Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2021.02.10.
2021. február 10., szerda
AMIKOR A MAGYAR ZENÉSZ ÉTELT RENDEL, ÉS A KOLLÉGÁJA CSÖNGET ÉTELFUTÁRKÉNT
G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2021.02.10.
2020-ban összesen 48 olyan zeneszerző volt Magyarországon, aki a szerzői jogdíjakból átlagosan havi 1 millió forintnál többet keresett – derült ki az Artisjus sajtóbeszélgetésén. A havi 500 ezer és 1 millió forint közötti sávban tavaly 77 alkotóművész volt, de ez az elitnek tekinthető kör (125 művész) még az összes jogdíjban részesülő 1 százalékát sem érte el. Az érintettek majdnem fele havi 500 forintot sem keres a jogdjíakból átlagban...
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2021.02.10.
AZ ETIKA GYŐZÖTT A GAZDASÁG FELETT – EZÉRT JUTNAK AZ IDŐSEK ELSŐKÉNT OLTÁSHOZ
VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2021.02.10.
Szűken csordogál az oltóanyag, heti néhány tízezer adag érkezik, miközben kétmillió ember szeretné beoltatni magát. Miért a társadalom legkevésbé mobilis rétegét oltják először, miért nem a legaktívabbakat, hogy újraindulhasson a gazdaság? Ha a fél világot le lehet zárni és kijárási tilalmat lehet elrendelni a vírus miatt, miért nem teszik kötelezővé az oltásokat? Támogatható-e egy „szabadulólevéllel” felérő vakcinaútlevél bevezetése, amíg kétmillióan állnak sorba oltásért, és a vakcinához való hozzájutás „kivételezettségnek” számít? A Válasz Online által megkérdezett filozófus kötelezővé tenné a védőoltást, a bioetikus pedig még az oltottak vakcinaútlevélhez jutását is elsietettnek gondolja, és káosztól tart. Vigyázat, provokatív tartalom!
Szerző: ÉLŐ ANITA
2021.02.10.
SZÁZEZREK VÁGNÁNAK BELE A TÁMOGATOTT LAKÁSFELÚJÍTÁSBA - MEGINT A TEHETŐSEBBEK JÁRNAK JÓL
AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Azénpénzem
2021.02.10.
Egy felmérés szerint több mint 600 ezer család vágna bele államilag támogatott lakásfelújításba a következő két évben. Ezzel közel duplájára nőne a lakásfelújítók száma. A tehetősebbek vennék igénybe a legtöbb állami támogatást, és nem valószínű, hogy ezen az olcsó hitel segíteni fog.
Sokak fantáziáját mozgatta meg a tavaly októberben bejelentett, idén januárban hatályba lépett lakásfelújítás állami támogatásának lehetősége. Bár felvételének konkrét szabályai feltehetőleg nem mindenki által ismertek, a program által kiváltott lelkesedés óriási. A GKI és a Masterplast idén januárban végzett felmérése szerint a válaszadó háztartások 7 százaléka biztosan szeretne lakásfelújításhoz és korszerűsítéshez kapcsolódó állami támogatást felvenni a következő két esztendő során. Ez a teljes magyar lakosságra vetítve 290 ezer családot jelent...
Szerző: Azénpénzem
2021.02.10.
Sokak fantáziáját mozgatta meg a tavaly októberben bejelentett, idén januárban hatályba lépett lakásfelújítás állami támogatásának lehetősége. Bár felvételének konkrét szabályai feltehetőleg nem mindenki által ismertek, a program által kiváltott lelkesedés óriási. A GKI és a Masterplast idén januárban végzett felmérése szerint a válaszadó háztartások 7 százaléka biztosan szeretne lakásfelújításhoz és korszerűsítéshez kapcsolódó állami támogatást felvenni a következő két esztendő során. Ez a teljes magyar lakosságra vetítve 290 ezer családot jelent...
ÉVEK ÓTA CSUKLÓZTATJÁK AZ EGYETLEN ELLENZÉKI RÁDIÓT, DE MIRE SZÁMÍTHAT EZUTÁN?
HVG360
Szerző: HAMVAY PÉTER
2021.02.10.
Lekapcsolják a Klubrádiót: a bíróság első fokon jogszerűnek találta, hogy a Médiatanács nem hosszabbította meg a frekvenciaengedélyét. A hatalom eddig is bizonytalanságban tartotta a rádiót, a leállításához nagyfokú kreativitásra volt szüksége, de megoldotta. Sorra vesszük, hogy milyen opciói maradtak a Klubrádiónak.
Olyan ez, mint a középkorban: a jobbágy elmehet ugyan a bíróságra panaszkodni, de egy úr szavával szemben semmit sem ér az övé.
Hiába hozunk fél tucat érvet, miért jogsértő a Médiatanács határozata, a bíróság szerint ezeket ők nem tudják megvizsgálni. Ez a Klubrádió ügyén jóval túlmutató üzenet” – így kommentálta a HVG-nek Stock Richárd, a Klubrádió vezérigazgatója a Fővárosi Törvényszék keddi ítéletét.
A rádió azért fordult bírósághoz, mert a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa nem újította meg az általa használt frekvenciára szóló engedélyt, ezért február 14-én lekapcsolják a rádiót, hiszen aznap lejár a műsorszolgáltatási szerződés. Az utolsó szalmaszál az azonnali jogvédelem lett volna, de a múlt héten azt is elutasította a bíróság. A rádió hiába kérte, hogy a várható fellebbezések lezárultáig tovább sugározhasson a Budapest FM 92,9 MHz-es frekvencián. Arató András, a Klubrádió elnöke sajtótájékoztatóján szégyenteljesnek nevezte, hogy Magyarországon ilyen határozatot hozhat a Médiatanács, és az olyan bírósági megítélés alá kerül, amelyben a felperes érvei nem számítanak. Azt ígérte, a neten folytatják, és fellebbezni fognak...
Szerző: HAMVAY PÉTER
2021.02.10.
Olyan ez, mint a középkorban: a jobbágy elmehet ugyan a bíróságra panaszkodni, de egy úr szavával szemben semmit sem ér az övé.
Hiába hozunk fél tucat érvet, miért jogsértő a Médiatanács határozata, a bíróság szerint ezeket ők nem tudják megvizsgálni. Ez a Klubrádió ügyén jóval túlmutató üzenet” – így kommentálta a HVG-nek Stock Richárd, a Klubrádió vezérigazgatója a Fővárosi Törvényszék keddi ítéletét.
A rádió azért fordult bírósághoz, mert a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa nem újította meg az általa használt frekvenciára szóló engedélyt, ezért február 14-én lekapcsolják a rádiót, hiszen aznap lejár a műsorszolgáltatási szerződés. Az utolsó szalmaszál az azonnali jogvédelem lett volna, de a múlt héten azt is elutasította a bíróság. A rádió hiába kérte, hogy a várható fellebbezések lezárultáig tovább sugározhasson a Budapest FM 92,9 MHz-es frekvencián. Arató András, a Klubrádió elnöke sajtótájékoztatóján szégyenteljesnek nevezte, hogy Magyarországon ilyen határozatot hozhat a Médiatanács, és az olyan bírósági megítélés alá kerül, amelyben a felperes érvei nem számítanak. Azt ígérte, a neten folytatják, és fellebbezni fognak...
LECSAPHATJÁK A KLUBRÁDIÓT, ATTÓL SZABADOK MÉG NEM LESZNEK - A SE NEM NEMZETI, SE NEM EGYÜTTMŰKÖDÉS, ANNÁL INKÁBB RENDSZER MÉDIAPOLITIKÁJÁNAK ÚJABB SZÉGYENE KÍSÉRTETIESEN HASONLÍT TERMÉSZETÉT TEKINTVE A NÉPSZABADSÁG LECSAPÁSÁHOZ.
AZONNALI
Szerző: BÖCSKEI BALÁZS
2021.02.09.
(Gondolati sorvezető kormánypártiaknak: az alábbi írásban, ha valaki nem ismer magára, vagy nem gondolja, hogy róla szólna egy-egy sor, vagy hogy vele lenne vitában a szerző, az nem a véletlen műve. Ahogyan az sem, ha igen.)
A gyászírásoknak- és szelfiknek egyik jellemzője, hogy lezárt, visszavonhatatlan és megmásíthatatlan történésekre vonatkoznak. Csak remélhetjük, hogy a Klubrádió átmeneti (?) „frekvenciavesztésére” ez még nem igaz, és nem csak azért, mert nem vagyunk – mondhatom többes számban – felkészülve a gyászra és az elbúcsúzásra. Ugyanakkor a halál az esetek többségében nem kíváncsi az akaratunkra vagy a vágyainkra, közeledésével pedig előre figyelmeztet tehetetlenségünkre. Készenléti üzemmódba helyez bennünket, és az alternatív forgatókönyvek folytatását megelőzendő, kiteszi a pontot. Most a halál a Klubrádióra az Orbán-rezsim politikai „igazságszolgáltatásának” képében jött el, de talán ő sem ismerhet minden jogot, és lehetséges még a visszafordulás.
A se nem nemzeti, se nem együttműködés, annál inkább rendszer médiapolitikájának újabb szégyene kísértetiesen hasonlít természetét tekintve a Népszabadság lecsapásához. Ott sem a politika intézkedett ugye – hiszen látjuk, a Mediaworks immáron kizárólag rejtvénylapokat és hirdetési újságokat forgalmaz (mondjuk, ha így lenne, lehet, emelkedne a termékek többségének eladott példányszáma, nem pedig csökkenne) –, hanem a „piac”, a tulajdonosi körök döntése volt. Ahogyan most is: a Médiatanács a jognak megfelelően jár el, nincs mit tenni.
Mintha a Lex „Pénzt akarok, de most” országában a jogbiztonság és jog kiszámíthatósága annyira adottak lennének, hogy a jóhiszeműség vezérelhet minden értelmezőt.
És majd látjuk, tudjuk, hogy hány kormánypárti felületen megy majd műsorról műsorra, cikkről cikkre az előbbi érvelés – más kérdés, hogy lesz-e nézőjük vagy olvasójuk. A nem olyan régen publikált nézettségi és olvasottsági adatok ugyanis világosan mutatják, hogy hiába égetik fel az összes lehetséges médiumot, amit csak lehet, attól a kormánypárti tévéknek, rádióknak, portáloknak és Facebook-oldalaknak egyetlen új fogyasztójuk nem lesz...
Szerző: BÖCSKEI BALÁZS
2021.02.09.
A gyászírásoknak- és szelfiknek egyik jellemzője, hogy lezárt, visszavonhatatlan és megmásíthatatlan történésekre vonatkoznak. Csak remélhetjük, hogy a Klubrádió átmeneti (?) „frekvenciavesztésére” ez még nem igaz, és nem csak azért, mert nem vagyunk – mondhatom többes számban – felkészülve a gyászra és az elbúcsúzásra. Ugyanakkor a halál az esetek többségében nem kíváncsi az akaratunkra vagy a vágyainkra, közeledésével pedig előre figyelmeztet tehetetlenségünkre. Készenléti üzemmódba helyez bennünket, és az alternatív forgatókönyvek folytatását megelőzendő, kiteszi a pontot. Most a halál a Klubrádióra az Orbán-rezsim politikai „igazságszolgáltatásának” képében jött el, de talán ő sem ismerhet minden jogot, és lehetséges még a visszafordulás.
A se nem nemzeti, se nem együttműködés, annál inkább rendszer médiapolitikájának újabb szégyene kísértetiesen hasonlít természetét tekintve a Népszabadság lecsapásához. Ott sem a politika intézkedett ugye – hiszen látjuk, a Mediaworks immáron kizárólag rejtvénylapokat és hirdetési újságokat forgalmaz (mondjuk, ha így lenne, lehet, emelkedne a termékek többségének eladott példányszáma, nem pedig csökkenne) –, hanem a „piac”, a tulajdonosi körök döntése volt. Ahogyan most is: a Médiatanács a jognak megfelelően jár el, nincs mit tenni.
Mintha a Lex „Pénzt akarok, de most” országában a jogbiztonság és jog kiszámíthatósága annyira adottak lennének, hogy a jóhiszeműség vezérelhet minden értelmezőt.
És majd látjuk, tudjuk, hogy hány kormánypárti felületen megy majd műsorról műsorra, cikkről cikkre az előbbi érvelés – más kérdés, hogy lesz-e nézőjük vagy olvasójuk. A nem olyan régen publikált nézettségi és olvasottsági adatok ugyanis világosan mutatják, hogy hiába égetik fel az összes lehetséges médiumot, amit csak lehet, attól a kormánypárti tévéknek, rádióknak, portáloknak és Facebook-oldalaknak egyetlen új fogyasztójuk nem lesz...
A TELEX JÁRVÁNYSZIMULÁTORÁN MEGNÉZHETI, HOGY INTÉZI EL AZ OLTÁS A KORONAVÍRUST
TELEX
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2021.02.10.
A Telex járványszimulátorán megnézheti, hogyan terjed a koronavírus, és hogyan lehet gátat szabni neki. Mennyit számít, ha kijárási korlátozásokat vezetnek be, és milyen hatékony fegyver tud lenni, ha minél több embert oltanak be. A modellt Somosi Bence Tamás készítette, és Ferenci Tamás biostatisztikus, valamint Oroszi Beatrix orvos-epidemiológus szakmai tanácsai alapján fejlesztettük tovább. A haladó változatban azt is meg lehet nézni, mit okozna, ha nálunk is elterjedne a gyorsabban terjedő vírusváltozat.
Lassan egy éve a mindennapjaink része a koronavírus-járvány. Ezalatt sok új fogalmat tanultunk meg: tudjuk, mi az a reprodukciós szám, a közösségi vagy nyájimmunitás, megtanultuk elkülöníteni egymástól az összes fertőzött és az aktív fertőzött fogalmát, és decemberben együtt szoríthattunk azért, vajon lesz-e elég kórházi kapacitás, azaz ágy, orvos, ápoló és lélegeztetőgép mindenkinek, aki a vírus miatt kórházba kerül.
Az itt látható szimuláción most megnézheti, hogyan is működik egy járvány. Mennyit számít a járvány terjedésének lassításában, ha az emberek otthon maradnak, és kevesebbet vagy egyáltalán nem találkoznak egymással? Hogyan befolyásolja a fertőzőképesség a járvány lefutását? És ami most igazán aktuális: láthatják azt is, milyen látványos hatása van a járvány elfojtására, ha az emberek 30, 50 vagy 70 százaléka védőoltást kap...
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2021.02.10.
Lassan egy éve a mindennapjaink része a koronavírus-járvány. Ezalatt sok új fogalmat tanultunk meg: tudjuk, mi az a reprodukciós szám, a közösségi vagy nyájimmunitás, megtanultuk elkülöníteni egymástól az összes fertőzött és az aktív fertőzött fogalmát, és decemberben együtt szoríthattunk azért, vajon lesz-e elég kórházi kapacitás, azaz ágy, orvos, ápoló és lélegeztetőgép mindenkinek, aki a vírus miatt kórházba kerül.
Az itt látható szimuláción most megnézheti, hogyan is működik egy járvány. Mennyit számít a járvány terjedésének lassításában, ha az emberek otthon maradnak, és kevesebbet vagy egyáltalán nem találkoznak egymással? Hogyan befolyásolja a fertőzőképesség a járvány lefutását? És ami most igazán aktuális: láthatják azt is, milyen látványos hatása van a járvány elfojtására, ha az emberek 30, 50 vagy 70 százaléka védőoltást kap...
TÁRSADALMI EGYEZTETÉS NÉLKÜL KÖLTENÉ EL A KORMÁNY AZ UNIÓS FORRÁSOKAT, 33 CIVIL SZERVEZET TILTAKOZIK
MÉRCE
Szerző: CSENGEL KARINA
2021.02.10.
Mintegy 19 ezer milliárd forintról dől el a következő hónapokban, hogy milyen célok és prioritások mentén költi el a magyar állam, ekkora összeghez jut ugyanis Magyarország az Európai Unió 2021-2027 közötti költségvetéséből és a koronavírus-járványhoz kapcsolódó helyreállítási csomagból összesen.
Bár a források felhasználásáról kötelező eleme az érintett társadalmi csoportok bevonása, a civil szervezetek úgy látják, hogy nincs lehetőségük a folyamatban való érdemi részvételre, ezért nyílt levélben fordulnak a Miniszterelnökséghez, és arra kérik dr. Ágostházy Szabolcs európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárt, hogy kezdjen valódi társadalmi párbeszédet a Magyarország sorsát hosszú évekre meghatározó támogatások felhasználásáról, az illetékes minisztériumok ugyanis csak formálisan teljesítik kötelezettségeiket.
A levelet megfogalmazó 33 magyarországi civil szervezet többek közt azt írja, jelenleg nincs lehetőségük a valódi részvételre,
mivel az illetékes minisztériumok csak formálisan teljesítik kötelezettségeiket, az anyagok gyakran nehezen hozzáférhetőek, azokat sokszor csak az utolsó pillanatban, teljesíthetetlen határidők szabásával küldik el az érintetteknek, miközben az egyeztető fórumok munkája kiüresedett, az érkező javaslatokat rendszerint nem építik be a készülő tervezetekbe, és az elutasítás indokairól sem adnak tájékoztatást.
A civilek hét pontban foglalták össze azokat az alapelveket, amelyek mentén szerintük működhetne a társadalmi részvétel:...
Szerző: CSENGEL KARINA
2021.02.10.
Bár a források felhasználásáról kötelező eleme az érintett társadalmi csoportok bevonása, a civil szervezetek úgy látják, hogy nincs lehetőségük a folyamatban való érdemi részvételre, ezért nyílt levélben fordulnak a Miniszterelnökséghez, és arra kérik dr. Ágostházy Szabolcs európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkárt, hogy kezdjen valódi társadalmi párbeszédet a Magyarország sorsát hosszú évekre meghatározó támogatások felhasználásáról, az illetékes minisztériumok ugyanis csak formálisan teljesítik kötelezettségeiket.
A levelet megfogalmazó 33 magyarországi civil szervezet többek közt azt írja, jelenleg nincs lehetőségük a valódi részvételre,
mivel az illetékes minisztériumok csak formálisan teljesítik kötelezettségeiket, az anyagok gyakran nehezen hozzáférhetőek, azokat sokszor csak az utolsó pillanatban, teljesíthetetlen határidők szabásával küldik el az érintetteknek, miközben az egyeztető fórumok munkája kiüresedett, az érkező javaslatokat rendszerint nem építik be a készülő tervezetekbe, és az elutasítás indokairól sem adnak tájékoztatást.
A civilek hét pontban foglalták össze azokat az alapelveket, amelyek mentén szerintük működhetne a társadalmi részvétel:...
A KLUBRÁDIÓT NEM MENTI MEG AZ EU, DE MEGTEHETNÉ, HOGY NEM ENGEDI ORBÁNÉKAT A PÉNZCSAPHOZ
HVG360
Szerző: ARATÓ LÁSZLÓ
2021.02.10.
A jogállamiság megsértését Brüsszel jogi eszközökkel eddig képtelen volt szankcionálni, Magyarország sokszor az uniós bírósági ítéleteket sem hajtja végre. Az EU egyetlen fegyvere a támogatások feltételekhez kötése lehet, bár a magyar kormány úgy tesz, mintha nem ijedne meg ettől.
Talán egy ír kolléga, Catherine Feore fogalmazta meg legérzékletesebben azt, miképp néz ki uniós szempontból az, hogy a Fővárosi Törvényszék ítélete alapján a Klubrádiónak február 14-én éjfélkor el kell hallgatnia, miután a Médiahatóság elutasította frekvenciahasználati jogának meghosszabbítását. Az ír újságíró azt írta a Twitteren, hogy
"az EU a kezén ül, miközben szisztematikusan bontják le a sajtószabadságot Magyarországon."
Felháborodáson, fejcsóváláson, valamint az alapvető értékek felemlegetésen túl valóban nem sok várható az uniós intézményektől. Persze jogos a kérdés, hogy mégis mit kellene tenniük, pontosabban mi olyat tehetnének, aminek érdemi hatása is van.
Erről szól még a cikk:
- A Klubrádió esetének értékeléséről az EU-ban
Szerző: ARATÓ LÁSZLÓ
2021.02.10.
Talán egy ír kolléga, Catherine Feore fogalmazta meg legérzékletesebben azt, miképp néz ki uniós szempontból az, hogy a Fővárosi Törvényszék ítélete alapján a Klubrádiónak február 14-én éjfélkor el kell hallgatnia, miután a Médiahatóság elutasította frekvenciahasználati jogának meghosszabbítását. Az ír újságíró azt írta a Twitteren, hogy
"az EU a kezén ül, miközben szisztematikusan bontják le a sajtószabadságot Magyarországon."
Felháborodáson, fejcsóváláson, valamint az alapvető értékek felemlegetésen túl valóban nem sok várható az uniós intézményektől. Persze jogos a kérdés, hogy mégis mit kellene tenniük, pontosabban mi olyat tehetnének, aminek érdemi hatása is van.
- A Klubrádió esetének értékeléséről az EU-ban
- Megoldatlan jogállamisági vitákról
- A Sargentini-jelentés sorsáról
- Sorozatban átlépett vörös vonalakról
- Az uniós pénzek visszafogásának esélyeiről
QUO VADIS QANON SÁMÁN??? - A 444.HU 4 LEGFONTOSABB MAI HÍRE
444.HU
Szerző: BEDE MÁRTON
2021.02.10.
- Óvatosságból egyelőre azok kaphatják meg az orosz vakcinát, akik nem szenvednek krónikus betegségben
Szerző: BEDE MÁRTON
2021.02.10.
- Trump védőinek egy republikánus szenátort már sikerült átállítaniuk, de nem maguk mellé
- A QAnon Sámán megbánta, hogy megostromolta a Capitoliumot, már Trumpban is csalódott
- Megdöbbent az erzsébetvárosi zeneiskola igazgatója, hogy a direkt nekik felújított épületet végül az SZFE-sek kapták meg
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek. Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik...
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek. Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik...
A VILÁG SZEME A KLUBRÁDIÓN
KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.02.10.
Ami a Klubrádióval történik, az sokkal inkább a magyar a sajtószabadságról is szól. A francia külügyminisztérium arra szólította fel Magyarországot, hogy tartsa tiszteletben a média függetlenségével kapcsolatos európai kötelezettségvállalásait. A berlini Tageszeitung arra hívja fel a figyelmet, hogy a frekvenciapályáztatás, akár egy évig, a 2022-es választásokig is elhúzódhat.
Először is röviden visszatérek a tegnap reggeli lapszemlére, amelyben elmondtam, hogy a Reuters beszámolója szerint az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, változtasson a közbeszerzési szabályokon, ha hozzá akar jutni az uniós támogatási pénzekhez. A magyar kormányzat időközben álhírnek minősítette a világhírügynökség jelentését, mondván, nem kaptak semmi ilyen felszólítást Brüsszeltől. A Reuters természetesen hírt adott erről a magyar megnyilatkozásról is, hozzátéve azt, hogy a maga részéről betekintést nyert abba a belső uniós iratba, amelyben a hatalmas összegű támogatások ügyét kezelő végrehajtó intézmény megállapítja: a magyar politika legmagasabb szintjén ütközött ellenállásba azoknak a jogi előírásoknak a felülvizsgálata, amelyek rendszerszintű szabálytalanságokhoz és túlárazáshoz vezettek. A Klubrádió továbbra is figyelemmel kíséri a magyar közbeszerzési eljárásokat és azok megítélését.
Külföldön sem nézik jó szemmel, ami Klubrádióval történik
És most nézzük annak a tegnapi ítéletnek a visszhangját, amely nem csupán rólunk, sőt, talán nem is főként rólunk, hanem a magyar sajtószabadságról szólt. Reagálások tömkelege született arra, hogy a bíróság elutasította a Klubrádió beadványát, miszerint jogellenesen tagadta meg a Médiatanács a frekvenciaengedély meghosszabbítását.
A francia külügyminisztérium sajtótájékoztatóján elhangzott: „A sugárzás felfüggesztése nagyon aggasztó jel lenne a média pluralizmusa és függetlensége szempontjából. Felszólítjuk Magyarországot, tartsa tiszteletben ezzel kapcsolatos európai kötelezettségvállalásait.”
Az Európai Sajtóintézet szerint „a bíróság mérte a végső csapást, de ezt a magyarországi politika tudatos, évtizedes erőfeszítése előzte meg, amely arra irányult, hogy kitöröljék a Klubrádiót az éterből. Az állami intézményeket a Fidesz híveivel töltötték fel, és arra használták, hogy mesterségesen eltorzítsák a piacot, aláássák a független médiát. Mindez az Európai Uniónak a szeme láttára történt, amely nem ismerte fel az ügy komolyságát, és nem tette meg a megfelelő lépéseket.”
Az előbb más kontextusban említett, londoni székhelyű Reuters hírügynökség azt írja: „Orbán alatt az állami műsorszóró alig tekinthető többnek, mint kormányzati szócsőnek, és eközben számos médiaintézményt bezártak vagy kormánybarát tulajdonosok kezére juttattak az elmúlt években. Orbán a magyar médiatulajdonlási részarány növelésére szólított fel, és a múlt héten azt mondta, hogy az 34-ről 55 százalékra növekedett.”
Az AP amerikai hírügynökségnek a Washington Post által ismertetett jelentése a magyar médiahelyzetet ismertetve kitér egyebek közt arra, hogy az állam a legnagyobb hirdető is egyben, és elsősorban a kormány felé hajló médiában vásárol hirdetéseket. A tudósítás idézi Polyák Gábor médiajogászt, a Mérték Médiaelemző vezetőjét, aki szerint a Klubrádióval szemben diszkriminációt alkalmaztak, ami ellentétes mind az alkotmánnyal, mind az európai joggal. „Nem ez volt az egyetlen lehetséges, meghozható ítélet” – állítja Polyák Gábor.
Bloomberg amerikai üzleti hírügynökség: „A magyar független műsorszórók és lapok szabályozási és pénzügyi nyomás alá kerültek az elmúlt években. Eközben kormányközeli vállalkozók olyan központosított médiakonglomerátumot hoztak létre, amelyet Orbán Viktor felmentett bizonyos állami felügyelet alól. Magyarország Orbán alatt lejjebb csúszott a médiaszabadság megítélését és a demokráciabesorolást illetően. A Riporterek Határok Nélkül civil szervezet által összeállított index szerint 180 ország közül a 89. helyre esett vissza. Ezzel az EU-tagállamok között a második legrosszabb minősítést kapta.
Az APA osztrák hírügynökség – amelynek a tudósítását átvette például a bécsi Der Standard - beszámol arról, hogy Monika Vana, az osztrák Zöldek európai parlamenti delegációvezetője az EU reagálását követelte. „Az Unió nem szemlélheti tétlenül a független Klubrádió médiajogi fortélyokkal kikövezett eltávolítását” – vélekedett.
A népszerű berlini Tageszeitung, röviden TAZ a frekvenciapályáztatási és bírósági folyamat eddig fejleményein ismertetése után kiemeli: az engedély végleges kiadása egy évig is elhúzódhat. Orbánnak és csapatának jól jön, hogy az engedetlen adót akár a jövő áprilisi parlamenti választásokig is hidegre lehet tenni.
És végül ahogyan a Der Spiegel német hírmagazin értelmezi a fejleményeket: „A kormány ezt már elhatározta, és most a lépést egy budapesti bíróság is megerősítette.” A hetilap emlékeztet arra, hogy a magyar médiatanács kizárólag Orbán Viktor pártjának a híveiből áll.
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.02.10.
Először is röviden visszatérek a tegnap reggeli lapszemlére, amelyben elmondtam, hogy a Reuters beszámolója szerint az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, változtasson a közbeszerzési szabályokon, ha hozzá akar jutni az uniós támogatási pénzekhez. A magyar kormányzat időközben álhírnek minősítette a világhírügynökség jelentését, mondván, nem kaptak semmi ilyen felszólítást Brüsszeltől. A Reuters természetesen hírt adott erről a magyar megnyilatkozásról is, hozzátéve azt, hogy a maga részéről betekintést nyert abba a belső uniós iratba, amelyben a hatalmas összegű támogatások ügyét kezelő végrehajtó intézmény megállapítja: a magyar politika legmagasabb szintjén ütközött ellenállásba azoknak a jogi előírásoknak a felülvizsgálata, amelyek rendszerszintű szabálytalanságokhoz és túlárazáshoz vezettek. A Klubrádió továbbra is figyelemmel kíséri a magyar közbeszerzési eljárásokat és azok megítélését.
Külföldön sem nézik jó szemmel, ami Klubrádióval történik
És most nézzük annak a tegnapi ítéletnek a visszhangját, amely nem csupán rólunk, sőt, talán nem is főként rólunk, hanem a magyar sajtószabadságról szólt. Reagálások tömkelege született arra, hogy a bíróság elutasította a Klubrádió beadványát, miszerint jogellenesen tagadta meg a Médiatanács a frekvenciaengedély meghosszabbítását.
A francia külügyminisztérium sajtótájékoztatóján elhangzott: „A sugárzás felfüggesztése nagyon aggasztó jel lenne a média pluralizmusa és függetlensége szempontjából. Felszólítjuk Magyarországot, tartsa tiszteletben ezzel kapcsolatos európai kötelezettségvállalásait.”
Az Európai Sajtóintézet szerint „a bíróság mérte a végső csapást, de ezt a magyarországi politika tudatos, évtizedes erőfeszítése előzte meg, amely arra irányult, hogy kitöröljék a Klubrádiót az éterből. Az állami intézményeket a Fidesz híveivel töltötték fel, és arra használták, hogy mesterségesen eltorzítsák a piacot, aláássák a független médiát. Mindez az Európai Uniónak a szeme láttára történt, amely nem ismerte fel az ügy komolyságát, és nem tette meg a megfelelő lépéseket.”
Az előbb más kontextusban említett, londoni székhelyű Reuters hírügynökség azt írja: „Orbán alatt az állami műsorszóró alig tekinthető többnek, mint kormányzati szócsőnek, és eközben számos médiaintézményt bezártak vagy kormánybarát tulajdonosok kezére juttattak az elmúlt években. Orbán a magyar médiatulajdonlási részarány növelésére szólított fel, és a múlt héten azt mondta, hogy az 34-ről 55 százalékra növekedett.”
Az AP amerikai hírügynökségnek a Washington Post által ismertetett jelentése a magyar médiahelyzetet ismertetve kitér egyebek közt arra, hogy az állam a legnagyobb hirdető is egyben, és elsősorban a kormány felé hajló médiában vásárol hirdetéseket. A tudósítás idézi Polyák Gábor médiajogászt, a Mérték Médiaelemző vezetőjét, aki szerint a Klubrádióval szemben diszkriminációt alkalmaztak, ami ellentétes mind az alkotmánnyal, mind az európai joggal. „Nem ez volt az egyetlen lehetséges, meghozható ítélet” – állítja Polyák Gábor.
Bloomberg amerikai üzleti hírügynökség: „A magyar független műsorszórók és lapok szabályozási és pénzügyi nyomás alá kerültek az elmúlt években. Eközben kormányközeli vállalkozók olyan központosított médiakonglomerátumot hoztak létre, amelyet Orbán Viktor felmentett bizonyos állami felügyelet alól. Magyarország Orbán alatt lejjebb csúszott a médiaszabadság megítélését és a demokráciabesorolást illetően. A Riporterek Határok Nélkül civil szervezet által összeállított index szerint 180 ország közül a 89. helyre esett vissza. Ezzel az EU-tagállamok között a második legrosszabb minősítést kapta.
Az APA osztrák hírügynökség – amelynek a tudósítását átvette például a bécsi Der Standard - beszámol arról, hogy Monika Vana, az osztrák Zöldek európai parlamenti delegációvezetője az EU reagálását követelte. „Az Unió nem szemlélheti tétlenül a független Klubrádió médiajogi fortélyokkal kikövezett eltávolítását” – vélekedett.
A népszerű berlini Tageszeitung, röviden TAZ a frekvenciapályáztatási és bírósági folyamat eddig fejleményein ismertetése után kiemeli: az engedély végleges kiadása egy évig is elhúzódhat. Orbánnak és csapatának jól jön, hogy az engedetlen adót akár a jövő áprilisi parlamenti választásokig is hidegre lehet tenni.
És végül ahogyan a Der Spiegel német hírmagazin értelmezi a fejleményeket: „A kormány ezt már elhatározta, és most a lépést egy budapesti bíróság is megerősítette.” A hetilap emlékeztet arra, hogy a magyar médiatanács kizárólag Orbán Viktor pártjának a híveiből áll.
AZ INTERNETRE KÉNYSZERÜL A KLUBRÁDIÓ
HÍRKLIKK
Szerző: SEBES GYÖRGY
2021.02.09.
Egyelőre nincs apelláta. A Klubrádió vasárnap estig sugározhat a megszokott frekvencián, utána már csak interneten. Országszerte düböröghet viszont a kormányzati propaganda, az egyetlen kormánykritikus rádiónál pedig megtanulhatják, nem kifizetődő szembemenni a hatalmi kommunikációval
Most aztán örülhetnek mindazok, akik azt hiszik, hogy még mindig baloldali túlsúly van a médiában. Sokan vannak ilyenek, de kormányzati vélemények szerint nem elegen. Még többen vannak olyanok, akik most nem is tudják, hogy minek kellene örülni. Ők azokon a vidékeken élnek, ahová csak a hatalom által megszűrt és engedélyezett információk jutnak el. De azért néhány százezren biztosan szomorkodnak, meg felháborodnak, netán még akciókba is kezdenének, mert jövő hétfőtől legfeljebb az interneten hallgathatják kedvenc rádiójukat.
A bíróság nyilván nagyon jogszerűen döntött a Klubrádiónak a Médiatanács ellen benyújtott keresete ügyében. Bizonyosan lehet megfelelő paragrafusokat találni, amelyek igazolják, hogy a hatóság joggal tagadta meg a rádió frekvenciahasználati engedélyének meghosszabbítását. Nem számított az sem, hogy korábban voltak olyan rádiók, amelyek a lejárt engedély, netán a felrótt kisebb hibák után is tovább sugározhattak. A kivételek ezúttal nem erősítették a szabályt...
Szerző: SEBES GYÖRGY
2021.02.09.
Most aztán örülhetnek mindazok, akik azt hiszik, hogy még mindig baloldali túlsúly van a médiában. Sokan vannak ilyenek, de kormányzati vélemények szerint nem elegen. Még többen vannak olyanok, akik most nem is tudják, hogy minek kellene örülni. Ők azokon a vidékeken élnek, ahová csak a hatalom által megszűrt és engedélyezett információk jutnak el. De azért néhány százezren biztosan szomorkodnak, meg felháborodnak, netán még akciókba is kezdenének, mert jövő hétfőtől legfeljebb az interneten hallgathatják kedvenc rádiójukat.
A bíróság nyilván nagyon jogszerűen döntött a Klubrádiónak a Médiatanács ellen benyújtott keresete ügyében. Bizonyosan lehet megfelelő paragrafusokat találni, amelyek igazolják, hogy a hatóság joggal tagadta meg a rádió frekvenciahasználati engedélyének meghosszabbítását. Nem számított az sem, hogy korábban voltak olyan rádiók, amelyek a lejárt engedély, netán a felrótt kisebb hibák után is tovább sugározhattak. A kivételek ezúttal nem erősítették a szabályt...
SZABAD SZEMMEL: ORBÁN MÁR A MÉDIA NAGY HÁNYADÁT TARTJA URALMA ALATT - NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.02.10.
Yahoo/AFP
Az amerikai Külügyminisztérium arra buzdítja a magyar kormányt, hogy segítse elő a nyílt viszonyokat a sajtóban és őrizze meg a jogállamot, illetve az átláthatóság elveit. A State Department szóvivője jelezte, hogy az Egyesült Államok osztja az aggodalmakat a magyar sajtószabadság állandó hanyatlása láttán, miután a Biden-kormányzat megígérte, hogy ismét középpontba állítja a demokrácia kérdését. Márpedig – hangsúlyozta – Ned Price – a Klubrádió sugárzási engedélyének megvonása azt jelentené, hogy újabb független hang szorul ki a közvitákból, ami további csapás volna a média sokszínűsége szemszögéből.
A jelentés megjegyzi, hogy a másodfokú bírósági döntésre még hónapokig kell várni, addig a rádió egy csomó reklámbevételtől esik el, de sok hallgatót is elveszít, bár az interneten tovább akar működni. Mindenesetre a fejlemény újabb kételyeket vet fel az ügyben, mennyire érvényesül a sajtószabadság az uniós tag Magyarországon. Az adó már eddig is egy sor jogi küzdelmet volt kénytelen megvívni, amióta a jobboldali-kormány hatalomra került. Emiatt csak nehezen jutott hirdetésekhez.
A médiahatóság, amelynek vezetői közel állnak Orbán Viktorhoz, azt mondja, hogy kizárólag szakmai szempontokat követtek a döntés meghozatalakor. Ám ahogy a testület bánik a Klubrádióval, az ráerősít arra az aggályra, hogy a miniszterelnök befolyást gyakorol az önálló sajtóra. Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemzőtől úgy véli, hogy a rádió esetében is azt lehet látni: kormánypárti testületek jogi eszközökkel fojtják el a kritikus hangokat.
Az utóbbi években a legtöbb független szerkesztőség vagy bezárt, vagy a Fidesz szövetségesei vették meg őket, majd hatalmas reklámszerződéseket kaptak az államtól. A közmédia ellen, beleértve az MTI-t, ugyanakkor az a vád, hogy hivatalos szócső lett belőle. Választási megfigyelők 3 éve úgy látták, hogy a fejre állt médiapiac, illetve az irányított tájékoztatás segített Orbánnak harmadszor is megszerezni a győzelmet.
Le Monde
A francia külügyi tárca szóvivője felszólította a magyar kormányt, hogy az tegyen eleget a sajtó ügyében vállalt uniós kötelezettségének. Egyben figyelmeztetett, hogy a Klubrádió adásainak felfüggesztése nagyon nyugtalanító volna a médiapluralizmus és –függetlenség oldaláról nézve.
A vezető francia lap úgy értékeltette a történteken, hogy bevonják a független Klubrádió antennáját, miközben az országot a Riporterek Határok nélkül a 2010-es 23. helyről mostanra a 89-ik helyre sorolta vissza a sajtószabadság állapota alapján. Az EU pedig jogállami eljárást indított, mert úgy ítélte, meg, hogy Magyarországon súlyos veszélyben vannak a közösség értekei, külön is kiemelve, hogy egyre szűkül a média sokszínűsége.
FAZ
Újabb független hangot hallgattattak el Magyarországon, még egy szomorú nap a sajtószabadság számára. Ezt az Európai Tanács emberi jogokért felelős biztosa, Dunja Mijatovic hozta nyilvánosságra twitter-üzenetében. Véleményéhez a konzervatív német Frankfurter Allgemeine Zeitung hozzáfűzi, hogy a Klubrádió a Fidesz hatalomra kerülése óta küzd a fennmaradásért. Kénytelen volt hullámsávot váltani, sugárzási körzetét korlátozták, működési engedélyét mindig csak pár hónapra adták meg és csupán a lejárat előtt néhány nappal hosszabbították meg.
Az adó, amely leginkább a hallgatók támogatásából él, idáig sikeresen védekezett a bíróságokon. Most is fellebbezést nyújt be, bár fél, hogy az interneten elveszti közönsége jó kétharmadát.
Kurier
Monika Vana, az osztrák zöldek EP-csoportjának vezetője szerint az unió nem nézheti karba tett kézzel, hogy sajtójogi disznóságokat alkalmazva a partvonalra nyomják a független Klubrádiót. Nem csupán arról van itt szó, hogy torzítják a versenyt - jegyezte meg - hanem még tovább szűkítik a média szabadságát. A civil szféra az utolsó objektív tájékozódási lehetőségét veszti el, miközben az állami rádió és tévé teljes mértékben a jobboldali-nemzeti kormány kezében van.
Süddeutsche Zeitung
Bezárás előtt áll a Klubrádió, az utolsó országosan ismert, független magyar rádió. Vereséget szenvedett a bíróságon, nem kapott engedélyt a jelenlegi frekvencia további használatára, ezért rövid hullámon vasárnaptól nem lehet tovább hallgatni. A médiahatóság arra hivatkozva nem hosszabbította meg a licencet, hogy az adó már négy éve két kisebb vétséget követett le a médiatörvény értelmében.
Euractiv
Az analóg adás beszüntetésére kényszerítik Magyarország egyetlen olyan rádióját, amely független orgánumként közügyekkel foglalkozik. Az alapot az ellenmondásos médiatörvény szolgáltatja, amelyet a Fidesz az elsők között módosított, miután 11 éve visszaszerezte az uralmat. Az adó bűne hivatalosan az volt, hogy kétszer késve adta le a jelentést a zene és szöveg arányáról. De azért akkor megfizette a bírságot.
A Nemzetközi Sajtó Intézet és az Újságírók Európai Szövetsége már a múlt héten cselekvésre noszogatta az uniót. A bírósági ítélet a legújabb fejlemény, amely azt mutatja, hogy egyre szűkül a tér a független erők számára a szigorúan ellenőrzött magyar sajtópiacon.
Deutschlandfunk
Lekapcsolják a kormányt bíráló Klubrádiót, ami beleillik abba, hogy a kormány bele akarja fojtani a szót a számára ellenszenves sajtóorgánumokba – mutat rá a Riporterek Határok Nélkül közleménye, amely egyre inkább veszélyben látja a magyar sajtószabadságot.
Szintén a kormányzati szándékok következménye volt, hogy a múlt nyáron elbocsátották az Index főszerkesztője, amire válaszul a munkatársak többsége felállt. Dull Szabolcs azért nem maradhatott, mert nyilvánosan kifogásolta, hogy a portált átvette egy hatalom közeli üzletember. Orbán egyébként már a média nagy hányadát tartja uralma alatt. Mindössze egy pár független szerkesztőség maradt, de most elérkezett a vég a Klubrádió számára is.
Washington Post/ABC News/Yahoo/AP
Leparancsolják az ultrarövidhullámról az egyik még megmaradt független magyar rádiót és a világhálóra kényszerítik, miután a bíróság helyben hagyta a médiafelügyelet verdiktjét, amely megvonta az eddigi frekvenciát a csatornától. Ezek után a kormánynak azt vetik a szemére, hogy megsérti a média piacot, illetve hogy a MNHH vezetői politikailag elfogultak. Egyben felerősödött a vita a sajtószabadságról és a média politikai befolyásolásáról.
Bírálók arra figyelmeztetnek, hogy a hatalom módszeresen rohamozza a média függetlenségét és sokszínűségét, így már sok szerkesztőség a hatalommal szövetséges üzletemberek kezébe került. A KESMÁ-hoz tartozó orgánumok viszik el az összes reklámbevétel 40 %-át. A Mérték Médiaelemző kimutatta, hogy az állami megrendelések javarésze a „közeli” sajtónak jut. Más elemzők ugyanakkor azt mondják, hogy a cégek félnek a bosszútól, ezért nem hirdetnek liberális orgánumoknál.
Die Zeit
A jobboldali-nemzeti Orbán-kabinet mind jobban ellenőrzése alá helyezi a sajtót, így most kénytelen beszüntetni programját a fontos Klubrádió, amely a 92,9-es megaherzes sávon nagyjából félmillió embert képes elérni. De a Fidesz hatalomra kerülése óta csak Budapesten és környékén. Dési János a bírósági ítéletben politikát lát. Azt mondja: egy diktatúrában nincs hely a független hangok számára.
Washington Post
A vezércikk arra figyelmeztet, hogy a járvány újabb hulláma expresszvonat sebességével robog az Egyesült Államok felé, ezért élni kell a védekezés egyetlen hatékony eszközével, azaz: oltani, oltani, oltani! Hiszen új törzs jelent meg, amely máris letarolja pl. Dániát. Az új fertőzöttek száma 10 naponként megkétszereződik. Ezért ragaszkodni kell a maszkokhoz, a távolságtartáshoz, a higiéniához és a korlátozásokhoz. De igazából csak az oltás segíthet, már ha időben beadják.
Ha ez nem sikerül, akkor megint felugrik napi 200 ezerre a friss fertőzöttek száma, a jelenlegi 107 ezerről, aminek az lesz a következménye, hogy rengetegen halnak meg, illetve kerülnek kórházba. Egy dán szakértő azt nyilatkozta, hogy jelenleg még a vihar előtti csendnél tartunk.
Ám máris az látszik, hogy az új mutáns a zárlat ellenére is egyre csak terjed. A dánoknál már bezártak az iskolák és vendéglők, ezért a hatóságok 10-ről 5-re korlátozták azok számát, akik egyszerre egy helyen tartózkodhatnak. Kiutat azonban csakis az immunitás jelent, miközben az embereknek elegük van a szigorú intézkedésekből.
Talán 6-12 hét van, amíg az új variáns végigsöpör az USÁ-n, de idáig a lakosságnak csak töredékét oltották be. Mindkét adagot idáig csupán 9,5 millió ember kapta meg a Pfizer, illetve a Moderna készítményéből. A folyamat felgyorsítására azt lehet tenni, hogy a 2. dózissal várnak, és így többen juthatnának hozzá az első oltáshoz. De nem lehet habozni, mert akkora veszélyt jelent a dél-afrikai, a brazil és a brit vírusváltozat.
Le Monde
Nagy harc várható a járvány miatt megszavazott hatalmas uniós segélycsomag megszavazása során, és lehet, hogy Magyarország betart a ratifikációnál, annál is inkább, mert hírek szerint Brüsszel felszólította, hogy rázza gatyába a közbeszerzési törvényeket. A Bizottság, a Parlament és a 27 tagállam valóságos akadályfutást mutat be a 750 milliárd euró ügyében, miközben a leginkább rászoruló kormányok még egy fityinget sem láttak a pénzből. A következő hetek viszont teli vannak politikai kockázattal.
A legkisebb homokszemen is elakadhat a csomag, amelyhez kapcsolódik, hogy a brüsszeli támogatásokat a jogállam betartásától teszik függővé. Különösen Magyarország ad okot a nyugtalanságra. Orbán Viktor jelezte, hogy a jogállami mechanizmus miatt az Európai Bírósághoz kíván fordulni és EU-források szerint ezt meg is teszi. Egyelőre azonban kivár, mert március 4-ig még van ideje. Viszont látni akarja, hogy különösen a svédek és a hollandok nem csatolnak-e bármiféle feltételt a pénzügyi keret elfogadásához.
További gond, hogy a kormányoknak el kell nyerniük mind a Bizottság, mind a többi tag áldását az ügyben, mire akarják költeni a pénzt. Ám Magyarországon az OLAF rengeteg visszaélést tárt fel az uniós alapok felhasználásánál, ezért az unió azt várja, hogy ez esetben az Orbán-kormány tisztességesebb lesz. Ám a Reuters tegnapi jelentése szerint az EU arra szólította fel a magyar felet, hogy számolja a fel a rendszerszintű szabálytalanságokat az állami pályázatoknál, ám ez nagyon nem tetszik a hatalom legfelső köreinek. Szóval úgy áll, hogy a törvénybe iktatás során bármikor előállhat valami újabb dráma.
FT
Fellebbezni kíván az ítélet ellen két lengyel történész, akit Varsóban a bíróság bocsánatkérésre szólított fel a felperessel szemben, miután legutóbbi könyvükben az írták, hogy annak nagybátyja a háború idején egy falu polgármestereként megmentett ugyan egy zsidó asszonyt, ugyanakkor felelős azért, hogy a németek a közeli erdőben megtaláltak és kivégeztek több tucat üldözöttet. A verdikt viszont elutasította az átszámítva jó 22 ezer dolláros kártérítési igényt.
Az egyik kutató, Jan Grabowski, az Ottawai Egyetem professzora, azt mondja, hogy a döntés elriasztja a tudomány képviselőit a Holokauszt történetének feltárásától. A jeruzsálemi Yad Vashem Központ úgy értékelte, hogy a bíróság döntése nyomán súlyos támadás érte a szabad kutatást. A Zsidó Világkongresszus csalódottan reagált és reményét fejezte ki, hogy eljön a nap, amikor a történelem ügyében ismét a szakemberek lesznek illetékesek és nem politikusok vagy bírák.
Az újság magyarázatként kifejti, hogy a PiS alatt igen nagy hangsúlyt kap a lengyelek évszázados hősiessége és szenvedése, különösen a 2. világháború kapcsán. Ugyanakkor a hivatalos felfogás elfordítja a fejét, amikor a nemzet történetének sötétebb fejezeteiről esik szó.
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.02.10.
Yahoo/AFP
Az amerikai Külügyminisztérium arra buzdítja a magyar kormányt, hogy segítse elő a nyílt viszonyokat a sajtóban és őrizze meg a jogállamot, illetve az átláthatóság elveit. A State Department szóvivője jelezte, hogy az Egyesült Államok osztja az aggodalmakat a magyar sajtószabadság állandó hanyatlása láttán, miután a Biden-kormányzat megígérte, hogy ismét középpontba állítja a demokrácia kérdését. Márpedig – hangsúlyozta – Ned Price – a Klubrádió sugárzási engedélyének megvonása azt jelentené, hogy újabb független hang szorul ki a közvitákból, ami további csapás volna a média sokszínűsége szemszögéből.
A jelentés megjegyzi, hogy a másodfokú bírósági döntésre még hónapokig kell várni, addig a rádió egy csomó reklámbevételtől esik el, de sok hallgatót is elveszít, bár az interneten tovább akar működni. Mindenesetre a fejlemény újabb kételyeket vet fel az ügyben, mennyire érvényesül a sajtószabadság az uniós tag Magyarországon. Az adó már eddig is egy sor jogi küzdelmet volt kénytelen megvívni, amióta a jobboldali-kormány hatalomra került. Emiatt csak nehezen jutott hirdetésekhez.
A médiahatóság, amelynek vezetői közel állnak Orbán Viktorhoz, azt mondja, hogy kizárólag szakmai szempontokat követtek a döntés meghozatalakor. Ám ahogy a testület bánik a Klubrádióval, az ráerősít arra az aggályra, hogy a miniszterelnök befolyást gyakorol az önálló sajtóra. Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemzőtől úgy véli, hogy a rádió esetében is azt lehet látni: kormánypárti testületek jogi eszközökkel fojtják el a kritikus hangokat.
Az utóbbi években a legtöbb független szerkesztőség vagy bezárt, vagy a Fidesz szövetségesei vették meg őket, majd hatalmas reklámszerződéseket kaptak az államtól. A közmédia ellen, beleértve az MTI-t, ugyanakkor az a vád, hogy hivatalos szócső lett belőle. Választási megfigyelők 3 éve úgy látták, hogy a fejre állt médiapiac, illetve az irányított tájékoztatás segített Orbánnak harmadszor is megszerezni a győzelmet.
Le Monde
A francia külügyi tárca szóvivője felszólította a magyar kormányt, hogy az tegyen eleget a sajtó ügyében vállalt uniós kötelezettségének. Egyben figyelmeztetett, hogy a Klubrádió adásainak felfüggesztése nagyon nyugtalanító volna a médiapluralizmus és –függetlenség oldaláról nézve.
A vezető francia lap úgy értékeltette a történteken, hogy bevonják a független Klubrádió antennáját, miközben az országot a Riporterek Határok nélkül a 2010-es 23. helyről mostanra a 89-ik helyre sorolta vissza a sajtószabadság állapota alapján. Az EU pedig jogállami eljárást indított, mert úgy ítélte, meg, hogy Magyarországon súlyos veszélyben vannak a közösség értekei, külön is kiemelve, hogy egyre szűkül a média sokszínűsége.
FAZ
Újabb független hangot hallgattattak el Magyarországon, még egy szomorú nap a sajtószabadság számára. Ezt az Európai Tanács emberi jogokért felelős biztosa, Dunja Mijatovic hozta nyilvánosságra twitter-üzenetében. Véleményéhez a konzervatív német Frankfurter Allgemeine Zeitung hozzáfűzi, hogy a Klubrádió a Fidesz hatalomra kerülése óta küzd a fennmaradásért. Kénytelen volt hullámsávot váltani, sugárzási körzetét korlátozták, működési engedélyét mindig csak pár hónapra adták meg és csupán a lejárat előtt néhány nappal hosszabbították meg.
Az adó, amely leginkább a hallgatók támogatásából él, idáig sikeresen védekezett a bíróságokon. Most is fellebbezést nyújt be, bár fél, hogy az interneten elveszti közönsége jó kétharmadát.
Kurier
Monika Vana, az osztrák zöldek EP-csoportjának vezetője szerint az unió nem nézheti karba tett kézzel, hogy sajtójogi disznóságokat alkalmazva a partvonalra nyomják a független Klubrádiót. Nem csupán arról van itt szó, hogy torzítják a versenyt - jegyezte meg - hanem még tovább szűkítik a média szabadságát. A civil szféra az utolsó objektív tájékozódási lehetőségét veszti el, miközben az állami rádió és tévé teljes mértékben a jobboldali-nemzeti kormány kezében van.
Süddeutsche Zeitung
Bezárás előtt áll a Klubrádió, az utolsó országosan ismert, független magyar rádió. Vereséget szenvedett a bíróságon, nem kapott engedélyt a jelenlegi frekvencia további használatára, ezért rövid hullámon vasárnaptól nem lehet tovább hallgatni. A médiahatóság arra hivatkozva nem hosszabbította meg a licencet, hogy az adó már négy éve két kisebb vétséget követett le a médiatörvény értelmében.
Euractiv
Az analóg adás beszüntetésére kényszerítik Magyarország egyetlen olyan rádióját, amely független orgánumként közügyekkel foglalkozik. Az alapot az ellenmondásos médiatörvény szolgáltatja, amelyet a Fidesz az elsők között módosított, miután 11 éve visszaszerezte az uralmat. Az adó bűne hivatalosan az volt, hogy kétszer késve adta le a jelentést a zene és szöveg arányáról. De azért akkor megfizette a bírságot.
A Nemzetközi Sajtó Intézet és az Újságírók Európai Szövetsége már a múlt héten cselekvésre noszogatta az uniót. A bírósági ítélet a legújabb fejlemény, amely azt mutatja, hogy egyre szűkül a tér a független erők számára a szigorúan ellenőrzött magyar sajtópiacon.
Deutschlandfunk
Lekapcsolják a kormányt bíráló Klubrádiót, ami beleillik abba, hogy a kormány bele akarja fojtani a szót a számára ellenszenves sajtóorgánumokba – mutat rá a Riporterek Határok Nélkül közleménye, amely egyre inkább veszélyben látja a magyar sajtószabadságot.
Szintén a kormányzati szándékok következménye volt, hogy a múlt nyáron elbocsátották az Index főszerkesztője, amire válaszul a munkatársak többsége felállt. Dull Szabolcs azért nem maradhatott, mert nyilvánosan kifogásolta, hogy a portált átvette egy hatalom közeli üzletember. Orbán egyébként már a média nagy hányadát tartja uralma alatt. Mindössze egy pár független szerkesztőség maradt, de most elérkezett a vég a Klubrádió számára is.
Washington Post/ABC News/Yahoo/AP
Leparancsolják az ultrarövidhullámról az egyik még megmaradt független magyar rádiót és a világhálóra kényszerítik, miután a bíróság helyben hagyta a médiafelügyelet verdiktjét, amely megvonta az eddigi frekvenciát a csatornától. Ezek után a kormánynak azt vetik a szemére, hogy megsérti a média piacot, illetve hogy a MNHH vezetői politikailag elfogultak. Egyben felerősödött a vita a sajtószabadságról és a média politikai befolyásolásáról.
Bírálók arra figyelmeztetnek, hogy a hatalom módszeresen rohamozza a média függetlenségét és sokszínűségét, így már sok szerkesztőség a hatalommal szövetséges üzletemberek kezébe került. A KESMÁ-hoz tartozó orgánumok viszik el az összes reklámbevétel 40 %-át. A Mérték Médiaelemző kimutatta, hogy az állami megrendelések javarésze a „közeli” sajtónak jut. Más elemzők ugyanakkor azt mondják, hogy a cégek félnek a bosszútól, ezért nem hirdetnek liberális orgánumoknál.
Die Zeit
A jobboldali-nemzeti Orbán-kabinet mind jobban ellenőrzése alá helyezi a sajtót, így most kénytelen beszüntetni programját a fontos Klubrádió, amely a 92,9-es megaherzes sávon nagyjából félmillió embert képes elérni. De a Fidesz hatalomra kerülése óta csak Budapesten és környékén. Dési János a bírósági ítéletben politikát lát. Azt mondja: egy diktatúrában nincs hely a független hangok számára.
Washington Post
A vezércikk arra figyelmeztet, hogy a járvány újabb hulláma expresszvonat sebességével robog az Egyesült Államok felé, ezért élni kell a védekezés egyetlen hatékony eszközével, azaz: oltani, oltani, oltani! Hiszen új törzs jelent meg, amely máris letarolja pl. Dániát. Az új fertőzöttek száma 10 naponként megkétszereződik. Ezért ragaszkodni kell a maszkokhoz, a távolságtartáshoz, a higiéniához és a korlátozásokhoz. De igazából csak az oltás segíthet, már ha időben beadják.
Ha ez nem sikerül, akkor megint felugrik napi 200 ezerre a friss fertőzöttek száma, a jelenlegi 107 ezerről, aminek az lesz a következménye, hogy rengetegen halnak meg, illetve kerülnek kórházba. Egy dán szakértő azt nyilatkozta, hogy jelenleg még a vihar előtti csendnél tartunk.
Ám máris az látszik, hogy az új mutáns a zárlat ellenére is egyre csak terjed. A dánoknál már bezártak az iskolák és vendéglők, ezért a hatóságok 10-ről 5-re korlátozták azok számát, akik egyszerre egy helyen tartózkodhatnak. Kiutat azonban csakis az immunitás jelent, miközben az embereknek elegük van a szigorú intézkedésekből.
Talán 6-12 hét van, amíg az új variáns végigsöpör az USÁ-n, de idáig a lakosságnak csak töredékét oltották be. Mindkét adagot idáig csupán 9,5 millió ember kapta meg a Pfizer, illetve a Moderna készítményéből. A folyamat felgyorsítására azt lehet tenni, hogy a 2. dózissal várnak, és így többen juthatnának hozzá az első oltáshoz. De nem lehet habozni, mert akkora veszélyt jelent a dél-afrikai, a brazil és a brit vírusváltozat.
Le Monde
Nagy harc várható a járvány miatt megszavazott hatalmas uniós segélycsomag megszavazása során, és lehet, hogy Magyarország betart a ratifikációnál, annál is inkább, mert hírek szerint Brüsszel felszólította, hogy rázza gatyába a közbeszerzési törvényeket. A Bizottság, a Parlament és a 27 tagállam valóságos akadályfutást mutat be a 750 milliárd euró ügyében, miközben a leginkább rászoruló kormányok még egy fityinget sem láttak a pénzből. A következő hetek viszont teli vannak politikai kockázattal.
A legkisebb homokszemen is elakadhat a csomag, amelyhez kapcsolódik, hogy a brüsszeli támogatásokat a jogállam betartásától teszik függővé. Különösen Magyarország ad okot a nyugtalanságra. Orbán Viktor jelezte, hogy a jogállami mechanizmus miatt az Európai Bírósághoz kíván fordulni és EU-források szerint ezt meg is teszi. Egyelőre azonban kivár, mert március 4-ig még van ideje. Viszont látni akarja, hogy különösen a svédek és a hollandok nem csatolnak-e bármiféle feltételt a pénzügyi keret elfogadásához.
További gond, hogy a kormányoknak el kell nyerniük mind a Bizottság, mind a többi tag áldását az ügyben, mire akarják költeni a pénzt. Ám Magyarországon az OLAF rengeteg visszaélést tárt fel az uniós alapok felhasználásánál, ezért az unió azt várja, hogy ez esetben az Orbán-kormány tisztességesebb lesz. Ám a Reuters tegnapi jelentése szerint az EU arra szólította fel a magyar felet, hogy számolja a fel a rendszerszintű szabálytalanságokat az állami pályázatoknál, ám ez nagyon nem tetszik a hatalom legfelső köreinek. Szóval úgy áll, hogy a törvénybe iktatás során bármikor előállhat valami újabb dráma.
FT
Fellebbezni kíván az ítélet ellen két lengyel történész, akit Varsóban a bíróság bocsánatkérésre szólított fel a felperessel szemben, miután legutóbbi könyvükben az írták, hogy annak nagybátyja a háború idején egy falu polgármestereként megmentett ugyan egy zsidó asszonyt, ugyanakkor felelős azért, hogy a németek a közeli erdőben megtaláltak és kivégeztek több tucat üldözöttet. A verdikt viszont elutasította az átszámítva jó 22 ezer dolláros kártérítési igényt.
Az egyik kutató, Jan Grabowski, az Ottawai Egyetem professzora, azt mondja, hogy a döntés elriasztja a tudomány képviselőit a Holokauszt történetének feltárásától. A jeruzsálemi Yad Vashem Központ úgy értékelte, hogy a bíróság döntése nyomán súlyos támadás érte a szabad kutatást. A Zsidó Világkongresszus csalódottan reagált és reményét fejezte ki, hogy eljön a nap, amikor a történelem ügyében ismét a szakemberek lesznek illetékesek és nem politikusok vagy bírák.
Az újság magyarázatként kifejti, hogy a PiS alatt igen nagy hangsúlyt kap a lengyelek évszázados hősiessége és szenvedése, különösen a 2. világháború kapcsán. Ugyanakkor a hivatalos felfogás elfordítja a fejét, amikor a nemzet történetének sötétebb fejezeteiről esik szó.
A CSERESNYÉS-FÉLE SZORZÓ
REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.02.10.
Ha eddig nem ismerte Cseresnyés Péter kereskedelempolitikáért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár nevét, most majd meg fogja. Muszáj lesz, mert ugyan sok ökörséget hallottunk már az eltelt közel tizenegy év alatt kormányzati körökből és a holdudvarból, de ilyet még nem. Amikor Cseresnyés fideszelvtárs kézhez vette a KSH – nagy valószínűséggel már különben is kozmetikázott – adatait a kiskereskedelem döglődéséről, a valóság narancsszínűre festésének egészen új szintjére lépett, midőn kijelentette, mindez nem érdekes, mert 2013 nyarától nyolcvanegy hónapon át töretlenül bővült a kiskereskedelmi forgalom. Mi több, 2010-hez képest 2020 végére is negyven százalékkal növekedett.
Ez a pozitív gondolkodás új távlatokat nyit. Mert például a ma nyektetett Mátyás korához képest a motorizáció száz százalékos növekményt mutat, vagy hasonlíthatok bármit akármihez, hogy demonstráljam, most mennyivel jobb. Az új diadal a mihez képest. Mindig lehet találni olyat az univerzumban, amihez képest valami jobb, például Örkény hőse, pogány Süttőfia Süttő is bizakodva tekintett a jövőbe, miközben Vencellin, abádszalóki prépost lovai négyfelé szaggatták, mondván: „A gyávaság forrása, hogy az emberek nem tudják elképzelni a rossznál még rosszabbat. Én azonban, ha elgondolom, hogy négy helyett nyolcfelé is szaggathatott volna a prépost, helyzetemmel, még ha nem is valami rózsás, mégiscsak elégedett vagyok.”
Na, ugye, nyugtázzuk elégedetten, akárha Orbán Viktor akármilyen futballdiadalt. Ugyanerre a rugóra járt tegnap Bánki Erik, a parlament gazdasági bizottsága fideszes elnökének agya is, aki elmondta nekünk, kies hazánkban a korrupció csak azért tűnik nagynak, mert nyilvános. Ha eltitkolnák, nem is látszana. Ebből fakadólag nem is volna, amiből az következik, ami nem látszik, az nincs, illetve kiegészítve a Cseresnyés-féle szorzóval, ha valami szar, akkor valamihez képest biztosan jobb, illetve egészen elképesztően nagyszerű. Innen nézvést máris érthető Cseresnyés elvtárs dolgozatának címe, miszerint „Válságállónak bizonyult a hazai kiskereskedelem”. Ezen a ponton annak örülhetünk, hogy a válság maga be lett vallva...
Szerző: Rezeda
2021.02.10.
Ez a pozitív gondolkodás új távlatokat nyit. Mert például a ma nyektetett Mátyás korához képest a motorizáció száz százalékos növekményt mutat, vagy hasonlíthatok bármit akármihez, hogy demonstráljam, most mennyivel jobb. Az új diadal a mihez képest. Mindig lehet találni olyat az univerzumban, amihez képest valami jobb, például Örkény hőse, pogány Süttőfia Süttő is bizakodva tekintett a jövőbe, miközben Vencellin, abádszalóki prépost lovai négyfelé szaggatták, mondván: „A gyávaság forrása, hogy az emberek nem tudják elképzelni a rossznál még rosszabbat. Én azonban, ha elgondolom, hogy négy helyett nyolcfelé is szaggathatott volna a prépost, helyzetemmel, még ha nem is valami rózsás, mégiscsak elégedett vagyok.”
Na, ugye, nyugtázzuk elégedetten, akárha Orbán Viktor akármilyen futballdiadalt. Ugyanerre a rugóra járt tegnap Bánki Erik, a parlament gazdasági bizottsága fideszes elnökének agya is, aki elmondta nekünk, kies hazánkban a korrupció csak azért tűnik nagynak, mert nyilvános. Ha eltitkolnák, nem is látszana. Ebből fakadólag nem is volna, amiből az következik, ami nem látszik, az nincs, illetve kiegészítve a Cseresnyés-féle szorzóval, ha valami szar, akkor valamihez képest biztosan jobb, illetve egészen elképesztően nagyszerű. Innen nézvést máris érthető Cseresnyés elvtárs dolgozatának címe, miszerint „Válságállónak bizonyult a hazai kiskereskedelem”. Ezen a ponton annak örülhetünk, hogy a válság maga be lett vallva...