- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2021.02.03.
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2021.02.03.
2021. február 3., szerda
NYOSZ: SORBAN ÁLLUNK, DE MEDDIG ÉS MIÉRT?
KOLOZSVÁRI SZALONNA
Az NYOSZ, vagyis a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országs Szövetsége közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyet meglepő módon le is közöltek. Azért meglepő, mert a NYOSZ bírálja a kormány nem létező oltási tervét és olyan kérdéseket tesz fel, amelyek teljesen jogosak. Mert ugyan bejelentették, hogy az idősek hamarosan hozzájuthatnak a covid elleni oltáshoz, csak azt nem tudni, hogy melyik fajtához, mikor, hol és pontosan kik. Pont ezért javaslatokat is közöltek annak érdekében, hogy a kormány el tudja kezdeni valahonnan az építkezést és előálljon egy valódi tervvel. Egy olyannal, amely nem csak szavakban létezik...
BALATONI VITORLÁSKIKÖTŐK: MI ÁLLHAT A FIDESZES PÁLFORDULÁS HÁTTERÉBEN?
MAGYAR NARANCS
Szerző: narancs.hu
2021.02.01.
Balatoni kormánypárti és ellenzéki parlamenti képviselő egyaránt magáénak érzi a „sikert”: Witzmann Mihály (Fidesz) szerint ő „intézte el”, hogy mégse adják bérbe a Bahart-kikötőket. Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) ellenben azt írta ki oldalára a közösségi médiában: „Ellenzékből kormányzás. Sikerült elérnem, hogy felülvizsgálják a vitorláskikötők bérbeadását”.
Bár a Széchenyi István által 175 éve alapított balatoni hajózási társaság közgyűlése még nem hozott döntést erről, mégis készpénznek vehető a vitorláskikötők bérbeadási szándékának visszavonása. Ezt Witzmann Mihály nyilatkozta nemrégiben a Népszavának. Ez ellen a Bahartban, a Balatoni Hajózási Zrt.-ben a többségi állami tulajdonost képviselő Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) sem emel kifogást.
A siófoki kormánypárti honatya azt is mondta, ő járt közben az ügyben a Bahart új vezérigazgatójánál és ezt követően állították le a már kiírt pályázati eljárást. Witzmann ezt azzal indokolta, hogy sokan keresték meg, önkormányzatok és vitorlázók, és a többi balatoni országgyűlési képviselőhöz is sokan fordultak azzal, hogy ne adja bérbe a Bahart a 11 vitorláskikötőjét. Erről saját Facebook-oldalán is beszámolt a fideszes parlamenti képviselő. A pályázat visszavonásáról a Bahart Zrt. adott ki közleményt január 15-én.
A hirtelen párfordulás, vagy fideszes megvilágosodás több okból is furcsa és előzmények nélküli. Az előző Bahart-vezér, Kollár József novemberi lemondása után a zrt. élére került Veigl Gábor – aki Kollár helyettese és bizalmasa volt, 2015-ben együtt kerültek át a hajózási társasághoz egy másik vizes cégtől, a Dunántúli Regionális Vízművek Zrt.-től – néhány hete adott bemutatkozó interjúiban még nem ejtett szót ilyen meghátrálásról. Sőt, ezzel közel egy időben az első, sikertelen licitfordulót követően újra meghirdették a 11 vitorláskikötő kiszervezését...
Szerző: narancs.hu
2021.02.01.
Bár a Széchenyi István által 175 éve alapított balatoni hajózási társaság közgyűlése még nem hozott döntést erről, mégis készpénznek vehető a vitorláskikötők bérbeadási szándékának visszavonása. Ezt Witzmann Mihály nyilatkozta nemrégiben a Népszavának. Ez ellen a Bahartban, a Balatoni Hajózási Zrt.-ben a többségi állami tulajdonost képviselő Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) sem emel kifogást.
A siófoki kormánypárti honatya azt is mondta, ő járt közben az ügyben a Bahart új vezérigazgatójánál és ezt követően állították le a már kiírt pályázati eljárást. Witzmann ezt azzal indokolta, hogy sokan keresték meg, önkormányzatok és vitorlázók, és a többi balatoni országgyűlési képviselőhöz is sokan fordultak azzal, hogy ne adja bérbe a Bahart a 11 vitorláskikötőjét. Erről saját Facebook-oldalán is beszámolt a fideszes parlamenti képviselő. A pályázat visszavonásáról a Bahart Zrt. adott ki közleményt január 15-én.
A hirtelen párfordulás, vagy fideszes megvilágosodás több okból is furcsa és előzmények nélküli. Az előző Bahart-vezér, Kollár József novemberi lemondása után a zrt. élére került Veigl Gábor – aki Kollár helyettese és bizalmasa volt, 2015-ben együtt kerültek át a hajózási társasághoz egy másik vizes cégtől, a Dunántúli Regionális Vízművek Zrt.-től – néhány hete adott bemutatkozó interjúiban még nem ejtett szót ilyen meghátrálásról. Sőt, ezzel közel egy időben az első, sikertelen licitfordulót követően újra meghirdették a 11 vitorláskikötő kiszervezését...
EGYETEMI SNELLPARTIK
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KENESEI ISTVÁN
2021.01.29.
Aki nem látta volna a Vezércsel című sikeres sorozatot, vagy nem tud sakkozni, annak mondom, hogy a villámsakk vagy snellparti néven ismert játékban a szokásos több órához képes igen rövid idő, akár 10 perc alatt is be kell tudni fejezni egy játszmát. Az egyetemek széplelkűen „modellváltásnak” nevezett átzsilipelését az alapítványi rendbe a véletlenszerű ötletekkel megtűzdelt tavalyi folyamat helyett idén már csupán egyetlen hónapig tartó, de szigorúan szabályozott eljárásban igyekeznek lezavarni.
Mi a sakktábla?
Legutóbbi cikkemben röviden áttekintettem, honnan hová jutott el a hazai felsőoktatás az elmúlt 10 évben1 (Végjáték: az állami felsőoktatás utolsó éve, ÉS, 2021/2., jan. 15.). Most egy kissé tágítom az objektív látószögét, és pár mondatban felvázolom, ahogy én értelmezem a társadalmi-politikai környezetet, amelyen belül az egyetemeket is alávetették a központi akaratnak.
A kétharmados parlamenti többség, amelyet a rendszerváltás „alapító atyái” az össznemzeti egyetértés zálogának szántak, elvben arra szolgált (volna), hogy többpárti egyetértéssel hozzanak tető alá olyan kulcsfontosságú törvényeket, amelyek hosszú távon szabályoznak például személyi, sajtó- és más szabadságjogokat, nem beszélve az alkotmányozásról. Amikor (az akkor még nem eléggé) elhibázott választási rendszerünknek köszönhetően a 2010. évi választásokon a Fidesz–KDNP-nek jutott a képviselői helyek több mint 2/3-a, tőlük már senki nem várta el, hogy úgy korlátozzák magukat, ahogyan azt az MSZP–SZDSZ képviselői tették szintén kétharmados kormányzásuk alatt. És ezzel gyakorlatilag az összes sarkalatos szabályozás, például a sajtó-, a sztrájk- vagy a választási törvény megváltoztatása mellett megnyílt a lehetőség az Orbán–Simicska-mesterterv megvalósítása előtt is, amely névleg a gazdaság hazai szereplőit, valójában a hozzájuk közeli, ma már oligarchának mondható barátokat és üzletfeleket kívánta előnyhöz juttatni. A terv Simicska kiválása után ugyanolyan lendülettel folytatódott, még ha ezt az irányító játékost le kellett is cserélni és önkéntes öltözőfogságra ítélni. Lettek mások, még közelebbi aktorok, akik a nevükre vették a családi vagyont, és ezzel 2018-ra gyakorlatilag lezárult a gazdasági szereplők „feltőkésítése”. Újabbak nyilván csak akkor lépnek színre, ha valaki megint feleslegessé vagy kényelmetlenné válik.
Az értelmiséget a 2011-ben nagy vehemenciával startolt, de a végén kudarcba fulladt „filozófusbotránnyal” próbálták megfegyelmezni, jól mérvén fel, hogy a nagyközönséget az alaptalan vádaskodás nem háborítja föl, hiszen ezek a bölcsészek amúgy is igen gyanús dolgokkal foglalkoznak. De legalább sokuk életét sikerült megkeseríteniük.2 A továbbiakban az értelmiséget csak annyiban érintették a változások, hogy a testreszabott sajtótörvénnyel egyre jobban beszűkültek megszólalási lehetőségei a médiában, különösen az éterben egyeduralkodóvá vált állami felügyeletű vagy ilyen forrásokkal életben tartott rádió- és tévécsatornákon. Mivel azonban a hatalmon lévők szerint még így is túl sok lehetősége volt ellenfeleiknek, a kulturális élet más területeit igyekeztek elfoglalni magánszorgalmú vagy felbiztatott „munkáslevelezőik” sugallatára. Így esett el a Nemzeti Kulturális Alap, a Petőfi Irodalmi Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Nemzetivé lett Országos Levéltár, a Nemzeti Színház után csaknem a teljes színházi szféra stb. Majd a tudományos kutatás és a felsőoktatás felé fordult a figyelmük. A CEU 2017-ben elkezdődött és végül a száműzetéséhez vezető vegzálása a 2018‑as választások után az MTA kutatóhálózatának másfél évig tartó „államosításával”, azután a Corvinus kísérleti ballonjának mintájára tavaly az első egyetemi átalakításokkal folytatódott.3 Ez esetben is jól mérték fel, hogy a választókat vajmi csekély mértékben érdeklik e területek tulajdoni vagy irányítási viszonyai.
Idézzük vissza, hogy tavaly március végén, már a járvány miatti lezárások idején többek számára nem várt meglepetésként nyújtották be hat egyetem átalakítási törvényjavaslatait.4 Néhányukkal ugyan korábban egyeztettek, mások szinte az újságokból értesültek róla. A Színház- és Filmművészeti Egyetem nem szerepelt a hatok között, hanem – feltehetőleg Vidnyánszky Attila kezdeményezésére – egy hirtelen területfoglalási ötlet áldozata lett. Az SZFE ezt követő ellenállása már bekerült hazánk újabb történelmének lapjaira, és bár úgy tűnik, némely kapásból megszavaztatott törvénymódosításon túl Vidnyánszkyt és csapatát legfőbb támogatója magára hagyta a diákokkal és tanárokkal folytatott egyenlőtlen küzdelmében, de adott neki pénzt, paripát és fegyvert, azaz épületekkel és álláshelyekkel bőségesen ellátta, viszont erkölcsi vesztes voltukon nincs hatalma változtatni. A valódi SZFE előtti sötét horizonton azért fénylik egy halvány reménysugár, amennyiben sikerül kollégiumi és tantermi gondjaikat megoldaniuk jótékony támogatók révén.
Szerző: KENESEI ISTVÁN
2021.01.29.
Mi a sakktábla?
Legutóbbi cikkemben röviden áttekintettem, honnan hová jutott el a hazai felsőoktatás az elmúlt 10 évben1 (Végjáték: az állami felsőoktatás utolsó éve, ÉS, 2021/2., jan. 15.). Most egy kissé tágítom az objektív látószögét, és pár mondatban felvázolom, ahogy én értelmezem a társadalmi-politikai környezetet, amelyen belül az egyetemeket is alávetették a központi akaratnak.
A kétharmados parlamenti többség, amelyet a rendszerváltás „alapító atyái” az össznemzeti egyetértés zálogának szántak, elvben arra szolgált (volna), hogy többpárti egyetértéssel hozzanak tető alá olyan kulcsfontosságú törvényeket, amelyek hosszú távon szabályoznak például személyi, sajtó- és más szabadságjogokat, nem beszélve az alkotmányozásról. Amikor (az akkor még nem eléggé) elhibázott választási rendszerünknek köszönhetően a 2010. évi választásokon a Fidesz–KDNP-nek jutott a képviselői helyek több mint 2/3-a, tőlük már senki nem várta el, hogy úgy korlátozzák magukat, ahogyan azt az MSZP–SZDSZ képviselői tették szintén kétharmados kormányzásuk alatt. És ezzel gyakorlatilag az összes sarkalatos szabályozás, például a sajtó-, a sztrájk- vagy a választási törvény megváltoztatása mellett megnyílt a lehetőség az Orbán–Simicska-mesterterv megvalósítása előtt is, amely névleg a gazdaság hazai szereplőit, valójában a hozzájuk közeli, ma már oligarchának mondható barátokat és üzletfeleket kívánta előnyhöz juttatni. A terv Simicska kiválása után ugyanolyan lendülettel folytatódott, még ha ezt az irányító játékost le kellett is cserélni és önkéntes öltözőfogságra ítélni. Lettek mások, még közelebbi aktorok, akik a nevükre vették a családi vagyont, és ezzel 2018-ra gyakorlatilag lezárult a gazdasági szereplők „feltőkésítése”. Újabbak nyilván csak akkor lépnek színre, ha valaki megint feleslegessé vagy kényelmetlenné válik.
Az értelmiséget a 2011-ben nagy vehemenciával startolt, de a végén kudarcba fulladt „filozófusbotránnyal” próbálták megfegyelmezni, jól mérvén fel, hogy a nagyközönséget az alaptalan vádaskodás nem háborítja föl, hiszen ezek a bölcsészek amúgy is igen gyanús dolgokkal foglalkoznak. De legalább sokuk életét sikerült megkeseríteniük.2 A továbbiakban az értelmiséget csak annyiban érintették a változások, hogy a testreszabott sajtótörvénnyel egyre jobban beszűkültek megszólalási lehetőségei a médiában, különösen az éterben egyeduralkodóvá vált állami felügyeletű vagy ilyen forrásokkal életben tartott rádió- és tévécsatornákon. Mivel azonban a hatalmon lévők szerint még így is túl sok lehetősége volt ellenfeleiknek, a kulturális élet más területeit igyekeztek elfoglalni magánszorgalmú vagy felbiztatott „munkáslevelezőik” sugallatára. Így esett el a Nemzeti Kulturális Alap, a Petőfi Irodalmi Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Nemzetivé lett Országos Levéltár, a Nemzeti Színház után csaknem a teljes színházi szféra stb. Majd a tudományos kutatás és a felsőoktatás felé fordult a figyelmük. A CEU 2017-ben elkezdődött és végül a száműzetéséhez vezető vegzálása a 2018‑as választások után az MTA kutatóhálózatának másfél évig tartó „államosításával”, azután a Corvinus kísérleti ballonjának mintájára tavaly az első egyetemi átalakításokkal folytatódott.3 Ez esetben is jól mérték fel, hogy a választókat vajmi csekély mértékben érdeklik e területek tulajdoni vagy irányítási viszonyai.
Idézzük vissza, hogy tavaly március végén, már a járvány miatti lezárások idején többek számára nem várt meglepetésként nyújtották be hat egyetem átalakítási törvényjavaslatait.4 Néhányukkal ugyan korábban egyeztettek, mások szinte az újságokból értesültek róla. A Színház- és Filmművészeti Egyetem nem szerepelt a hatok között, hanem – feltehetőleg Vidnyánszky Attila kezdeményezésére – egy hirtelen területfoglalási ötlet áldozata lett. Az SZFE ezt követő ellenállása már bekerült hazánk újabb történelmének lapjaira, és bár úgy tűnik, némely kapásból megszavaztatott törvénymódosításon túl Vidnyánszkyt és csapatát legfőbb támogatója magára hagyta a diákokkal és tanárokkal folytatott egyenlőtlen küzdelmében, de adott neki pénzt, paripát és fegyvert, azaz épületekkel és álláshelyekkel bőségesen ellátta, viszont erkölcsi vesztes voltukon nincs hatalma változtatni. A valódi SZFE előtti sötét horizonton azért fénylik egy halvány reménysugár, amennyiben sikerül kollégiumi és tantermi gondjaikat megoldaniuk jótékony támogatók révén.
AMÍG ÖN A JÁRVÁNYRA FIGYELT, A NER BEVETTE AZ ORSZÁGOT – LELTÁR A „HAZAVITT” STRATÉGIAI ÁGAZATOKRÓL
VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2021.02.03.
Másfél éve hosszú publicisztikát írtunk „A Fideszt meg lehet verni, de a rendszer már leválthatatlan” címmel – ugyanis a 2010-ben indult gazdasági szuverenitásháború mintha megszállásba csapott volna át. Az egészpályás letámadás, az ország alapinfrastruktúrájának „hazahordása” a vírusidőszakban újabb szintet lépett. Ha nyer is az ellenzék 2022-ben, olyan Orbán-központú árnyékállammal találja szembe magát, melyet elszámoltatni nemigen lehet – legfeljebb kényszerűen együttműködni vele. Mutatjuk a NER-elithez bebetonozott gáz- és áramhálózatok, erőművek, banki és informatikai óriások, vasúti, hadiipari gyárak és egyéb stratégiai ágazatok listáját...
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2021.02.03.
MÉLTÁNYOS VAGY NAGY NULLA? – ÍGY SEGÍTETT AZ ÁLLAM A JÁRVÁNY KEZDETE ÓTA
INDEX
Szerző: HERCSEL ADÉL
2021.02.03.
Az olaszok után a hazai vendéglátósok is egyre dühösebbek, vannak, akik már polgári engedetlenségből itthon is kinyitnának, hogy ezzel is üzenjenek a kormánynak: sem anyagilag, sem lelkileg nem bírják már a járványügyi korlátozásokkal járó veszteségeket. Egyszerűen túl régóta és túl sokat szenvednek.
Ennek mentén tekintette át az Index az első tavaszi hullám kezdetétől, hogy mit adott, illetve ígért eddig az állam, elsősorban a vírushelyzet miatt bajba jutott ágazatok képviselőinek...
Szerző: HERCSEL ADÉL
2021.02.03.
Ennek mentén tekintette át az Index az első tavaszi hullám kezdetétől, hogy mit adott, illetve ígért eddig az állam, elsősorban a vírushelyzet miatt bajba jutott ágazatok képviselőinek...
NÉMETH SÁNDOR KESZTHELYEN IS ÉPÍTETT TITOKBAN EGY LUXUSNYARALÓT MAGÁNAK
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.02.03.
"Az állandó tömeggel való érintkezés miatt fontos, hogy a pásztorok megfelelő körülmények között lakjanak, és mentálisan, pszichikailag is meg tudjanak újulni, egészségesek legyenek. Az Istent szerető emberek örülnek annak, ha Isten felkent emberei hosszú ideig élnek” – mondta Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze egyháza internetes oldalán, abból az alkalomból, hogy sok kritika érte a milliárdos prédikátorokat szerte a világon, hogy a “bővölködés evangéliumával”, a gazdagság hamis ígéretével csalják ki a pénzt, ők pedig a Bibliával ellentétes evilági gazdagságban élnek. Az Istent szerető ember azonban nem kérdezi meg, hogy Németh Sándornak és gyerekeinek miből nőnek a földből palotái. A Hit Gyülekezete tagjai akkor is örülnek Németh Sándor gazdagodásának, ha ők szegényednek.
Németh Sándor nem bízta a véletlenre a hosszú életet. Budapesti erődítménynek beillő kastélya után, amelyet ketten laknak a feleségével, s a Badacsonytördemicen levő háza mellett, titokban épített magának Keszthelyen is egy luxusnyaralót, amelynek udvarába valódi pálmafákat is ültettek, hogy úgy érezze magát, mintha Floridában lenne. Ezen most már nem múlik “Isten felkent emberének” hosszú élete, mert a nyaralóról készült fotók alapján nemcsak luxusnyaralóról, de egy főúri kastélynak beillő ingatlanról van szó, amely Keszthelyen a Toldi Miklós u. 80. szám alatt található, és szokásához híven Németh Sándor megvette a szomszéd telkeket is, hogy ne legyen szomszédja, aki belát hozzá...
Szerző: Amerikai Népszava
2021.02.03.
Németh Sándor nem bízta a véletlenre a hosszú életet. Budapesti erődítménynek beillő kastélya után, amelyet ketten laknak a feleségével, s a Badacsonytördemicen levő háza mellett, titokban épített magának Keszthelyen is egy luxusnyaralót, amelynek udvarába valódi pálmafákat is ültettek, hogy úgy érezze magát, mintha Floridában lenne. Ezen most már nem múlik “Isten felkent emberének” hosszú élete, mert a nyaralóról készült fotók alapján nemcsak luxusnyaralóról, de egy főúri kastélynak beillő ingatlanról van szó, amely Keszthelyen a Toldi Miklós u. 80. szám alatt található, és szokásához híven Németh Sándor megvette a szomszéd telkeket is, hogy ne legyen szomszédja, aki belát hozzá...
TÍZ ÉVIG PAPÍRON VEZETHETTE A MINISZTÉRIUM, HOGYAN KÖLTÖTTEK EL 800 MILLIÁRD FORINTOT
G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2021.02.03.
Több mint egy évvel a felhívás megjelenése után múlt héten eredményt hirdettek a „Látvány-csapatsport Támogatási Felület” fejlesztésére kiírt közbeszerzésen. Ezzel egy olyan egységes informatikai rendszert rendelt meg a tao-támogatásokat a kormány részéről felügyelő Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI), amely a kiírás szerint „lefedi valamennyi érintett szervezet látvány-csapatsport támogatással kapcsolatos feladatait”. A támogatást kérők a jövőben itt intézhetik az igénylést, ezen keresztül tarthatnak kapcsolatot a szövetségekkel, illetve a minisztériummal, de a keletkező dokumentumokat is a rendszerből lehet majd letölteni.
Tíz év után valakinek eszébe jutott
Lényegében tehát a most megrendelt felület lesz az évi nagyjából százmilliárd forint közpénzt felemésztő tao-rendszer adminisztrációs háttere. Bár maga a közbeszerzés, és a további tervek – tehát a jelen és a jövő – is fontos, sokkal érdekesebb kérdés, hogy mi volt eddig. A sport taót* ugyanis közel tíz éve, 2011-ben vezették be, azóta pedig alsó hangon 800 milliárd adóforint áramlott különböző sportszervezetekhez a rendszer keretében...
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2021.02.03.
Tíz év után valakinek eszébe jutott
Lényegében tehát a most megrendelt felület lesz az évi nagyjából százmilliárd forint közpénzt felemésztő tao-rendszer adminisztrációs háttere. Bár maga a közbeszerzés, és a további tervek – tehát a jelen és a jövő – is fontos, sokkal érdekesebb kérdés, hogy mi volt eddig. A sport taót* ugyanis közel tíz éve, 2011-ben vezették be, azóta pedig alsó hangon 800 milliárd adóforint áramlott különböző sportszervezetekhez a rendszer keretében...
JÁRVÁNYBIZTOS A BUSZ, A VILLAMOS ÉS A METRÓ?
TELEX
Szerző: TENCZER GÁBOR
2021.02.03.
Ha a három fő szabályt, a maszkviselést, a kapaszkodók fertőtlenítését és a szellőztetést betartják, akkor a metró, a vonat vagy a busz az egyik legbiztonságosabb közösségi helyszínnek számít a koronavírus-járvány alatt. Ezt mutatják legalábbis azok a nemzetközi vizsgálatok, amik szerint elenyésző számú fertőzés köthető a tömegközlekedéshez.
A Nemzetközi Tömegközlekedési Szövetség (UITP) szerint a közösségi közlekedés egy nehezen letörölhető stigmát kapott a koronavírus-járvány elején, aminek a hatásait máig szenvedik a világ nagyvárosai. Pedig a szervezet szerint számos bizonyíték van arra, hogy ha végrehajtják az egészségügyi hatóságok által ajánlott intézkedéseket, akkor nagyon alacsony a fertőzésveszély a közösségi közlekedés járművein. Az UITP ezért egy tanulmányban szedte össze 2020 vonatkozó kutatásainak eredményeit és trendjeit.
A Covid-19 elterjedése óta bevezetett biztonsági intézkedések a tömegközlekedési eszközöket a föld legbiztonságosabb helyévé tették.
– fogalmazta meg a kissé túlzónak ható alaptételt nemrég dr. Julian Tang, a Leicesteri Egyetem légzőszervi vírusokkal foglalkozó professzora.
Annak, hogy ezt sokan nem így gondolják, az lehet az oka, hogy a koronavírus-járvány tavaszi berobbanásakor szinte minden nagyvárosban a tömegközlekedési eszközöket tartották a fertőzés fészkének. Számos városban a járművek teljes leállítását követelték.
2019 márciusában Amerikában egy központi elemzés például arra lyukadt ki, hogy a naponta 5,5 millió embert szállító New York-i metró nemcsak hogy jelentős terjesztője, hanem fő átviteli csatornája a fertőzésnek. Bár a járművek tovább közlekedtek, az adatok szerint a busz és vasúti közlekedés utasszáma New Yorkban 74, Washingtonban 79, Bostonban 87 százalékkal esett...
Szerző: TENCZER GÁBOR
2021.02.03.
A Nemzetközi Tömegközlekedési Szövetség (UITP) szerint a közösségi közlekedés egy nehezen letörölhető stigmát kapott a koronavírus-járvány elején, aminek a hatásait máig szenvedik a világ nagyvárosai. Pedig a szervezet szerint számos bizonyíték van arra, hogy ha végrehajtják az egészségügyi hatóságok által ajánlott intézkedéseket, akkor nagyon alacsony a fertőzésveszély a közösségi közlekedés járművein. Az UITP ezért egy tanulmányban szedte össze 2020 vonatkozó kutatásainak eredményeit és trendjeit.
A Covid-19 elterjedése óta bevezetett biztonsági intézkedések a tömegközlekedési eszközöket a föld legbiztonságosabb helyévé tették.
– fogalmazta meg a kissé túlzónak ható alaptételt nemrég dr. Julian Tang, a Leicesteri Egyetem légzőszervi vírusokkal foglalkozó professzora.
Annak, hogy ezt sokan nem így gondolják, az lehet az oka, hogy a koronavírus-járvány tavaszi berobbanásakor szinte minden nagyvárosban a tömegközlekedési eszközöket tartották a fertőzés fészkének. Számos városban a járművek teljes leállítását követelték.
2019 márciusában Amerikában egy központi elemzés például arra lyukadt ki, hogy a naponta 5,5 millió embert szállító New York-i metró nemcsak hogy jelentős terjesztője, hanem fő átviteli csatornája a fertőzésnek. Bár a járművek tovább közlekedtek, az adatok szerint a busz és vasúti közlekedés utasszáma New Yorkban 74, Washingtonban 79, Bostonban 87 százalékkal esett...
RÓNA PÉTER: SZEMLÉLETVÁLTÁSRA VAN SZÜKSÉG A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN
MAGYAR HANG
Szerző: HAJDÚ PÉTER
2021.02.03.
Január végén Lázár János volt kancelláriaminiszter, többszörös kormánymegbízott, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagja lett és kijelentette, az új egyetemet Európa egyik legjobb agráregyetemévé akarják fejleszteni.
Az elképzelés realitásáról kérdeztük Róna Péter közgazdászt, az Oxfordi Egyetem oktatóját.
– Helyes az irány, amelyet Lázár János felvázolt, de nem lesz egyszerű dolga, ha valóban európai szintű agráregyetemmé akarja fejleszteni a volt gödöllői, mostani nevén Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet. Az alap adott, hiszen Magyarország adottságai nagyszerűek, és a jelek szerint éppen a jövőben értékelődnek fel, ami megalapozza, hogy európai szintű mezőgazdasági és élelmiszeripari hatalommá váljon hazánk – mondta a közgazdász.
Szerző: HAJDÚ PÉTER
2021.02.03.
Az elképzelés realitásáról kérdeztük Róna Péter közgazdászt, az Oxfordi Egyetem oktatóját.
– Helyes az irány, amelyet Lázár János felvázolt, de nem lesz egyszerű dolga, ha valóban európai szintű agráregyetemmé akarja fejleszteni a volt gödöllői, mostani nevén Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet. Az alap adott, hiszen Magyarország adottságai nagyszerűek, és a jelek szerint éppen a jövőben értékelődnek fel, ami megalapozza, hogy európai szintű mezőgazdasági és élelmiszeripari hatalommá váljon hazánk – mondta a közgazdász.
Róna Péter kiemelte, a jó minőségű föld, illetve az országba érkező vízmennyiség a klímaváltozásra való tekintettel mindenképpen felértékeli a magyar mezőgazdaság lehetőségeit. Ahhoz azonban, hogy ennek hasznát húzhassuk, első lépésben a vízgazdálkodást kell alapjaiban átalakítani, hiszen jelenleg a folyóvizekben érkező hatalmas vízmennyiség átrohan az országon, így nem tudjuk kellő mennyiségben mezőgazdasági termelési célokra hasznosítani...
NEHEZEBB LESZ AUSZTRIÁBA INGÁZNI
HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2021.02.03.
A járvánnyal kapcsolatos szigorítások miatt eddig sem volt az a kimondott leányálom Ausztriába ingázni dolgozni, most azonban az osztrák kormány további szigorításokat jelentett be.
regisztrációs kötelezettség alól, akik munkavállalóként ingáznak Magyarország és Ausztria között.
Karl Nehammer belügyminiszter a beutazási feltételek szigorításáról az ORF szerint azt mondta, hetente egyszer kötelezően koronavírus-tesztet kell majd csináltatniuk az ingázóknak is.
A határt csak az lépheti át, aki be tudja mutatni a negatív tesztet. Ha van egyáltalán rossz hír ebben az egészben, akkor az talán az, hogy ez nem csak PCR-, hanem antigén teszt is lehet (ellenben nem lehet régebbi egyhetesnél)...
Szerző: Határátkelő
2021.02.03.
regisztrációs kötelezettség alól, akik munkavállalóként ingáznak Magyarország és Ausztria között.
Karl Nehammer belügyminiszter a beutazási feltételek szigorításáról az ORF szerint azt mondta, hetente egyszer kötelezően koronavírus-tesztet kell majd csináltatniuk az ingázóknak is.
A határt csak az lépheti át, aki be tudja mutatni a negatív tesztet. Ha van egyáltalán rossz hír ebben az egészben, akkor az talán az, hogy ez nem csak PCR-, hanem antigén teszt is lehet (ellenben nem lehet régebbi egyhetesnél)...
ITT OLVASHATÓ
Ha mindez nem lenne elég, február 8-tól az ingázóknak is kötelező lesz regisztrálni, mielőtt belépnénk Ausztriába, csakúgy, mint azoknak, akik bármilyen más okból érkeznek az országba.
Ha mindez nem lenne elég, február 8-tól az ingázóknak is kötelező lesz regisztrálni, mielőtt belépnénk Ausztriába, csakúgy, mint azoknak, akik bármilyen más okból érkeznek az országba.
NYILVÁNOSAK A MÉDIAHATÓSÁG SZERZŐDÉSEI: 14 MILLIÓ TOLMÁCSFÜLKÉRE, TÖBB MINT 5 MILLIÓ TANULMÁNYRA
NÉPSZAVA
Szerző: nepszava.hu
2021.02.03.
Közel 200 millióért üdülteti dolgozóit három év alatt az NMHH a Hotel Carbona szállodájában.
„Sokat költenek a megfáradt munkatársaik jóllétére. Három év alatt 200 milliós(!) bérletet vettek egy hévízi luxusszálló szolgáltatásaira, de ebben az összegben nincs benne a 2020 nyarán zajló ötmilliós költségű VEZETŐI TRÉNING (szállás, étkezés)”
– írta a politikus Facebook-bejegyzésében.
Az NMHH korábban azzal indokolta a hévízi luxusszállodát, hogy nincs saját üdülője, így ez olcsóbb megoldás, mint fenntartani egy ingatlant. Emellett:
Szerző: nepszava.hu
2021.02.03.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közzétette tavaly kötött külsős szerződéseinek listáját, amelyben Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő érdekes tételeket talált.
„Sokat költenek a megfáradt munkatársaik jóllétére. Három év alatt 200 milliós(!) bérletet vettek egy hévízi luxusszálló szolgáltatásaira, de ebben az összegben nincs benne a 2020 nyarán zajló ötmilliós költségű VEZETŐI TRÉNING (szállás, étkezés)”
– írta a politikus Facebook-bejegyzésében.
Az NMHH korábban azzal indokolta a hévízi luxusszállodát, hogy nincs saját üdülője, így ez olcsóbb megoldás, mint fenntartani egy ingatlant. Emellett:
- 21 millióért a Kolping Hotelben is foglaltak szobákat egy évre,
- ötmilliót költenek egy év alatt fogászati kezelésekre,
- és három év alatt 390 milliót költenek külföldi kiküldetésekre szervezésére.
- Egy év alatt 7,2 millióért nyelvórákra küldték a munkatársakat.
- Béreltek tolmácsfülkét árverés lebonyolításához egyszer 6 millióért több mint két hónapra, és egyszer 8 millióért másfél hónapra.
- Az árveréshez a helyszínt 11,2 millióért bérelték a NAV-tól, szintén majdnem két és fél hónapra.
- A miskolci irodájukban 11 milliót költöttek mozgássérült mosdó és környezete kialakítására.
- A Neticle Labs Kft. pedig 5,4 millióra szerződött a koronavírussal kapcsolatos médiahírek hatásairól szóló tanulmány készítésére. A szerződés időtartama egy bő hónapra, 2020. 06. 22-től 07. 31-ig szólt.
- Az NMHH két év alatt 61 milliót költ drón bérlésére és szolgáltatásra...
KÖZEL MINDEN HARMADIK BELVÁROSI LAKÁSBA KERESNEK BÉRLŐT - A JÓ HOZAM MÁR VÉGKÉPP A MÚLTÉ?
AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.02.03.
Tavaly a fővárosi albérletárak 14,3 százalékkal estek vissza. A statisztika szerint majdnem minden tizedik budapesti lakást hirdették kiadásra. A bérleti díjak csökkenő trendje szakértők szerint rövid távon aligha változik meg.
Még lejjebb ereszkedett a kiadó lakások bérleti díja a múlt év utolsó hónapjában - derül ki a KSH-ingatlan.com lakbérindexből, amely több mint 80 ezer hirdetés adatai alapján bemutatja azt is, hogy 2020-ban a fővárosi kerületekben a lakásállományhoz képest mennyi volt a kiadó lakások aránya az ingatlanhirdetési portálon. Decemberben az országos albérletárak 1,3 százalékkal mérséklődtek novemberhez képest, az egy évvel korábbi bérleti díjakkal összehasonlítva pedig 11 százalékos volt a csökkenés.
Éves szinten a fővárosi albérletárak 2020-ban 14,3 százalékkal estek vissza. Pest megyében viszont csak 2,6 százalékos volt az áresés. Az ország nagy részében szintén csökkentek a bérleti díjak. Az észak-magyarországi és észak-alföldi városokban található albérletek viszont tavaly is drágultak. Az előbbiek 3,6 százalékkal, utóbbiak 1,4 százalékkal kerültek többe az előző évihez képest...
Szerző: Azénpénzem
2021.02.03.
Még lejjebb ereszkedett a kiadó lakások bérleti díja a múlt év utolsó hónapjában - derül ki a KSH-ingatlan.com lakbérindexből, amely több mint 80 ezer hirdetés adatai alapján bemutatja azt is, hogy 2020-ban a fővárosi kerületekben a lakásállományhoz képest mennyi volt a kiadó lakások aránya az ingatlanhirdetési portálon. Decemberben az országos albérletárak 1,3 százalékkal mérséklődtek novemberhez képest, az egy évvel korábbi bérleti díjakkal összehasonlítva pedig 11 százalékos volt a csökkenés.
Éves szinten a fővárosi albérletárak 2020-ban 14,3 százalékkal estek vissza. Pest megyében viszont csak 2,6 százalékos volt az áresés. Az ország nagy részében szintén csökkentek a bérleti díjak. Az észak-magyarországi és észak-alföldi városokban található albérletek viszont tavaly is drágultak. Az előbbiek 3,6 százalékkal, utóbbiak 1,4 százalékkal kerültek többe az előző évihez képest...
VALÓSZÍNŰLEG ORBÁN VIKTOR SE BÁNTA VOLNA NAGYON, HA AZ IDEI ÉVÉRTÉKELŐJE ELMARAD
SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2021.02.03.
Szükség van-e a politikusok évértékelő beszédeire? Vajon tényleg célba érnek azok az üzenetek, melyekkel irányítani szeretnék a pártok, kormányok vezetői saját országaik polgárait? Ilyen és hasonló kérdések különös aktualitást kapnak olyan szituációban, mint a mostani. A járványhelyzet ugyanis kérdésessé teszi, hogy egyáltalán érdemes-e megtartani Orbán Viktor idei évértékelőjét. Egy biztos: ha elmarad, azt sokan észre se fogják venni.
Idén februárban tartaná Orbán Viktor sorrendeben 23. évértékelőjét. Ez nem pusztán gombócból, de Dunakavics drazséból is sok olyanoknak, akik nem tartoznak a Fidesz és a miniszterelnök rajongótáborához. A járványügyi helyzet miatt idén csak online lehetne megtartani a beszédet, és mivel ennek az eseménynek az a sava-borsa, hogy demonstratív módon felvonul a NER elitje, az egyik legfontosabb funkcióját veszítené el az előadás.
Orbán azonban bő egy évvel a parlamenti választás előtt szeretne megragadni minden alkalmat arra, hogy az ország nyilvánosságához szóljon. Nem mintha nem állna rendelkezésére egy hatalmas kormányzati médiabirodalom, mely mint egy véget nem érő visszhang veri vissza a kormányfő gondolatmeneteit. A péntek reggeli rádiós monológoknak köszönhetően pedig szinte minden héten eljutnak az üzenetei a hívekhez és a politikai ellenfelekhez egyaránt...
Szerző: SZEKA
2021.02.03.
Idén februárban tartaná Orbán Viktor sorrendeben 23. évértékelőjét. Ez nem pusztán gombócból, de Dunakavics drazséból is sok olyanoknak, akik nem tartoznak a Fidesz és a miniszterelnök rajongótáborához. A járványügyi helyzet miatt idén csak online lehetne megtartani a beszédet, és mivel ennek az eseménynek az a sava-borsa, hogy demonstratív módon felvonul a NER elitje, az egyik legfontosabb funkcióját veszítené el az előadás.
Orbán azonban bő egy évvel a parlamenti választás előtt szeretne megragadni minden alkalmat arra, hogy az ország nyilvánosságához szóljon. Nem mintha nem állna rendelkezésére egy hatalmas kormányzati médiabirodalom, mely mint egy véget nem érő visszhang veri vissza a kormányfő gondolatmeneteit. A péntek reggeli rádiós monológoknak köszönhetően pedig szinte minden héten eljutnak az üzenetei a hívekhez és a politikai ellenfelekhez egyaránt...
A HATÁRVÉDELEM EGYRE NAGYOBB ÜZLET
MÉRCE
Szerző: CHRISTIAN JAKOB
2021.02.03.
Csillagászati összegekről van szó. Az Európai Bizottság által közzétett javaslatban a 2027-ig terjedő időszak uniós költségvetésének egyik meghatározó eleme a határbiztonság és a migráció költségvetése.
A Bizottság ezt a korábbi ciklus összegének háromszorosára, 34,9 milliárd euróra kívánja növelni. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) költségvetése ugyanerre az időszakra 12 milliárd euróra, az Európai Menekültügyi Támogatás Hivatalé (EASO) pedig 900 millió euróra nő. A Bizottság a következőképpen indokolja a növekedést: „annak tudatában, hogy a migráció és a határigazgatás a jövőben továbbra is kihívást jelent majd, a Bizottság a [finanszírozás] jelentős növelését javasolja”. Ezt a bejelentést alighanem az európai fegyveripar üdvözölte leginkább. Számukra a határbiztonság régóta az egyik legfontosabb növekedési piac...
Szerző: CHRISTIAN JAKOB
2021.02.03.
A Bizottság ezt a korábbi ciklus összegének háromszorosára, 34,9 milliárd euróra kívánja növelni. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) költségvetése ugyanerre az időszakra 12 milliárd euróra, az Európai Menekültügyi Támogatás Hivatalé (EASO) pedig 900 millió euróra nő. A Bizottság a következőképpen indokolja a növekedést: „annak tudatában, hogy a migráció és a határigazgatás a jövőben továbbra is kihívást jelent majd, a Bizottság a [finanszírozás] jelentős növelését javasolja”. Ezt a bejelentést alighanem az európai fegyveripar üdvözölte leginkább. Számukra a határbiztonság régóta az egyik legfontosabb növekedési piac...
„ÉN LENNÉK A LEGBOLDOGABB, HA A TURUL HIRTELEN ELTŰNNE INNEN” – POKORNI ZOLTÁN NYILASOKRÓL ÉS FILMES MANIPULÁCIÓRÓL
VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2021.02.03.
„Olyan erős az exhumált holttestek látványa, a tömeggyilkosságok története, hogy elég ezek közé bevágni a fejünket és a kívánt hatás máris előáll. Ez az összemosás tényleg sért” – mondja Pokorni Zoltán A gyilkosok emlékműve című, múlt héten bemutatott dokumentumfilmre utalva. A 12. kerület polgármestere most elárulja a Válasz Online-nak, miért nem nyilatkozott a filmkészítőknek, de nem titkolja: „perzselő szégyent” érez nyilas nagyapjára gondolva. A politikussal végigvesszük, szerinte mi minden lényeges maradt ki az alkotásból, akárcsak a 2005-ben állított kerületi turulemlékmű történetét. A hibás lépéseket, a „harctéri vakságot” csakúgy, mint azt, miért nem jó a polgármesternek, ha első világháborús emlékművé keresztelik át a szobrot. Holott ezt a megoldást már megszavazta a kerület közgyűlése. De miért is nem szállíttatja el egyszerűen a szobrot Pokorni, ha szíve szerint egyébként azt tenné? Miért jobb szerinte az a megoldás, amit nemrégiben kitalált a probléma megoldására? Interjú...
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2021.02.03.
AZ ORVOSI KAMARÁNAK NEM ELÉG, HOGY ORBÁN HOZOTT EGY TÖRVÉNYT A KÍNAI VAKCINÁRA, OSZT JÓNAPOT!
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.02.03.
Ki ne emlékezne Orbán hírhedt mondataink egyikére, amikor azt mondta Tarlós főpolgármesternek egy kiszemelt ingatlannal kapcsolatban, hogy “majd hozunk rá egy törvényt, oszt jónapot!” Így működik azóta is a NER, az orbáni önkényuralom. Bármit megtehetnek, mert csak lepapírozzák, hoznak rá egy törvényt, és máris azt csinálnak, amit akarnak. Így szereztek meg mindent, így lopták el a fél országot, az egész királyságot, de most átléptek egy határt. Az emberek egészségével és életével játszanak.
Orbán megunta, hogy a vakcinák engedélyeztetése hosszadalmas és alapos vizsgálatokat igénylő folyamat, ezért nem várta ki, hogy elkészüljenek a szükséges eredmények, kormányrendeletben megadta az engedélyt a kínai vakcinára, méghozzá úgy, hogy meg sem nevezték, hogy a sokféle kínai oltóanyag közül melyikre. Csinált rá egy törvényt, oszt jónapot. Attól, hogy a kínaiak beoltottak vele egymillió embert, még nem jelenti, hogy biztonságos. Szakemberek szerint nem lehet tudni, hogy hosszútávon milyen mellékhatásai és következményei lesznek, s akkor már senki nem tudja majd azonosítani, hogy a vakcina okozta.
Még a gyorsított eljárásokkal is egy évet vettek igénybe a nyugati megbízható oltóanyagok vizsgálatai, kísérletei és engedélyeztetése. Többszáz oldalas dokumentációjuk van, a kínairól nem tudunk semmit, és semmiféle tájékoztatás nincs arról, hogy milyen mellékhatásai lehetnek és azok hogyan hatnak egyes betegségekre. Ezt minden orvosságra kötelezően ráírják. Orbán le akarja tudni a zoltást, ki akarja nyitni az országot, és akar egy nem átlátható partnerrel egy korrupt üzletet kötni. Csakhogy egyes orvosok figyelmeztetnek, mert nem mindenki olyan, mint azok, akik parancsra kiadnak engedélyeket.
A Magyar Orvosi Kamara az alábbi levelet írta az OGYÉI főigazgatójának, az eredeti levél innen letöthető:...
Szerző: Amerikai Népszava
2021.02.03.
Orbán megunta, hogy a vakcinák engedélyeztetése hosszadalmas és alapos vizsgálatokat igénylő folyamat, ezért nem várta ki, hogy elkészüljenek a szükséges eredmények, kormányrendeletben megadta az engedélyt a kínai vakcinára, méghozzá úgy, hogy meg sem nevezték, hogy a sokféle kínai oltóanyag közül melyikre. Csinált rá egy törvényt, oszt jónapot. Attól, hogy a kínaiak beoltottak vele egymillió embert, még nem jelenti, hogy biztonságos. Szakemberek szerint nem lehet tudni, hogy hosszútávon milyen mellékhatásai és következményei lesznek, s akkor már senki nem tudja majd azonosítani, hogy a vakcina okozta.
Még a gyorsított eljárásokkal is egy évet vettek igénybe a nyugati megbízható oltóanyagok vizsgálatai, kísérletei és engedélyeztetése. Többszáz oldalas dokumentációjuk van, a kínairól nem tudunk semmit, és semmiféle tájékoztatás nincs arról, hogy milyen mellékhatásai lehetnek és azok hogyan hatnak egyes betegségekre. Ezt minden orvosságra kötelezően ráírják. Orbán le akarja tudni a zoltást, ki akarja nyitni az országot, és akar egy nem átlátható partnerrel egy korrupt üzletet kötni. Csakhogy egyes orvosok figyelmeztetnek, mert nem mindenki olyan, mint azok, akik parancsra kiadnak engedélyeket.
A Magyar Orvosi Kamara az alábbi levelet írta az OGYÉI főigazgatójának, az eredeti levél innen letöthető:...
ÚJRA FEL LEHET AJÁNLANI AZ 1% ADÓT IVÁNYI GÁBOR EGYHÁZÁNAK
TELEX
Szerző: Telex
2021.02.02.
Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) elnöke jelentette be, hogy sok év után az általa vezetett egyház visszakapta a 0444-es technikai számot, ami azt jelenti, hogy az egyházi 1% adót újra fel lehet nekik ajánlani, írja a metegyhaz.hu.
Arról, hogy mit jelent a technikai szám visszaadása, Iványi Gábor azt mondta,
„A technikai számok bevezetése óta becsülettel kezeltük az SZJA egyházaknak felkínálható 1%-át. Egyházak esetében ehhez az állam hozzátett egy kiegészítést, így a felajánlás majdnem dupláját kapták kézhez. Azonban mióta kitalálták, hogy vannak az ”egyházi tevékenységet végző szervezetek„, amelyek nem egyházak, tehát más kategóriába kerültek, azóta előbbiek részére a kifizetés szünetelt.”
A MET Strasbourgban is pert nyert a Magyar Állammal szemben, ekkor kimondták, hogy alkotmánysértő módon fosztották meg őket egyházi státuszuktól, és jár visszamenőleg a visszatartott pénz. Viszont a bíróság csak a pénzek kifizetésére kötelezte a Magyar Államot, az egyházi státuszuk rendezésére nem.
„Egy idő múlva annyi látszólagos engedményt tettek, hogy fel lehet kínálni vallási tevékenységet végző szervezetnek is az 1 %-ot, hiszen alkotmánysértő, hogy van olyan hívő ember, aki saját egyháza felé ezt nem teheti meg, és arra kényszerítik, hogy egy másik egyháznak kínálja fel. Velünk ezt meg is tették, hogy a nekünk felkínált 1 %-ot másnak utalták, pl. az evangélikus vagy a metodista egyháznak”
- mondta Iványi. A NAV most váratlanul küldött értesítést arról, hogy mégis fel lehet ajánlani az 1% adót a vallási tevékenységet végző szervezetnek. Az egyházi státuszuk elfogadtatásáért a továbbiakban is lépéseket fognak tenni...
Szerző: Telex
2021.02.02.
Arról, hogy mit jelent a technikai szám visszaadása, Iványi Gábor azt mondta,
„A technikai számok bevezetése óta becsülettel kezeltük az SZJA egyházaknak felkínálható 1%-át. Egyházak esetében ehhez az állam hozzátett egy kiegészítést, így a felajánlás majdnem dupláját kapták kézhez. Azonban mióta kitalálták, hogy vannak az ”egyházi tevékenységet végző szervezetek„, amelyek nem egyházak, tehát más kategóriába kerültek, azóta előbbiek részére a kifizetés szünetelt.”
A MET Strasbourgban is pert nyert a Magyar Állammal szemben, ekkor kimondták, hogy alkotmánysértő módon fosztották meg őket egyházi státuszuktól, és jár visszamenőleg a visszatartott pénz. Viszont a bíróság csak a pénzek kifizetésére kötelezte a Magyar Államot, az egyházi státuszuk rendezésére nem.
„Egy idő múlva annyi látszólagos engedményt tettek, hogy fel lehet kínálni vallási tevékenységet végző szervezetnek is az 1 %-ot, hiszen alkotmánysértő, hogy van olyan hívő ember, aki saját egyháza felé ezt nem teheti meg, és arra kényszerítik, hogy egy másik egyháznak kínálja fel. Velünk ezt meg is tették, hogy a nekünk felkínált 1 %-ot másnak utalták, pl. az evangélikus vagy a metodista egyháznak”
- mondta Iványi. A NAV most váratlanul küldött értesítést arról, hogy mégis fel lehet ajánlani az 1% adót a vallási tevékenységet végző szervezetnek. Az egyházi státuszuk elfogadtatásáért a továbbiakban is lépéseket fognak tenni...
18 MILLIÁRDOT KÖLTÖTT ÁLLAMI KAMPÁNYOKRA A KORMÁNY 2020 UTOLSÓ NEGYEDÉVÉBEN
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2021.02.02.
27 állami szervezet kommunikációs és médiaügynökségi feladatainak ellátására közel 18 milliárd forintot fordított a kormány 2020 utolsó negyedévében. A munkát ezúttal is a kormány kedvenc ügynökségei, Balásy Gyula cégei végezték. Az összeg több mint felét, közel 10 milliárd forintot ismét a kormányzati propaganda terjesztésére költötték.
Ismét eltapsoltak állami kampányokra nettó 17,8 milliárd forintot 2020 utolsó negyedévében – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő legutóbbi számából. A korábban velük megkötött keretszerződés miatt szokás szerint a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. párosa végezhette el a munkát most is – mindkét cég tulajdonosa Balásy Gyula.
A tendert a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) írta ki, amit annak érdekében hoztak létre, hogy felügyelje az állami szervek reklámköltéseit. A költések nagysága azért is meglepő, mert a kormány annak idején hivatalosan spórolási célokra hivatkozva hozta létre az NKOH-t. Ennek azonban ellentmond, ha megnézzük a hivatal tavalyi költéseit:
- 2020 második negyedévében közel 26 milliárdot,
- 2020 harmadik negyedévében 18 milliárdot,
- 2020 utolsó negyedévében 17,8 milliárdot költöttek kommunikációra.
2020 utolsó negyedévében az összes költség több mint felét, közel 10 milliárd forintot a kormányzati panelek terjesztésére költötték. A dokumentumban több tétel is kormánypropagandát takar, azonban azt nem kötik az orrunkra, hogy pontosan mit reklámoztak. Az ilyen megbízások fantázianeve „Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai szintéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása, valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása”.
A dokumentumban további három, milliárdos nagyságrendű tételt találunk:
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2021.02.02.
Ismét eltapsoltak állami kampányokra nettó 17,8 milliárd forintot 2020 utolsó negyedévében – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő legutóbbi számából. A korábban velük megkötött keretszerződés miatt szokás szerint a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. párosa végezhette el a munkát most is – mindkét cég tulajdonosa Balásy Gyula.
A tendert a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) írta ki, amit annak érdekében hoztak létre, hogy felügyelje az állami szervek reklámköltéseit. A költések nagysága azért is meglepő, mert a kormány annak idején hivatalosan spórolási célokra hivatkozva hozta létre az NKOH-t. Ennek azonban ellentmond, ha megnézzük a hivatal tavalyi költéseit:
- 2020 második negyedévében közel 26 milliárdot,
- 2020 harmadik negyedévében 18 milliárdot,
- 2020 utolsó negyedévében 17,8 milliárdot költöttek kommunikációra.
2020 utolsó negyedévében az összes költség több mint felét, közel 10 milliárd forintot a kormányzati panelek terjesztésére költötték. A dokumentumban több tétel is kormánypropagandát takar, azonban azt nem kötik az orrunkra, hogy pontosan mit reklámoztak. Az ilyen megbízások fantázianeve „Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai szintéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása, valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása”.
A dokumentumban további három, milliárdos nagyságrendű tételt találunk:
- a Szijjártó Péter vezette külügyminisztérium kommunikációjára 1,8 milliárd forintot költöttek,
- az állampapírok reklámozására 1,9 milliárd forint jutott,
- a vadászati kiállítás kommunikációjára pedig 1 milliárd forint ment el...
- az állampapírok reklámozására 1,9 milliárd forint jutott,
- a vadászati kiállítás kommunikációjára pedig 1 milliárd forint ment el...
ROGÁN ÚJ FELESÉGÉNEK CSALÁDI KÖRE NEM ÁLLT MEG AZ 1,6 MILLIÁRDOS FÖLDSZERZÉSNÉL, HOZZÁCSAPTAK MÉG 149 HEKTÁRT AZ ESKÜVŐ ELŐTT
444.HU
Szerző: CZINKÓCZI SÁNDOR
2021.02.03.
Bár a járványhelyzet miatt egyáltalán nem lehet lagzikat tartani, Rogán Barbara családi körének az esküvői készülődés nélkül is nagyon mozgalmasra sikerült az a pár hét, mielőtt a miniszter december közepén benősült volna a borsodi családba.
Ahogy azt hétfőn már bemutattuk, Rogán Barbara szüleivel, apja régi üzlettársával és egy nyírségi nővel november 20-án írták alá azt az adásvételi szerződést, ami szerint több mint 1022 hektár földet szereztek meg 1,6 millárd forintért. A vételár 95 százalékát, azaz 1,5 milliárd forintot pedig az állami tulajdonú Budapest Banktől kapott földvásárlási hitelből fizetik ki.
De itt nem álltak meg, és a következő hetekben folyatatták a birtok bővítését. A hivatalos közzétételi oldalon
még két olyan szerződésre bukkantunk, amik szerint Rogán apósáék pár héttel a decemberi esküvő előtt még két másik eladótól is vettek 149 hektárnyi földet Rogán Barbara szülőföldjén több mint 182 millió forintért.A vételár 95 százalékát ezekben az esetekben is a Budapest Banktól kapott kölcsöntől fedezték...
Szerző: CZINKÓCZI SÁNDOR
2021.02.03.
Ahogy azt hétfőn már bemutattuk, Rogán Barbara szüleivel, apja régi üzlettársával és egy nyírségi nővel november 20-án írták alá azt az adásvételi szerződést, ami szerint több mint 1022 hektár földet szereztek meg 1,6 millárd forintért. A vételár 95 százalékát, azaz 1,5 milliárd forintot pedig az állami tulajdonú Budapest Banktől kapott földvásárlási hitelből fizetik ki.
De itt nem álltak meg, és a következő hetekben folyatatták a birtok bővítését. A hivatalos közzétételi oldalon
még két olyan szerződésre bukkantunk, amik szerint Rogán apósáék pár héttel a decemberi esküvő előtt még két másik eladótól is vettek 149 hektárnyi földet Rogán Barbara szülőföldjén több mint 182 millió forintért.A vételár 95 százalékát ezekben az esetekben is a Budapest Banktól kapott kölcsöntől fedezték...
MÉSZÁROS LŐRINC MAGASAN VERI CSÁNYI SÁNDORT, ÉS VAJNA TÍMEA SEM TŰNT EL
24.HU
Szerző: VITÉZ F. IBOLYA
2021.02.03.
De két orosz is van a tíz leggazdagabb magyar között, együtt gazdagabbak a majdnem félezer milliárd forintos vagyonnal rendelkező Mészáros Lőrincnél is.
Magasan veri már Mészáros Lőrinc az ország főbankárát, Csányi Sándort, legalábbis a Forbes legfrissebb gazdaglistáján. A felcsúti multimilliárdos és családja vagyonát 479,4 milliárd forintra becsülték, 86 milliárddal többre, mint az OTP-vezérét – derül ki a magazin 50-es rangsorából. A vagyonbecslés a 2019-es évről leadott mérlegeken alapszik, a részvényeknél viszont a legfrissebb tőzsdei adatokra építettek a szerkesztők. Mészáros tőzsdei mamutcégét, az Opus Globalt alaposan megrángatta a koronavírus , de az árfolyam az év végére visszakapaszkodott, a tőzsdén kívüli érdekeltségei pedig tovább arattak.
Ami a jövőt illeti, Csányinak erősen kapaszkodnia kell, mert Mészárosék a következő évek legnagyobb üzleteiben is érdekeltek: Paks II. építésén kívül a kínai óriáshitellel készülő Budapest–Belgrád-vasútvonal projektjében és a három pénzintézet összeolvadásával létrejövő bankholdingban is. A fúzióval egy 740 milliárd forint értékű pénzintézetet jön létre, és 1,9 millió ügyfelével a második legnagyobb bank lesz éppen a Csányi-féle OTP mögött – vetíti előre a Forbes.
Az OTP-részvényei rosszabbul viselték a krachot, árfolyamuk áprilisra a csúcshoz képest a felére, 7865 forintos éves minimumra zuhantak. A Csányi-vagyon harmadát kitevő agrárérdekeltségek viszont kevésbé sínylették meg a koronavírust, sőt óriásberuházásokba kezdtek: a Pick Szeged például új szalámigyárat húz fel 60 milliárd forintból. Mészárost eközben az állam megváltotta a Mátrai Erőmű terheitől, 17,4 milliárdért kivásárolva a csődtömeget, de állami segítség Csányi megaberuházásához is dukál, 27 milliárdos növekedési kötvénycsomaggal tolják meg a fejlesztést. Mészároshoz hasonlóan Csányi is növelte az agrárportfólióját, előbbi a szarvasi Gallicoopot nyelte le, a bankárbirodalom pedig a Nádudvari márkáról ismert Nagisz holdingvállalatába vásárolt bele..
Szerző: VITÉZ F. IBOLYA
2021.02.03.
Magasan veri már Mészáros Lőrinc az ország főbankárát, Csányi Sándort, legalábbis a Forbes legfrissebb gazdaglistáján. A felcsúti multimilliárdos és családja vagyonát 479,4 milliárd forintra becsülték, 86 milliárddal többre, mint az OTP-vezérét – derül ki a magazin 50-es rangsorából. A vagyonbecslés a 2019-es évről leadott mérlegeken alapszik, a részvényeknél viszont a legfrissebb tőzsdei adatokra építettek a szerkesztők. Mészáros tőzsdei mamutcégét, az Opus Globalt alaposan megrángatta a koronavírus , de az árfolyam az év végére visszakapaszkodott, a tőzsdén kívüli érdekeltségei pedig tovább arattak.
Ami a jövőt illeti, Csányinak erősen kapaszkodnia kell, mert Mészárosék a következő évek legnagyobb üzleteiben is érdekeltek: Paks II. építésén kívül a kínai óriáshitellel készülő Budapest–Belgrád-vasútvonal projektjében és a három pénzintézet összeolvadásával létrejövő bankholdingban is. A fúzióval egy 740 milliárd forint értékű pénzintézetet jön létre, és 1,9 millió ügyfelével a második legnagyobb bank lesz éppen a Csányi-féle OTP mögött – vetíti előre a Forbes.
Az OTP-részvényei rosszabbul viselték a krachot, árfolyamuk áprilisra a csúcshoz képest a felére, 7865 forintos éves minimumra zuhantak. A Csányi-vagyon harmadát kitevő agrárérdekeltségek viszont kevésbé sínylették meg a koronavírust, sőt óriásberuházásokba kezdtek: a Pick Szeged például új szalámigyárat húz fel 60 milliárd forintból. Mészárost eközben az állam megváltotta a Mátrai Erőmű terheitől, 17,4 milliárdért kivásárolva a csődtömeget, de állami segítség Csányi megaberuházásához is dukál, 27 milliárdos növekedési kötvénycsomaggal tolják meg a fejlesztést. Mészároshoz hasonlóan Csányi is növelte az agrárportfólióját, előbbi a szarvasi Gallicoopot nyelte le, a bankárbirodalom pedig a Nádudvari márkáról ismert Nagisz holdingvállalatába vásárolt bele..
NINCS MÁR VÉGSŐ IGAZSÁG – BESZÉLNÜNK KELL ’45-RŐL
JELEN
Szerző: JELEN.MEDIA
2021.02.03.
1945 – A MI TÖRTÉNTETÜNK CÍMMEL ÍRT KI PÁLYÁZATOT A KÖZÖS HALMAZ ALAPÍTVÁNY, A RÉSZTVEVŐK PEDIG AZT MUTATHATJÁK BE, HOGYAN ÉLTE MEG AZ Ő CSALÁDJUK A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚT ÉS ANNAK LEZÁRÁSÁT. MIÉRT FONTOS, HOGY AZ ILYEN TRAUMÁK NE MARADJANAK FELDOLGOZATLANUL? MILYEN NARRATÍVÁI ÉLTEK ’45-NEK AZ ÖTVENES ÉVEKTŐL NAPJAINKIG? MIÉRT PROBLÉMÁS AZ, HA A POLITIKA BELESZÓL A TÖRTÉNELMI TRAUMÁK FELDOLGOZÁSÁBA, ÉS LEHET-E STRATÉGIA A SEBEK BEGYÓGYÍTÁSÁRA A FELEJTÉS? EZEKRŐL A KÉRDÉSEKRŐL KÉRDEZTÜK OTTLIK DOMONKOST, A PÁLYÁZAT KOORDINÁTORÁT, RAINER M. JÁNOS TÖRTÉNÉSZT ÉS HUNYADY GYÖRGY SZOCIÁLPSZICHOLÓGUST.
„Nálunk a traumák már csak azért is kiemelt szerephez jutnak, mert a magyar történeti múlt tele van megrázkódtatásokkal, ennek megfelelően a traumák a jelentősebb eseményeket kísérő emlékezeti gócpontok. Maga a történeti múlt diktálja, hogy ennyire előtérbe kerüljenek” – véli Hunyady György szociálpszichológus, és valóban, elég csak 20. század magyar történelmére gondolni, hogy lássuk: az országot egyik sokk érte a másik után. Családok kerültek egyik napról a másikra kiszolgáltatott helyzetbe, és olyan veszteségekkel kellett megbirkózniuk, amelyek hatását most, két-három generációval később is érezzük. Mindannyiunk családi történetében vannak tragédiák, máig kibeszéletlen traumák, amelyeknek még az említésére is érzékenyen reagálunk, és amelyek – épp a feldolgozatlanságukból fakadóan – akár egyéni, akár súlyos össztársadalmi konfliktusok forrásai lehetnek. A Közös Halmaz alapítvány öt éve épp azért jött létre, mert szerették volna, hogy elinduljon egy párbeszéd, ami segít megérteni egymást...
Szerző: JELEN.MEDIA
2021.02.03.
„Nálunk a traumák már csak azért is kiemelt szerephez jutnak, mert a magyar történeti múlt tele van megrázkódtatásokkal, ennek megfelelően a traumák a jelentősebb eseményeket kísérő emlékezeti gócpontok. Maga a történeti múlt diktálja, hogy ennyire előtérbe kerüljenek” – véli Hunyady György szociálpszichológus, és valóban, elég csak 20. század magyar történelmére gondolni, hogy lássuk: az országot egyik sokk érte a másik után. Családok kerültek egyik napról a másikra kiszolgáltatott helyzetbe, és olyan veszteségekkel kellett megbirkózniuk, amelyek hatását most, két-három generációval később is érezzük. Mindannyiunk családi történetében vannak tragédiák, máig kibeszéletlen traumák, amelyeknek még az említésére is érzékenyen reagálunk, és amelyek – épp a feldolgozatlanságukból fakadóan – akár egyéni, akár súlyos össztársadalmi konfliktusok forrásai lehetnek. A Közös Halmaz alapítvány öt éve épp azért jött létre, mert szerették volna, hogy elinduljon egy párbeszéd, ami segít megérteni egymást...
SZABAD SZEMMEL: IDŐT NYERT A MAGYAR ÉS A LENGYEL KORMÁNY, DE BRÜSSZEL FOKOZATTAN FIGYEL A KÉT ORSZÁGRA - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE
NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.02.03.
Handelsblatt
A magyar és a lengyel kormány időt nyert ugyan azzal, hogy panasszal fordult az Európai Bírósághoz az új jogállami mechanizmus ügyében, de ha az ítélet megszületéséig bármi stiklit elkövet, akkor azt Brüsszel számon kéri rajta, főleg a bíróságok függetlensége és az uniós pénzek tisztességes felhasználása kapcsán. Erről az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök nyilatkozott a lapnak.
Vera Jourová hangsúlyozta, hogy a Bizottság már csak azért is fokozattan odafigyel a két országra, mert mindkettő ellen párhuzamosan zajlik a szerződésszegési eljárás az alapszerződés nevezetes 7-es cikkelye alapján. De a testület addig sem tétlenkedik, amíg az EUB meghozza a verdiktet a magyar és a lengyel beadvány ügyében. A szakértők ugyanis ez idő alatt kidolgozzák a mechanizmus alkalmazásának gyakorlati módját, továbbá figyelik az esetleges újabb jogsértéseket. A helyzet felmérését szolgálta már az is, hogy mind a 27 országról jogállami jelentés készült.
Az unió nagy hangsúlyt kíván fektetni a korrupció és az urambátyám-viszonyok visszaszorítására és Jourová személy szerint nagyon reméli, hogy a szervezet legfelsőbb bírósága néhány hónapon belül meghozza a döntését. Utána pedig mód nyílik az anyagi támogatások megvonására, ha valamely kormány tilosba téved. Szerinte legfőbb ideje volt, hogy újfajta, tisztességes és hatékony eszközzel javítsanak a bíróságok és a sajtószabadság helyzetén, illetve szavatolják mindkettőt. A nyugati közvéleménynek ugyanis már elege volt a keleti vircsaftból.
Azt viszont aggályosnak látja, hogy a vírus miatt előállt gazdasági válság visszavetheti a demokráciát, mert bizonyosan sokan elpártolnak attól, ha cégek tömege zár be és rengetegen az utcára kerülnek. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy éppen ezekben a nehéz időben igen nagy szükség van a független médiára, benne olyan szakavatott sajtómunkásokkal, akik nem függnek sem a gazdaságtól, sem a politikától. Csakhogy közben pontosan azt látni, hogy mindkettő igyekszik fokozottan nyomást gyakorolni a tömegtájékoztatásra.
Deutsche Welle
A külföldieknek sugárzó német közszolgálati csatorna az Európai Néppárt problémás gyerekének nevezi Magyarországot, hozzátéve, hogy a továbbiak szempontjából nagy jelentősége lesz annak, miként áll hozzá a kérdéshez a CDU új elnöke. Mert ha Armin Laschet azt mondja, hogy elég volt a Fideszből, akkor bizonyosan kizárják a pártot a kereszténydemokraták soraiból. Ehhez azonban a német politikusnak mérlegelnie kell, hogy mi a fontosabb: az elvek, vagy a magyar piacon betöltött német pozíciók.
Mindenesetre Donald Tusk, az EPP első embere feladta a leckét a múlt hónap közepén, amikor a CDU kongresszusán elhangzott videóüzenetben állásfoglalásra szólította fel Merkel pártját az immár 10 éve nyitott seb kapcsán. A lengyel politikus szabadulna a magyar párttól és ebben támogatja vagy tucatnyi kisebb tagszervezet.
Orbán Viktor legutóbb a vétófenyegetéssel hozta ki sodrából a szövetségeseket. Manfred Weber, a strasbourgi frakció vezetője, akit Deutsch Tamás Gestapo-módszerekkel vádolt meg, azt közölte, hogy az utóbbi időben rendkívül visszaesett az együttműködés a Fidesszel, de már nem lehet tovább halogatni a döntést a párt sorsáról. Orbán persze folyamatosan kóstolgatja, hogy meddig mehet el, legyen szó, a sajtószabadságról, az igazságszolgáltatásról, a civil társadalomról, a Bizottság elleni támadásokról, a CEU elűzéséről vagy éppen a korrupcióról. A lista igencsak hosszú.
A Néppárt idáig azt hangoztatta, hogy a saját sorain belül igyekszik befolyást gyakorolni a kormányfőre. Bauer Bence a Fidesz nevében azt mondta, hogy egyáltalán nem a fő áramlatot képviseli az a néhány párt, amely a magyar tagság felmondását sürgeti. Ő maga úgy véli, hogy Laschet a merkeli politikát követi. Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója Orbán szempontjából azt tartja a legjobb forgatókönyvnek, ha marad a jelenlegi „kint is vagyok, bent is vagyok”-állapot.
Paul Lendvai ezzel szemben úgy véli, hogy az EPP nem terelheti egy örökkévalóságig maga előtt a problémát. Ha a kizárás mellett voksol, az hatalmas csapás volna Orbán tekintélyére nézve. Viszont ha megy tovább a csiki-csuki, az kiábrándítaná nem egyszerűen az ellenzéket, hanem főként fiatalabb nemzedékeket. A megbékítés árnyékot vet Merkel kancellári teljesítményére.
De mostani helyzet egyaránt kedvező a Néppárt, valamint a Fidesz számára, mert a 14 magyar képviselő garantálja a konzervatív többséget az EP-ben, cserében pedig a kereszténydemokraták fedezik Orbán hátát Brüsszelben, Berlinben és Münchenben. Gál Kinga, a Fidesz-delegáció új vezetője ugyanakkor sokat sejtetően megpendítette, hogy ha az EPP kirakja azokat a tagokat, amelyek véleménye eltér a belső többségétől, akkor a pártcsalád aligha adhatja a legnagyobb frakciót Strasbourgban.
A válság miatt elodázták a határozatot, de cseppen sem biztos, hogy pont kerül az ügy végére, ha elül a járvány. Bíró-Nagy szerint az eltelt időszakban az uniópártok részére a gazdasági érdekek többet nyomtak a latban, mint a demokráciáért, a civil szféráért vagy a tanszabadságért érzett félelem. Merthogy Magyarország a német autógyártók meghosszabbított munkapadja. Ezért ő nem számít semmilyen fordulatra a Fidesz ügyében.
Die Welt
Magyarország és Szerbia külön utat jár be Európában az unión belül egyáltalán nem engedélyezett kínai és az orosz vakcina forszírozásával, de ennek azért van némi politikai mellékíze. A lap szerint mindkettő a maga kisded játékát űzi, amit Brüsszel bizonyosan provokációnak tekint, mint ahogy valószínűleg az is.
Peking azt remélte, hogy a saját oltóanyag kifejlesztésével feledteti saját kudarcát, ami a járvány kirobbanásakor érte. Az egész versengés arra emlékeztet, mint amikor az 50-es, 60-as években a Szovjetunió és az Egyesült Államok azon vetélkedett, hogy melyikük jut előbbre a világűr meghódításában. Ami a járvány ellenszerét illeti, az első menetet a kínaiak elvesztették. Az oroszok pedig már akkor bejelentették győzelmüket, amikor még be sem fejeződtek a kísérletek.
Viszont Kína számára jól jön, hogy az EU elfuserálta a megrendeléseket, ezért szükségmegoldásként bekerül a képbe a Sinopharm terméke. Egyébiránt mind a magyar, mind a szerb vezetés azt csinálja, hogy a kínai kapcsolatra hivatkozva igyekszik nyomást gyakorolni az unióra. Belgrád azért, hogy felgyorsítsa a felvételi tárgyalásokat, Budapest pedig azért, mert jó pár vitája van Brüsszellel.
Így a tervezettnél csak később lehetett hozzálátni a csaknem kétbillió eurós pénzügyi csomag valóra váltásához, mert a magyarok vétóval fenyegetőztek. De Orbán nem csupán az anyagi ügyekben kerékkötő: a hátsó ajtón keresztül becsempészi a kínai szert, amivel kivívja Peking elismerését.
De hogy a két ország machinációi ilyen érzékenyen érintik az EU-t, az főként a brüsszeli teszetoszaság következménye, mert azért a kínai vakcina ügyében változatlanul vannak kérdőjelek. Mind a hatékonyság, mind az esetleges mellékhatások ügyében, és az sem egyértelmű, hányan vettek részt a teszt 3. fázisában – írja a lap.
Project Syndicate
Joe Biden nem karizmatikus, nincsenek korszakos gondolatai, nélkülözi a személyes varázst, mégis alighanem ő a megfelelő elnök az Egyesült Államok számára a mostani helyzetben. Ezt fejti ki Ian Buruma, aki jó egy évtizeden át foglalkozott az emberi jogokkal a New Yorki Bard College-ban. Merthogy hiába minősítik konzervatív források a két lábon járó középszerűségneka politikust, most pontosan olyasvalakire van szükség, aki négy évtizedet töltött el a washingtoni kígyófészekben. És bár nem lehet hősies vezetőnek tekinteni, igen jelentős tapasztalatokat tud felmutatni. És nem is baj, hogy nincsen karizmája, azok után, amit Trump művelt négy éven át.
Vannak idők persze, amikor jó, ha különleges személyiség egy ország első embere. Az angolokat pl. csak Churchill tudta meggyőzni 1940-ben, hogy fel kell venni a harcot Hitlerrel. Sajnos, 1945 után túl sok amerikai elnök próbálta utánozni a brit politikust, és ez időnként ostoba háborúkhoz vezetett. Egy nép boldogságát általában nem az hozza meg, ha a katonai dicsőséget és nemzet nagyságát hajszolja. Arra jobban alkalmasak az olyanok, mint Biden.
Annál is inkább mert nyakukon a járvány, a gazdasági válság, a demokrácia vetett hit általános hiánya. Azon kívül világszerte jönnek fel a jobboldali demagóg populisták. Az új elnököt időről időre Roosevelthez hasonlítják, mármint hogy remélhetőleg ő is kidolgozza a maga New Deal-jét, az azzal járó politikai reformokkal egyetemben. És tényleg jó volna, ha megcsinálná, mert túl sok pénz halmozódott fel túl kevesek kezén. Azon felül túl sok minden veszett oda az utóbbi négy évben, így hiú ábránd, hogy az USA simán vissza tud térni a korábbi állapotokhoz.
Mellesleg Roosevelt sem volt éppenséggel forradalmi vezető, az kapta feladatul a sorstól, hogy mentse meg az amerikai kapitalizmust. A sikerét annak köszönhette, hogy elegen bízta a jó szándékában. De pont ezt várják Bidentől is: meg kell mentenie a demokráciát. És lehet, hogy ebben pont a karizma hiánya lesz a legnagyobb segítségére. Hiszen közben árad belőle a tisztesség.
Ám minden próbálkozását meghiúsíthatja a republikánusok obstrukciója. De a politikus tisztában van a rendszer csínjával-bínjával, ezért bízzunk abban, hogy ő a megfelelő ember a megfelelő helyen. Egyébként amikor beköltözött a Fehér Házba, elvitette Churchill szobrát, amelyet Trump fő helyre tett az íróasztala mögött. Kezdetnek nem rossz.
FT
A kommentár azt emeli ki, hogy a Szovjetunióval szemben Kínát nem lehet feltartóztatni, egyszerre kell együttműködni, illetve versenyezni vele. E pillanatban azonban úgy néz ki, hogy Biden ebben a kérdésben kivételesen osztja elődje álláspontját, azaz hogy le kell törni Peking szarvát. Annál is inkább, mert a közös ellenség egyesítheti a társadalmat.
Csakhogy a vásárlóerő paritás alapján Kína máris a világ legnagyobb gazdasága, ám fellépése Hong Kongban és Hszincsiangban azt mutatja, hogy megveti az emberi jogokat és nem érdeklik a nemzetközi szerződések. Fenyegeti Tajvan autonómiáját és kiterjeszti befolyását a Dél-Kínai-tengeren. Úgy viselkedik, mint egy felemelkedő nagyhatalom, amelyet egy könyörtelen önkényúr irányít.
Ám ereje sokkal nagyobb, mint egykor a Szovjetunióé volt, jóval több lakosa van, hozzáértőbb a kormányzata. És hatalmas lehetőségek előtt áll, még akkor is, ha vannak gazdasági bajai. Igen erősen beépült a nemzetközi munkamegosztásba, ami persze Achilles-sarkat is jelent a számára, de egyben megadja neki a külső befolyás lehetőségét. Hiszen mindenki Kínával akar kereskedni. A legtöbb ország jó viszonyra törekszik mind Pekinggel, mind Washingtonnal. Nem szívesen választanának a kettő közül.
És akkor még ott van, hogy az USA főként az utóbbi négy évben elvesztette tekintélyét a világban. Miként állíthatja, hogy továbbra is felelős nemzetközi tényező, amikor megéltük az iraki háborút, a pénzügyi válságot és Trump elnökségét.
Mit lehet ebben a helyzetben tenni?
- Amerikának és szövetségeseinek új életre kell kelteniük a demokráciát és gazdaságukat. Ehhez óvniuk kell a technológiai szektorukat, de még ennél is fontosabb, hogy megújítsák a tudományos infrastruktúrát, fel kell frissíteniük az oktatást és bátorítaniuk kell a tehetséges emberek bevándorlását.
- Meg kell védeniük az alapértékeket, éspedig oly módon, hogy ragaszkodnak az igazsághoz és a szólásszabadsághoz minden külső és belső ellenséggel szemben. Méghozzá közösen. Nem szabad, hogy Kína leválasszon kisebb országokat.
- Meg kell reformálniuk a nemzetközi kereskedelem intézményeit, továbbá új szabályokat kell kezdeményezniük, hogy korlátozzák Peking mozgásterét. De persze a saját magukét is.
- Világossá kell tenniük, hogy akár fegyverekkel is, ám megvédelmezik kulcsérdekeiket.
- De a leglényegesebb, hogy a közös jó megvédelmezésére összpontosítsanak, ahogyan azt Biden csinálja.
Szóval lesz bőven versengés, de mélyreható együttműködés is. De úgy, hogy az ideológiák harcában a nyugati szabadság és demokrácia továbbra is vonzóbb marad. Ám az igazi feladat az, hogy helyreállítsák ezeket az értékeket – odahaza.
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.02.03.
Handelsblatt
A magyar és a lengyel kormány időt nyert ugyan azzal, hogy panasszal fordult az Európai Bírósághoz az új jogállami mechanizmus ügyében, de ha az ítélet megszületéséig bármi stiklit elkövet, akkor azt Brüsszel számon kéri rajta, főleg a bíróságok függetlensége és az uniós pénzek tisztességes felhasználása kapcsán. Erről az értékekért és az átláthatóságért felelős alelnök nyilatkozott a lapnak.
Vera Jourová hangsúlyozta, hogy a Bizottság már csak azért is fokozattan odafigyel a két országra, mert mindkettő ellen párhuzamosan zajlik a szerződésszegési eljárás az alapszerződés nevezetes 7-es cikkelye alapján. De a testület addig sem tétlenkedik, amíg az EUB meghozza a verdiktet a magyar és a lengyel beadvány ügyében. A szakértők ugyanis ez idő alatt kidolgozzák a mechanizmus alkalmazásának gyakorlati módját, továbbá figyelik az esetleges újabb jogsértéseket. A helyzet felmérését szolgálta már az is, hogy mind a 27 országról jogállami jelentés készült.
Az unió nagy hangsúlyt kíván fektetni a korrupció és az urambátyám-viszonyok visszaszorítására és Jourová személy szerint nagyon reméli, hogy a szervezet legfelsőbb bírósága néhány hónapon belül meghozza a döntését. Utána pedig mód nyílik az anyagi támogatások megvonására, ha valamely kormány tilosba téved. Szerinte legfőbb ideje volt, hogy újfajta, tisztességes és hatékony eszközzel javítsanak a bíróságok és a sajtószabadság helyzetén, illetve szavatolják mindkettőt. A nyugati közvéleménynek ugyanis már elege volt a keleti vircsaftból.
Azt viszont aggályosnak látja, hogy a vírus miatt előállt gazdasági válság visszavetheti a demokráciát, mert bizonyosan sokan elpártolnak attól, ha cégek tömege zár be és rengetegen az utcára kerülnek. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy éppen ezekben a nehéz időben igen nagy szükség van a független médiára, benne olyan szakavatott sajtómunkásokkal, akik nem függnek sem a gazdaságtól, sem a politikától. Csakhogy közben pontosan azt látni, hogy mindkettő igyekszik fokozottan nyomást gyakorolni a tömegtájékoztatásra.
Deutsche Welle
A külföldieknek sugárzó német közszolgálati csatorna az Európai Néppárt problémás gyerekének nevezi Magyarországot, hozzátéve, hogy a továbbiak szempontjából nagy jelentősége lesz annak, miként áll hozzá a kérdéshez a CDU új elnöke. Mert ha Armin Laschet azt mondja, hogy elég volt a Fideszből, akkor bizonyosan kizárják a pártot a kereszténydemokraták soraiból. Ehhez azonban a német politikusnak mérlegelnie kell, hogy mi a fontosabb: az elvek, vagy a magyar piacon betöltött német pozíciók.
Mindenesetre Donald Tusk, az EPP első embere feladta a leckét a múlt hónap közepén, amikor a CDU kongresszusán elhangzott videóüzenetben állásfoglalásra szólította fel Merkel pártját az immár 10 éve nyitott seb kapcsán. A lengyel politikus szabadulna a magyar párttól és ebben támogatja vagy tucatnyi kisebb tagszervezet.
Orbán Viktor legutóbb a vétófenyegetéssel hozta ki sodrából a szövetségeseket. Manfred Weber, a strasbourgi frakció vezetője, akit Deutsch Tamás Gestapo-módszerekkel vádolt meg, azt közölte, hogy az utóbbi időben rendkívül visszaesett az együttműködés a Fidesszel, de már nem lehet tovább halogatni a döntést a párt sorsáról. Orbán persze folyamatosan kóstolgatja, hogy meddig mehet el, legyen szó, a sajtószabadságról, az igazságszolgáltatásról, a civil társadalomról, a Bizottság elleni támadásokról, a CEU elűzéséről vagy éppen a korrupcióról. A lista igencsak hosszú.
A Néppárt idáig azt hangoztatta, hogy a saját sorain belül igyekszik befolyást gyakorolni a kormányfőre. Bauer Bence a Fidesz nevében azt mondta, hogy egyáltalán nem a fő áramlatot képviseli az a néhány párt, amely a magyar tagság felmondását sürgeti. Ő maga úgy véli, hogy Laschet a merkeli politikát követi. Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója Orbán szempontjából azt tartja a legjobb forgatókönyvnek, ha marad a jelenlegi „kint is vagyok, bent is vagyok”-állapot.
Paul Lendvai ezzel szemben úgy véli, hogy az EPP nem terelheti egy örökkévalóságig maga előtt a problémát. Ha a kizárás mellett voksol, az hatalmas csapás volna Orbán tekintélyére nézve. Viszont ha megy tovább a csiki-csuki, az kiábrándítaná nem egyszerűen az ellenzéket, hanem főként fiatalabb nemzedékeket. A megbékítés árnyékot vet Merkel kancellári teljesítményére.
De mostani helyzet egyaránt kedvező a Néppárt, valamint a Fidesz számára, mert a 14 magyar képviselő garantálja a konzervatív többséget az EP-ben, cserében pedig a kereszténydemokraták fedezik Orbán hátát Brüsszelben, Berlinben és Münchenben. Gál Kinga, a Fidesz-delegáció új vezetője ugyanakkor sokat sejtetően megpendítette, hogy ha az EPP kirakja azokat a tagokat, amelyek véleménye eltér a belső többségétől, akkor a pártcsalád aligha adhatja a legnagyobb frakciót Strasbourgban.
A válság miatt elodázták a határozatot, de cseppen sem biztos, hogy pont kerül az ügy végére, ha elül a járvány. Bíró-Nagy szerint az eltelt időszakban az uniópártok részére a gazdasági érdekek többet nyomtak a latban, mint a demokráciáért, a civil szféráért vagy a tanszabadságért érzett félelem. Merthogy Magyarország a német autógyártók meghosszabbított munkapadja. Ezért ő nem számít semmilyen fordulatra a Fidesz ügyében.
Die Welt
Magyarország és Szerbia külön utat jár be Európában az unión belül egyáltalán nem engedélyezett kínai és az orosz vakcina forszírozásával, de ennek azért van némi politikai mellékíze. A lap szerint mindkettő a maga kisded játékát űzi, amit Brüsszel bizonyosan provokációnak tekint, mint ahogy valószínűleg az is.
Peking azt remélte, hogy a saját oltóanyag kifejlesztésével feledteti saját kudarcát, ami a járvány kirobbanásakor érte. Az egész versengés arra emlékeztet, mint amikor az 50-es, 60-as években a Szovjetunió és az Egyesült Államok azon vetélkedett, hogy melyikük jut előbbre a világűr meghódításában. Ami a járvány ellenszerét illeti, az első menetet a kínaiak elvesztették. Az oroszok pedig már akkor bejelentették győzelmüket, amikor még be sem fejeződtek a kísérletek.
Viszont Kína számára jól jön, hogy az EU elfuserálta a megrendeléseket, ezért szükségmegoldásként bekerül a képbe a Sinopharm terméke. Egyébiránt mind a magyar, mind a szerb vezetés azt csinálja, hogy a kínai kapcsolatra hivatkozva igyekszik nyomást gyakorolni az unióra. Belgrád azért, hogy felgyorsítsa a felvételi tárgyalásokat, Budapest pedig azért, mert jó pár vitája van Brüsszellel.
Így a tervezettnél csak később lehetett hozzálátni a csaknem kétbillió eurós pénzügyi csomag valóra váltásához, mert a magyarok vétóval fenyegetőztek. De Orbán nem csupán az anyagi ügyekben kerékkötő: a hátsó ajtón keresztül becsempészi a kínai szert, amivel kivívja Peking elismerését.
De hogy a két ország machinációi ilyen érzékenyen érintik az EU-t, az főként a brüsszeli teszetoszaság következménye, mert azért a kínai vakcina ügyében változatlanul vannak kérdőjelek. Mind a hatékonyság, mind az esetleges mellékhatások ügyében, és az sem egyértelmű, hányan vettek részt a teszt 3. fázisában – írja a lap.
Project Syndicate
Joe Biden nem karizmatikus, nincsenek korszakos gondolatai, nélkülözi a személyes varázst, mégis alighanem ő a megfelelő elnök az Egyesült Államok számára a mostani helyzetben. Ezt fejti ki Ian Buruma, aki jó egy évtizeden át foglalkozott az emberi jogokkal a New Yorki Bard College-ban. Merthogy hiába minősítik konzervatív források a két lábon járó középszerűségneka politikust, most pontosan olyasvalakire van szükség, aki négy évtizedet töltött el a washingtoni kígyófészekben. És bár nem lehet hősies vezetőnek tekinteni, igen jelentős tapasztalatokat tud felmutatni. És nem is baj, hogy nincsen karizmája, azok után, amit Trump művelt négy éven át.
Vannak idők persze, amikor jó, ha különleges személyiség egy ország első embere. Az angolokat pl. csak Churchill tudta meggyőzni 1940-ben, hogy fel kell venni a harcot Hitlerrel. Sajnos, 1945 után túl sok amerikai elnök próbálta utánozni a brit politikust, és ez időnként ostoba háborúkhoz vezetett. Egy nép boldogságát általában nem az hozza meg, ha a katonai dicsőséget és nemzet nagyságát hajszolja. Arra jobban alkalmasak az olyanok, mint Biden.
Annál is inkább mert nyakukon a járvány, a gazdasági válság, a demokrácia vetett hit általános hiánya. Azon kívül világszerte jönnek fel a jobboldali demagóg populisták. Az új elnököt időről időre Roosevelthez hasonlítják, mármint hogy remélhetőleg ő is kidolgozza a maga New Deal-jét, az azzal járó politikai reformokkal egyetemben. És tényleg jó volna, ha megcsinálná, mert túl sok pénz halmozódott fel túl kevesek kezén. Azon felül túl sok minden veszett oda az utóbbi négy évben, így hiú ábránd, hogy az USA simán vissza tud térni a korábbi állapotokhoz.
Mellesleg Roosevelt sem volt éppenséggel forradalmi vezető, az kapta feladatul a sorstól, hogy mentse meg az amerikai kapitalizmust. A sikerét annak köszönhette, hogy elegen bízta a jó szándékában. De pont ezt várják Bidentől is: meg kell mentenie a demokráciát. És lehet, hogy ebben pont a karizma hiánya lesz a legnagyobb segítségére. Hiszen közben árad belőle a tisztesség.
Ám minden próbálkozását meghiúsíthatja a republikánusok obstrukciója. De a politikus tisztában van a rendszer csínjával-bínjával, ezért bízzunk abban, hogy ő a megfelelő ember a megfelelő helyen. Egyébként amikor beköltözött a Fehér Házba, elvitette Churchill szobrát, amelyet Trump fő helyre tett az íróasztala mögött. Kezdetnek nem rossz.
FT
A kommentár azt emeli ki, hogy a Szovjetunióval szemben Kínát nem lehet feltartóztatni, egyszerre kell együttműködni, illetve versenyezni vele. E pillanatban azonban úgy néz ki, hogy Biden ebben a kérdésben kivételesen osztja elődje álláspontját, azaz hogy le kell törni Peking szarvát. Annál is inkább, mert a közös ellenség egyesítheti a társadalmat.
Csakhogy a vásárlóerő paritás alapján Kína máris a világ legnagyobb gazdasága, ám fellépése Hong Kongban és Hszincsiangban azt mutatja, hogy megveti az emberi jogokat és nem érdeklik a nemzetközi szerződések. Fenyegeti Tajvan autonómiáját és kiterjeszti befolyását a Dél-Kínai-tengeren. Úgy viselkedik, mint egy felemelkedő nagyhatalom, amelyet egy könyörtelen önkényúr irányít.
Ám ereje sokkal nagyobb, mint egykor a Szovjetunióé volt, jóval több lakosa van, hozzáértőbb a kormányzata. És hatalmas lehetőségek előtt áll, még akkor is, ha vannak gazdasági bajai. Igen erősen beépült a nemzetközi munkamegosztásba, ami persze Achilles-sarkat is jelent a számára, de egyben megadja neki a külső befolyás lehetőségét. Hiszen mindenki Kínával akar kereskedni. A legtöbb ország jó viszonyra törekszik mind Pekinggel, mind Washingtonnal. Nem szívesen választanának a kettő közül.
És akkor még ott van, hogy az USA főként az utóbbi négy évben elvesztette tekintélyét a világban. Miként állíthatja, hogy továbbra is felelős nemzetközi tényező, amikor megéltük az iraki háborút, a pénzügyi válságot és Trump elnökségét.
Mit lehet ebben a helyzetben tenni?
- Amerikának és szövetségeseinek új életre kell kelteniük a demokráciát és gazdaságukat. Ehhez óvniuk kell a technológiai szektorukat, de még ennél is fontosabb, hogy megújítsák a tudományos infrastruktúrát, fel kell frissíteniük az oktatást és bátorítaniuk kell a tehetséges emberek bevándorlását.
- Meg kell védeniük az alapértékeket, éspedig oly módon, hogy ragaszkodnak az igazsághoz és a szólásszabadsághoz minden külső és belső ellenséggel szemben. Méghozzá közösen. Nem szabad, hogy Kína leválasszon kisebb országokat.
- Meg kell reformálniuk a nemzetközi kereskedelem intézményeit, továbbá új szabályokat kell kezdeményezniük, hogy korlátozzák Peking mozgásterét. De persze a saját magukét is.
- Világossá kell tenniük, hogy akár fegyverekkel is, ám megvédelmezik kulcsérdekeiket.
- De a leglényegesebb, hogy a közös jó megvédelmezésére összpontosítsanak, ahogyan azt Biden csinálja.
Szóval lesz bőven versengés, de mélyreható együttműködés is. De úgy, hogy az ideológiák harcában a nyugati szabadság és demokrácia továbbra is vonzóbb marad. Ám az igazi feladat az, hogy helyreállítsák ezeket az értékeket – odahaza.
AZ UNIÓ VIGYÁZÓ SZEMEI NEM LÁTJÁK A LOPÁST
HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2021.02.03.
Nincs még olyan messze az a vita, amely az új uniós jogszabály, a jogállami kritériumok betartásának megkövetelése körül zajlott. Volt, aki arról beszélt, hogy Orbán nagy győzelmet aratott, mások szerint viszont épp az ellenkezője az igaz. A helyzet megítélése nem feltétlenül attól függött, hogy ki tartozik a Fideszhez és ki az ellenzékhez. Persze a kormánypárt hívei mindannyian ünnepelték Orbán Viktort, a független, vagy nevezzük így: a rezsimhez kritikusan viszonyulók jelentős része viszont bírálta az Uniót.
Mindenkinek van persze némi igaza, hiszen csak ott van az uniós szabályok között – január 1-e óta -, hogy figyelik a pénzek elosztását, és hiába fordulnak a magyar állam vezetői az Európai Bírósághoz, a szabálytalanságokat szankcionálni fogják, visszamenőleg. Másik oldalról viszont az a tény, hogy Orbán időt nyert, számára egyenlő azzal, hogy nyugodtan folytathatja azokat a játékait, amelyeket eddig is, mire a vizsgálatok lezárulnak, és lesz belőlük bármi is, addigra már rég elköltötték az uniós pénzeket, arra, és azokra, amire és akikre ők akarták.
Nos, egy hónap elteltével ez utóbbi látszik igazolódni. Az eddig érkezett segítség – értsd: pénz – elköltéséről semmilyen átlátható akció nem látható a kormány részéről, és bár arról mostanság nem hallunk, hogy Brüsszelből nem érkezik semmilyen összeg, de arról sem, hogy érkezett. Pedig már jött eddig is, mi több a napokban újabb „csomag” futott be. A kabinet, ha egyeztet is, nagy eséllyel csak olyanokkal, akik eddig is kedvezményezettjei voltak a rendszernek; ahogy szokták volt mondani, füstös szobákban dől el, kiknek juttatnak támogatást. A legrászorultabbak, valamilyen talányos oknál fogva, most is kimaradnak, kimaradtak. Olyannyira, hogy Gulyás miniszter kénytelen volt elismerni: húsz milliárd forint valahogy nem „osztódott” ki, de majd sürgősen pótolni fogják. Ez nagyjából hasonló, mint Kósa Lajos attitűdje: a magyarok márciusban is éhesek lesznek. Vagyis nem kell izgulni: ha most nincs segítség, előbb-utóbb lesz. Hogy közben az érintettek tönkremennek, és már soha többet nem tudják folytatni a vállalkozásukat? Kit érdekel. Ahogy az újpesti vendéglős is elmondta: ő ugyan kapott – a kérését méltányolva - állami segítséget (európai pénzből?), de azt azonnal elvitte tőle az adóhivatal. Jogosan, mondhatnánk, hiszen tartozása volt, de ha létezhet hitelmoratórium, miért nem létezhet adósság-moratórium? Miért az állam a legfontosabb szereplő az ilyen történetekben?
Szerző: NÉMETH PÉTER
2021.02.03.
Mindenkinek van persze némi igaza, hiszen csak ott van az uniós szabályok között – január 1-e óta -, hogy figyelik a pénzek elosztását, és hiába fordulnak a magyar állam vezetői az Európai Bírósághoz, a szabálytalanságokat szankcionálni fogják, visszamenőleg. Másik oldalról viszont az a tény, hogy Orbán időt nyert, számára egyenlő azzal, hogy nyugodtan folytathatja azokat a játékait, amelyeket eddig is, mire a vizsgálatok lezárulnak, és lesz belőlük bármi is, addigra már rég elköltötték az uniós pénzeket, arra, és azokra, amire és akikre ők akarták.
Nos, egy hónap elteltével ez utóbbi látszik igazolódni. Az eddig érkezett segítség – értsd: pénz – elköltéséről semmilyen átlátható akció nem látható a kormány részéről, és bár arról mostanság nem hallunk, hogy Brüsszelből nem érkezik semmilyen összeg, de arról sem, hogy érkezett. Pedig már jött eddig is, mi több a napokban újabb „csomag” futott be. A kabinet, ha egyeztet is, nagy eséllyel csak olyanokkal, akik eddig is kedvezményezettjei voltak a rendszernek; ahogy szokták volt mondani, füstös szobákban dől el, kiknek juttatnak támogatást. A legrászorultabbak, valamilyen talányos oknál fogva, most is kimaradnak, kimaradtak. Olyannyira, hogy Gulyás miniszter kénytelen volt elismerni: húsz milliárd forint valahogy nem „osztódott” ki, de majd sürgősen pótolni fogják. Ez nagyjából hasonló, mint Kósa Lajos attitűdje: a magyarok márciusban is éhesek lesznek. Vagyis nem kell izgulni: ha most nincs segítség, előbb-utóbb lesz. Hogy közben az érintettek tönkremennek, és már soha többet nem tudják folytatni a vállalkozásukat? Kit érdekel. Ahogy az újpesti vendéglős is elmondta: ő ugyan kapott – a kérését méltányolva - állami segítséget (európai pénzből?), de azt azonnal elvitte tőle az adóhivatal. Jogosan, mondhatnánk, hiszen tartozása volt, de ha létezhet hitelmoratórium, miért nem létezhet adósság-moratórium? Miért az állam a legfontosabb szereplő az ilyen történetekben?
...
ZÖLD LÁMPÁT KAPOTT A SZPUTNYIK V
KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.02.03.
Eddig 15 ország engedélyezte az orosz vakcina használatát, most úgy tűnik, hogy a tudományos világ is meggyőződött a hatékonyságáról. Nemzetközi lapszemle.
Először röviden arról, hogy az egész nemzetközi médián valósággal végigsöpört tegnap a beszámoló a Szputnyik V harmadik fázisú klinikai vizsgálatának elemzéséről. A koronavírus elleni oltóanyagot kifejlesztő moszkvai Galameja intézet által összeállított - és a nagy tekintélynek örvendő, The Lancet című orvosi szaklap által közzétett, saját szerkesztőségi kommentárral megerősített - kimutatás a Reuters megfogalmazása szerint azt jelenti, hogy a tudományos világ zöld fényt adott az orosz vakcinának, kellően biztonságosnak és csaknem 92 százalékos hatékonyságúnak ítélve azt. A világnak egy újabb hatásos fegyver van a kezében a járvánnyal szemben – írja a hírügynökség. A szer az idősek esetében is hatékony. A Reuters emlékeztet arra, hogy a Szputnyik V-t eddig 15 ország engedélyezte, köztük Magyarország. Nagyobb mennyiséget – félmillió ember beoltására elegendőt – eddig csak Argentína kapott belőle. A feltételes nyitottság azonban eddig is széles volt iránta, így például – mint a hírügynökség írja – Németország is jelezte, hogy használná a Szputnyik V-t, ha az európai gyógyszerhatóság engedélyezi azt.
Navalnij állna nyerésre Putyin ellen?
A másik nagy téma a világsajtóban Alekszej Navalnij, miután a bíróság letöltendőre módosította az ellenzéki politikusra korábban kirótt, felfüggesztett, három és fél éves szabadságvesztés büntetést. A New York Times szerkesztőségi kommentárjának címe: Navalnij ellenáll Putyinnak, és győz.
A felszínen – olvasható a véleménycikkben – ami történt, az az orosz elnök győzelmét jelzi. Totálisan ellenőrzi a bíróságokat, a rendőrséget, a hivatalos médiát, és addig tartja börtönben Navalnijt, ameddig neki tetszik, vagy akár megrendezhet egy halálos balesetet is, ha úgy akarja. Ebben a Dávid és Góliát történetben azonban – vélekednek a New York Times szerkesztői - a 44 éves Navalnij az, akinek sikerült Putyint defenzívába szorítani. Az elnök éveken át arra törekedett, hogy csak rövid büntetéseket kapjon, mert nem akarta mártírrá avatni. De Navalnij azzal, hogy felgyógyulása után hazatért Németországból, majd közzétette azt a pusztító hatású videót, amely azt mutatja meg, milyen palotát épített magának Putyin a Fekete-tenger partján, nem nagyon hagyott az államfőnek más választást, mint hogy munkatáborba küldje, és ezzel az ellenállás erőteljes jelképévé tegye. A vádlottak padjára Navalnij került, valójában azonban Putyint és korrupt csapatát fogták perbe. Százezreket nem lehet bezárni – üzente híveinek Navalnij a közösségi média útján. A New York Times újságírói közösségének véleményét tükröző írás felhívja a figyelmet arra, hogy a tömeges rendőri elnyomás és a fagyos tél nyomán elcsitulhat ugyan a demonstráció, de a széles mozgalom, amelyet Navalnij életre hívott, és amely nagyságrendjében eltér a korábbi ellenzéki szervezkedésektől, tovább növekszik. Az ellenzéknek ma már negyven irodája van szerte Oroszországban, és hívei, akiknek a száma milliókban mérhető, legnagyobb részt olyan fiatalokból áll, akik korábban nem intéztek kihívást a Kreml ellen. A 18 és 24 év közötti oroszok körében Putyin népszerűsége a 2019 decemberben mért 36 százalékról mostanra 20 százalékra esett vissza.
"A nyílt társadalom egy kicsit rendetlen"
A hamburgi Die Welt kommentátora szerint is szorult helyzetben van Vlagyimir Putyin, és Navalnijnak köszönhetően nem képes fenntartani azt a hazug, csalárd látszatot, hogy rendszerében minden megfelel a jogállamiságnak. Jacques Schuster egyébként lebilincselő látványnak nevezi az orosz elnököt, mármint abban az értelemben, hogy szerinte aligha akad korunkban olyan hatalmon levő ember, akin ennyire tiszta megjelenési formájában tanulmányozható a machiavellizmus. Úgy sejtem, a Klubrádió hallgatóinak lennének még tippjei, de ezt most hagyjuk, maradjunk Putyin machiavellizmusánál, amely a Die Welt szerint egyesíti a hatalom kialakításának, bebiztosításának és kiterjesztésének a gépezetét. Az utcakő hidegségével veszi számításba a bel- és külpolitikai opciókat. Valami fölött azonban átsiklik a figyelme: nem veszi észre, hogy a nyílt társadalom egy kicsit mindig rendetlen. Tűnhet gyengének, ami örömteli az autoriterek kedélye szempontjából. De ez egyben a nyílt társadalom erőssége is – miként a társadalmon belüli konfliktusok elhallgatása, elnyomása hasonlatos ahhoz, amikor az egyén elfojtja a saját belső, lelki konfliktusait: ez a biztonság megszűnéséhez vezet, amit – véli a Die Welt cikkírója – Oroszországnak valójában már 1989-ben meg kellett volna értenie.
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.02.03.
Először röviden arról, hogy az egész nemzetközi médián valósággal végigsöpört tegnap a beszámoló a Szputnyik V harmadik fázisú klinikai vizsgálatának elemzéséről. A koronavírus elleni oltóanyagot kifejlesztő moszkvai Galameja intézet által összeállított - és a nagy tekintélynek örvendő, The Lancet című orvosi szaklap által közzétett, saját szerkesztőségi kommentárral megerősített - kimutatás a Reuters megfogalmazása szerint azt jelenti, hogy a tudományos világ zöld fényt adott az orosz vakcinának, kellően biztonságosnak és csaknem 92 százalékos hatékonyságúnak ítélve azt. A világnak egy újabb hatásos fegyver van a kezében a járvánnyal szemben – írja a hírügynökség. A szer az idősek esetében is hatékony. A Reuters emlékeztet arra, hogy a Szputnyik V-t eddig 15 ország engedélyezte, köztük Magyarország. Nagyobb mennyiséget – félmillió ember beoltására elegendőt – eddig csak Argentína kapott belőle. A feltételes nyitottság azonban eddig is széles volt iránta, így például – mint a hírügynökség írja – Németország is jelezte, hogy használná a Szputnyik V-t, ha az európai gyógyszerhatóság engedélyezi azt.
Navalnij állna nyerésre Putyin ellen?
A másik nagy téma a világsajtóban Alekszej Navalnij, miután a bíróság letöltendőre módosította az ellenzéki politikusra korábban kirótt, felfüggesztett, három és fél éves szabadságvesztés büntetést. A New York Times szerkesztőségi kommentárjának címe: Navalnij ellenáll Putyinnak, és győz.
A felszínen – olvasható a véleménycikkben – ami történt, az az orosz elnök győzelmét jelzi. Totálisan ellenőrzi a bíróságokat, a rendőrséget, a hivatalos médiát, és addig tartja börtönben Navalnijt, ameddig neki tetszik, vagy akár megrendezhet egy halálos balesetet is, ha úgy akarja. Ebben a Dávid és Góliát történetben azonban – vélekednek a New York Times szerkesztői - a 44 éves Navalnij az, akinek sikerült Putyint defenzívába szorítani. Az elnök éveken át arra törekedett, hogy csak rövid büntetéseket kapjon, mert nem akarta mártírrá avatni. De Navalnij azzal, hogy felgyógyulása után hazatért Németországból, majd közzétette azt a pusztító hatású videót, amely azt mutatja meg, milyen palotát épített magának Putyin a Fekete-tenger partján, nem nagyon hagyott az államfőnek más választást, mint hogy munkatáborba küldje, és ezzel az ellenállás erőteljes jelképévé tegye. A vádlottak padjára Navalnij került, valójában azonban Putyint és korrupt csapatát fogták perbe. Százezreket nem lehet bezárni – üzente híveinek Navalnij a közösségi média útján. A New York Times újságírói közösségének véleményét tükröző írás felhívja a figyelmet arra, hogy a tömeges rendőri elnyomás és a fagyos tél nyomán elcsitulhat ugyan a demonstráció, de a széles mozgalom, amelyet Navalnij életre hívott, és amely nagyságrendjében eltér a korábbi ellenzéki szervezkedésektől, tovább növekszik. Az ellenzéknek ma már negyven irodája van szerte Oroszországban, és hívei, akiknek a száma milliókban mérhető, legnagyobb részt olyan fiatalokból áll, akik korábban nem intéztek kihívást a Kreml ellen. A 18 és 24 év közötti oroszok körében Putyin népszerűsége a 2019 decemberben mért 36 százalékról mostanra 20 százalékra esett vissza.
"A nyílt társadalom egy kicsit rendetlen"
A hamburgi Die Welt kommentátora szerint is szorult helyzetben van Vlagyimir Putyin, és Navalnijnak köszönhetően nem képes fenntartani azt a hazug, csalárd látszatot, hogy rendszerében minden megfelel a jogállamiságnak. Jacques Schuster egyébként lebilincselő látványnak nevezi az orosz elnököt, mármint abban az értelemben, hogy szerinte aligha akad korunkban olyan hatalmon levő ember, akin ennyire tiszta megjelenési formájában tanulmányozható a machiavellizmus. Úgy sejtem, a Klubrádió hallgatóinak lennének még tippjei, de ezt most hagyjuk, maradjunk Putyin machiavellizmusánál, amely a Die Welt szerint egyesíti a hatalom kialakításának, bebiztosításának és kiterjesztésének a gépezetét. Az utcakő hidegségével veszi számításba a bel- és külpolitikai opciókat. Valami fölött azonban átsiklik a figyelme: nem veszi észre, hogy a nyílt társadalom egy kicsit mindig rendetlen. Tűnhet gyengének, ami örömteli az autoriterek kedélye szempontjából. De ez egyben a nyílt társadalom erőssége is – miként a társadalmon belüli konfliktusok elhallgatása, elnyomása hasonlatos ahhoz, amikor az egyén elfojtja a saját belső, lelki konfliktusait: ez a biztonság megszűnéséhez vezet, amit – véli a Die Welt cikkírója – Oroszországnak valójában már 1989-ben meg kellett volna értenie.
BUBORÉKOS CSILLAGHAJÓ
REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.02.03.
Leszálláskor felrobbant a SpaceX csillaghajója, így meg kell vizsgálni miért is. Ez újgenerációs űrhajó, amelyik le-, és felszáll, ilyennel készül az emberiség a Marsra, s mint látszik, még egyáltalán nem tökéletes. A SpaceX tulajdonosa az amerikai nemzeti nagytőkés Elon Musk, aki ugyan nem okosabb Mark Zuckerbergnél, mégis megcsinálta a Teslát. A majmai már az agyukba ültetett chippel videojátékoznak, s mindeközben úgy lett a világ leggazdagabb embere, hogy nem indult el egyetlen magyar közbeszerzésen sem, így hát ott célba sem ért.
Amikor Musk kudarcot vallott az űrhajójával, éppen akkor Mészáros Lőrinc sikert ért el, nagyot. Ásványvízbizniszbe kezdett, sőt kapott hétmilliárdot Orbántól a Budapest-Esztergom vasútvonal rendbehozására. Látjuk, hogy Musk csak álmodozik, Mészáros viszont a földön járva érettünk ügyködik ilyen kétszáz éves angol ipari forradalom szintjén, és annak a gondolatiságával. Bár még ez is kétséges. Lehet, hogy ez a szó, gondolatiság, sértő Lőrincünkre nézvést, ez olyan libernyák lexika, az ilyennel rendelkezőket a kedves vezető a hátán viszi el.
Álmodozás az élet megrontója, mondta nemzeti nagy költőnk, Vörösmarty bácsi, így hát nemzetünk itt maradt a tyúkszaros anyaföldön. S amikor a kedves vezető ennek ellenére kijelentette, hogy merjünk nagyot álmodni, akkor ide jutunk, hogy kőbánya, ásványvíz, ingyen pálinka és Mátyás király csontjai jutnak eszünkbe. Nem mindenkinek egyforma a horizontja, az enyém például vérveres, ami arra mutat, hogy holnap szél lesz. Ennek a Musknak is van elképzelése az életről, és, amint kitetszik, mindenféle hülyeségekkel foglalkozik, olyannyira, hogy gyanús...
Szerző: Rezeda
2021.02.03.
Amikor Musk kudarcot vallott az űrhajójával, éppen akkor Mészáros Lőrinc sikert ért el, nagyot. Ásványvízbizniszbe kezdett, sőt kapott hétmilliárdot Orbántól a Budapest-Esztergom vasútvonal rendbehozására. Látjuk, hogy Musk csak álmodozik, Mészáros viszont a földön járva érettünk ügyködik ilyen kétszáz éves angol ipari forradalom szintjén, és annak a gondolatiságával. Bár még ez is kétséges. Lehet, hogy ez a szó, gondolatiság, sértő Lőrincünkre nézvést, ez olyan libernyák lexika, az ilyennel rendelkezőket a kedves vezető a hátán viszi el.
Álmodozás az élet megrontója, mondta nemzeti nagy költőnk, Vörösmarty bácsi, így hát nemzetünk itt maradt a tyúkszaros anyaföldön. S amikor a kedves vezető ennek ellenére kijelentette, hogy merjünk nagyot álmodni, akkor ide jutunk, hogy kőbánya, ásványvíz, ingyen pálinka és Mátyás király csontjai jutnak eszünkbe. Nem mindenkinek egyforma a horizontja, az enyém például vérveres, ami arra mutat, hogy holnap szél lesz. Ennek a Musknak is van elképzelése az életről, és, amint kitetszik, mindenféle hülyeségekkel foglalkozik, olyannyira, hogy gyanús...