek szánt állami támogatás folyósítását. A belföldi és a brüsszeli tiltakozások hatására januárban ugyan részlegesen visszaállították a finanszírozást, de a jövő bizonytalan.
A szlovén "Orbán"
A kampány mérgező hatást gyakorol a médiaszabadságra – olvasható a Politicóban, amelynek a munkatársa több mint egy tucat szlovén újságíróval beszélt. Elmondták neki, hogy miután Janša szítani kezdte a gyűlölködést a közmédia riporterei és szerkesztői ellen, sorra kapják a fenyegető telefonhívásokat, leveleket, emaileket és üzeneteket a közösségi médián keresztül. Többen rendőri védelmet kértek, mások viszont a nyomás hatására öncenzúrát kezdtek gyakorolni.
Több szlovén újságíró arról számolt be, hogy erős politikai nyomást érzékel a napi munkájában, például akkor, ha olyan kérdésekkel foglalkozik, mint a szlovéniai magyar befektetések ügye, vagy éppen a szlovéniai szélsőjobboldali mozgalmak szerepe.
Janez Janša pályaíve erősen emlékeztet Orbán Viktoréra: nem először van most kormányon, hanem 2004 és 2008 között, majd rövid ideig 2012-13-ban is betöltötte a miniszterelnöki posztot, mielőtt tavaly márciusban visszakerült a hatalomba – írja Bayer Lili. Marko Milosavljević, a ljubljanai egyetem médiaprofesszora szerint Janšának a médiához való viszonyulásában tükröződik a kommunista múlt, nem tűr semmilyen bírálatot.
Anže Logar külügyminiszter viszont arról beszélt a Politicónak adott nyilatkozatában, hogy a szlovén média nagyon egyenlőtlenül oszlik meg a bal- és a jobboldal között, ezért igen egyoldalú, és több professzionalizmusra lenne szükség a politikai aktivizmus helyett.
A Politico kitér arra: Janša szövetségesei számos kormánypárti orgánumot jelentetnek meg, részben a magyar miniszterelnökhöz köthető befektetők segítségével. Ezek a kiadványok is tevékeny szerepet játszanak a szlovén közmédia elleni hangulatkeltésben. A Szlovéniában befektetett magyar pénzek témaköréről szóló mélyebb beszámolókat azonban igyekeznek elkerülni a közmédiában – nyilatkozott egyik újságíró forrása a Politico tudósítójának.
