Szerző: SZEKA
2021.01.17.
A rendszerváltás óta még soha nem kezdődött olyan korán a választási kampány, mint most, amikor a 2002-es parlamenti választás előtt állunk majdnem másfél évvel. Ennek elsődleges oka a koronavírus-járvány, de azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az ellenzék új taktikája is szerepet játszik a korai rajtban. Különlegessé mégis az teszi a mostani helyzetet, hogy a kormánynak egyszerre kéne válságot kezelnie és ígérgetnie. A kettő egyszerre elég abszurd választásnak tűnik, de Orbán Viktort ismerve ez is egy létező forgatókönyv a kormány számára.
A Fidesz jól tudja, alapvetően a fiatalokon és a nyugdíjasokon múlik, hogy meg tudja-e tartani a hatalmát 2022 tavaszán. Mindkét választói csoport számára ígért már valami nagyot a kormány, hiszen előbbieknek adókedvezményt, utóbbiaknak 13. havi nyugdíjat nyújtana. Nem szokatlan választási kampányokban nagy volumenű ígéretekkel bombázni a különböző társadalmi csoportokat, de szokatlan közel másfél évvel a voksolás előtt kijátszani ezeket a lapokat. A legegyértelműbb magyarázat erre az, hogy a koronavírus-járvány minden eddigi szabályt felülírt, ezért a Fidesz most ezekkel az ígéretekkel válaszol a járvány következtében elszenvedett népszerűségvesztésére.
Ha tele lenne az államkassza, nem is találnánk semmi különöset ebben az ígérgetésben, ám a járvány miatti gazdasági krízis kellős közepén meglehetősen furcsán hangzik két olyan ígéret, melyek egyrészt csökkentik a bevételeket, másrészt komoly kiadással járnak mind rövid- mind hosszútávon. A Fideszről tudjuk, hogy folyamatosan szondázza a közhangulatot, ezért különösen nagy hangsúlyt kapnak ezek a pozitív üzeneteknek szánt bejelentések. Az a tény ugyanis, hogy az Orbán-kormány nem megszorít ilyen helyzetekben, hanem inkább a kiadásait szaporítja, amivel azt sugallja, hogy nincs is olyan nagy baj a gazdasággal, ugyanakkor elhiteti sok szavazóval, hogy a visszaesés átmeneti, az idén már komoly gazdasági növekedéssel számolhatunk...