2021. január 19., kedd

A NÉPLIGET JÖVŐKÉPE - VÉLEMÉNYFELMÉRÉS

BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATA
Szerző: BUDAPEST FŐVÁROS ÖNKORMÁNYZATA
2021.


A Fővárosi Önkormányzat - a Kormánnyal és a X. kerületi önkormányzattal egyetértésben - most a környékbeliekhez és a park használóihoz fordul, hogy közösen találhassuk ki,

A Népliget hiába Budapest legnagyobb közparkja, az elmúlt évtizedekben kevés figyelmet kapott, és napjainkra már több kedvezőtlen folyamat helyszínévé vált. A Fővárosi Önkormányzat most stratégiai tervet készít a Népliget közparki felújítására, zöldinfrastruktúra-fejlesztésére. A stratégiai terv nem más, mint egy jövőkép, ami kijelöli a rövid-, közép- és hosszútávú fejlesztési és fenntartási feladatokat, előkészíti a részletesebb tervezések programját – fontos tehát, hogy minden érintett be tudjon kapcsolódni a megalkotásába.

A Fővárosi Önkormányzat, a részvételi tervezés elkötelezettjeként, először az itt található kérdőív segítségével szeretné megismerni a parkhasználók véleményét. Már magának a kérdőívnek az összeállítása is közös munka volt, hiszen a tervezést végző Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. szakmai szempontjai mellett a X. Kerületi Önkormányzat, több környékbeli civil szervezet és a Kormány értékes észrevételei is megjelennek benne.

A 2021. január 31-ig kitölthető kérdőívben többek között a jelenlegi használati szokásokról, a park értékeiről és problémáiról, az általános fejlesztési irányokról mondhatják el véleményüket a válaszadók. Olyan specifikus kérdések is felmerülnek, mint például az ún. „kaputérségek” kialakítása, vagy épp az egykori Jurta Színház és a Víztorony épületeinek hasznosítása.

Fontos kérdés a park zöldfelületeinek jövője is, ugyanis az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben degradálódott a park eredendően nagyon értékes, változatos faállománya. Az idős faegyedek jelentős része megsérült az elmúlt évek nagyobb viharaiban, az állomány öregedését a különböző betegségek is gyorsítják, a korhadó faegyedek pedig balesetveszélyt okoznak. Az átfogó megújítás hiányában, az alacsony fenntartás következményeként az agresszíven terjedő, idegen fafajták spontán térnyerése figyelhető meg, ami a lombkoronaszint záródását eredményezi a park jelentős területrészein, ezáltal az egykori angolpark tisztásai elmosódnak, a tágas szabadtérségek fokozatosan eltűnnek. A több mint 10 ezer egyedből álló faállomány egyharmadát invazív, telepítésre nem javasolt fajták alkotják. Fentiek alapján az állomány átfogó rekonstrukciója egyre sürgetőbb feladat.

Számos kérdés van tehát, amit nem csak a szakmabelieknek, hanem a park használóinak is érdemes végiggondolni. Bízunk benne, hogy minél többen megfogalmazzák véleményüket, ezzel is segítve a lehető legjobb stratégiai terv elkészítését.


A közös gondolkodást megindító kérdőív 2021. január 31-ig tölthető ki.

KOMMUNIKÁCIÓS KÁOSZ VESZÉLYEZTETI A NYÁJIMMUNITÁST

TELEX
Szerzők: FÁBIÁN TAMÁS, SZILÁGYI MÁTÉ
2021.01.19.



Bizalmatlanság, félelem és politikai csörték nehezítik a visszatérést a normális életünkhöz. A kormány egyszerre beszél orosz, kínai, brüsszeli és magyar vakcinákról, pedig most mindennél fontosabb lenne, hogy egyszerűen, érthetően és következetesen tájékoztassanak.

A vakcina működéséről bővebben ebben a cikkünkben olvashat.

Ha fontosnak tartja a független sajtót, kattintson ide és támogassa a Telexet!

FELSZÓLALT AZ SZFE ÚJ URAI ELLEN AZ ÓDRY SZÍNPAD NÉVADÓJÁNAK ÖRÖKÖSE

HVG / KULT
Szerző: KOVÁCS BÁLINT
2021.01.18.


Ódry Árpád dédunokája a harmincas évek támadásaihoz hasonlítja a Színház- és Filmművészeti Egyetem elleni intézkedéseket, és felszólítja az egyetem új vezetését, hogy adják át a tiltakozóknak Ódry mellszobrát az épületbő
l...

...Ódry Árpád dédunokájának, Fischer Gábornak a nyilatkozata

Amikor 1934. május 31-én Ódry Árpád, a Színművészeti Akadémia főigazgatója, az akkori politikai támadásokra reagált az intézmény tanévzáróján, melyek hangvétele, stílusa és felületessége hátborzongatóan emlékeztet a maiakra, akkor még megkérdőjelezhetetlen tekintélye önmagában elég volt ahhoz, hogy a kormány visszahőköljön az Akadémia gleichschaltolásától.

Amikor 1958-ban az ő nevét vette fel az Akadémiával jogfolytonos Színház- és Filmművészeti Főiskola színháza, nyilván mindez azért is történt, mert húsz év távolából nem halványult el a művész és művészpedagógus emléke, azé az emberé, aki Hevesi Sándorral karöltve, megújította a színészképzést (többek közt elsőnek indított filmszínész osztályt).

Ódry Árpád mára fogalom. Életművét néhány gramofonfelvétel, kortársak visszaemlékezései őrzik, de generációk számára neve egyet jelentett a pályájukat kezdő színészek, rendezők első igazi színpadi megjelenésével. Az Ódry Színpad művészgenerációk és a művészetet figyelemmel kísérők generációi számára jelentette az újdonságot, frissességet, izgalmat, progressziót.

Amikor 1995-ben felvételiztem, először ott, az Ódry Színpadon gyűltünk össze. Mi, jelentkezők, és a színpadon álltak leendő mestereink. Simó Sándor onnan köszönt el tőlünk, hogy szeptemberben találkozunk – már akivel.

A tradíciók őrzése minden polgári társadalom alapja. Mi lehet nemesebb tradíció, mint például egy ilyen játszóhely, melynek falai, súlyos függönyei, illata, generációk tehetségével van átitatva? Szerencsések voltunk, hogy több, mint hatvan évig volt egy hely, egy otthon, egy bölcső, egy színház, amelyet most, nyilvánvalóan politikai bosszúból eltörölnek a föld színéről. Milyen konzervativizmus az, amely a nemzeti kultúra hagyományaira tör?

Ódry neve nem kell az Egyetemet hatalmába kerítőknek, és én megértem őket. Ódry művész volt, és egy művész csak szabad ember lehet. S mikor Ódry határozott szavakkal verte vissza a politika első támadását az Akadémia ellen, mindannak szimbóluma is lett, ami ellen a mai akarnokok harcolnak.

Én Ódry Árpád dédunokája vagyok, büszke voltam, amikor felvételt nyertem oda, ahol dédapám tanított, s amely intézményt korai haláláig vezette is. Jó érzés volt látni nevét és jó érzés volt odakacsintani a Vas utcai büfében álló szobrára. Titokban. S ez a rokonság mindmáig a mi titkunk maradt. Nevem, szüleim neve sem utalt a rokonságra (ez dédunokáknál már nem ritka), ezért tanulmányaim alatt, de még utána sem tudta senki, hogy miféle titkos szívbéli kapcsolat van köztem és az intézmény között. És ez így is maradt volna mindörökké.

Most azonban ezzel nyomatékosítani akarom azt a megmásíthatatlan szándékomat, hogy a már nevétől és épületétől megfosztott színház első emeletén álló szobor méltó örököseihez kerüljön. De ez nem a vér szerinti örököst jelenti. Nem engem, nem a családomat. Ódry Árpádnak, a művésznek, aki a szabad művészetet védve elég bátor volt megvédeni az Akadémiát, tanítványait, elhárítva a szélsőjobb otromba parlamenti támadásait, azok a méltó örökösei, akik most még bátrabban és még elszántabban védelmezik az Egyetemet, a szabadságot és mindazt, amiért érdemes művésznek lenni.

Én, Fischer Gábor, Ódry Árpád egyetlen olyan élő leszármazottja, aki az Egyetem polgáraként megtapasztalta azt a szellemiséget, amit mindaz a tradíció jelentett, melynek dédapám is részese volt, felszólítom azokat, akik ebben a pillanatban döntési helyzetben vannak, hogy Ódry Árpád szobrát, ami a nevét viselő színház megszűnésével úgyis okafogyottan foglalja a helyet, adják át örököseinek: a szabad művészeknek, azoknak a bátor oktatóknak és diákoknak, akik ma Magyarországon ébren tartják a szabadság lángját!

"ORGAZMIKUS ÉLMÉNY VOLT A 2006-OS TÉVÉOSTROM" - INTERJÚ ZAGYVA GYÖRGY GYULÁVAL

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.01.18.



Zagyva György Gyula a magyar szélsőjobb "kóbor lovagja": skinheadként kezdte Egerben, majd a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnökeként az önmagát nemzeti radikálisként meghatározó közösség egyik vezetőjévé vált. 2010-ben a Jobbik színeiben szerzett parlamenti mandátumot, noha a pártnak sosem volt tagja, és hiába tartja bajtársának Toroczkai Lászlót, a mai napig nem csatlakozott a Mi Hazánk Mozgalomhoz sem...

EGYESÜLETBE MENEKÍTIK AZ SZFE SZELLEMISÉGÉT A DIÁKOK ÉS TANÁROK

MAGYAR NARANCS
Szerző: narancs.hu
2021.01.19.


A távozó tanárok a független alkotóműhelyben folytatnák a képzéseket a hallgatóikkal.


Freeszfe Egyesület néven hoznak létre alkotóműhelyt a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) polgárai - közölte a frissen megalakult egyesület.

Azt írták, az egyesület részben azért jön létre, hogy az általuk el nem ismert (Vidnyánszky Attila vezette) kuratórium által irányított egyetemet elhagyó oktatók és hallgatóik zavartalanul folytathassák a közös munkát, de terveik szerint egy autonóm alkotóközösség kibontakozásának is teret ad majd a kezdeményezés.

Az SZFE átalakítása ellen több mint fél éve tiltakozó diákok és tanárok célja az alkotóműhellyel demokratikus keretek közé átmenteni az egyetem 155 éves szellemiségét.

"A Freeszfe Egyesület nem csak egy politikai befolyástól független és művészi értelemben szabad alkotóműhelyt jelent majd az SZFE mindenkori polgárai számára, de a Színház- és Filmművészeti Egyetemről a közelmúltban és a közeljövőben várhatóan elbocsátott és ott felmondani kényszerülő oktatók számára lehetővé teszi azt is, hogy alternatív keretek közt folytassák a képzéseket hallgatóikkal" - írta az egyesület.

Hozzátették, az egyetem autonómiájának felszámolása, valamint az illegitim fenntartó és vezetőség jogszerűtlen lépései (legutóbb a diákok őszi félévben megszerzett érdemjegyeinek törlése) elleni eljárások továbbra is zajlanak, ám "a jelen pillanatban fennálló körülmények teljes mértékben megfosztják a közösséget önrendelkezésétől. Az intézmény érdemi és a korábbihoz hasonló színvonalú szellemi és művészeti tevékenység végzésére való alkalmassága így kérdésessé vált".

Ezért hozták létre a Freeszfe Egyesületet, amely a közösség elképzelései szerint az intézmény hagyományainak és szellemiségének hatalmi elnyomása miatt keletkező űr betöltését hivatott szolgálni...


NÉMETH GÁBOR: A TELJES MAGYAR FELSŐOKTATÁS FIDESZ-KÖZELI KURATÓRIUMOK KEZÉBE KERÜLHET

168 ÓRA
Szerző: 168 ÓRA
2021.01.19.



Németh Gábor író, forgatókönyvíró, a Színművészeti Egyetem (SZFE) oktatója volt vendége ma reggel Fiala János Keljfeljancsi című műsorának a 168 óra online és közösségi platformjain.

Az utóbbi napokban felgyorsulni látszanak az SZFE alapítványba való kiszervezése körüli ellenállás eseményei. Németh Gábor több fajsúlyos témáról is beszélt. Elmondta például, hogy az SZFE jelenlegi – általuk illegitimnek tartott – vezetése február 1-től február 22-ig olyan órákat pótoltatna velük, amelyeket éppen az ő tiltásuk miatt nem tarthattak meg. Mint mondta, ez november vége óta tartó ügy, akkor ugyanis az egyetemet irányító kuratórium egy – halasztó hatályú – kérelem ellenére továbbra is úgy gondolta, hogy tilos oktatniuk.

„Mi viszont tanítottunk. Ahogy az egész ország digitális oktatásra állt át, úgy mi is. Azoknak az óráknak, amelyeket mégsem tudtunk megtartani, a pótlása január végéig lezajlik” – mondta. Németh Gábor szerint mindenképpen különös, hogy a vezetőség nulla kredittel zárná le a félévet, majd állítása szerint később újra megnyitná a Neptunt (az egyetemen alkalmazott felsőoktatási adminisztrációs rendszer – a szerk.), és a krediteket mégiscsak elismerné...

EZÉRT „JÁR” A JACHTOZÁS SZIJJÁRTÓNAK – AZ ELITEK ÁRULÁSÁRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: KOVÁCS TIBOR
2021.01.18.


A hagyományos liberális társadalom utolsó védelmezői a konzervatívok – mára ugyanis a balliberális és az illiberális elit is árulóvá vált – írja vendégszerzőnk. Kovács Tibor véleménycikkében bemutatja, miként különült el fokozatosan a szellemi elit az átlagembertől, ez hogyan alakított ki egységes, tömegek által életidegennek érzett, ám szigorúan megkövetelt világképet, mire jöttek az elitellenesség szószólói. Csakhogy ők is az elit tagjai – az „ellenelité”. Középkori, zárt elitet képzelnek el, ahol rájuk nem vonatkozik a törvény – ahogy az a magyar külügyminiszter nyilatkozatából is látszik...

OKTATÁSTÓL AZ ÖSSZEESKÜVÉS-ELMÉLETEKIG

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Vera
2021.01.18.


Miközben Hollandiában is küzdenek az emberek a járvánnyal, az iskolák próbálják megoldani az oktatást, Vera szembesült azzal, hogy még a betűk terén is akad eltérés Magyarország és Hollandia között. Konteóhívők pedig mindenhol vannak.

„Otthoni oktatás, online leckék és a külföldi származás, időjárás és klíma, hagyomány és ezek változása: mostanában minden előjött. Pluszban, hogy ne unatkozzunk, a koronával összekapcsolódva egy kis összeesküvés-elmélet is színesítette az időszakot.

Oktatás

Január negyedikével véget ért a szünet és elkezdődött az oktatás - már akinek és ahogy. Nálunk a helyzet felemás: hétfőn-szerdán-pénteken mennek a kicsik suliba, a maradék napokon itthon kell tanulniuk és persze nekem velük.

Az első lockdown-iskolai napon, amikor bementek, szembesültünk azzal, hogy mennyien is kaptak „szükség-napközit” és ezzel benti oktatást. Nagyjából húsz gyerek volt benn a szivárvány minden színéből, kis túlzással a kéktől a rózsaszínig.

Kifejezetten hollandnak látszó csak pár, ezekből is legalább négy csak annak látszik. Többek közt az enyémek is és egy talán cseh anyukáé, aki most szintén nem dolgozik, de a mindenórás ikerpocakja miatt inkább felajánlották neki, hogy ha tudja vinni-hozni a csemetéit, akkor legalább a velük való foglalkozástól tehermentesítik a szülésig. Azóta már lehet, hogy azon is túl van. Tényleg mindenórás (volt tegnap).

Nálunk a nagy nyolcadikos középiskolába készül és külföldi. A kicsi meg elsős, írni-olvasni tanul és - meglepetés! - szintén külföldi. Ezért is ajánlották nyomatékosan a tanárok (Rutte, a miniszterelnök példáját követve, ő is mindig ajánl), hogy lezárás ide vagy oda, akkor is menjenek suliba, mert mindkettőnek csak a javára válik...

A DIÁKSZÖVETKEZETEK JÁRHATNAK JÓL A FIATALOK ADÓKEDVEZMÉNYÉVEL - A NYUGDÍJASOKKAL TAPOSHATTAK UTAT

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.01.19.


Szakértők érzékelhetően meglepődtek azon, hogy a fiatalok foglalkoztatásának támogatása érdekében miért az szja, és miért nem a közterhek kedvezménye mellett döntött a kormány. Magyarázat lehet, hogy csak az iskola melletti munkavállalást szeretnék ösztönözni.


Tavaly a harmadik negyedévben az egy évvel korábbihoz képest a KSH adatai szerint 15,3 ezerrel kevesebb 25 év alattit és 4,1 ezerrel több 65 év felettit foglalkoztattak a cégek. A nagyságrend azonban eltér, hiszen míg szeptember végén 82,5 ezer nyugdíjas dolgozott (ami alig marad el a félévi 92 ezer feletti csúcstól) a statisztika szerint, fiatalokból majdnem 280 ezret foglalkoztattak a vállalatok...

SZÉLSŐJOBBRÓL INDUL A KÖZÉP-EURÓPAI NÉPFRONT A LEZÁRÁSOK ELLEN

AZONNALI
Szerző: TECHET PÉTER
2021.01.19.


Melyik pártok tűzik zászlajukra a lockdown- vagy épp oltásellenességet? Tudnak-e ezzel újabb támogatókat szerezni a régióban eleve eléggé oltásszkeptikus szavazók között? Közép-európai körképünkből kiderül, hogy a szélsőjobbon és a libertáriusokon kívül aggódik-e még valaki a lezárások vagy épp a kötelező oltás miatt.


Mindenki azt gondolta, a brexittel vége lesz Nigel Farage politikai karrierjének, elvégre elérte, amiért évtizedeken keresztül küzdött: Nagy-Britannia immáron nem tagja az Európai Uniónak. De Farage rögtön talált magának egy új ügyet, mégpedig Az Ügyet: a koronavírus-járvány kezelésére hivatott lezárások és szigorítások ellenzését. A Brexit Pártot ezért át is nevezte a Reform UK névre, amely programjában immáron az általános, mindenkit egyenlően sújtó szigorú lockdown helyett a koronavírus által veszélyeztetett csoportok fokozottabb védelmét és az egyéni felelősségvállalás hangsúlyozását javasolja, már csak a gazdaság védelmében is.

Farage pártja nincs azonban egyedül ezzel: a Reform UK azért tűnhet ennyire egyedülállónak, mert Magyarországon a legtöbb újságíró a brit és amerikai sajtóból tájékozódik és fordít híreket. Az Azonnali arra vállalkozott, hogy megnézze, a környékünkön kik ellenzik Farage-ékhoz hasonlóan a lezárásokat, esetleg mennek el még egzotikusabb irányba oltásellenességgel és akár a járvány teljes tagadásával is...

MEGFOSZTOTTAK EURÓPAI ÁLLAMPOLGÁRSÁGOMTÓL - BESZÉLGETÉS TIMOTHY GARTON ASH TÖRTÉNÉSSZEL

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: FÓTI TAMÁS
2021.01.15.


Timothy Garton Ash (65) oxfordi történészprofesszor, Aachen városa Károly-díjának kitüntetettje. A nyolcvanas évek óta foglalkoztatja Közép-Európa, első kézből szerezte ismereteit, otthonosan mozgott a prágai, varsói, gdański vagy budapesti ellenzéki körökben. Szinte minden jelentős másként gondolkodót barátjának tudhatott. Figyelme nem lankadt azóta sem, közelről követi a térség európai integrációját. Szenvedélyesen ostorozza a populista politikusokat, a liberalizmus megújulásáról azt vallja, hogy annak ötvöznie kell a baloldal ideológiájából a szolidaritást és egyenlőséget, a jobboldaliból pedig az identitás- és közösségtudatot. A Brexitet politikai élete legsúlyosabb vereségeként éli meg.


Legutóbbi írását a londoni The Guar­dianban azzal fejezte be: nehéz megmondani, az Európai Unió jövője szempontjából melyik jelenti a nagyobb veszélyt, a demokratikus Nagy-Britannia távozása vagy a demokráciát leépítő Magyarország maradása... Miért számít ennyire Magyarország vagy Orbán Viktor?

– Mert Magyarország a legkézenfekvőbb példája a demokrácia, a jogállamiság leépülésének egy EU-tagállamban, ami ott zajlik, még durvább is, mint amit Lengyelországban látunk. Azt mondanám, hogy nem demokrácia többé, egy hibrid autokrácia vagy versenyképes autokrácia. És ez két alapvető módon ássa alá az EU lényegét. Először is, ahogy Jean Monnet, az európai projekt alapító atyja mondta élete alkonyán, létezhet diktatúra Európában, de lehetetlen, hogy az az Európai Közösségen belül legyen, hiszen utóbbi a demokráciák közössége. Másodszor, a korrupció, a jogállamiság leépítése aláássa a közös jogrendet – márpedig az EU a jogon alapul, ami nélkül megsemmisül. Nagy-Britannia még nagyon is demokrácia, például, amikor a legfelsőbb bíróság kimondta, hogy a miniszterelnöknek nem állt jogában feloszlatni a parlamentet, Boris Johnson azonnal visszakozott, elfogadta az ítéletet, vagyis a jogállamiságot...


A GAZDASÁGVÉDELEMRE SZÁNT PÉNZEKNEK LEGFELJEBB A NEGYEDE MEHETETT VÁLSÁGKEZELÉSRE

HVG
Szerző: SZTOJCSEV IVÁN
2021.01.19.


3628 milliárd forintot költött el a kormány eddig gazdaságvédelem címén, legalábbis a kormány tagjainak a részéről sokszor hallhattuk, hogy ennyi pénz ment el a koronavírus-járvány negatív következményeinek az orvoslására az erre elkülönített keretből. Összesítésünk azonban ennél gyászosabb képet mutat.

2020 áprilisában hozta létre a kormány a Gazdaságvédelmi Alapot, eredetileg 923 milliárd forintot keretösszeggel, de mostanra már a háromezer-milliárd forinton is messze túl van az ebből adott támogatás. Gyakori kritika a kormánnyal szemben, hogy nem a válságkezeléshez igazán fontos célokra költött, de ezt nehéz volt konkretizálni, mivel ahhoz, hogy megtudjuk, pontosan mire vettek ki pénzt az alapból, a tavaly április óta megjelent összes Magyar Közlönyt egyenként kellett végignézni. Mi most megtettük ezt.

A legtöbb pénzt a Gazdaságvédelmi Alapból az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kapta, a 3628 milliárd forintból 1038 milliárd került a tárcához. Ez közel a duplája annak az 563 milliárdnak, amit a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kapott, de a nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter is majdnem 500 milliárdot oszthatott szét...

JOUROVÁ: NAGYON SOK PÉNZT TUDUNK BLOKKOLNI - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.01.19.


Több módon reagálhat a Nyugat Navalnij letartóztatására. A Reuters cikke szerint néhány európai ország uniós gazdasági és pénzügyi szankciókat fontolgat Oroszországgal szemben. Vera Jourová a Der Standardnak adott interjúban arról beszélt, hogy a jogállamisági hiányosságokat segíthet a decemberben elfogadott mechanizmus pótolni, ezen azs em változtat, ha Magyarország az Európai Bíróságon akar időt nyerni.

Miként válaszolhat a Nyugat Navalnij letartóztatására? – ezt mérlegeli egyik írásában a Reuters hírügynökség, és kiemeli, hogy néhány európai ország nem csupán bírálta az orosz ellenzéki vezető elleni hatósági lépést, hanem uniós szankciók meghozatalát is fölvetette Moszkvával szemben.

Az egyik lehetőség célzott intézkedések meghozatala olyan személyek ellen, akiknek hatósági szerepük volt Navalnij bebörtönzésében. Hasonló esetekben rendszerint kétféle ilyen intézkedés szokott felmerülni, a beutazási tilalom elrendelése, illetve az érintett személyek elérhető javainak – esetleges ingatlanainak, bankszámlájának – a zárolása. Ilyen intézkedést már hozott az EU és az Egyesült Államok olyan oroszokkal szemben, akiket emberi jogokat sértő cselekményekért, egyebek közt például Navalnij megmérgezéséért, illetve Szergej Magnyitszkij haláláért tartanak felelősnek. Az említett orosz jogász 2009-ben halt meg orosz börtönben, miután adócsalási vádakat fogalmazott meg orosz tisztségviselőkkel szemben.

Fölmerülhet az a lehetőség is – folytatja a Reuters – hogy további gazdasági szankciókkal sújtják Oroszországot. A Krím orosz bekebelezése miatt már most is érvényben vannak korlátozások az orosz energia-, pénzügyi, illetve hadiipari szektorral szemben, valamint tilalom alá esik a szóban forgó félszigeten található cégekkel való üzletelés. A szankciók megszigorítása egyöntetű állásfoglalást igényelne az EU mind a 27 tagállamától. Miközben néhány uniós ország – mint például Lengyelország – Moszkva nyílt bírálójának számít, mások, így például a magyarok elképzelhetőleg kevéssé lennének hajlandóak támogatni az Oroszország elleni keményebb gazdasági szankciókat.

Külön büntető intézkedéseket hozhatna Németország az Északi Áramlat 2 elnevezésű gázvezetékkel kapcsolatban, amely már csaknem teljesen elkészült, és a tenger alatti csövön Oroszországból közvetlenül Németországba juttathat majd földgázt. A projekt bírálói szerint a vezeték, amely megkerüli a hagyományos szárazföldi tranzitországot, Ukrajnát, csak növeli az EU függőségét az orosz energiától. Az Egyesült Államok, amely növelni szeretné Európába irányuló cseppfolyósított földgázszállításait, ellenzi az Északi Áramlat 2-t, és az európai vállalatok értésére adta, hogy a vezeték megépítésében való részvétel amerikai szankciókat vonhat maga után. Németország azonban mindeddig támogatta a vállalkozást, és annak kereskedelmi jellegét hangsúlyozta.

Egy másik gázvezetékprojekt a TurkStream, amely Törökországon át juttat majd orosz földgázt Dél-Európába. Az oroszok már megkezdték a Törökországba irányuló gázexportot, és ez év elején megindult a gázszállítás Bulgárián át Szerbiába is.

A Reuters szerint a Nyugat részéről válaszként felmerülhet még, hogy korlátozzák orosz államkötvények vásárlását, ami pedig fontos bevételi forrás Moszkva számára. Végezetül elképzelhetőnek nevezi a hírügynökség azt is, hogy lekapcsolják az orosz pénzügyi rendszert a SWIFT globális bankközi fizetési hálózatról, ami gyakorlatilag ellehetetlenítené az Oroszország és a külvilág közötti pénzügyi tranzakciókat. Andrej Kosztyin, a második legnagyobb orosz bank, a VTB vezérigazgatója egy ilyen esetleges lépés megtételét hadüzenethez hasonlatosnak minősítette – írja a Reuters.

Magyarország az Európai Bíróságon akar némi időt nyerni

A Magyarországgal, illetve Lengyelországgal szembeni, jogállamisággal kapcsolatos európai uniós fellépés kilátásairól is szólt Vera Jourová, az Európai Bizottság cseh liberális alelnöke, a bécsi Der Standard munkatársával folytatott beszélgetése során. Ami az EU-alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárások rövid időn belül történő lezárását illeti, ezzel kapcsolatban kevéssé volt derűlátó – írja az osztrák lap. Jourová utalt arra, hogy az ilyen eljárásban az érintett ország szavazati jogát csak az összes tagállam csúcsvezetőjének az egyetértésével lehet felfüggeszteni, márpedig Varsó és Budapest kölcsönösen megvétózná a másik elmarasztalását. Ráadásul az eljárásnak nincs időkorlátja. A két ország ugyanakkor – folytatta Jourová – nem azonos eset. Orbán Viktor szerinte kis lépésekben, szalámitaktikát alkalmazva sértette meg a jogállamiságot, és az igazságszolgáltatással, a médiával, a kisebbségi jogokkal kapcsolatos gondok összeadódása vezetett a hetedik cikk szerinti eljáráshoz. Lengyelországban ezzel szemben a kormány egyszeri intézkedéssel esett neki az igazságszolgáltatási rendszernek. Ebből következően Magyarország esetében a brüsszeli Bizottságnak módja van egyes konkrét kötelezettségszegési eljárásokat indítani, és azzal adott esetben az Európai Bírósághoz fordulni. Jourová ezt az eljárásmódot tartja hatékonyabbnak, ezt részesíti előnyben. Megjegyezte ugyanakkor: reményeket fűz másfajta megoldáshoz is, nevezetesen ahhoz, hogy „maguk az országban élő polgárok választáson hozzák meg a döntést.”

A bizottsági alelnök kitért a tavaly decemberben elfogadott új mechanizmusra is, amelynek alapján az EU-támogatásokkal kapcsolatos jogállamisági hiányosságok ellen lehet fellépni. Hangsúlyozta, hogy ez január elsejével életbe lépett, és világos jogi felhatalmazást tartalmaz, akkor is, ha Magyarország az Európai Bíróságon akar némi időt nyerni. „Nagyon sok pénzt tudunk blokkolni, erős eszköz van a kezünkben” – figyelmeztetett Vera Jourová.

MIT LEHET TUDNI A KÉSZÜLŐ ÉS A MÁR ENGEDÉLYEZETT KÍNAI VAKCINÁKRÓL?

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2021.01.19.


Miközben a világ számos pontján megkezdődött a legnagyobb veszélynek kitettek beoltása a COVID-19 betegséget okozó koronavírus ellen, a lakosságnak nem igazán van beleszólási lehetősége abba, hogy a már hónapok óta tesztelt oltóanyagok közül melyeket szerezzék be az egyes országok. Az Európai Unió elsősorban a nyugati vakcinákra (Pfizer, Moderna, AstraZeneca) esküszik, de több állam érdeklődik az orosz és a kínai oltások iránt is.

Kínában jelenleg négy olyan vakcinát fejlesztenek, amely már legalább a klinikai tesztek harmadik, vagyis a forgalomba kerülés előtti utolsó fázisáig eljutott: ezek az Anhui Zhifei Longcom, a CanSino, a Sinofarm és a Sinovac vakcinái, amelyek közül az utóbbi hármat már engedélyezték is bizonyos országokban. Mindezek ellenére viszonylag keveset tudni róluk, a nyugati vakcinák átláthatóságával szemben a kínai oltóanyagok hatékonyságáról és a tesztek során felmerülő mellékhatásokról több esetben nincs egyértelmű nyilvános adat...

NÉMET EP-KÉPVISELŐ: A KÍNAI VAKCINA KEVÉSBÉ BIZTONSÁGOS ÉS NINCS IS SZÜKSÉG RÁ

NÉPSZAVA
Szerző: HALMAI KATALIN
2021.01.18.


Európának nincs szüksége a kínai vakcinára – mondta Peter Liese német EP-képviselő, az Európai Néppárt EP képviselőcsoportjának egészségügyi kérdésekben illetékes szóvivője.


Ön orvosként is dolgozott a járvány alatt. Milyen tapasztalatokat szerzett?

Először márciusban és áprilisban vetettem bele magam a munkába, ami némi felkészüléssel kezdődött, hiszen jónéhány éve nem praktizálok. Jelenleg is besegítek egy koronavírus-tesztközpontban és részt veszek az oltási kampányban is. A legfontosabb tapasztalatokat a járvány elején szereztem, amikor maszk nélkül vizsgáltam lázas, köhögő embereket. Ez volt az az időszak, amikor Olaszországban legalább ezer nővér és orvos halt meg, mert nem viseltek maszkot. Súlyos hiba volt, hogy akkor egyes tagállamok betiltották bizonyos egészségügyi eszközök exportját. Tanultunk a példából, ma már tudjuk, hogy a járványt csak együtt győzhetjük le.

Ha már az összefogásnál tartunk: sokan támadják az Európai Uniót és különösen az Európai Bizottságot amiatt, hogy lassan halad az oltás. Néhány politikus egyenesen botrányos lassúságról beszél. Orbán Viktor magyar kormányfő pedig azt mondta, az Egyesült Királyság azért tart előrébb, mert már nem tagja az EU-nak. Igazuk van?

Először is, az összefogásnál minden csak rosszabb lenne. Újabb káosz keletkezne, ha a határellenőrzés nélküli Európai Unióban minden ország a saját stratégiáját követné. Különösen a kisebb tagállamok járnának rosszul, hiszen nem lenne erős érdekérvényesítő erejük a tárgyalásokon. Magyarország, Szlovákia vagy Észtország egymagában nem tudná elérni azt, amit együtt elértünk. A jelenlegi tudásunk birtokában tavaly nyilván több Pfizer/BioNTech vakcinát rendeltünk volna. De személyes meggyőződésem, hogy Orbán Viktor sem tudott volna jobb megállapodást kötni, mint az Európai Bizottság, sőt, inkább rosszabbat. Nem csak az oltási kampány ütemét kell figyelembe venni, hanem a hosszú távú folyamatokat is. Ha meg akarjuk győzni az embereket, hogy oltassák be magukat, akkor gondoskodnunk kell a minden szempontból megfelelő eljárásról. És ez jobb az EU-ban, mint az Egyesült Királyságban. Először is: a gyártókkal sokkal előnyösebb felelősségvállalási feltételeket harcoltunk ki, mint a szigetország. A Pfizer a tárgyalások kezdetén ellenállt, de jól tettük, hogy nem engedtünk. Emellett az unióban jóval sokrétűbb az engedélyezési folyamat. Beszéltem a BioNTech-el, elismerték, hogy az EU-nak jóval több adatot kellett szolgáltatniuk az oltóanyag hatásosságáról és mellékhatásairól, mint a briteknek. Szóval, véleményem szerint Orbán Viktor ebben az esetben súlyosan téved, és sajnos, nem ez az egyetlen ügy...

SZABAD SZEMMEL – JOUROVÁ: BRÜSSZEL NEM FOG VISSZARIADNI, HOGY JELENTŐS ÖSSZEGEKET TARTSON VISSZA BUDAPESTTŐL ÉS VARSÓTÓL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.01.19.


Der Standard


A legjobb volna a jogállami vita eldöntésére, ha a magyar és a lengyel polgárok a szavazóurnáknál tisztáznák a kérdést. Ezt a Bizottság alelnöke közölte abból az alkalomból, hogy elkészült az EU jelentése az osztrák demokrácia helyzetéről. Jourová szerint Brüsszel nem fog visszariadni, hogy jelentős összegeket tartson vissza Budapesttől és Varsótól, ha azok megszegik a közös normákat. Erre a januártól érvényben lévő jogállami mechanizmus teremt lehetőséget.

Úgy látja, hogy az Orbán-kormány ugyan próbálkozhat az időhúzással, amikor az Európai Bíróságtól kér állásfoglalást az új eszköz jogszerűségét illetően, de a fájdalmas retorziókat nem tudja elkerülni. A politikus ugyanakkor sok jóra nem számít a 7-es cikkely alapján folyamatban lévő eljárás kapcsán, mert azt annak idején úgy alakították ki, hogy eleve nem tud hatékony lenni. Nem hitték ugyanis, hogy egyszer még igénybe kell venni.

Ezzel együtt hasznos, mert immár hat éve ráirányította a közfigyelmet a jogállamra, amivel addig a kutya sem törődött. A cseh politikus megjegyezte, hogy más tészta a magyar, illetve más tészta a lengyel helyzet, mert Orbán Viktor apró lépésekben szalámizta le a demokráciát, legyen szó a bíróságokról, a médiáról vagy a kisebbségi jogokról. A lengyelek az igazságszolgáltatásban ajtóstul rontottak a házba, módszeresen szegték meg a hatalmi ág függetlenségét. A zsákutcából kiutat jelentene, ha Magyarország és Lengyelország meghátrálna, erre azonban nincs remény. Így jó volna, ha az emberek a megfelelő karikát ikszelnék be legközelebb a szavazólapon.

Az amerikai törvényhozás lerohanása után az alelnök azt tartja a legfőbb leckének, hogy ilyesmi Európában is bármikor megeshet. Főleg ha egyes vezetők a maguk módján értelmezik az alkotmányt, mert ily módon a tűzzel játszanak. Ezért szüntelenül küzdeni kell a szabadságért, a demokráciáért. Annál is inkább, nehogy a szélsőség kiaknázza a koronaválság folytán egyre romló hangulatot.

FT

Bár egyelőre jelentős aggályok övezik az orosz és kínai vakcinákat, a két országban sorba állnak az érdeklődők, így ez mindenképpen nagy dobás Moszkva és Peking számára. Függetlenül attól, hogy a vizsgálati eredmények hiányosak és nem tudni, mennyire volt szigorú a hazai ellenőrzés. Ám mindkettő úgy gondolja, hogy gyógyszeripara világszínvonalú, ily módon pedig abban bízik, hogy az ellenszerek jelentős politikai és kereskedelmi hasznot hoznak számukra.

A kaliforniai RAND kutató intézet egyik szakértője szerint a pekingi várakozások nem is alaptalanok, mert jelentősen módosulhat gyógyszeripara megítélése. Hiszen először rukkol ki ilyen fontos szerrel. Ugyanakkor az orosz és kínai vizsgálati anyagok nem felelnek meg a nemzetközi normáknak, ezért ezeket az oltásokat nem lehet összevetni a nyugati vetélytársakkal.

A lap szerint Kínánál további gond, hogy a vakcinát már több országban is kipróbálták, de egymásnak ellentmondó adatok láttak napvilágot, hogy hol, mennyire volt hatékony. Emellett az is tény, hogy az ágazat odahaza sokáig minőségi gondokkal küszködött és jócskán akadt korrupciós botrány is. Ám a hatóságok intézkedéseket hoztak az ágazat megtisztítására, így odahaza javult a bizalom. Azon kívül a szóban forgó gyárak, így a Magyarország által favorizált Sinopharm, idáig nem jeleskedtek a világpiacon. A külső megítélés idáig nem is érdekelte az érintett cégeket, nem figyeltek oda a külföldi brandépítésre, illetve a megfelelő vizsgálati folyamatra, mert otthon elég volt számukra, hogy élvezték a kormány támogatását – mondja egy hong kongi virológus. 

FT

Amerika politikai válságba süpped és ez hatalmas lehetőséghez juttatja Kínát. Éppen 60 éve Kennedy az Egyesült Államok legfiatalabb elnökeként tett határozott ígéretet a demokrácia védelmére. Most Biden a Fehér Ház legidősebb lakójaként attól fél, hogy veszélyben van a szabadság fáklyája, nem utolsósorban odahaza. Ám az amerikai elit közben úgy gondolja, hogy küszöbön az újabb hidegháború, ezúttal Kínával. Washington azonban nem sokat tud tenni, hiszen először a saját háza táját kell rendbe tennie.

Az ország csak most kezd magához térni a járványból, illetve Trump négy éve után. Aminek része volt, hogy az elnök államcsínyt kísérelt meg. Ily módon az USA nem éppen a szabad világ védelmezőjének tűnik. Úgyhogy Biden bölcsebben teszi, ha egyelőre elnapolja a beharangozott demokratikus világtalálkozót.

Amerika leginkább a gazdasági befolyásért viaskodik Kínával. Emellett megy a harc a világkereskedelem technológiai normáinak, illetve szabályainak meghatározásáért is. A Biden-féle csapat azonban már jelezte, hogy egyelőre nem készül új nemzetközi szerződések aláírására, mert érzékeli a haza populizmus és protekcionizmus erősödését. Ezáltal azonban nem tudja erősíteni külső pozícióit. De tekintélyének máris sokat ártott a törvényhozás lerohanása.

A járvány és a politikai agresszió folytán presztizs dolgában nem áll jól Kína sem, de az USA-hoz viszonyítva magabiztos és stabil. Viszont a politikai szabadsággal másutt is gondok vannak, elég csak Navalnij letartóztatását megemlíteni. Mutatja, hogy Putyin úgy érzi: mindent megtehet. Trumppal ellentétben Biden nem lesz elnéző az ilyen jogsértésekkel szemben, csak éppen nem tud olyan meggyőzően kiállni, mint egykor Kennedy.

New York Times

A vezércikk kiemeli, hogy páratlan bátorságot árult el Navalnij, amikor visszatért a medve barlangjába, öt hónappal azután, hogy megpróbálták méreggel eltenni láb alól. Tudta, hogy le fogják tartóztatni ,amint beteszi a lábát Oroszországba, és afelől sincsenek kétségei, hogy ez mit jelent. Az elnök viszont csakis az elnyomást ismeri hatalmi eszközként. Ám azt is meg kell tapasztalnia, hogy a közösségi média korában minden őrizetbevétel és koholt vád csak növeli az ellenzék vezérének népszerűségét, ráerősít a Navalnij által hangoztatott korrupciós vádakra. A most hazatért politikus ugyanakkor azzal is tisztában van, hogy az egyetlen dolog, amit egy rothadt és tekintélyelvű rezsim nem képes elviselni, az az igazság.

Putyin és politikai rendőrsége nem tudta elnémítani Navalnijt az interneten. Az elit gonosztevőiről és tolvajairól közzétett videóit sok millióan nézték meg, azokkal jól ráérzett arra, hogy fokozódik az elégedetlenség a pofátlan korrupció és a stagnáló gazdaság láttán. Mivel nem lehetett az államfő kihívója, helyi és regionális szinten igyekezet posztokat szerezni, váratlanul sikeresen. Ugyanakkor a hatalom fellépése nemzetközi hőst csinált belőle.

Ha az elnök most hosszabb időre rács mögé dugja, akkor lesz neki egy ünnepelt politikai foglya. Ha szabadon engedi, akkor gyengének tűnik a fogdmegjei, illetve saját hívei körében, miközben az ellenzék egyfolytában támadja. A legkevésbé valószínű eshetőség azonban az, hogy megmérkőzik Navalnijjal a szeptemberi választáson, tisztességesen és szemtől szembe.

Süddeutsche Zeitung

A CDU kongresszusa adós maradt a válasszal, hogy ki lesz a kancellári poszt várományosa, amire válaszul az egyik lehetséges jelölt, a bajor miniszterelnök azonnal feltételeket támasztott és ezzel védekezésre kényszerítette az új pártvezért. Söder jelezte, hogy a két uniópárt egyenlő félként dönt arról, ki legyen a kiválasztott, illetve hogy nem érdeklik a kereszténydemokrata belharcok, taktikázások.

Azaz a párbaj megindult: vagy Laschet vagy Söder, miközben a nagyobbik pártnak határoznia kell a követendő politikáról és a belső erőviszonyokról. Az új vezető annak jegyében győzött, hogy középen kell maradni, nem szabad kísérletezni. Ám közben két ponton is támadási felületet hagyott maga ellen: először is a jobbszárny képviselőjével, Jens Spahn-nal közösen lépett fel. De hogy-hogy? Alibi kell neki a konzervatív szárny részére? Azon kívül nem árulta el, hogy ő maga akar-e a következő kancellár lenni szeptember végén. Ily módon nyúlszínűnek mutatkozik.

Söder viszont, látván, hogy Laschet mindössze 28 szavazattal győzött a konzervatív oldallal szemben, rögtön rájött, hogy belső csatározásokban még semmi sem dőlt el, ezért nem állt be az új elnök mögé. Érzékeli, hogy a CDU-ban a hangulat jobbfelé mutat és azt is tudja, hogy az uniópártokon belül a konzervatív tábor mögötte sorakozik fel. Nekik azt üzeni, hogy nyitott jobbra, de a zöldek felé is. Persze azt is tudni kell, hogy idáig a legnagyobb ellensége mindig saját maga volt. A türelmetlensége és benne forrongó hevesség.

De hogy ki lesz a befutó, abba alighanem belejátszik a véletlen is. Mert a korona diktál, és aki hibázik, az kiesik a versenyből.

BJELIL DOM

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.01.19.


Lehetne itt kajánkodni és kárörvendeni, hogy na, ugye, a kedves vezetőt nem hívták meg Biden bácsi beiktatására, de mást sem invitálnak, mert most ilyen helyzet van a Föld nevű bolygón. Más kérdés, ha másokat hívtak volna, ezt a mi elöljárónkat meg nem, akkor is az lenne, hogy direkt ő kérte így, mint a néppárti felfüggesztést is. Győzni ellene ugyanis nem lehet, mert fölborogatja a sakktáblán a bábukat, odaszarik, és kiadja a diadalmi jelentést. Orbán élete tudvalévőleg a permanens sikerek sorozata, nem áll meg előtte vírus, migráncs, libernyák, mindent eltapod, legyűr, egyszóval a győzelem folyamatos és örök, az élet pedig véget nem érő boldogság.

Amúgy pedig miért is hívták volna, amikor szellemiségében és habitusában egyáltalán nem különbözik a Capitoliumot megszálló sámánoktól. Ő a dakota törzsfőnökbe ojtott falusi párttitkár, aki amúgy hiába álmodozott egy éve arról a híveivel együtt, hogy Európa mára a lábai előtt fog heverni, maximum egy koszos lábtörlőt talál annak helyében. De az ottani veszteségért bőven kárpótolja magát itthon. Most hinti be sóval az SZFE füstölgő romjait, és az általa kreált rektor, Mocsai épp a bolognai egyezmény felülvizsgálatáról ábrándozik, ami a felsőoktatás további szereplőinek lábhoz parancsolását segíti, és a mindenféle alapítványoknak juttatható súlyos milliárdokat.

A pénz nem érdekes, a fiúknak olyan államháztartási hiányt sikerült előállítani tavaly (5548,6 milliárd), amit már két nyugdíjkasszás rablással sem lehetne betömni, de baj nincs. Mindent rá lehet majd fogni a járványra, mint a pénzügyi luk okára, holott köze nincs hozzá. Úgy kell ez a járvány, mint egy falat kenyér, lehet miatta rendeletileg kormányozni, szórni a pénzt számolatlanul és ellenőrizetlenül, ezért nincs mód a Fideszt kivágni a Néppártból, ez az indok az ellenzéki önkormányzatok tönkretételére. Lehet fürkészni és portyázni, egyáltalán a pandémia a mutyi és a leszámolások alkalmas terepe. Nyunyó néni mögé bújva elég sok mocsok intézhető...