2021. február 4., csütörtök

„DÍCSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS, ÉLJEN SZÁLASI!” - ÁCS DÁNIEL RENDEZŐ A TURUL-EMLÉKMŰRŐL ÉS A HAZUGSÁGOKRÓL

HÍRKLIKK
Szerző: SÁNDOR ZSUZSA
2021.02.04.



A XII. kerületi önkormányzat hosszú évekre titkosította, kik voltak azok a személyek, akiknek a nevei felkerültek a kerületben található Turul-szoborra. Az emlékművet eredetileg a II. világháború civil és katonai áldozatainak szánták. A polgármester, Pokorni Zoltán, csak azután járult hozzá a titkos „Turul-lista” kiadásához, miután 2019-ben kiderült: az áldozatok névsorában szereplő Pokorni József – az ő nagyapja – nem áldozat, hanem a kerületben gyilkoló nyilasok egyike volt. A Turul a nyilasok szimbóluma volt, az emlékmű elbontásáról már 2008-ban jogerős bírósági döntés született, de Pokorni Zoltánnak köszönhetően, a „Turul-szobor” még mindig a kerületben díszeleg. A 444.hu dokumentumfilmje, a Gyilkosok emlékműve, nem csak az emlékmű kálváriáját mutatja be, de eredeti dokumentumok alapján azt is, amit a nyilasok annak idején elkövettek. A film visszhangjáról, a rendezőt, Ács Dánielt kérdeztük.


Több mint 200 ezren nézték meg a YouTube-on a Gyilkosok emlékművét
, ami egy órás dokumentumfilm esetében kimagasló szám. Számítottál erre?

Inkább csak reméltem. A 444.hu-nak már volt ennél is nagyobb nézettséget elérő filmje, de eddig még egyetlen munkám sem kapott ekkora visszhangot. Nagyon sok levél jön, megválaszolni sem tudom őket. Amikor a Gyilkosok emlékművének trailerét kitettük a netre, még sok zsidózó kommentet kaptunk, meg, hogy minek foglalkozunk a Turullal, csináljunk inkább filmet, mondjuk, a Don-kanyarról. A bemutató után viszont a szélsőséges hangok eltűntek. A legtöbb visszajelzés arról szól, hogy nem ismereték ilyen mélységben a nyilas múltat, és mennyire megdöbbentette őket ez a történet...


SZABAD SZEMMEL: A LENGYEL ÉS A MAGYAR KORMÁNYNAK NAGY SZEREPÜK VAN A SAJTÓSZABADSÁG VISSZASZORÍTÁSÁBAN - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.02.04.


CNN


Sok-sok évi pereskedés után eldőlt, hogy az amerikai igazságszolgáltatás nem segíthet azoknak a magyar és német túlélőknek, akik a tengerentúlon reméltek jogorvoslatot, miután családjuktól a háború során a nácik erővel vettek el jelentős műkincseket. A Legfelsőbb Bíróság ugyanis Washingtonban hatályon kívül helyezte azt az alsóbb fokú döntést, hogy a pert le lehet folytatni Amerikában a magyar és a német állam ellen.

A magyar keresetet – még 11 éve - 14-en nyújtották be, közülük négyen amerikai állampolgárok. A magyar kormánytól, illetve a MÁV-tól akartak kárpótlást, mert elvették a vagyont tőlük, illetve a felmenőktől, amikor 1941-ben koncentrációs táborba vitték őket. Elismerték, hogy a hatályos törvény értelmében külföldi államokat nem lehet perbe fogni az Egyesült Államokban, de arra hivatkozak, hogy ez esetben a nemzetközi jog sérült.

A védelem ezzel szemben azzal érvelt, hogy egy ilyen eljárás akadályozná az amerikai külpolitikát, továbbá az USA is hasonló perekbe keveredhetne más országokban. Arra is kitért, hogy az 1947-es békeszerződést rendezte a jóvátételt, és hogy Magyarország az eltelt évtizedekben még ezen felül is jókora kártérítést fizetett az áldozatoknak, illetve zsidó szervezeteknek. Arról nem beszélve, hogy tönkretenné a magyar gazdaságot, ha állnia kellene a most követelt több tízmilliárd dollárt. Az amerikai igazságügyi tárca egyetértett az indoklással.

Ezzel szemben a felperesek képviselője azt hangsúlyozta, hogy Magyarország a háború után teljes kompenzációt ígért, ám ez elmaradt. Az Egyesült Államok pedig úgy foglalt állást, hogy még életükben igazságot kell szolgáltatni az áldozatoknak, ez erkölcsi kötelesség.

DeutscheWelle

A külföldieknek sugárzó német közszolgálati csatorna több olyan véleménynek is hangot ad, miszerint sok jót nem lehet várni az ez évtől hatályban lévő jogállami mechanizmustól, hiába hirdeti azt az EU, hogy annak révén átláthatóbbak, demokratikusabbak lesznek a tagországok és erősödik a jogállamiság. Az új rendszert azért vezették be, mert Orbán Viktor 10 év alatt antidemokratikus módon alakította át Magyarországot és a példát követte a PiS.

Az Európai Parlament alelnöke, a korábbi német szociáldemokrata igazságügyi miniszter, Katarina Barley úgy nyilatkozott, hogy a magyar és a lengyel kormánynak sajnálatos módon sikerült felvizeznie a szabályozást. Azon felül a Bizottságtól függ, hogy indít-e ilyen eljárást, ám Brüsszel idáig igen sokszor visszafogottságot tanúsított Budapest és Varsó iránt.

Halmai Gábor, a firenzei Európai Egyetemi Intézet nemzetközi jogásza sok más szakértővel egyetemben úgy véli, hogy az ellenzőknek sikerült a korrupciós ügyek megtorlására leszűkíteniük a rendszer hatókörét, mert kihagyták belőle az olyan eseteket, amikor a jogállam sérül. Ezért az EU továbbra sem tud semmit sem tenni a súlyos magyar és lengyel jogsértések ellen.

Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke azt mondja, hogy a szervezet tett ugyan egy lépést előre, de az eredménnyel senki sem lehet elégedett, mivel nem jött létre olyan eszköz, amely komoly tényező lenne a jogállamért folyó harcban. Halmai hozzáteszi, hogy a vesztesek azok, akik azt remélték, hogy az unió segítségével vissza lehet majd csinálni a magyar és a lengyel demokrácia leépítését.

FT

Magyarország követi a lengyel példát és meg akarja szabályozni a közösségi média nagy szolgáltatóit, mert azok a kormány szerint korlátozzák a keresztény, konzervatív, jobboldali vélemények megjelenését ezeken a fórumon. Varga Judit azután erősítette meg ezt a szándékot a keményvonalas magyar vezetés részéről, hogy a Facebook és a Twitter egyszer s mindenkorra kizárta Trumpot a felhasználók közül. A politikus arra hivatkozik, hogy nem senki sem szólhat bele a szólásszabadságba.

Az EU azon van, hogy közösségi erővel tegyen rendet ezen a területen, ám míg sok nyugati kormány az erőszakos, szélsőjobbos, illetve a szélsőséges vallási tartalmakat igyekszik visszaszorítani, addig a magyar igazságügyi miniszter szerint szándékos ideológiai cenzúra érvényesül a közösségi oldalakon. Továbbá szerinte a technológiai óriáscégek mögött álló erők képesek befolyásolni a választásokat. A lap hozzáteszi, hogy Orbánra jövőre választás vár, és annak kimenetele jelen állás szerint minden eddiginél bizonytalanabb.

A lengyel és a magyar kormány ellen egyaránt az a vád, hogy nagy szerepük van a sajtószabadság visszaszorításában.

Le Figaro

Az európai ügyekért felelős francia államtitkár szerint Magyarország az egyetlen tagállam, amely nem zavartatja magát, és minden gyártótól vesz vakcinát, noha maga is hasznot húz abból, hogy Európa nélkül a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca nem tudta volna piacra dobni a maga készítményét, hiszen abból a magyarok is részesülnek. Ám külön megállapodást kötött az oroszokkal és a kínaiakkal.

Clément Beaune hangsúlyozta, hogy minden szert szívesen fogad, feltéve, hogy azokra rábólintanak az illetékes európai szervek. Kiemelte, hogy ebben a kérdésben félreteszik a politikát, csak az egészségügyi szempontok számítanak. Az előírásokat azonban az oroszok sem kerülhetik meg, de ha veszik az unió által előírt próbát, akkor jöhet akár a Szputnyik V is. Itt szó sincs Moszkva-ellenes nacionalizmusról, csak az egészséget nézik. Hasonlóan nyilatkozott a francia külügyminiszter is.

Le Monde

Magyarország után más államokat is elcsábíthat az orosz vakcina, a német kancellár máris jelezte, hogy kész fontolóra venni a szer használatát egész Európában. Csak az a kérdés, be lehet-e adni olyan készítményt, amely megfelel az uniós minőségi szabványoknak. Ehhez be kell szerezni a megfelelő engedélyt az illetékes közösségi gyógyszerhatóságtól. Ám sem az orosz, sem a kínai gyártók nem adtak be ilyen kérelmet, bár az oroszok már kapcsolatba léptek az EMÁ-val. Vizsgálatról azonban még nincs szó.

Mindenesetre az orosz fél már 100 millió adagok ajánlott fel Európának, május és augusztus közötti szállítással. Ám egyes források szerint a gyártás körülményei nem tesznek eleget a közösségi előírásoknak. Magyarország ugyanakkor azt használja ki, hogy rendkívüli esetekben nem kell az unió gyógyszerügynökségéhez folyamodni, de az így felhasznált oltóanyagok káros következményeiért az adott államot terheli a felelősség. Merkel ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy hajlandó fontolóra venni az orosz vakcina felhasználását, már ha az megszerzi az illetékes európai hatóság jóváhagyását.

Die Presse

Cseh Katalin szerint csupán idő kérdése volt, hogy mikor söpör végig egy kiadós járvány az egymást követő kormányok hanyagsága miatt erősen lepusztult magyar egészségügyön, ám a helyzeten most nehezíti, hogy Orbán kommunikációs trükkjei miatt egyre kevesebb ember akarja beoltatni magát. A Momentum EP-képviselője, aki orvos, valamint egészségügyi közgazdász, és tavasszal két hónapon át eredeti szakmájában igyekezett segíteni a betegeknek, azt mondja, hogy önkéntensként belelátott a magyar állam mély válságába.

Az egészségügyi ellátás korszerűsítése folyamatosan elmaradt, a munkafeltételek rengeteg kívánnivalót hagynak maguk után. Az ágazat az egyik leggyengébb láncszem az állami szolgáltatásokban. Nincs elég ember, mert a szakértők vagy külföldre mentek, vagy a magánszférában helyezkedtek el, éppen a körülmények miatt. A közkórházak túlterheltek, és nincs elég emberük. A kezdő nővérek kevesebbet keresnek, mint a takarítók.

Ugyanakkor a Fidesz jó pár mulasztása és a polgárok hiányos tájékoztatása, valamint az EU-ellenes kampány igencsak előkészítette a talajt az összeesküvés elméletek és az álhírek számára. A közbizalomnak az sem tett jót, hogy a kormány olyan szereket vásárol, amelyeket az európai hatóság még nem fogadott el. Az eredmény az, hogy egyre kevesebb magyar kér az oltásból, noha korábban nem volt rájuk jellemző, hogy ne hinnének a tudományban.

Economist

Európa igyekszik kibújni a felelősség alól a vakcina-ügyben előállt fiaskó miatt, már megy az egymásra mutogatás. A lap szerint a Bizottságnál kell kezdeni a vizsgálatot, hogy ki is követte el a hibát. Merthogy csak hónapok alatt sikerült eljutni a megállapodásig, pedig hetek alatt le lehetett volna zavarni. De a gyorsaságnál fontosabb volt, hogy bármi történjen is, az AstraZeneca vigye el érte a balhét. Majd amikor tényleg beütött a krach, Brüsszel rosszul kezelte a dolgot: intézményes pánikot és dühöt lehetett nála tapasztalni.

De hogy a Bizottság olyan feladatot kapott, amire nem volt felkészülve, azért meg az egyes kormányokat kell elővenni. Hiszen az egészségügy alapvetően nemzeti hatáskörbe tartozik. Viszont így már az is felvetődik, hogy miért von der Leyen lett két éve a testület elnöke. Hát azért, mert a fő támogatók, Macron és Merkel azt remélték, hogy azt fogja csinálni, amit ők mondanak neki. Ám lehet, hogy már verik a falba fejüket a döntés miatt.

A Bizottságot persze szélnek lehet ereszteni, ha az Európai Parlament így határoz, ám az gyenge, pedig az EU legfőbb demokratikus szerve. De gerinctelenül belement abba, hogy magánalkuk során dőljön el, ki lesz az unió végrehajtó testületének a vezetője.

A bajban Brüsszel mindenre hivatkozik, csakhogy kivédje a támadásokat. A jelek szerint abban bízik, hogy a nemes szándék felment a gyatra beszerzési eljárás következményei alól.

Süddeutsche Zeitung

A végleges bezárás fenyegeti a Klubrádiót, amely az ország utolsó független rádióadója. Elég ha a Fővárosi Törvényszék jövő kedden nem ad helyt a csatorna kérésének, és akkor február 14-én vasárnap le lehet húzni a rolót, mert akkor jár le a sugárzási engedélyt. Onnan kezdve legfeljebb az interneten működhet.

A hatalom az eltelt jó 10 év során a legkülönfélébb eszközökkel igyekezett taccsra tenni a rádiót, amely ennek következtében elvesztette egy sor regionális frekvenciáját. Kormánytagok bojkottálták, munkatársait nem engedték be sajtótájékoztatókra. Mégis megnyert egy sor pert és így a végén meg tudta szilárdítani helyzetét. Az elmaradó reklámbevételeket a hallgatók adományai pótolták.

De a Damoklész-kard végig ott lógott a feje fölött és most megint teljesen kilátástalan helyzetbe került. A kormány ehhez ügyesen módosította a sajtótörvényt, ily módon a Klubrádió a 22-es csapdájába került: addig nem kaphat sugárzási engedélyt, amíg ez ügyben folyamatban van az eljárás. Tehát most vagy veszít kedden és akkor lemondhat az eddigi frekvenciáról, vagy pedig nyer – ami persze cseppet sem valószínű, de akkor meg azért van vége, mert nem kérhet új engedélyt.

A tulajdonos, Arató András az európai jogban bízik. Az Európai Sajtó Intézet úgy minősítette, hogy a kormány tudatosan szét akarja verni az adót. Az Európa Tanács pedig nemrégiben úgy foglalt állást, hogy a független magyar rádiózás utolsó bástyájáról van szó. Ez némileg úgy hangzott, mint egy nekrológ.

NZZ

A konzervatív-liberális svájci lap arról ír ’Trump és a demokrácia gonosz szellemei” címmel, hogy az amerikai Kongresszus ellen intézett ostrom mutatja: a demokráciát nem lehet demokratikus eszközökkel megvédeni, és az folyamatosan veszélyben van, ám pont ez adja az erejét. Merthogy éppen az ellentmondásokon és véleménykülönbségeken keresztül lesz eleven. Az összecsapásokban a polgári szabadság tükröződik.

Másként megfogalmazva a demokrácia az intézményesített vita államformája, de ebbe az erőszak nem fér bele. Soha nem hoz olyan megoldást, amelyet mindenki elfogad. A legjobb esetben is csak vállalható kompromisszumokat kínál. Abban viszont általános egyetértés szükséges a polgárok, a pártok és az érdekcsoportok részéről, hogy erőt soha nem szabad alkalmazni és el kell fogadni a döntések eredményét.

Viszont ha valaki ezt felrúgja, az ellen fegyvert lehet bevetni, de a demokrácia alapvetően a szabadság alaptörvényben rögzített védelmét jelenti. Ugyanakkor minél nagyobb a szabadság, annál nagyobb a veszély, hogy elvész. A demokrácia jó és rossz szellemeinek sakkban kell tartaniuk egymást. Olyan paradoxon ez, amit nem lehet feloldani. Ám fennáll az a veszély, hogy saját eszközeivel buktatják meg. Hiszen Hitler választás útján került hatalomra, Magyarországon és Törökországban pedig évek óta törvényes eszközökkel számolja fel a liberális jogrendet a két tekintélyelvű kormány. Azaz a jogállam is szülhet szörnyeket.

ÖTVENMILLIÁRDBA KERÜLT AZ ADÓFIZETŐKNEK A NAGYCSALÁDOSOK AUTÓVÁSÁRLÁSA - CSÖKKEN AZ ÉRDEKLŐDÉS, DÖCÖG AZ ÁTADÁS

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.02.04.


Másfél év alatt 50 milliárd forinttal támogatta a költségvetés a nagycsaládosok autóvásárlását. Az eddig megvásárolt 20 ezer hétüléses autó közel 30 százalékához átlagosan 3 millió forintos hitelt nyújtottak a lízingcégek. Az igénylők száma viszont 30 ezer fölött van. Az autók többségére legalább fél évet kell várni.


Tavaly megháromszorozódott a nagycsaládosok állami támogatás segítségével megvalósult autóvásárlása – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebook oldalán. 


A 2019. júliusában indult programban – másfél év alatt – 20 ezer család kötött szerződést, ehhez 50 milliárd forint támogatást a költségvetés biztosított.

Varga Mihály szerint az adatok azt mutatják, hogy a három legolcsóbb autótípus teszi ki a vásárlások közel felét, tehát főként azok a családok vették igénybe a támogatást, amelyeknek az valós segítséget jelentett. (Lásd az ábrát!)...

MINTHA EL LEHETNE FELEDTETNI A NYUGDÍJASOKKAL AZ EDDIGI KORMÁNYZATI MULASZTÁSOKAT

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2021.02.04.


„Benne van a választási előtti pakliban, hogy jövőre a kormány még rátesz egy lapáttal, és megfejeli a nyugdíjakat a 13, havi ellátmány visszavezetése következtében járó plusz két heti felett valamivel. Azt hiszik ugyanis, hogy el lehet felejteni a hosszú évek mulasztásait” – mondta portálunknak Barát Gábor, aki több lehetséges nyugdíjas-csalogató lehetőséget is megemlített. Az Országos Nyugdíj-Főigazgatóság korábbi vezetőjét azzal kerestük meg, hogy tisztázza azt a – több olvasónkban felmerült – kérdést, vajon a 13. havi nyugdíj első hetének hívott juttatás egyheti részt jelent-e (mert akkor, a hónap hosszúságától függően, pár napra eső pénzt megspórol az állam), illetve jövőre mi lesz a számítás alapja, az idei vagy a jövő évi, már emelt nyugdíj.

Ami az első felvetést illeti, Barát mindenkit megnyugtatott: az összeg az idén januárban a tervezett inflációval megemelt havi nyugdíj egynegyede lesz. Nem napokra, hanem százalékra számítják ki a konkrét összeget.

A jövő évi – akkor már kéthetinek mondott, azaz a havi nyugdíj felét elérő – összeg bázisa pedig a 2022-es (januárban, a tervezett éves inflációval megegyezően már megemelt) összegből számolnak majd...

KÉT ÉPÍTÉSZ RADIKÁLIS TERVE: TOVÁBBI BEÉPÍTÉS HELYETT A TERMÉSZETNEK ADNÁK VISSZA A BALATON PARTJÁT

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2021.02.04.


Elképzelhető-e a Balaton partján ma radikálisabb építészeti megoldás annál, mint ha valaki úgy dönt, hogy nem akar betonba önteni semmit, hanem a meglévő épületeket elbontva ad vissza jelentős területet a természetnek? Persze, már maga ez a felvetés abszurdnak hathat, az elmúlt években mi is sokat foglalkoztunk azzal, hogy milyen elképesztő léptékben zajlik a Balaton partjának beépítése, új építésű wellness-szállodák és lakóparkok sora bukkan fel a tó mindkét partján.

De valójában semmiféle szükségszerűség nincs abban, hogy ennek így kell történnie, és abban, hogy egy másmilyen Balatont is el tudjuk képzelni, nagy szerepe lehet azoknak, akik konkrét tervekben mutatják meg, mi mindent lehetne még kezdeni ezzel a tóval az eszetlen körbeépítés helyett...

A KORMÁNY KUDARCA, HA AZ EMBEREK TŐLÜNK KÉRDEZGETIK, MIK A SZABÁLYOK

TELEX.HU
Szerző: MIZSUR ANDRÁS
2021.02.04.


Több ezren fordultak a járvány alatt a TASZ jogsegélyszolgálatához információért, ami Asbóth Márton szerint azt mutatja, hogy a hivatalos tájékoztatás csődöt mondott. A jogvédő szervezet az ősszel megpróbált megtudni pár fontos és alapvető járványügyi adatot, de az állami szervek nem voltak hajlandóak kiadni azokat, inkább tovább titkolóztak. A Magánszféra-projekt vezetője azt is jogsértőnek tartja, hogy a részletes oltási terv sem nyilvános, pedig egy világjárvány közepén az egyik legfontosabb dokumentum, főleg most, hogy már elérhető a vakcina. Eljutottak hozzájuk olyan esetek, amik arról tanúskodnak, hogy egyes betegek gyakorlatilag elvesztek az egészségügyben a járvány alatt.


Jogvédő szervezetként a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) miért kezdett el aktívan foglalkozni a koronavírus-járvánnyal?


Tavaly februárban azt gondoltuk, hogy jogvédő szervezetként egyelőre nincs sok dolgunk a járvánnyal, ami visszanézve eléggé ironikusan hat. Akkoriban még csak karanténszabályokról és beutazási korlátozásokról volt szó – nem azok a klasszikus témák, amelyekkel a TASZ foglalkozni szokott. Először utánanéztünk a járványügyi szabályoknak, ebből aztán össze is állítottunk egy tájékoztatót, amit azonnal felkapott a sajtó. Azon kaptunk magunkat, hogy rengetegen keresnek meg olyan kérdésekkel, amelyekre senki nem tudta a választ. Egész egyszerűen azért, mert Magyarországon korábban nem nagyon volt karantén, a jogászoknak sem voltak erről kész válaszaik. Így hát a TASZ-t kérdeztek, mert mi kommunikáltunk erről aktívan, és mert a kormányzat finoman szólva sem segítette a tisztánlátást. Egy csomó esetben mi is az állami szervektől próbáltunk információt szerezni. A legtöbb megkeresést az állampolgároktól kaptuk a jogsegélyszolgálatunkon keresztül...



HATALMAS MAGYAR SIKER: RÁKGYÓGYÍTÁST TÁMOGATÓ HAZAI CÉG NYERTE A DIGITALEUROPE INNOVÁCIÓS DÍJÁT

QUBIT
Szerző: RADÓ NÓRA
2021.02.04.


A rákos daganatok génösszetétele alapján személyre szabott kezelést ajánló, magyar székhelyű Oncompass Medicine nyerte el csütörtökön, a rákellenes világnapon a DigitalEurope komoly elismerését, a Future Unicorn innovációs díjat. A feltörekvő, az európai piacon érvényesülni kívánó cégeknek kiosztott elismerést először ítélték oda egy olyan vállalatnak, amely nem a skandináv országokból származik. Magyarország két éve indít jelöltet a versenyen, tavaly a Turbine.AI nevű gyógyszerkutató cég került be a mezőnybe, amely szintén szép számú szavazatot zsebelt be a 40 tagországból álló zsűritől.

Az Oncompass Medicine-t két magyar kutatóorvos alapította 2003-ban azzal a céllal, hogy a rákgyógyításban alkalmazhassák a genomika eredményeit. Először arra összpontosítottak, hogy olyan diagnosztikai technológiákat fejlesszenek, amelyekkel minél eredményesebben megtalálhatják a rákos daganatokban a génhibákat. Ehhez az utóbbi években tették hozzá RealTime Oncology Treatment Calculator nevű informatikai fejlesztésüket, amelynek lényege, hogy a tumorokban detektált génhibák alapján a szűk mesterséges intelligencia mélytanulási módszerével algoritmusuk kiválassza azokat a lehetséges gyógyszer-hatóanyagokat, amelyekkel az adott génhibák a leghatékonyabban semlegesíthetők. Ezáltal a rákos betegeknek nagyobb esélyük nyílik a felgyógyulásra. Az elmúlt két évben az algoritmus már mintegy kétezer betegnél segített a terápiás döntés meghozatalában...

SOK MINDENT MÁSHOGY KELLENE CSINÁLNI AZ OKTATÁSBAN, HA FEJLŐDNI AKAR MAGYARORSZÁG

G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2021.02.04.


Magyarország gazdasági kilátásaival és az oktatási rendszer átalakításának megítélésével kapcsolatban is érdekes tanulságokkal szolgálnak a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, közismertebb nevén az OECD a humántőke és a gazdasági fejlődés kapcsolatát vizsgáló tanulmányai, amelyekről a szerzők januárban közöltek egy rövidebb összefoglalót.

Eszerint az egy főre eső nemzeti jövedelemre jelentős pozitív hatással van az iskolák és egyetemek autonómiája, a közoktatásra fordított források mérete, a felsőoktatásban való részvétel könnyebb finanszírozhatósága, a szakképzés és az általános oktatás minél későbbi szétválasztása, valamint a tanárok számának növelése. A kutatásokból pedig az is kiderül, hogy az oktatás relatív megtérülése a középszinten a legalacsonyabb, különösen Közép- és Kelet-Európában igaz, hogy az alapfokú és a felsőfokú oktatás relatív fontossága nagyobb.

Ezek néhány kivétellel nem radikálisan új ötletek, nagyrészt megfelelnek a szakirodalom korábbi állításainak, viszont az OECD tanulmányai a korábbi kutatásoknál jóval megbízhatóbban igazolják ezen lépések pozitív gazdasági hatásait.

Az eredmények és az OECD egyéb felméréseinek adatai azt a benyomást keltik, hogy Magyarország sok tekintetben nem a jó úton halad, és nem a leghatékonyabb módon próbálja megalapozni a jövőbeli fejlődést...

2032: MÁR NEM LOPAKODIK AZ OLIMPIAI TERV

NÉPSZAVA
Szerző: BERNAU PÉTER
2021.02.04.


A főpolgármester-helyettes szerint aligha fog pályázni Budapest a nyári játékokra. A MOB kezdeményezésére egy bizottság mégis vizsgálja egy következő olimpiai pályázat esélyeit.


Bő másfél évvel ezelőtt, 2019. június 8-i számunkban írtunk arról, hogy a 2024-es budapesti nyári olimpiai és paralimpiai pályázat visszavonása ellenére a kormány nem mondott le arról, hogy a magyar főváros megrendezze az eseményt, csak a módszer változik. Világversenyek rendezése mögé bújtatva építik fel azokat a sportlétesítményeket, melyek az olimpia megrendezésére is alkalmasak. 

Mint emlékezetes, 2017-ben a kormány azután döntött a visszalépésről, hogy a Momentum a népszavazás kiírásához szükséges 138 ezer aláírás helyett több mint negyedmilliót adott le a Fővárosi Választási Irodánál. A politikai vezetés félelme a népszavazás eredményétől érthető volt, 2017-ben a Publicus közvélemény-kutatásában a megkérdezettek egyharmada támogatta az olimpia megrendezését. Azt nem tudni, azóta miképp változott az emberek véleménye, de a jelenlegi vírushelyzetben valószínűsíthető, hogy Budapest lakossága most sem támogatná az olimpiai pályázat benyújtását. Ugyanakkor a referendum elkerülhetetlen része a jelentkezésnek, a támogató népszavazás nélkül ugyanis a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szabályai szerint nem lehet elnyerni a rendezési jogot. Ezért minden forint kukába dobott pénz, amit megvalósíthatósági tanulmányra vagy bármi másra költenek úgy, hogy nem ismerik a lakosság véleményét. A 2024-es budapesti kandidálás több mint ezer oldalas megvalósíthatósági tanulmánya 1,1 milliárd forintért készült el. Nem ez volt azonban a legnagyobb kiadás a 2024-es budapesti pályázat alkalmával: a kandidálást előkészítő Budapest 2024 Nonprofit Zrt. 7,25 milliárd forintot közpénzt fizetett ki külső tanácsadóknak, az 5,8 milliárdos összeg azt követően emelkedett 1,4 milliárd forinttal, hogy Róma visszalépett a jelentkezéstől és elemezni kellett az ezután kialakult helyzetet...