2021. január 30., szombat

MIÉRT OLYAN NEHÉZ ELVISELNI A GAZDAGSÁGOT?

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: MAROSÁN GYÖRGY
2021.01.29.


A jövő a korábbiaktól alapvetően eltérő kihívások elé állítja az embereket. Egykor a szűkös körülmények és a választási lehetőségek hiánya miatt volt nehéz az élet. Napjaink modern világát azonban éppen ellenkezőleg, az áttekinthetetlen választék és az ellenállhatatlan csábítások teszik bizonytalanná. Az átlagpolgár – a Las Vegas-i kaszinók nyerőgépére utaló – „sokkarú rabló” dilemmájával szembesül: a számtalan, csábító jutalommal kecsegtető „élménygenerátor” között nehéz eldönteni, hova is üljön játszani, hiszen az egyiknél 
lehorgonyozva elmulasztja a többi kínálta lehetőségeket. Így, még ha nyerésben van is, állandóan kínozza a kihagyott lehetőségek miatti veszteség gondolata. A problémáról írt korábbi cikkem (A Z generáció találkozása a sokkarú rablóval, ÉS, 2020/29., júl. 17.) nyomán felhívták figyelmemet: ezzel a dilemmával már az ókorban is találkoztak. Ezt elfogadva a bőség előidézte elbizonytalanodás életérzése mégis alapvetően napjaink világához köthető.

*

A történelem rendjét pontosan jellemezte a költő: „Hogy míg nyomorra milliók születnek, néhány ezernek jutna üdv a földön, ha istenésszel, angyal érzelemmel használni tudnák éltök napjait.” (Vörösmarty Mihály) Az emberiségnek több mint 10 ezer évre volt szüksége, hogy a gyűjtögető társadalmak 90 $/fő jövedelemszintjéről i. e. 1000 táján eljusson a 150 $/fő jövedelemszintig. A növekedés ugyan fokozatosan dinamikusabb lett, de az átlagos gazdagság még a XVIII. században is csak 180 $/fő volt. „Egy 1750 táján élő angol – jellemezte a helyzetet a kutató – az élet anyagi dolgaiban közelebb volt Cézár légionáriusaihoz, mint majdani ükunokáihoz.” (Landes, D., 1969.) A növekedés azonban a XVIII. századtól felgyorsult, majd a XX. században robbanásszerű lett. A fejlett társadalmakban az átlagjövedelem az 1900-as nagyjából 2200 $/fős szintről egyetlen évszázad alatt – a világháborúk ellenére – több mint tízszeresére (!), 25.338 $/főre növekedett. (Maddison, A. 2005. Measuring and Interpreting World Economic Performance 1500–2001.)

A gazdasági növekedéssel párhuzamosan az életet szolgáló eszközeink választéka is fokozatosan bővült. Már Epikurosz három csoportba sorolta igényeinket: a természetes és szükséges, a természetes, de nem szükséges és végül a se nem természetes, se nem szükséges vágyakra. Szókratész – aki már saját korában megütközést keltett a kényelmet nyújtó dolgok iránti teljes közönyével – az athéni piacon sétálva rácsodálkozott: „mennyi mindenre van szükségük az athéniaknak ahhoz, hogy élni tudjanak”. (Diogenész Laertiosz) A luxust már csak azért is elutasította, mert úgy vélte: az egy pazarló államot igényel, ami pedig szükségszerűen háborúhoz vezet. A filozófusok tehát elkezdték – még sokáig reménytelen – harcukat a feleslegesnek minősített, csupán a kényelmet szolgáló dolgok ellen.

Ám a valóság még sokáig komor volt: az emberek többségének élete évezredekig a nélkülözés körülményei között zajlott. A legtöbbek számára nemhogy a kényelem, de a túlélést szolgáló dolgok kínálata is szegényesen szűk volt, már csak azért is, mert a fennmaradáshoz nélkülözhetetlen dolgok többségét a családok állították elő a maguk számára. Az ipari forradalmat követően azonban az igényeket mindinkább a meghatározott termékekre szakosodó termelők elégítették ki. Így a megvásárolható dolgok választéka – amelyet az ún. stock keeping unit (SKU) számszerűsít – fokozatosan nőtt. A történelem kezdetén az élethez legfeljebb 100 különböző „dologra” volt szükség. 1900‑ban azonban már sok ezer áru közül válogathattak az emberek a piacon és a boltokban. A XXI. század fejlett világának polgára – gondoljunk a karácsonyi vásár forgatagára – 20 ezer $-os jövedelméből 1 milliárdnyi (!) dolog közül keresgélve próbálja megtalálni az „igazit”. És a választás lehetősége a múlt században elérte az emberi viszonyokat is. Sokáig a házastársat a család „jelölte ki”, a szakmát a szülők választották, az egyén egész életében „be volt zárva” az egyetlen házasság, az „előírt” szexuális irányultság, az eleve adott vallási közösség „kínálatába”. A XX. század során azonban fokozatosan ezen a téren is széles lett a választék.

Így az elmúlt fél évszázadban meghatározó életélménye lett a válogatás, és ez alapvetően átformálta az egyén szemléletét. A bővülő választék kínálta örömök után a fogyasztó szembesült a kihagyott lehetőségekkel. Az erősödő frusztráció kellemetlen érzését egy különös pszichológiai hatás – a kognitív disszonancia – segített feloldani. (Festinger, L. 1957. A Theory of Cognitive Dissonance). Egymástól távol eső területeken – a termékektől a társas kapcsolatokon keresztül egészen a politikai választásokig – mutatták ki: a modern világ polgára, több dolog közül válogatva, döntését követően mindig arról győzi meg magát, hogy éppen a jó döntést hozta. A kognitív disszonancia különös „önszuggesztiójának” eredményeként tehát a növekvő választék önmagában elégedettebbé tette az egyént...

ITT OLVASHATÓ 

A TAVALYI ÉVBEN 400 MILLIÁRD FORINTOS KIESÉST OKOZOTT A KORONAVÍRUS A VENDÉGLÁTÓI SZEKTORBAN

MÉRCE
Szerző: BLASKÓ ZSÓFIA
2021.01.30.


A tavalyi évben 400 milliárd forint tűnt el a vendéglátói piacról a koronavírus-járvány okozta korlátozások miatt, hiszen több üzlet úgy zárt be, hogy nem kísérletezett a házhoz szállítással vagy az elvitellel, de olyan is van, aki azóta sem nyitott ki, írja a Blokkk kereskedelmi portál. A veszteséges üzem valószínűleg márciusig marad.

A második hullámban szeptember huszonharmadikától léptették életbe a 11 órás vendéglőzárt, majd november 11-től a teljes zárlatot, így azóta helyben fogyasztani (vagyis „beülni”) sincsen lehetőség, amely előre láthatólag március elsejéig marad.

November 14-től 5 százalékra csökkent az áfakulcs az elviteles kiszolgálásnál és a házhoz szállításnál a vendéglátásban – előtte helyben készített ételféleségeknél és alkoholmentes italoknál volt öt százalék az áfa – és a statisztika szerint ebben az időszakban meg is kétszerezték a házhoz szállítást és az elvitelt a vendéglők.

A bevételeknek azonban így is csak a felét jelentette, a Blokk szerint ez pedig veszteséges üzemmódot jelent egy olyan költségérzékeny piacon, mint a vendéglátás. A portál szerint ha alaposabban megnézzük, a vendéglátó által kibocsájtott étel és ital esetében tetemes részt tesz ki a saját munka, az állandó költségeket hozzácsapva pedig a házhoz szállítás és az elvitel eleve veszteséges, vagy jó esetben nullára jön ki...

A VITA LEHETŐSÉGÉTŐL IS MEGFOSZTOTTÁK AZ ÁTALAKÍTÁST ELSZENVEDŐ EGYETEMEKET

TÁRSASÁG A SZABADSÁGJOGOKÉRT
Szerző: TASZ
2021.01.29.


- Egy akkora jelentőségű döntéshez, mint a debreceni, a pécsi és a szegedi egyetem fenntartói modellváltása, sok ezer ember bevonására és legalább egy évig tartó vitára lett volna szükség.

- Ami enélkül történik, az nem demokratikus.

„Ezek legalább tudnak kormányozni” – rengetegszer halljuk ezt az érvet, amelynek hangoztatói valamiféle megkerülhetetlen szükségszerűségként tekintenek a regnáló kormány kizárólagos uralmára. A kormányzás azonban hosszú évek óta rendre azt jelenti szinte minden döntés során, hogy az érintetteket kész tények elé állítva, a fejük felett hoznak meg döntéseket, amiknek legfeljebb elszenvedői lehetnek – részesei semmiképpen. Így tud ez a hatalom kormányozni, és ezt látjuk a debreceni, pécsi és szegedi egyetemek erőltetett modellváltása kapcsán is: több ezren tiltakoznak ellene petícióban, de eldöntöttnek látszik, hogy ez lesz és kész, a döntésbe pedig nem vonták be az egyetemi polgárokat, oktatókat, doktoranduszokat, sem más munkatársakat. A bevonásukat nem lehet annyival letudni, hogy valamiféle tájékoztató anyagokkal traktálják, vagy tét nélküli egyeztetésekre hívják őket. A bevonásnak arra is ki kell terjednie, hogy lehetőség van nyilvános és komoly ellenvélemény kifejtésére az érintettek részéről, azt a közhatalom komolyan megfontolja és adekvát módon, nem lekezelően reagál rá.

A minisztériumnak időben kellett volna tájékoztatnia minden részletkérdésről az érintetteket – az nem járja, hogy egy éve még fel sem merült a modellváltás, ma pedig már dönteni kell róla. A tájékoztatásnak ki kellett volna térnie a változás mellett és ellene szóló érvekre is – igen, a változás várható veszteseit is meg kellett volna hallgatni. Ahelyett, hogy erőből lenyomják az egyetemek torkán a döntést, azt széles tömegek bevonásával, észérvekre alapozva kellett volna fontolóra venni, de ez nem is történhetett meg, hiszen egy ilyen mértékű és mélységű vitához legalább egy évre és sok száz, sőt sok ezer ember bevonására lett volna szükség.

Ami enélkül történik, az nem demokratikus.

A demokratikus folyamatok mindig komoly vitákkal terheltek, de ezt nem lehet és nem is kell kikerülni...

NÉGY NAP ALATT KELL 18 EZER IDŐS BETEGET BEOLTANIUK A HÁZIORVOSOKNAK

24.HU
Szerző: BENKE ÁGNES
2021.01.29.


Rengeteg szervezőmunkával, feszített tempóban kell beoltaniuk legidősebb pácienseiket a háziorvosoknak, akiknek hétfő délutánig kell jelezniük, a praxisukban kik, hol és mikor kapják meg a védőoltást. Papíron 1800 háziorvosnak 18 ezer időst kell beoltania február 4 és 7. között, ötezer háziorvosnak pedig meg kell szerveznie további 30 ezer ember beszállítását a megyei oltópontokra.


Jövő héten kezdődik a vakcinára regisztrált idősebb állampolgárok oltása, erről kaptak tájékoztató levelet pénteken a háziorvosok, akiknek egyben elküldték a praxisukba tartozó azon személyek listáját is, akik akár a vakcinainfo.gov.hu oldalon, akár a kormányzati levélre válaszolva kérték a vakcinát.

A csatolt lista egyben prioritási sorrend is – derül ki a levélből, amely kitér arra is, előfordulhat, hogy a listában szerepelnek olyanok, akik nem tartoznak az adott háziorvos praxisába, azonban más praxishoz sem, így őket lakcímük alapján besorolták. „Nincsenek sokan, így háziorvosi szolgálatonként csak néhány személlyel kell számolni” – olvasható.

A háziorvosoknak soron kívül kell felvenniük a kapcsolatot a listán szereplő, védőoltásra regisztrált pácienseikkel, akiket február első hetében kell beoltaniuk. A vakcináció megszervezése is a háziorvosokra marad: a korcsoporton belül az idősebbek prioritását szükséges biztosítani, a végleges oltási sorrend felállításánál pedig szükséges a háziorvos „személyes ismerete a praxisához tartozó személy jelenlegi egészségi és olthatósági állapotáról.” Vagyis háziorvos hatásköre határozni a regisztrált idős személyek olthatóságáról.

Minden regisztrált személyt be kell oltani, az oltásra a vakcinák rendelkezésre állása alapján kerül sor – áll a tájékoztatóban, amely szerint a háziorvosoknak négy napjuk van a legidősebb betegeik beoltására: a vakcinák várható érkezése alapján az oltások kezdő időpontja február 4., csütörtök, befejezése pedig legkésőbb február 7., vasárnap.

Az oltást megelőzően az oltóanyag és az oltásokhoz szükséges fecskendők, tűk a megyei kormányhivatalok járási hivatalainál vehetők át...

VARGA JUDIT CSOK-OT VETT FEL EGY BALATONI HÁZRA, A KORMÁNY ENGEDÉLYEZHETI A KÍNAI VAKCINÁT

ÁTLÁTSZÓ / MUTYIMONDÓ 
/ HETI LAPSZEMLE
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2021.01.29.


Telex: Az elmúlt pár évben nagy ingatlanmágus lett Varga Judit


Varga Judit igazságügyi miniszter és férje, a a jelenleg a Diákhitel Központ vezetőjeként dolgozó férje, Magyar Péter 2017-ben 10 millió forint CSOK-támogatást (családi otthonteremtési kedvezmény) kapott az államtól egy balatonhenyei házra, csakhogy nem ott laknak, hanem Budapesten. Nemrég 8 millió forint önerővel és 192 millió forint hitelből vettek egy lakást Orbán Viktor lakhelyétől nem messze.


VálaszOnline: Amíg Ön a járványra figyelt, a NER bevette az országot – leltár a „hazavitt” stratégiai ágazatokról

Ha nyer is az ellenzék 2022-ben, olyan Orbán-központú árnyékállammal találja szembe magát, melyet elszámoltatni nemigen lehet – legfeljebb kényszerűen együttműködni vele. A lap bemutatja a NER-elithez bebetonozott gáz- és áramhálózatok, erőművek, banki és informatikai óriások, vasúti, hadiipari gyárak és egyéb stratégiai ágazatok listáját.

444: Tesis a világ: 2,1 milliárd forint rendkívüli támogatást ad a kormány vidéki sportegyesületeknek

A kormány több mint 2,1 milliárd forint rendkívüli támogatást biztosít 45 kiemelt vidéki sportegyesületnek, a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak kompenzálására – jelentette be Szabó Tünde sportért felelős államtitkár csütörtökön.

Szabad Európa: A nagy pártcsaládokéval vetekszik a brüsszeli Fidesz-alapítvány költségvetése

Több mint ötszáz négyzetméteres irodát vett a Fidesz Brüsszelben, ez azonban egyáltalán nem szokványos eljárás. A Fidesz alapítványa költségvetésében a nagy EU-s pártcsaládok alapítványaival vetekszik, erre lenne uniós pénz is, de az SZMPA-t a magyar adófizetők pénzéből tartják fenn.

24.hu: A kormány mától az OGYÉI szakmai vizsgálata nélkül is engedélyezhet vakcinát

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón több érdekes kijelentést is tett, a vakcinaengedélyeztetésre vonatkozó új kormányrendeletek csak most jelentek meg a Magyar Közlönyben. A 19/2021. kormányrendelet gyakorlatilag kimondja, hogy gyógyszert és vakcinát is úgy engedélyezzen a kormány itthon, hogy az OGYÉI-nek (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek) arra nem kell külön szakmai vizsgálat után rábólintania.

SZABAD SZEMMEL: AZ ILLIBERÁLIS ORBÁNI REZSIM AZON ALAPUL, HOGY SAJÁT HÍVEI JAVÁRA ÍRJA ÁT A JOGOT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.01.30.


Süddeutsche Zeitung


Magyarország meredeken zuhan lefelé a Transparency International korrupciós listáján, amire a kormány reflexből ezúttal is azt mondja: á, ez csak a Soros, ám a gond ott van, hogy más, független intézmények ugyanilyen lesújtó módon minősítik az Orbán-kabinet ténykedését. Kovács Zoltán azt üzente válaszul a TI értékelésére, hogy senki se veszi komolyan, amit a nemzetközi civil szervezet ír, mert az az ellenzék szolgálatában áll és Soros György pénzeli. Márpedig ő évek óta az ország ellen ármánykodik, mivel az elutasítja a nyílt határok és a korlátlan bevándorlás ideológiáját.

A Fidesz persze mindig az üzletemberre hivatkozik, ha úgy érzi, hogy bírálják. Miközben a Transparency International tényekre és adatokra alapozza véleményét. Eszerint az unión belül a korrupciós viszonyok a magyaroknál romlottak a leginkább. Az ország 9 év alatt 11 helyet esett vissza és most holtversenyben áll az urambátyám-rendszerre hírhedetten hajlamos bolgárokkal és románokkal.

A TI szerint Magyarországon gyengülnek a független intézmények, az állam egyre nagyobb befolyást gyakorol a sajtóra és bőven vannak botrányok az uniós támogatások körül. A Fidesz közben még nagyobb hatalomra tett szert, kihasználva a koronaválságot.

Hogy mindez miként csapódik le az országban, azt bemutatja a Friedrich-Ebert-alapítvány budapesti irodájának éves összefoglalója. Eszerint az illiberális orbáni rezsim azon alapul, hogy saját hívei javára írja át a jogot. Ennek legnagyobb haszonélvezői a kormány közeli vállalkozások, illetve a miniszterelnök családja és környezete. Így 2010-14 között az Tiborcz-féle Elios által megnyert közbeszerzések 94 %-át uniós forrásokból fedezték. Mészáros Lőrinc cégeinek esetében ez az arány 99 % volt. Azóta pedig csak még jobban beindult az önkiszolgáló bolt.

A budapesti Korrupció Kutató Központ szerint a kliensrendszer 2020 első négy hónapjában ért fel a csúcsra: az állami megbízások 41 %-át pályázat nélkül ítélték oda. De mivel a brüsszeli pénzeket az infrastruktúra fejlesztésére fordították, a kedvezményeket az adókon keresztül, illetve támogatások formájában nyújtották a klientúrának.

Az állapotokat a közvélemény is jól érzékeli: tavaly nyáron 87 % mondta azt az EU kérdezőbiztosainak, hogy a korrupció igen elterjedt. 57 % pedig úgy nyilatkozott, hogy az utóbbi három évben egyre rosszabb lett a helyzet.

Le Monde

A Frontex ugyan bejelentette, hogy kivonul Magyarországról, ám az uniós Határvédelmi Ügynökség azzal a váddal birkózik, hogy maga is közreműködött a jogsértő kitoloncolásokban. Az ultranacionalista Orbán Viktor találta ki, hogy az illegális határátlépőket rövid úton tegyék át a határon, így ne folyamodhassanak menedékért. A gyakorlatot azután gyorsan átvette több más ország is. Ezen a területen kétségtelenül Magyaország a bajnok, de a görögöket, horvátokat, olaszokat és a szlovénokat is a módszer alkalmazásával vádolják.

A budapesti kormány 2016 óta veti be, hogy azonnal visszaküldi Szerbiába a migránsokat. Ha sikerül átjutniuk a határzáron, de elfogják őket, akár Budapesten, módszeresen megtagadják tőlük, hogy menedékkérelmet nyújthassanak be. Majd megszabadulnak ezektől az szerencsétlenektől, nem ritkán embertelen módon. A Frontex 6 éve nyújt segédkezet ehhez a politikához, hiába tiltakoztak ellene a civil szervezetek.

Az Európai Bíróság elítélte a magyar módszert, ám az Orbán-kabinet nem volt hajlandó módosítani a jogszabályt, a terepen pedig továbbra is forszírozza ezt a megoldást. Kovács Zoltán azt üzente, hogy a magyar fél nem enged a bevándorláspárti erőknek. Léderer András a Helsinki Bizottságtól ugyanakkor üdvözölte, hogy a Frontex felfüggeszti magyarországi működését, mert a hatalom immár nem tud az ügynökség mögé bújni.

Reuters

Magyarország és Szerbia soron kívül beoltja a Tokióba készülő sportolókat, noha ezzel a NOB nem ért egyet. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ugyanis elfogadta azt a kanadai érvelést, hogy ellentétes az olimpiai eszmével, ha a versenyzők előbb kapják meg a szert, mint jó néhány olyan ember, aki igazán rászorul. Ezért Thomas Bach, a szervezet elnöke azt közölte: nem támogatják, hogy a sportolókat előre vegyék, miközben nincs elég oltószer.

Magyar és szerb részről ugyanakkor bejelentették, hogy az atlétákon múlik, kérik-e az oltást. Közben Izraelben már beadták a készítményt az olimpikonok felének, a többiek május végéig kerülnek sorra. A dél-koreai kormányfő pedig azt mondta, hogy a sportolóknak védettséget kell kapniuk, ha ott akarnak lenni a játékokon.

FT

A vezércikk úgy foglal állást, hogy a vírus legyőzéséhez átfogó nemzetközi együttműködés szükséges, a vakcina nacionalizmus csak megnehezíti a globális gazdaság beindítását. A Világgazdasági Fórum virtuális konferenciáján a francia, az orosz és a kínai elnök egyaránt a kooperációt szorgalmazta, ám a gyakorlat egészen mást mutat. Az EU az oltószer exportjának tilalma mellett van, így félő, hogy egymás ellen fordulnak olyan tehetős partnerek, mint Nagy-Britannia és az unió.

Sok szegény állam ugyanakkor attól tart, hogy a vitában ők húzzák a rövidebbet, mert a gazdag kormányok lekötik a rendelkezésre álló mennyiséget a készítményekből. A politikusok persze felfogják, hogy közösen kell cselekedni, ám odahaza hatalmas nyomás nehezedik rájuk, hogy előbb a saját lakosságukkal törődjenek.

A gond ott van, hogy még ha egy kormány gyorsan halad is a tömeges oltásokkal, akkor is megérzi, ha másutt akadozik a folyamat. A vírus ugyanis közben mutálódik, és könnyen előfordulhat, hogy nem tudnak mit kezdeni vele a meglévő szerek. Persze nehéz elfogadtatni a hazai közvéleménnyel, hogy adjanak a készítményekből más országoknak is, noha még a saját népességnek is kell, ám gazdasági és erkölcsi szempontból nagyon is van értelme.

Ugyanis ily módon nő az esélye, hogy hamarabb vissza lehet térni a normális élethez. De még azok az országok is korlátozzák a határforgalmat, ahol pedig jól halad a védekezés, lásd a briteket és Izraelt. Attól tartanak ugyanis, hogy felbukkannak új törzsek. Az eredmény azonban fokozott autarkia lehet. A WHO szerint a fejlett világ a járvány előtti GDP 3,5 %-ának megfelelő veszteséggel néz szembe, ha a jelenlegi ütemben halad az oltóanyag szétosztása a világban.

Bloomberg

A kommentár arra figyelmeztet, hogy a vakcina beszerzése körüli hibák újabb létválságba taszíthatják az uniót. Pedig az már átélt egy-két nehéz időszakot az eltelt két évtizedben. De egyik sem érintette olyan súlyosan az embereket, mint az, hogy egyelőre nem tudják őket beoltani a vírus ellen. A folyamat csak lassan és kaotikusan halad, és ez riadóztatta a politikusokat, mormogásra késztette az üzleti világot, és erősödő dühöt váltott ki a lakosságban. A kérdés ezúttal is az: mire jó az egész EU, ha a 27-ek együttműködése nem olyan hatékony, mintha az államok maguk járnának el.

Az oltásban a közösség messze elmarad a britek és az amerikaiak mögött, és ez megmutatkozik a halottak számában, valamint a gazdasági kilábalás ütemében. Így brüsszeli illetékesek attól tartanak, hosszabb távon kedvezőtlen kihatásai lesznek, ha nem tudják megvédeni a polgárokat. Hiszen a nacionalista erők miatt az unió egyébként is állandó magyarázkodásra kényszerül saját létjogosultságát illetően.

Guntram Wolff, a brüsszeli Bruegel Intézet vezetője hatalmasnak tartja a politikai kockázatokat. Ám arra int, hogy a helyzet sokkal rosszabb volna, ha az államok maguk tárgyaltak volna a gyógyszergyárakkal. De ettől még tény, hogy az EU túl lassan kötötte meg a szerződéseket és szerezte be a hatósági engedélyeket. A gyártóknál fellépő gondok és a nemzeti külön utak csak tovább rontottak a dolgon.

És az egészből még egzisztenciális válság is kikerekedhet, ha több kormány is a maga feje után megy, miután saját népe követeli a vakcinát, a gazdaság pedig nyitni akar. Emellett lendületet kaphatnak a populisták, bár a közelmúltban megtört a lendületük. Magyarország úgy adott forgalomba hozatali engedélyt az orosz készítménynek, hogy arra az európai hatóság még nem bólintott rá. És a hazai nyomás csak erősödik, mert nem látni, hogy mikor lehet feloldani a korlátozásokat. Brüsszel persze tudja, mi a tét, ha nem tudja orvosolni a gondokat.

Economist

A hetilap úgy ítéli meg, hogy a vaccina protekcionizmus nem vezet semmi jóra, gyorsabban kell beadni az oltásokat, és ösztönözni kell a gazdaságokat is. E pillanatban az európai lakosságnak csak 2 %-a kapott injekciót, ezzel szemben Amerika 7, Nagy-Britannia pedig már 11 %-nál jár. Márpedig minél lassabb adják be a szert, annál több az áldozat, illetve nagyobb a gazdasági kár. Itt nem az AstraZenecával kell hadakozni, más módon kell felgyorsítani a folyamatot. Különben nyakunkon az újabb recesszió.

A bajok egy része a balszerencséből következik, mert pl. egyes helyeken nehezen indult be a gyártás, de az is kétségtelen, hogy a Bizottság lassú és nehézkes volt a beszerzésnél. Hogy most az EU gyárakat, illetve nemzeteket fenyeget, az jó a gőz kiengedésére, de veszélyes. Hiszen folyton azt mondja, hogy a jogállamot képviseli, az pedig tekintélyének legfőbb forrása. Ezért más utat- módot kell választani a kiút érdekében.

Annál is inkább, mert a késlekedés további terhet ró a cégekre és az alkalmazottakra. Felveti az elhúzódó stagnálás kockázatát. A 750 milliárdos segélyalap szétosztása akadozik. Pedig költekezni kell, hacsak Európa nem akar úgy járni, mint Japán, ahol alacsony a növekedési ütem, valamint az infláció. A körülményes döntéshozatal azonban emberi életekben és romló életkörülményekben csapódik le. Már csak ezért is el kell takarítani az útból a bürokráciát.

FAZ

Nagy-Britanniát leszámítva, Szerbia élenjár az oltások beadásában, hála a kínai és orosz segítségnek. Bírálók ugyanakkor azt vetik az EU szemére, hogy az csődöt mondott a Balkánon. A szerb egészségügyi miniszter szerint a siker titka az, hogy minden lehetséges forrásból megvették a vakcinát. Így az orosz Szputnyikot, valamint a kínai Sinopharm termékét is. A polgárok pedig eldönthetik, hogy melyiket választják. Maga a miniszter a kínai szert adatta be, egész Európában elsőként. A parlamenti elnök és a belügyminiszter pedig nagy nyilvánosság előtt az orosz készítménnyel oltatta be magát.

Szerbiában a Szputnyik a legnépszerűbb, 40 % pártolja. Úgy hogy mostanság hiánycikknek számít. A kínaiak eddig egymillió adagot szállítottak, miközben az országnak 7 millió lakosa van. A hatóságok nyárig kívánják elérni a nyájimmunitást. Az egész akciónak ugyanakkor van geopolitikai üzenete: Kína a megmentő, az EU viszont becsődölt a bajban. Ha ez a vélemény elterjed az egész térségben, az hatalmas károkat okozna az uniónak.
FT

A személyes szabadság a járvány egyik meg nem énekelt áldozata lett, ám a kormányoknak vissza kell állítaniuk ezeket a jogokat, ha végre sikerül úrrá lenniük a kórokozón. Erre figyelmeztet Camilla Cavendish, aki Cameron alatt egy ideig a Miniszterelnöki Hivatal Politikai Osztályát vezette, majd a Lordok Házának konzervatív tagja lett, jelenleg pedig a Harvardon oktat.

Úgy értékeli, hogy a fertőzés végsőkig próbára tette a demokráciát, Európa egyes részei az utóbbi 10 hónapban házi őrizetbe kerültek. A baj elhárítására kemény kormányzati lépésekre, de egyúttal nyílt vitára van szükség. Ha túljutunk ezen az időszakon, úgy tekintünk majd vissza rá, amint amikor az emberek áldozatokat hoztak egymásért, de egyúttal veszedelmes precedensek jelentkeznek. Ez utóbbi az elnyomó rendszerekben a legnyilvánvalóbb, ám a Freedom House arra jutott, hogy 80 országban használták ki az alkalmat a bírálók cenzúrázására, illetve az emberi jogok korlátozására. És a helyzet várhatóan csak tovább romlik a következő években.

Magyarország jogi puccsot hajtott végre a vírus ürügyén, Oroszország elhallgattatta a kritikát. Az erősebb demokráciákban természetesen másként áll a dolog. Jóindulatú kormányok általában összekalapáltak valamilyen szükségmegoldást, mert féltek, hogy valami még rosszabba futnak bele. Az emberek pedig általában követték az utasításokat, még akkor is, ha nem mindig voltak biztosak az intézkedések szükségességében.

A válság csillapodtával azonban fontos próbakő lesz a demokráciák számára, hogy milyen gyorsan vonják vissza a rendkívüli felhatalmazásokat. A hatalom ugyanis könnyen részegséget okoz. És mi van akkor, ha a járvány egyik következményeként tiltakozások robbannak ki a gazdasági nehézségek miatt? Lehet, hogy egyes politikusok ismét igényt tartanak széleskörű jogkörre. A személyes szabadság alapvető jog. A kormányok a különleges helyzetben engedélyt kaptak, hogy átlépjék saját korlátaikat. De amint vége a háborúnak, gondoskodni kell arról, hogy eszükbe ne jusson megtartani a különleges jogokat.

A TAVASZ ÜZENETE

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.01.30.


A kedves vezető bájos kappanhangja mostanában nem a régi. Kiérződik belőle a népének és érette, általa élés szorítása, ahogy nyomja agyon őtet a mahomet nagy felelősség mázsás, szörnyű súlya, midőn meggyógyít mindenkit, miközben senkit sem hagy az út szélén, és más efféle furfangok a ládafiából, a falvédő alól. Hát hol máshol, a Kossuthon lehetett hallani tegnap, midőn népe felől aggódott, mit szabadjon neki, mit sem, gondosan szem előtt tartva 2022 tavaszának egy ma még ismeretlen napját, mikor is elvárható, hogy holtomiglan hatalmát újólag szavazatukkal jóváhagyólag megerősítik mindannyian azok, akik őtet a trónuson szeretnék látni az idők végezetéig. És még két nap. Vagy esetleg három, mert minden lehet.

Kappanhangon, ámde fátyolosan hangzott el az éter hullámain, hogy a kedves vezető látja már a horizontot, ahol is nem hegyek dalmahodnak véreres szemei előtt, hanem kérdések tolulnak elébe. De, hogy ezek délibábok-e vagy a delírium egyéb módozatai, azt tegnap nem tudhattuk meg, annyit csupán, hogy minden gondolata mi vagyunk, lényünk a kedves vezető tekervényeiben minden lényegest kitölt. Huncut és rossz kölkek vagyunk mi Teri nénitől János bácsiig bezárólag, aki szépkorúaknak is csak azon csetlik az agya, hogy a buli, meg a haverek, mert megtudtuk, hogy akár már most szabadjára engedhetett volna minket jótevő atyánk, hogy akár tízig is este flangálhatnánk flaszteron és térköveken, ámde elbíznánk mi magunkat akkor, amit nem szabad és lehet.

Gondolt ő arra, mondja a kedves vezető, jótevő atyánk, hogy aszondja kitolhatná akár a kijárási tilalom kezdetét erre az este tízre, ámde akkor a siserehadban irreverzibilis folyamatok játszódnának le, elöntené a népeket a szabadság csalfa érzete, mitől is, megbillenne a rend, amely oly nehezen alakult, de már készen van egészen. Azt hihetnők, óvja bozontos lelkünket egyetlen jótevőnk, hogy az élet hipp-hopp, visszaáll a normális kerékvágásba, s ha mégse nem, akkor csalódás ülne kis szívünkre, és erős felindulásunkban rossz helyre tennénk az ikszet, így, jobb, ha még zárva tart. Tudjuk majd aztán, kinek is köszönhető arcunkban a lágy szellő, ki ad majd zsák krumplit kezünkbe, hypót a tojások mosásához. Merthogy a húsvét...