MEGHALT SAS JÓZSEF

TELEX
Szerző: PRESINSZKY JUDIT
2021.01.17.

82 éves korában meghalt Sas József színész-humorista, írja a Blikk. A hírt a családja is megerősítette az ATV-nek.

A lap január elején még azt írta, a humorista koronavírussal került kórházba, oxigént is kapott, de nem kellett lélegeztetőgépre tenni.

Sas József 1939-ben Polacsek József néven született Békéscsabán. Életrajza szerint apja a holokauszt áldozata lett. 1957-ben végezte el a Rózsavölgyi Kálmán Színiiskolát, ahol például Hofi Géza is tanult. Ezután a győri Kisfaludy Színházhoz (jelenlegi nevén Győri Nemzeti Színház) szerződött. Itt változtatta meg a vezetéknevét Sasra.

Tagja volt 1958-tól a Békés Megyei Jókai Színháznak, 1959-től a Pécsi Nemzeti Színháznak, 1960-tól A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének, 1966-tól pedig a kecskeméti Katona József Színháznak.

1973 óta a Mikroszkóp Színpad művésze volt, aminek 1985–2009 között igazgatója is volt. A rádió- és tv-kabarék állandó közreműködője volt, több nagylemeze jelent meg, több önálló estet írt és adott elő, írja a Wikipédia...

ITT OLVASHATÓ

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

A KORONAVÍRUS NEM HALLGAT FRANCIS FUKUYAMÁRA

AZONNALI
Szerző: LOSONCZ ALPÁR
2021.01.17.

A járvány nem a populisták bukását hozta el, hanem rámutatott arra: nem ismerjük és nem féljük eléggé a természetet. Ennek oka pedig nem a populizmus, hanem a természetet kizsákmányoló életmódunk.

Ez itt a Balkánmagyar. A Balkánmagyar Losoncz Alpár filozófusnak, az Újvidéki Egyetem professzorának mostantól rendszeresen jelentkező rovata az Azonnalin. Jó olvasást kívánunk hozzá!

Nem kell sokáig töprengenie annak, aki visszatekint: a pandémia, a nap koronáját felidéző vírusalakzat tombolása rányomta a bélyegét 2020-ra. Rémképeket rajzolt az év vásznára,

az orvosi statisztikával foglalkozók halottakat számoltak, miközben tudjuk, hogy a halottak mennyiségi távlatba való helyezése és mediális megjelenítése már önmagában is viszonylatot teremtő esemény.

Hogy valami megroppant, azt leginkább úgy érhetjük tetten, hogy megfigyeljük, hol szakadtak meg a korunk érzületét éltető áruláncok. Mondjuk a londoni Harrods – a fényűzést lehetővé tevő cikkek áruháza, a világfolyamatokat befolyásoló áruvédjegyek megnyilvánulásának kiváltképpeni terepe – az elmúlt százhetven évben nem zárt be, hovatovább nem tette ezt akkor sem, amikor a nácik a második világháború idején bombákat szórtak Londonra. Tavaly megváltozott a helyzet, igaz, aztán újra kinyitott, ám a ténykedés nem a régi lendülettel zajlik. Ez csupán alkalmi példa, noha a reprezentatív fajtából való.

Lázba hozta a járvány az értelmezőket. Ám miközben magyarázatot keresünk a pandémiát létrehozó jelenségegyüttesre, álságos értelmezésekre bukkanunk. Például Francis Fukuyama, az amerikai republikánusok egykori protégée-je, a világhírnévre szert tevő elméletíró, akinek eszmefuttatásait a történelem végéről még az átlagos újságolvasó is zengi, a múlt nyáron azzal a gondolattal lépett elő a Foreign Affairs-ben, hogy a járvány olyan, mint egy világtörténelmi ítélőszék. Elválasztja a búzát a konkolytól. Értsd ezalatt azt, hogy

a járvány majd lefejezi a kemény bírálatban részesített, a bennünket lefelé húzó „populistákat”,

azaz Donald Trumpot, Jair Bolsonarot és Orbán Viktort, majd a hasonszőrűeket. Hiszen a vezérszerepet előtérbe helyező, tekintélyelvű „populizmus” mélységesen szakértelem- és statisztikaellenes, márpedig éppen most van égető szükségünk a szakértők hathatós segítségére. Veszélyes a „populizmus”, de most csődbe fog menni.

Aztán mások is felvették és tovább sodorták a fonalat: valóban feltehető, mondták, hogy a járvány, ez az istenítélet, végre-valahára pontot tesz az ámokfutás végére. Megszabadulunk a populizmus nyűgétől, szabad lélegzetet vehetünk. Persze Fukuyama minden megnyilvánulása figyelmet kelt, a BBC rögtön oda is tartotta mikrofonját, adjon csak hangot a híres szerző eme gondolatainak, ismerjék meg ezeket a nézők világszerte.

Ám még ha félre is teszem az agyonhasznált, démonizált „populizmus” sekélyes divatfogalmával kapcsolatos aggályaimat, akkor is kénytelen vagyok azt mondani, hogy Fukuyama észjárása félrevisz bennünket. Nem arra talál rá a járványban, ami a lényeges. A kényelmes vonatkozásokat mutatja meg, és megkerüli a kényelmetleneket, a felszínen matat, anélkül, hogy a mélybe nyúlna...

ITT OLVASHATÓ

HA A GYÓGYÍTÓ GYÁSZ ELMARAD – MAGYAR FILMTÖRTÉNELMET ÍR MUNDRUCZÓ ÚJ ALKOTÁSA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BORBÁS BARNA
2021.01.15.

A Pieces of a Woman az első angol nyelven, A-ligás színészekkel megvalósult magyar írói-rendezői teljesítmény, amely a Netflix felső kategóriás filmjei között debütált, méghozzá Martin Scorsese executive producersége mellett. Mundruczó Kornél és Wéber Kata filmje azonban nem csak ezért érdekes: a tragikusan végződő otthonszülést és a félresiklott traumafeldolgozást bemutató történet égető társadalmi kérdéseket vet fel. Hogyan formál minket a modern, atomizált társadalom? Képes-e még a 21. század embere a gyógyító gyászra?

„Van a léleknek olyan történése, az emberi történetnek olyan eseménye, amire nincsen szó, és talán sose lesz. Ferenc pápától hallgattam egy elmélkedést. Azt mondta, megdöbbent azon, hogy van szavunk például arra, amikor a férj elveszti a feleségét, vagy a feleségnek meghal a férje, mert akkor erre azt mondjuk: özvegy lett. Amikor a gyereknek meghal az apukája és az anyukája, főleg, hogyha a gyerek még kicsi, akkor erre is megvan a szavunk. Azt mondjuk: árva lett. De amikor az édesapának vagy az édesanyának meghal a gyereke, akkor azt nem nevezzük sehogyan sem. Erre egyszerűen nincsen szó. Nincs szó nemcsak a magyarban, hanem nagyon sok nyelvben erre nem találtunk szót.”

A fenti sorok Pál Ferenc katolikus pap egyik tavaly őszi prédikációjából származnak. Mundruczó Kornél és Wéber Kata két hete bemutatott filmje lényegében erről szól: a tragédiáról, amire a legtöbb nyelvben nem létezik szó. A harmincas éveiben járó bostoni pár, a hídépítéseken dolgozó, melós karakterű Sean (Shia LaBeouf) és a tehetős zsidó családból jövő, értelmiségi Martha (Vanessa Kirby) első gyereküket várják. Az otthonszülés közben komplikáció lép fel: a pici szívhangja eltűnik, a bába sürgeti a születést. A világra jövő gyermek először nem sír fel. Egy-két percre úgy tűnik, magához tért, minden rendben, de aztán a légzése megáll, a kiérkező mentők sem tudják visszahozni. A fiatal anya életet adott, de a halállal kell szembenéznie...

ITT OLVASHATÓ

A KORMÁNYPROPAGANDA TÁMADÁSÁNAK ANATÓMIÁJA

JELEN
Szerző: ONODY-MOLNÁR DÓRA
2021.01.16.

MA MÉG NEM TUDHATJUK, HOGY A KORMÁNYPROPAGANDA SZINTET LÉPETT-E A VÉLT ELLENFELEINEK LEJÁRATÁSÁHOZ, MEGFÉLEMLÍTÉSÉHEZ FELHASZNÁLT ESZKÖZÖKBEN, DE AZ BIZTOS, HOGY AMIT KREKÓ PÉTERREL, A POLITICAL CAPITAL ELEMZŐJÉVEL MŰVELTEK A KORMÁNYPÁRT PROPAGANDISTÁI ÉS KÉPVISELŐI, AZ MÉG A NER TÖRTÉNETÉBEN IS ÚJDONSÁGNAK SZÁMÍT.

Azt, hogy mennyire nem volt még ilyen típusú, egy embert célzó uszításra példa, jól jelzi, hogy egymást követően több sajtóorgánum – köztük lapunk is – és magánember fejezi ki szolidaritását az elemző mellett. Az aHang aktivistái pedig petíciót indítottak, mert úgy látják, „Magyarországon egyre általánosabbá válik, hogy a kormányzati médiában kritikus független gondolkodókat véleményük miatt hamis vádakkal bélyegeznek meg, tesznek közellenséggé, kisgyerekes családokat tesznek durva mocskolódás áldozatává”. Szerintük csak idő kérdése, hogy a hatalom által szított gyűlölet mikor csap át az ellenséggé tett emberek elleni fizikai erőszakba, és az ez által okozott szenvedésért teljes egészében a kormányzatot és a propagandagépezetet terheli a felelősség. Néhány napon belül több mint tízezren írták alá a petíciót, hogy így tiltakozzanak a „hatalom által gerjesztett, szabad gondolkodók ellen irányuló online-lincselés ellen”.

De hogyan is épült fel a támadás? Honnan indult? Voltak-e olyan szereplői a lincselésnek, akiknek kulcsszerep jutott? Krekó Péterrel próbáltuk megfejteni, kirajzolódik-e valami tudatos stratégia a kormánypárt uszítása mögött.

– Az korábban is látszott, hogy a kormány szeret olyanokat megtámadni, akik nincsenek abban a helyzetben, hogy visszaüssenek, nem politikusok, nincsenek ott a csatatéren, de a narratívájukat veszélyesnek tartják, mert azt gondolják róluk, hogy befolyásosak. Ez a mostani agyrém a Magyar Nemzetből indult. A lap egy általam nem ismert munkatársa, Bácskai Balázs írt egy cikket „Oltásellenességre játszhat a baloldal” címmel, amelyben egy, a Politiconak adott nyilatkozatomat ferdítette el. Amikor elolvastam, megdöbbentem. Nem tudom, hogy a tartalma ennek az újságírónak az agyszüleménye volt-e, vagy megrendelésre írta. Mindenesetre ezzel kezdődött – idézi fel Krekó Péter a támadás első elemét. (Az elemző az angol nyelvű, Politico című lapnak azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány hónapokon át az orosz és a kínai vakcinák beszerzését hirdette azt mondta: „az emberek oltási hajlandóságának aláásása politikai következményekkel járhat Orbán Viktorra nézve”.) – Ebben a nyilatkozatban szó nem szóltam az ellenzékről. Teljesen abszurd állítások voltak a Magyar Nemzet írásában. És nem hiszem, hogy azért, mert a szerzője ne tudott volna eléggé angolul. Kellett egy cikket írni arról, hogy én gonosz vagyok és a baloldal is gonosz. Azt követően, hogy megjelent ez az abszurd állítást tartalmazó szöveg, megszólalt Bayer Zsolt, aki publicisztikájával a Magyar Nemzet cikkét úgymond megemelte, és morális műpánikot keltve „az elmúlt évtizedek legnagyobb gazemberségének” nevezte a nyilatkozatomat. (Bayer petíciót is indított „a baloldal oltásellenes kampánya” miatt – a szerk.) Írása spontánnak tűnik, de valójában Bayer is egy parancsot teljesítő fogaskereke a rendszernek – mondja Krekó Péter, hozzátéve: Bayer írása után a Fidesz médiabirodalmában több száz megjelenés és egymillió említés szólt a kiforgatott nyilatkozatról...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2021/2. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2021.01.15

PUBLICISZTIKA

Széky János: Ez nem Amerika

Amikor megjöttek az első hírek és képek az amerikai törvényhozás épületének ostromáról, a magyar Facebook-táborban (mármint ellenzéki oldalon) azonnal azt szűrték le, hogy „erre számíthatunk mi is 2022-ben”.

Jelentem, nincs ok a félelemre, a helyzet nálunk sokkal rosszabb.

Most nem írunk bővebben azokról a magyar megszólalókról, akik egy ottfelejtett japán katona hősies kitartásával (talán emlékeznek Kamaszukára a Kincs, ami nincsből) védik még Trump fogcsikorgató visszakozása után is az összeesküvés-elméletet, hogy az ostromot a baloldal szervezte, sőt bonyolította le. Kétségtelen, a nyári zavargások is erősítették, hogy a kellően elszánt tömeg nem békés, romboló fellépése politikailag hasznos lehet. De a január 6-i eseményekben egyértelműen a „Stop the Steal” („Állítsátok meg a lopást”, vagyis Trump győzelmének ellopását) jelszavú kampány kulminált...

Frank Tibor: Búcsú a királytól

Iványi György: Keresem a szót

Magyar Bálint és Madlovics Bálint rendszeranatómiájáról

Berend T. Iván: Szégyen és büszkeség

Tömpe István: Rendes emberek

Kozák Márton: Vannak biztató jelek

Kovács Zoltán: Hazudjunk kevesebbet!

Kenesei István: Végjáték: az állami felsőoktatás utolsó éve

Standeisky Éva: Hatalom és hatás
(Lapvilágdarabkák)

Szalay Zoltán: A szlovák polip

Földényi F. László: Ami vad és feltartóztathatatlan
Beethoven 2020

Darvas Béla: Revisited

F E U I L L E T O N 

Bazsányi Sándor: A Mészöly-értés változásai – in nuce

I N T E R J Ú

Fóti Tamás: Megfosztottak európai állampolgárságomtól
Beszélgetés Timothy Garton Ash történésszel

V I S S Z A H A N G 

Gábor György, Karsai László: Kiegyenlítősdi

Schmal Alexandra: Miről beszél a film?

Dobozi István: Romák és afroamerikaiak.

P Á R A T L A N

(avar): VÁLASZRA VÁR

Huszár Ágnes: KÁDERHIÁNY

-y -n: MASZKABÁL

B. I.: HALLÓ

Nógi: A LEGVESZÉLYESEBB

Béla bácsi: NEM ÉRTEM

(szále): ÚJ HADVISELÉS

Szky-: CSAK SZESSZEL

T. M: SZÁJKENDŐ

pá- ti-: HÁLÁS LEHETSZ

(celebrálja Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2021/2. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2021.01.15.

K R I T I K A

György Péter: Tabula rasa
Monokróm leletek

(Tabula rasa, Godot Kortárs Művészeti Intézet)

Végső Zoltán: Megérint

(Az Ötödik Évszak, a Cimbaliband és a Dalinda új lemezei – Fonó, 2020)

„Contemporary Folk Acapella” – áll a Dalinda Átjárók című albumának borítóján. Hallgatóként szerencsére nem fogjuk ennyire tudományosan méregetni, mit is hallunk; a lényeg, hogy a magyar zenében a három énekes, Nádasdy Fanni, Paár Julianna, Tímár Sára által képviselt, pontosabban kitalált stílusnak aligha van előzménye. Mondhatnánk, hogy valamelyest a finn vagy éppen a balkáni acapellában, a játékos többszólamú éneklésben gyökerezik a produkció, de nem mondjuk, mert annyira magyar, ötletesen játékos a nyelv kezelése, a dallamok, a ritmusok bontása egymásba és egymással szembe fordítása, hogy az újdonság ereje tényleg nagyon nagy...

Kőrösi Boglárka: Vidéki múzeumok 1.

(A jászberényi Jász Múzeum)

Báron György: Gyászmunka

(Pieces of a Woman. Amerikai–kanadai–magyar film. Rendező: Mundruczó Kornél, forgatókönyvíró: Wéber Kata. A Netflix bemutatója.)

Nem vitás, Mundruczó Kornél és Wéber Kata profi stábbal kisujjból is kiráz egy nézhető, épkézláb hollywoodi sikerfilmet (ez sem kis dolog), ám az első másfél órával magasra, sokkal magasabbra tették a mércét...

Králl Csaba: Párhuzamos létezés

A színpad felől nézve hátrány, hogy nincs jelen idejűség, és nincs nézőkkel való interakció, amit sem a helyszínválasztás, sem a kameramozgás, sem a vágástechnika, sem semmilyen más speciális műfaji vagy rendezői bravúr nem pótol. A jó táncfilm mégsem a hiányról, hanem az új mediális közeg által hozzáadott értékről szól, ami viszont a színpad számára utolérhetetlen.

Herczog Noémi: Tönkretétettek

(Tizenhárom almafa, Wass Albert regénye alapján, r.: Vidnyánszky Attila, Nemzeti Színház)

Verebes Ernő dramaturgiája mostanáig cikázott az időben a negyvenes évekből a húszas évekbe és vissza, de csak azért jutott el végül a jelenig, hogy onnan visszatekintve szócsövén, egy „József” nevű színészen keresztül megfogalmazza Trianon egységes olvasatát. Amely elfed és elmos minden egyet nem értést, drámát és vitát. Egyetlen ideológiát közvetít. Pontosabban: nincs igazam. Mert Vidnyánszky már megint jobb rendezőnek bizonyult, mint szerette volna, nem véletlenül zarándokoltunk annyian Apponyi-nézőbe a Nemzetibe. Hiszen ezzel a beszéddel egyszerre rendezett propagandadarabot saját maga mellett és saját maga ellen...

Fáy Miklós: A prófétanő

(Renée Fleming-hét a Metropoltan Opera közvetítéseiben)

Az egész most azért érdekes, mert Flemingnek végül is igaza volt, a Metropolitan bezárt, és ha valamikor kinyit, már nem valószínű, hogy ő lesz a nyitó előadás sztárja. Másfelől meg most is a Metropolitan sztárja, a színház videoközvetítése most épp Fleming-hetet tart, minden este egy másik főszereplése nézhető ingyenesen a metropolitan.org oldalon. Az 1998-as Figaro házasságával kezdtek, ami nagyon-nagyon közel volt (van) a tökéletes szereposztáshoz...

Siba Antal: Csak józanul!

(Lengyel Tamás és Rainer-Micsinyei Nóra paródiája, Dumaszínház)

Aztán néhány nappal később mégiscsak történt valami: Lengyel Tamás szerepelt a Dumaszínház újévi programjában, Áder Jánost parodizálta, amint az köszöntőt mond, jeltolmáccsal (Rainer-Micsinyei Nóra). Ők ketten alighanem mindent pótoltak, amit a csatornák elmulasztottak, valóban revelatív volt...

Károlyi Csaba: Könyvpercek

(Könyvpercek. Az InfoRádió könyvajánlója minden kedden, csütörtökön és szombaton reggel.)

Ebből a műsorból azt tudjuk meg, hogy léteznek különféle könyvek. Hogy mennyire jók vagy nem jók, azt nemigen. Hiszen itt mindig a szerző, a szerkesztő, a fordító, a kiadó beszél a könyvről, tehát csakis dicséri. Ez így nem kritikai, hanem ajánlóműsor. Mindig az a legfontosabb könyv, amelyet épp reklámoznak. A médiából nagyon hiányzik az a fajta beszélgetés, amikor független kritikusok elemeznek és értékelnek egy könyvet. A Könyvpercekből is sok mindent megtudunk persze egyes kiadványokról, de áttekintésünk ez alapján nem lehet...

Zelei Dávid: A fenséges kupleráj

Soltész Béla: Eldorádótól az An­til­lá­kig. Noran Libro Kiadó, Bu­dapest, 2020, 346 oldal, 3990 Ft

Az idén negyvenesztendős Soltész Béla társadalomtudós, latinamerikanista, író és utazó – ez a négy identitása pedig remekül egészíti ki egymást. Társadalomtudósként elsősorban a migráció és a fejlődés érdekli (például az, mi lesz az USA-ban boldogulni próbáló latin-amerikai vendégmunkások hazaküldött pénzéből), latin-amerikanistaként az, hogy alakul a térség gazdasági-politikai pályája a XXI. században, íróként pedig az, mihez kezd nemzedéke, a Kacsamesék-generáció a jelen valóságával.

Publikációi ennek megfelelően több síkon futnak: különböző nyelveken írt szaktanulmányai (merthogy szerzőnk ijesztően poliglott: spanyolul, angolul és portugálul is demoralizálóan rétegzetten, folyékonyan ír és beszél) jól megférnek regényével (Rabszolgasors) és novelláskötetével (Inbox), emellé pedig szűk évtized alatt (2012-2020) megfestette a maga latin-amerikai triptichonját is – a Clandestino és a Hátizsákkal Brazíliában után immár az Eldorádótól az Antillákig is olvasható...

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon...

Fűzfa Balázs: Ex libris

Markó Béla: Egy mondat a szabadságról
Szlukovényi Katalin: álomkonyha
Kálmán Gábor: A világ legvidámabb embere
Csordás László: Bezárkózás vagy határátlépés?

Forgách Kinga: Játsszunk bagatellt!

Ali Smith: Ősz. Fordította Mes­ter­há­zi Mónika. Magvető Könyv­kiadó, Budapest, 2020, 232 oldal, 3699 Ft

Az Ősz két nagyon különleges ember barátságáról szól. A regény nyitányakor a 101 éves Daniel Gluck egy idősotthonban fekszik, élet és halál között lebeg. Nem szenved, csak alszik, hosszú és kusza álmokba merülve, amelyekben az életének szereplői, eseményei keverednek a túlvilág konstrukciójának képeivel. Régi barátja, a fiatal Elisabeth gyakran meglátogatja őt, ül az ágya mellett és olvas. Olyan könyvekkel érkezik, mint a Szép új világ vagy A vihar, de aztán emléktöredékek kúsznak be a megismerkedésükről, a beszélgetéseikről, a közösen kitalált történeteikről. A háttérben közben zajlik a hangos, frusztrációval teli jelen a Brexittel és az annak nyomán kibontakozó társadalmi kataklizmával, amely megszünteti a párbeszéd lehetőségét...

Gajdó Tamás Végleg itthon

Cs. Szabó László: Hősök és antihősök. Színházi esszék és kritikák. Válogatta, szerkesztette és az utószót írta Szakolczay Lajos. MMA Kiadó, Budapest, 2020, 499 oldal, 4200 Ft

Kevés magyar kritikus tudta ilyen pontosan megragadni az alakítás lényegét, s még kevesebbnek sikerült szavakkal visszaadni a színpadi történéseket. Abban reménykedhetünk, hogy Cs. Szabó László színházi látásmódja hatással lesz a jövendő írónemzedékre. Akkor elmondhatjuk végre, hogy hazaérkezett. Bízunk benne, hogy köztünk is marad...

Czifrik Lilla: Kinek hazudnak a felnőttek?

Elena Ferrante: A felnőttek hazug élete. Fordította Király Kinga Júlia. Park Könyvkiadó, Budapest, 2020, 342 oldal, 3990 Ft

A főhős egyes szám első személyben meséli el 12 és 16 éves kora között lezajló felnőtté válásának történetét. Nem egyértelmű, hogy az elbeszélő valóban Giovanna, vagy pedig a barátnője, Ida, aki író szeretne lenni. Az elbeszélő felnőttként tekint vissza a múltra. Mondatai tudatosságról árulkodnak, ám mégis, sőt talán éppen emiatt olyan elsöprő erejű az a nyers őszinteség, ami kikényszeríti a szembesülést a valósággal. Az elbeszélő nyíltan vállalja fel a sebeit, ki meri mondani azt, ami fáj. Nem menekül az igazságtól. A cím alapján azt feltételezhetjük, hogy a könyv középpontjában a felnőttek hazugságai lesznek, pedig éppen ellenkezőleg. A hazugságok teszik lehetővé, hogy a mű a valóságról szóljon...

Az irodalom öntörvényűsége
Válogatás Bán Zsófia Lehet lélegezni! című kötetének német nyelvű recenzióiból

Weiter atmen. Fordította Terézia Mora. Suhrkamp, 2020, 176 oldal, 22 euró

Éppen az ilyen, hirtelen átcsapni képes pillanatok iránti érdeklődés van beleírva a gyűjtemény szövegeibe, a hagyományosan elbeszéltekbe éppúgy, mint a kísérletező jellegűekbe. Mert amíg sok más elbeszéléskötet nagyon hasonló szövegeket sorjáz egymás után, a Lehet lélegezni! minden egyes alkalommal másképpen fog hozzá: kezdi a sötét Bőrlégzéssel és annak a bezsírozással eltömített békabőr és az ember éppúgy az elhalásig gátolt történelmi tudata közötti analógiájával, folytatja a játékos és hirtelen nagyon komolyra forduló irodalmi fúgával Esterházy Péter nyomán, és lezárja egy magyar filológusnő menekülési vágyának tükröztetésével az általa kutatott Arthur Rimbaud életrajzában. [...] Az ember belefeledkezik a történetek olvasásába, a szerző úgy nyújtja ki a kezét az olvasó felé, hogy magabiztosan mindjárt vissza is húzza, nos, ebben rejlik ennek a gyűjteménynek a kiválósága. Miért is pont az olvasó ne billeghessen? (Tilman Spreckelsen: Akinek van szappanja, az nem hullik ki az időből. Frankfurter Allgemeine Zeitung, 2020. november 7.)

I R O D A L O M

Nádasdy Ádám: Ott úszhatnék

Nádasdy Ádám: A tudós költőhöz

Nádasdy Ádám: Annak idején

Nyerges Gábor Ádám: Az elátkozott tartomány

Benedek Szabolcs: Aranykor után

Valaki mondta, de az is lehet, hogy olvastam valahol, hogy a halálunkról sosem álmodunk. Álmunkban is tabusítva van, avagy pont, hogy jótékony módon elrejti előlünk a Teremtő, ne feszengjünk jó előre azon, hogy milyen lesz, nem is maga a pillanat, hanem azután. Az emberi tudat három dimenzióra van kalibrálva, beleborzongunk a sokszor használt szavak valódi jelentésébe: végtelen, semmi, örökké. Számtalanszor álmodtam arról, hogy meg fogok halni, ám az álombeli halálom pillanata előtt rendre fölriadtam. Persze miért is álmodnánk meg azt, amit a tudattalanunk se ismer? Vagy talán az álom is egyfajta utazás az ismeretlen, távoli vidékek felé, csak éppen egy adott helyről, adott szóra visszafordulunk?

A legtöbbször zuhanásos halál közeledtét álmodtam. A valóságban soha nem jártam még igazi felhőkarcolón, álmomban már igen. És az álom végén mindig lezuhantam, ám abban a minutumban, hogy leszédültem, elrugaszkodtam, egyre megy, fölriadtam, és se a zuhanás érzését, se a becsapódást nem álmodtam meg. Mondják, utóbbit amúgy se éli át az ember, az érzékszervek és az idegrendszer kikapcsol, mielőtt bekövetkezne a borzalom. Olyat is álmodtam, hogy repülőgéppel zuhanok. Nem csoda, a repülés eleve az egyik legnagyobb parám. Volt idő, amikor azért mondtam le utazásokról, hogy ne kelljen beleülnöm abba a csillogó fémhengerbe, amely úgy röpít a fellegek fölé, hogy se szavam, se akaratom nem lehet odafönt ellene. Pedig technikai értelemben semmilyen rossz élményem nem volt a repüléssel, leszámítva néhány erősebb turbulenciát, vagy amikor jobban megdobták a járgányt a szelek. Nem törölték járatomat, poggyászom se veszett el, késés se volt számottevő...

Abafáy-Deák Csillag: Az író mindig dolgozik

Másik álma megvalósításához is nekikezdett. Ahogy hazaért, azonnal odaült az íróasztalához, amire napközben gondolt, abból próbált összehozni szöveget, az eddig olvasottak stílusában. Nem kellett sok időnek eltelnie, hogy rájöjjön, ebben a lakásban képtelen írni. Minden zaj áthallatszott a szomszédból, a vécétartály zúgása, a zuhanyozás, a gyerekek trappolása és az egyéb, folyamatosan hallható zaj. Sok időbe telt, míg adódott lehetőség, hogy kis ráfizetéssel beköltözzön egy belvárosi bérházba, egy polgári lakásba, ahogy az ingatlanos mondta. Ez a polgári szó tetszett Elemérnek, szégyellte, hogy proli családból származik, ha szülei foglalkozását kérdezték, mindig füllentett valamit...

Kiss László: Az időutazás hülyeség, és különben se lehetséges

Egy este, amikor mind a nappaliban ültünk, és a Vissza a jövőbe ment a tévében, elárultam nekik, mennyire irigylem a főszereplőt. Vajon mi lenne, ha én is visszautazhatnék a szüleim fiatalkorába? Meglesni aput, ahogy anyunak udvarol, táncolnak, majd hazakíséri. Kopognak a léptek a sötét kisvárosi utcákon. Boldizsár együttérzőn fölemelte a fejét, aztán visszatemetkezett a könyvébe. Cece vigyorogva megveregette a vállam, hogy az időutazás hülyeség, különben se lehetséges, viszont bármikor jól beszívhat az ember, ha akar. Értetlenkedésem látva legyintett, hogy ugyan, a fű nem kábítószer, és hogy tudom-e, mi különbözteti meg a Kalmopyrintől. Nem tudtam. Semmi, mondta...

Magyar Csaba: Gyerekek

– Hát, te tényleg nem érted, mi forog kockán? Győzőkéből világsztár lehet, ha nem omolsz össze a gyengeségtől. Nekem talán olyan könnyű elviselni, hogy a fiam egy műanyag dobozba zárva ül naphosszat, míg a többiek vidáman játszanak odalent? Azt is nagyon jól tudom, hogy bádogembernek csúfolják az iskolában. De figyeld meg, ugyanazok fognak majd a legkisebb árnyékába szegődni, akik most gúnyolódnak rajta. Egyesegyedül Győzőkének lesz esélye átköltözni a telepről a szemközti hegyoldalra. Bár az én apám lett volna ilyen előrelátó! Ahelyett, hogy egy 175 centis átlagembert nevel, akiből másik négymilliárd van a világon. Tizenöt éves korom óta próbálok kitűnni valamivel, valami különlegeset létrehozni, szembeszállni a statisztikai törvényekkel. De képességek, kitartás és lehetőségek hiányában ez szinte lehetetlen. Ha nem akadok véletlenül arra a rövidhírre a lábfejek zsugorításáról, sohasem születik meg életem talán egyetlen eredeti ötlete. És nézd meg, Győzőke maga a testet öltött gondolat, itt ül spéci kezeslábasában a tévé előtt, közel a világhírnévhez. Ugye, Győzőke?

Ódor János Gábor: A cseresznye íze

Anyám ingatja a fejét, nem szokás, hogy rokonokon, barátokon kívül bárkitől is szívességet fogadjunk el. Azt sem igen engedi meg, hogy elmulasszak akár egyetlen misét. Mindig büszkén húzza ki magát, ha nekem jut a feladat, hogy felolvassak a Szentírásból.

– Nem örülök, hogy kimarad a templomból. Mit szólnak hozzá a nagyszülei? Aztán közeleg az elsőáldozás is.

– Nem lesz semmi baj. Bent amúgy is azzal piszkálnak, hogy papot nevelek az egyetlen fiamból. Ebédre hazaérünk...

ITT OLVASHATÓ

VIROLÓGUS: NAGYON KEVÉS MEGBÍZHATÓ INFORMÁCIÓ VAN A KÍNAI VAKCINÁRÓL

HVG
Szerző: hvg.hu
2021.01.17.

"Koronavírus esetén nem tartja jó ötletnek, hogy elölt kórokozót juttatnak a szervezetbe"
- mondta Duda Ernő virológus, a Szegedi Tudományegyetem professzora az ATV Híradójának.

A Sinopharm vakcina (amellyel az elölt kórokozót juttatják a szervezetbe) "egy első generációs védőoltás, ami azt jelenti, hogy olyan, mint egy fekete-fehér televízió. Nyilván a lapos, színes tévék korában nem feltétlenül kell fekete fehér televíziót használni."

Duda szerint ezt a technológiát már régóta használják az orvostudományban, ám okozhat olyan problémákat, amelyeket az mRNS alapú oltóanyag (mint a Pfizer vagy a Moderna) nem...

ITT OLVASHATÓ

KARSAI LÁSZLÓ: BORZALOM, AMIT A TÖRTÉNELEMMEL MŰVELNEK

HÍRKLIKK
Szerző: SEBES GYÖRGY
2021.01.17.

A történész felháborítónak tartja azokat a történelmi párhuzamokat, amelyeket a fideszes körök az utóbbi időben alkalmaznak. Karsai László szerint gyakran ostoba, nívótlan és aljas állítások hangzanak el, vagy látnak napvilágot. Tény, hogy vannak még vevők a primitív antikommunizmusra, az alig kódolt antiszemitizmusra, valamint az irredenta nézetekre, de a politikusok sokszor csak saját tudatlanságukról állítanak ki bizonyítványt, amikor a történelmet idézik. Deutsch Tamás, Demeter Szilárd és Hoppál Péter kijelentéseinek következményeiről beszélgettünk a professzorral.

Az utóbbi időben sok politikus történelmi párhuzamokkal igyekszik igazolni saját igazát, vagy egyszerűen ezekkel érvelnek. De mi a véleménye minderről a történésznek?

Nagyon rossz. A történészek, de a normálisan gondolkodó emberek többsége is elveti, amikor a történelmi eseményeket az aktuálpolitikához használják példatárnak, vagy éppen azokkal párhuzamot vonva, akarnak értelmezni folyamatokat. Ezzel ugyanis csak azt érik el, hogy a történelem elveszti lényegét és értelmét. Pontosan arra kellene törekedni, hogy megértsük, mi és miért történt a közelebbi és a régebbi múltban. Amit azonban napjainkban megfigyelhetünk, az éppen ennek árt, hiszen más megvilágításba próbálja helyezni az eseményeket. A magyar politikusok a jelek szerint még nem jöttek rá, hogy ez mennyire káros. Pedig példa lehetne számukra az, ami Romániában történt. Ott a hetvenes években – az akkori mindenható vezető, Nicolae Ceausescu intencióinak megfelelően – virágkorát élte a népük eredetéről szóló, úgynevezett dákóromán elmélet. Ám a rendszerváltás után már egyre kevésbé foglalkoztak ezzel a mítosszal. Nyilvánvalóan belátták, hogy normális nemzettudatot nem lehet rá alapozni. Magyarországon még nem tartunk itt. A politikusok a pozsonyi csatából, valamint a honfoglalás körüli eseményekből is megpróbálnak sikertörténetet faragni. De persze foglalkoznak későbbi korokkal is, mindennel, amit a maguk számára kedvezőnek vélnek. Mindez a történész szemével ostoba és értelmetlen – de egyelőre nem úgy látszik, mintha abba akarnák hagyni...

ITT OLVASHATÓ

EZÉRT TÉNYLEG ÉRDEMES VOLT SZÉTVERNI AZ SZFE-T

KOLOZSVÁRI SZALONNA

- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2021.01.16.

Ma reggel egyszerűen nem volt bátorságom se belemenni annak a hajnali órákban még meg nem erősített sajtóértesülésnek a felboncolásába, hogy ki mindenkit nézett ki magának az elvidnyánszkyattilásított, elfideszesített, liberális hüllőkeltető helyett nemzeti árvalányhajas színház- és filmművészetről álmodozó, az egyetem polgárságának torkán megkérdezés nélkül lenyomott orbánista vezetés, hogy majd oktatóként hozzájáruljon a világszínvonalú, megfelelő mértékben nemzeti és hazafias magyar színészképzéshez. Bár láttam a listát, és mondanivalóm is lett volna róla, inkább szóba se hoztam.

Lehet, hogy szégyenszemre, a NER tizenegyedik évében még mindig abban reménykedtem, hogy na ezt már nem. Ez biztos csak valami ordas félreértés lehet. Jó, megértettem. Lecserélik a zárakat, levágják az internetet, bezárnak, kizárnak, megtiltanak, a sakálmédiájukban hetekig, hónapokig módszeresen köpködik és rágalmazzák a benzinkutas-gépesített lövész profilú kuratóriummal szemben a művészet, az oktatás szabadságáért, a szájbatekert egyetemi autonómiáért, mint egyetemes értékért kiálló polgárságot, aztán nulla kredittel akarják lezárni a hallgatók félévét, az egyház kezére játsszák az Ódry Színpadot, vagyis eddig ismert formájában kirántják az intézményt a közösség alól, átneveznek, szétszórnak épületeket, bizniszelnek az ingatlanokkal az ezeréves autonómia romjain...

ITT OLVASHATÓ

ZSENI ÉS SÁTÁN

NÉPSZAVA
Szerző: BÓTA GÁBOR
2021.01.16.

Major Tamást tartották zseninek és kiszámíthatatlan sátánnak egyaránt. Nagy színész, rendező volt, de igazgatóként talentumokat rúgott ki elvtelenül a Nemzetiből, miközben más tehetségeket felnevelt.

Major Tamást tartották zseninek és kiszámíthatatlan sátánnak egyaránt. Nagy színész, rendező volt, de igazgatóként talentumokat rúgott ki elvtelenül a Nemzetiből, miközben más tehetségeket felnevelt. Védett és támadott. Színházi diktátor volt, de demokrata is, új törekvések felkarolója. Ellentmondásos, hatalmas tapasztalatú ember, aki mindazt, amit átélt, fölvitte a deszkákra, és rendszerint elementáris alakításokat nyújtott...

ITT OLVASHATÓ

SOK SEBBŐL VÉRZIK A MAKOVECZ-FÉLE "MEGATEMPLOM" TERVE - TÉNYLEG JÓ ÖTLET LENNE IDEOLÓGIAI ÉS TURISZTIKAI CÉLLAL KÁRHOZOTTAKNAK GIGANTIKUS VALLÁSI ÉPÜLETET ÉPÍTENI?

SZEMLÉLEK BLOG
Szerző: GÉGÉNYI ISTVÁN
2021.01.04.

Már önmagában érdekesség, hogy azon a felületen jelent meg "exkluzív" információként, hogy "megvalósulhat Makovecz Imre grandiózus terve", amely államosított csatorna saját vezetősége szerint is alig érdekel valakit. A hír pedig ez lenne: végre megépülhet "a koronaékszer, az életmű csúcsa", az a "templom", amiben "megjelenik a teljes életmű esszenciája". Az esszencia vagy a magyar főváros XII. kerületében, az Apor Vilmos téren épülhet meg, vagy máshol. Vagy sehol. Ez utóbbi lenne a leghelyesebb forgatókönyv, mármint a meg nem épülés, hiszen a józan ész, minden érv errefelé vezet. A jelek ugyanakkor arra utalnak, hogy a racionalitás és a realitás nem feltétlenül fognak találkozni ebben az esetben.

Az "építsünk-e mostanában Makovecz-templomot az Apor Vilmos térre" kérdés minden eleme megérdemli, hogy külön megvizsgáljuk, így megértsük, miért kell erre az egész kezdeményezésre nemet mondani – ahogy azt már 2011-ben megtették hazai katolikus egyházi vezetők, nagyon helyesen...

ITT OLVASHATÓ

BAJ, HA FEKETE SZÍNÉSZ JÁTSZIK RÉGI BRIT ARISZTOKRATÁT? TRENDEK A BRIDGERTON CSALÁD MÖGÖTT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2021.01.14.

Itthon és a világban is vitákat váltott ki a karácsonyi időszak legnagyobb tévés sikere – egy romantikus, kosztümös sorozat. A Bridgerton család a 19. századi Nagy-Britanniát multikulturális társadalomnak ábrázolja, részben fekete bőrű arisztokráciával és királynéval – amit Nyáry Krisztián például kikért magának, és történelemhamisításnak nevezett. A Válasz Online munkatársa úgy találta: pont ebben az esetben ez nem akkora baj, mint elsőre látszik. Kétségtelen azonban, hogy a színtudatos casting a történelmi filmeknél és sorozatoknál egyre erősödő trend, amibe A Bridgerton család is beleillik, és a hitelességhez nem sok köze van.

Mecklenburg-Strelitz-i Charlotte Nagy-Britannia és Írország királynéja volt több mint 57 évig, 1761-től 1818-ig, a Brit Birodalom fénykorában. Ahogy a neve is mutatja, német születésű volt, és tizenhét évesen adták férjhez a nála néhány évvel idősebb III. György királyhoz; rokonsága jelentéktelen volt az európai uralkodóházak között, ezért nem kellett attól tartani, hogy a família politikai bonyodalmakat okoz.

A Bridgerton család című kosztümös sorozatban az elborult elméjű férjétől különváltan élő, unatkozó és magányos Charlotte királyné fontos szereplő, akit Golda Resheuvel alakít, egy eddig jórészt ismeretlen, színpadi szerepeket játszó brit színésznő, aki ötévesen költözött szüleivel Guyanából Nagy-Britanniába. Resheuvel édesanyja fehér, apja fekete guyanai, ő maga feketeként határozza meg magát, bár inkább barna bőrű, egzotikus vonású. Legkevésbé sem úgy néz ki tehát, mint egy északnémet hercegnő. A sorozat sok más szereplőjére is igaz ez: a történelmi környezet miatt eredendően fehérnek képzelhető karaktereket fekete vagy ázsiai származású színészek alakítják.

A Netflix saját gyártású sorozata világszerte a karácsonyi-újévi időszak legnagyobb tévés sikere volt. A streamingszolgáltatónál A Bridgerton család a magyarországi Top10-ben hetek óta az első helyen áll, és január elejéig 76 országban ért el hasonló pozíciót. Nem csoda hát, hogy itthon is vihart kavart. „A nemzetközi értékelések ájuldoznak a bátor szereplőválasztás láttán, szerintük ez maga a progresszió, sőt, igazságszolgáltatás. Szerintem meg nemcsak történelemhamisítás, hanem pont az ellenkező hatást éri el. Ha ugyanis a feketék már kétszáz éve európai uralkodók és szupergazdag arisztokraták lehettek, akkor mivégre is volt az egész faji egyenlőségi küzdelem?” – vetette fel Nyáry Krisztián még karácsonykor...

ITT OLVASHATÓ

VAN OLYAN ÓVODA, AHOVA KÖZMUNKÁSOK MENNEK BE A GYEREKEKRE VIGYÁZNI

444.HU
Szerző: FŐDI KITTI
2021.01.17.

- Az óvodapedagógusok és a bölcsődei kisgyermeknevelők jobban ki vannak téve a vírusnak, ugyanis ilyen pici gyerekekkel lehetetlen távolságot tartani.

- A krónikus beteg, idős dolgozók mégis csak álmodozhatnak arról, hogy otthon maradjanak, mert ha ők kiesnek, akkor nincs, aki a gyerekekkel legyen.

- Olyan kevesen vannak, hogy ha néhányan megbegetszenek, akkor a pedagógushiány miatt bölcsődéket és az óvodákat kell ideiglenesen bezárni

- Van, ahol már a közmunkásokat küldi be az önkormányzat, hogy legyen valaki a gyerekekkel.

Nagyon keveset hallani arról, hogy az óvodákban és a bölcsődékben mi a helyzet, pedig az ottani pedagógusok még inkább ki vannak téve a vírusnak, mert még kevésbé lehet távolságot tartani a gyerekektől.

„Lehetetlen távolságot tartani 3 és 7 éves gyerekekkel, teljesen életszerűtlen. Egyébként azért is, mert a szabvány szerinti 50 négyzetméteres óvodai csoportszobában 25 vagy annál 20 százalékkal több, azaz 30 gyerek tartózkodása is megengedett” - magyarázza a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület elnöke, Fábián Katalin...

ITT OLVASHATÓ

VIROLÓGUS: ELMARADOTTAK A KÍNAI VAKCINÁK, ÉS KAOTIKUS A HELYZETÜK

24.HU
Szerző: 24.hu
2021.01.17.

Körülbelül akkora különbség van, mint egy duplafedeles, propelleres repülőgép és mondjuk egy lopakodó repülőgép között. Nagyon sokféle kínai vakcina van, de konkrétan ez, amelyik szóba került, lényegében olyan módszerrel készült vakcina, amit százötven évvel ezelőtt Pasteurék már kifejlesztettek. Tehát egy elölt, teljes vírust tartalmazó vakcina áll szemben azzal a high-tech-kel, ami abszolút a 21. századot képviseli, a messenger (hírvivő) RNS-alapú technológiával

– közölte Duda Ernő a szeged.hu-val azzal kapcsolatban, mi a véleménye arról, hogy a kormány a kínai Sinopharm által gyártott oltóanyagból vásárolna milliós tételben.

A virológus arról is beszélt, hogy ha a teljes vírust juttatják a szervezetbe, akkor mindegy, hogy ezt inaktivált formában, tehát halott vírusként teszik, akkor is benne van a vakcinában a vírus összes fehérjéje és nukleinsavja. Hangsúlyozta:

ez lehetséges problémákat jelenthet, olyanokat, amik a messenger RNS-alapú vakcina esetében nem jöhetnek számításba.

Emlékeztetőül: a beoltott, elpusztított vírus ugyanis ottmarad a szervezetben, és potenciálisan autoimmun folyamatokat képes kiváltani, azaz az elpusztított vírus később is kiválthat olyan immunválaszt, ami során a szervezet önmagát kezdi el támadni.

Duda Ernő leszögezte, hogy amíg a nyugati oltások tesztjei az első fázistól kezdve rendelkezésre állnak az Európai Gyógyszerügynökség és a magyar hatóságok számára, addig a kínai vakcinák anyagaihoz csak nemrég jutott hozzá például a magyar hatóság...

ITT OLVASHATÓ

NYOLCÉVESEN INDULT A SAKKZSENI, BOBBY FISCHER PÁLYÁJA, AKI KÉSŐBB EGY MAGYAR LÁNY KEDVÉÉRT TÉRT VISSZA

TELEX
Szerző: ÁGHASSI ATTILA
2021.01.17.

Volt olyan játékostársa, aki szerint veszélyes pszichopata vált volna Bobby Fischerből, ha nem sakkozik. A világ egyik legnagyobb hatású sakkozója lett, aki 1972-ben világbajnoki címet nyert, majd három év múlva 32 évesen visszavonult. 1992-es visszatérésében jelentős a magyar szál.

1951. január 17-én, napra pontosan 70 éve játszotta első feljegyzett sakkjátszmáját Robert James Fischer, aki Bobby Fischerként lett később világbajnok, és a világ egyik legismertebb sakkozója.

Amikor még gyerek volt, édesanyja, Regina újsághirdetést adott fel New Yorkban, hogy megfelelő sakkpartnert szerezzen fiának. Ő maga nem vonzódott a sakkhoz, ahogy a másik gyereke, Joan sem, aki a sarki boltban egy dollárért vásárolt egy készletet, mert olyan játéknak hitte, mint a többit. Az édesanyának azt ajánlották, január 17-én lesz egy szimultán, oda vigye el a fiát. Egy skót mester, Max Pavey játszott ott a kihívóival, és a nyolcéves Fischer ugyan jól tartotta magát, és egyre többen nézték, mire jut, 15 perc után megadásra kényszerült, miután elfogták a királynőjét. A partit látva a Brooklyn Sakk Klub elnöke, Carmine Nigro felajánlotta, hogy tagsági díj nélkül térhet be hozzájuk.

Regina egyedül nevelte a gyerekeit, a hat évvel idősebb Joannak Gerhard Fischer fizikus volt az apja, akivel még Moszkvában ismerkedett meg a második világháború előtt. Bobbynak viszont nem lehetett ő az apja, mert 1939-ben bizonyítottan Dél-Amerikában telepedett le, és soha nem lépett az Egyesült Államok területére. Bobby Fischer valódi apja ugyanis Neményi Pál fizikus volt, az FBI aktái is erre világítottak rá. Neményi hetente küldött 20 dollárt nekik, míg Gerhardt Fischer nem támogatta a családot. Regina az egyszerűség kedvéért diktálta be első gyerekének apját a másodikhoz is...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

UPOR LÁSZLÓ: MINTHA KÉT SZFE LENNE

KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK...
Szerző: BOLGÁR GYÖRGY
2021.01.16.

Nagyon különbözően látja a Színház- és Filmművészeti Egyetem működését az intézményre tavaly ősszel oktrojál vezetés és az iskola közössége. Upor László szerint nem lehet elítélni azokat a tanárokat, akik elhagyták az intézményt. Az SZFE volt megbízott rektora úgy véli, az elmúlt hónapok eseményei minden eddiginél jobban összekovácsolták a hallgatókat és a tanárokat, akikben nagy energia maradt.

Közleményt adtak ki még pénteken a Színház- és Filmművészeti Egyetem hivatalos irányítói nem sokkal azután, hogy kiderült, széttelepítik az egyetemen működő szakokat. A hallgatók és tanárok többsége által amúgy el nem ismert kuratóriumi vezetés azt írta: „az intézmény történetének legjelentősebb fejlesztési programja vette kezdetét, amelynek első lépéseként februártól új intézetnevekkel és megújult, modern oktatási helyszínekkel várják a hallgatókat és oktatókat”.

Az egyetemi képzések szétszórásáról Upor László szerint az egész helyzet olyan, „mintha két SZFE volna”. Az SZFE volt megbízott rektora úgy fogalmazott: „nem is ugyanazt a filmet nézik a kinevezett vezetők és az egyetem közössége, de semmiképpen nem ugyanabba az irányba mutatnak a reakciók”. Ez nem változtat a tényen, hogy a pénz és a hatalom az új vezetés kezében van.

Hozzátette, hogy mindezen abnormális körülmények dacára az egyetem közössége teszi továbbra is a dolgát. Jelenleg is tart a vizsgaidőszak, a hallgatók még befejezetlen vizsgafeladataikon dolgoznak. A félévet érvényesnek és befejezettnek tekinti minden ellenkező állítással szemben. Ezt támasztja alá a Fővárosi Törvényszék döntése is. A törvényi kereteket lehet kreatívan kezelni persze, de ez nem befolyásolhatja az egyetemen tevékenységet – utalt arra, hogy az új vezetés az őszi hallgatói krediteket a tavaszi félévre regisztrálná...

ITT OLVASHATÓ

ÉS AKKOR AZ ADÓMENTESSÉG LEHET AZ ÚJ REZSICSÖKKENTÉS - A HVG HETI GAZDASÁGI ÖSSZEFOGLALÓJA

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2021.01.17.

Teljes jövedelemadó-mentességet ígért a miniszterelnök a 25 éven aluliaknak; az év végi osztogatással szállt el még jobban a költségvetés hiánya; az élelmiszerek drágulása húzta az inflációt. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

A 25 éven aluliak legkésőbb 2022-től teljes jövedelemadó-mentességet kapnak – jelentette be Orbán Viktor. Tökéletes kampányfogásnak tűnik ez: jól el lehet adni, miközben elég olcsó intézkedés, 130–150 milliárdjába kerülhet a költségvetésnek, hiszen a fiatal foglalkoztatottak kevesen vannak, csak 280 ezren, ráadásul ők keresnek a legrosszabbul.

Természetesen nem csak politikailag motivált vetülete van a döntésnek. A fiatalok foglalkoztatottságát valóban támogatni kell, az szja-mentességük pedig valamelyest a teljes nemzetgazdaságban fűtheti a béremeléseket. A 25 éven alattiak munkaerőpiaci mutatóiban a Fidesz eddig nem tudott érdemi javulást elérni, most itt a lehetőség...

ITT OLVASHATÓ

A MOMENTUM MOST SAJÁT BŐRÉN TAPASZTALJA MEG A TECHNOKRATA, PIACFUNDAMENTALISTA MÍTOSZOK HATÁSÁT

MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2021.01.16.

Óriási reakciócunami fogadta a Momentum elnökének minapi javaslatát, amely 100 ezer forintot adna azoknak az állampolgároknak, akik beoltatják magukat a COVID-19 ellen. Ha az ember csak a párt és politikusainak különböző közösségi médiás felületein megjelent kommentek alapján ítélné meg a helyzetet, akkor jelentős társadalmi elutasítottságot könyvelhetne el a javaslat kapcsán.

Persze ez egy módszertani hiba lenne, a magyar társadalom nem egyenlő a Facebook-kommentekkel (a konkrét esettől is elvonatkoztatva mondhatnánk: szerencsére!) sem pedig a különböző influenszer-megmondóemberek véleményével, a javaslat megítélésére sokkal alkalmasabb lenne egy reprezentatív közvélemény-kutatás (- amit talán a szakmailag kiváló kutatóintézettel együttműködő párt már a bejelentés előtt is elvégezhetett, de persze ezt nem tudjuk).

Annyit az ötlet mindenesetre bizonyára elért, hogy virálissá vált a közösségi médiában és ezáltal hozzájárulhat annak a – valósággal egyébként köszönőviszonyban sem lévő – kormánypárti szövegnek a semlegesítéséhez, mely szerint a liberális ellenzék oltásellenes lenne, alá akarná ásni a vakcinába vetett bizalmat, és „halálkampányt” folytatna. Ha ugyanis valamit demonstrál Fekete-Győr András bejelentése, az az, hogy pártja olyannyira oltáspárti, hogy még fizetnének is azoknak az embereknek, akik beadatják maguknak a vakcinát...

ITT OLVASHATÓ

NINCS ELLENTMONDÁS A “TERVEZETT TÁMADÁS” ÉS A “FELBUJTÁS” KÖZÖTT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.01.16.

A Fox News egyes műszoraiban és a trumpista médiában ellentmondást látnak abban, hogy Trump bujtotta fel január 6-i beszédével a tüntetőket, az FBI szerint pedig a Capitoliumnál egyes csoportok szervezetten készültek a támadásra és előre megtervezett ostromot hajtottak végre. Az FBI által elfogott szélsőjobboldali támadók vallomásai és a rohamról készült felvételek arról tanúskodnak, hogy a Capitolium ostromát megtervezték. Erre utalnak azok az eszközök, amelyeket az ostromnál használtak és a behatolók otthonról hoztak magukkal: létrákat, kalapácsot, bilincseléshez használható műanyag kötözőket egyéb eszközöket. A trumpista média szerint ez cáfolja, hogy Trump bujtotta fel a résztvevőket, s így szerintük alaptalan az impeachment Trump ellen.

Csakhogy a felbujtás nem csupán a január 6-án elmondott beszéd időtartamára vonatkozik, hanem a november 3-tól eltelt két hónap egészére, amióta Trump minden valós bizonyíték nélkül azt állítja, hogy elcsalták tőle a választást. Trump hazugsága a Capitolium megrohamozásának az oka, mert az ostromlók azt akarták elérni, hogy megakadályozzák az érvényes elektori szavazatok megszámlálását és Biden győzelmének kongresszusi kihirdetését. A felbujtás tehát valódi, csupán nem korlátozódik a január 6-i beszédre. Ez egy folyamat, és Trump választási csalásról szóló hazugsága, felbujtása alapozta meg a Capitolium elleni ostrom megszervezését, a tervezett ostromot. Az összeesküvés-elméletek hívei a január 6-i gyűlés összehívását Trump üzenetének tekintették, hogy ostromolják meg a Capitoliumot, amit megterveztek és végre is hajtottak. Trump január 6-i beszéde csak megerősítette és felszólította őket, hogy menjenek oda és tegyék meg...

ITT OLVASHATÓ

SZÍNHÁZ AZ EGÉSZ VILÁG

NÉPSZAVA
Szerző: BÁNDY SÁNDOR
2021.01.16.

Szerencsére úgy tűnik, hogy sikerül megszabadulni Trumptól, de amikor ezt írom, még elképzelhető, hogy újraindul 2024-ben.

Kapcsolgatok híradások között: "Nem lehet tudni mi várható, mikre képes még" - mondják szakemberek. Szlávik János a koronavírusról, míg Carl Bernstein Donald Trumpról beszél. Winston Churchill állítása, miszerint "egy öt percnyi beszélgetés egy átlag szavazóval a legütősebb érv a demokrácia ellen", az elmúlt négy évben komolyabbra fordult. Elég öt percnyi beszélgetés az Amerikai Egyesült Államok elnökével, hogy kételkedjünk a rendszerben. Szerencsére úgy tűnik, hogy sikerül megszabadulni Trumptól, de amikor ezt írom, még elképzelhető, hogy újraindul 2024-ben.

Tévéműsor és valóság

Négy éve azt hittem, hogy az egy dolog, ahogy tömeggyűlésein beszél, de egy koncepciózus vezetőt fogunk hallani, amikor a The New York Times szerkesztőivel találkozik. Tévedtem. Elnöksége első hetén kiderült, hogy viselkedése nem egy póz szavazói felé hanem valóban egy bunkó került a Fehér Házba. Győzelmével gazdagodott az orwelli szókincs az "alternatív tények" és a "post-truth" - az igazság objektív mércéjének mellőzése - kifejezésekkel. A közvéleményt a tények kevésbé befolyásolják, inkább érzelmek, személyes elképzelések, elvárások kapnak teret. Az amerikai választók már a nyolcvanas években megismerhették Trumpot. Michael Kruse írt első, 1987-es kampánybeszédéről. Több szakértőt idéz, akik szerint Trump világnézete nem veszi tudomásul, hogy Amerika szövetségi, gazdasági kapcsolati és diplomáciai rendszere tette lehetővé, hogy az USA globális szuperhatalom lett.
A bulvársajtó Trump életviteléről (pénz- és nőügyeiről) írt, míg Garry Trudeau Doonesbury című képregénye a politikai lépésein gúnyolódott és így sok családban napi téma lett a milliomos. Az új elnökről írt cikkében Ed McMenamin 2017 januárban utalt Neil Postman 1985-ös könyvére, miszerint a politikát bekebelezte a szórakoztató ipar. Trump már 2000-ben pályázott az elnöki posztra mint a Reform Párt jelöltje, de a kaliforniai, számára sikertelen előválasztás után visszalépett. Három évvel később indult a The Apprentice (A tanonc) című műsor, amit vezetett és amely évekig ment magas nézettséggel. 2005-ben mutatták be az életéről szóló filmet - Trump Unauthorized (Trumpról jogosulatlanul) -, melyben a kanadai Justin Louis játszotta a főszerepet. Az alapja Gwenda Blair két könyve volt: a The Trumps (A Trump család), mely az emigráns nagyapa, Friedrich Drumpf karrierjétől kezdve taglalta Trump vagyonosodását, illetve a Donald Trump: Master Apprentice (Donald Trump, mestertanonc), amely már a sikeres tévéceleb és ingatlanfejlesztőről szólt...

ITT OLVASHATÓ

NEM A KÍNAI VAKCINÁVAL VAN BAJ, HANEM A MAGYAR KORMÁNNYAL

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2021.01.17.

A helyzet komolyabb annál, minthogy politikusokra lehetne bízni a megoldást. Hiába hazudják, hogy a szakemberekre támaszkodnak, a napnál is világosabb, hogy csak azoknak a szakembereknek a véleményére hallgatnak, akik azt mondják, amit ők hallani szeretnének. Hogy ami keletről jön, jó, ami nyugatról, az gyanús.

Igen, az oltásról van szó, vagy ismertebb nevén az oltakozásról, ahogyan azt az országos tiszti főorvos asszonyság volt szíves említeni. És most tényleg nem arról kívánunk vitatkozni, hogy melyik oltás jó, és melyik kevésbé, mert ehhez hozzávetőlegesen épp annyira értünk, mint Orbán Viktor. Magyarul: semennyire. Szakemberekre kellene bíznunk a kérdés kezelését, olyan hozzáértőkre, akiken nincs politikai nyomás, nem liheg a tarkójukba a miniszterelnök, a Fidesz, valamint minden rendű és rangú felkapaszkodott uraság.

Független, kizárólag a hivatásuknak megfelelni kívánó szakemberek okos gyülekezetének kellett volna már korábban is levezényelni a járvány elleni védekezést. Pártállástól, felekezeti hovatartozástól függetlenül. Olyanoknak, akik a politika elvárásait is meghallgatják, de nem vágják haptákba magukat, ha Orbán Viktor vagy bármelyik főmufti közelít feléjük. Mert a politikai szempontoknak is van létjogosultságuk, meg a gazdaságiaknak is, de egy beteg meggyógyításához orvosra van szükség, és nem politikusra, vagy nagyvállalkozóra...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: VÁLASZÚTHOZ ÉRKEZETT NÉMETORSZÁG - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.01.17.

New York Times

Timothy Garton Ash úgy látja, hogy Angela Merkel közelgő távoztával a német történelem egyik igen jó korszaka ér véget, még akkor is, ha a kancellár azért nem mindent csinált jól. Az Oxfordi Egyetem politológus-történésze idesorolja, hogy a politikus igen óvatosan viszonyult az EU megreformálásához, nem igazán szállt szembe a tekintélyelvű magyar és lengyel vezetéssel, illetve nem készítette fel Németországot a digitális, valamint a környezetvédelem szempontjából fenntartható jövőre

Ezzel együtt megtestesíti a legjobb Németországot, amellyel a világnak valaha is dolga volt. A szakember hozzátette, hogy ha a kereszténydemokraták a szeptemberi választások után a zöldekkel lépnek szövetségre, akkor keményebbre vált Berlin politikája Kínával, illetve az európai autokráciákkal. Ebből a szempontból a koalíció összetétele többet számít majd, mint az, hogy milyen tulajdonságokat tud majd felmutatni az új miniszterelnök.

A lap hozzáteszi, hogy a jobboldaliság, de az ország is válaszúthoz érkezett. Az új pártelnök a kereszténydemokrácia liberálisabb szárnyához tartozik és mindig is Merkel hűséges híve volt. De ha nem tud javítani a koronaválság kezelése miatt visszaesett népszerűségén, akkor lehet, hogy a CSU elnökének kell átengednie a kormányfői tisztet. Söder, aki menekülthullám során még a távozó kancellár éles bírálója volt, annak nagy támogatója lett az egészségügyi válság óta. Ritka kivételként csaknem annyira közkedvelt, mint Merkel és kenterbe veri Laschetet.

FT

A lap úgy véli, hogy Laschet annak a jelszónak a jegyében lett a CDU vezére, ami 1957-ben a legnagyobb győzelmet hozta Adenauernek: csak semmi kísérletezés. Egyébiránt ő volt Merkel favoritja, és azt a tisztességes közepet képviseli, ami négyszer is sikerhez juttatta a kancellárt. Ám hiába futott be, továbbra is fontos kérdések tisztázatlanok, mint a szeptember végi választás, mint a párt jövőbeli irányvonala kapcsán.

Először is nem lehet biztosra venni, hogy őt jelölik kormányfőnek. Elképzelhető, hogy Söder beelőzi. Vagy akár Spahn, az egészségügyi tárca vezetője is. Ő a szombati erőpróbán Laschet mellett tört lándzsát, de úgy hírlik, hogy a továbbiakat illetően személyes törekvései vannak. Ráadásul ő és bajor vezető is jól szerepelt a vírus elleni kampányban, ami Laschetről nem mondható el.

További gond, hogy a kereszténydemokraták ugyan most jól állnak a közvélemény kutatásokban, de egyre nehezebben tudják megőrizni szavazóbázisukat. Részben csak azért lehetnek még mindig a kormányrúdnál, mert a szociáldemokraták még náluk is jobban visszaestek, ezért ragaszkodtak a nagy koalícióhoz. Ráadásul a párt megosztott az ügyben, együttműködjön-e helyi szinten a szélsőjobbos AfD-vel. Akik most Laschetre voksoltak, azok úgy számolnak, hogy a középutasság továbbra is elég lesz a győzelemhez. Ám a kancellár asszony nélkül a pártnak kemény döntéseket kell hoznia a jövőről.

Spiegel

Az Európai Unió ugyan továbbra is vallja a közös értékeket, de azért vannak változások, így például már nehéz eldönteni, hogy Magyarország és Lengyelország változatlanul demokratikus-e, vagy inkább már tekintélyelvű rendszernek kell tekinteni. A CDU-CSU pedig még arra sem képes, hogy megváljon a Fidesztől, együttműködik azzal Strasbourgban. Ezt a volt német kancellár mondta, akinek most jelenik meg közös könyve egy neves történésszel, korábbi életrazjírójával, „Az utolsó esély – miért kell egy új világrend” címmel.

Schröder bevallja: el nem tudta volna képzelni, hogy egy amerikai elnök a Kapitólium ostromára uszítson, hogy ne kelljen távoznia a Fehér Házból. A történtek túlmentek azon, amit egy civilizált társadalom még el tud viselni. Ugyanakkor arra számít, hogy Biden is kitart az Amerika mindenekelőtt-jelszó mellett, mert ez a vonal már Obama alatt beindult. A hangvétel ugyan most barátságosabbra vált és megoldódik egy-két vita, de a transz-atlanti viszony már sosem lesz olyan, mint korábban. Trump azonban csak azt verte szét, amit úgysem lehetett megmenteni.

Ezért a szociáldemokrata politikus úgy ítéli meg, hogy mai formájában fel kell oszlatni a NATO-t, újra kell alkotni annak politikai felépítéményét. Európának az USA-Kína-Oroszország-háromszögben kell megtalálnia a maga helyét, de ehhez meg kell reformálni az EU-t, ami feltételezi a többségi döntések bevezetését és ütőképes közös hadsereget kell létrehozni.

Schröder, akit a Rosznyeft igazgatósági tagjaként az Északi-áramlat egyik szószólója, és akit ezért nem ritkán oroszbarátsággal vádolnak meg, most kijelentette, hogy Moszkva több ízben is megszegte a nemzetközi jogot. Így a Krím megszállásával, bár itt szerinte abból kell kiindulni, hogy ha Ukrajna belépett volna a NATO-ba, akkor Szevasztopol hadikikötője a Nyugat érdekövezetébe került volna.

Hozzáfűzte, hogy a Kreml megsértette a jogot akkor is, amikor hackertámadást intézett pl. a Bundestag ellen. Ám mint kifejtette, ezzel együtt más lapra tartozik az oroszokhoz fűződő viszony. Hiszen Németország azt Egyesült Államokkal sem módosította kapcsolatait, amikor kiderült, hogy az lehallgatta Merkel mobilját.

ITT OLVASHATÓ

VÖRÖS KÓD

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.01.17.

„A fedél nélküli honfitársaink életének védelme érdekében arról rendelkeztem, hogy Fülöp Attila államtitkár úr hirdesse ki az intézmények kapuit megnyitó protokollt. A téli hidegben a pihenés és a melegedés lehetőségét kereső hajléktalan emberek számára a szociális intézmények korlátok nélkül biztosítják az életük és testi épségük megóvásához szükséges ellátást.” – Ilyet írt tegnap a Facebookjára Kásler miniszter, és én azóta azon tépelődöm, miért nem bírom azt mondani, no, ez derék. Hanem miért van ettől az egésztől keserű nyál a számban, amikor olvasom az ájtatos „”fedél nélküli honfitársaink” kitételt. És akkor rájövök.

Miért, vannak olyanok? Teszem fel a kérdést nem is csak magamnak, hanem őszinte érdeklődéssel, mivel eddig az M1-ből és más sikerharsonákból azt tudtam csak, nálunk szegénység nincs, és hajléktalanok sem mindebből fakadólag. És a keserű nyál a számban azért van, mert rájövök, mit műveltek ezek a hajléktalansággal, hogyan kriminalizálták törvényileg, és az egyházuk miként int arra, hogy ne adjanak nekik enni a templomok előtt. A városomban leszerelték a padokat a belváros egy részén, hogy oda leülve ne rontsák a városképet, s így összegezve voltaképp a NER kiűzné őket az erdőbe a legszívesebben. De ott is tiltja a rőzseszedést.

Rászoruló, szegénység, mélyszegénység, szegénység csökkentése, menhely, segély, hátrányos, halmozottan hátrányos, öreg, rokkant, munkanélküli, gyermekszegénység. Nem ment el az eszem, csak idéztem a „Szótár, Az ágazati kommunikáció ajánlott és nem használható elemei, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Sajtó- és Kommunikációs Főosztály 2015” című kiadvány ”Nem használható szó, szószerkezet, kifejezés” rubrikájából, ami amúgy elég terjedelmes, és egészen érdekes dolgok vannak benne. Ez az, tudják, amelyik szerint a stadion nem egyéb, mint fedett sportlétesítmény. Hazugság az egész világuk, másképp fogalmazva: egy őszinte gondolatuk nincs...

ITT OLVASHATÓ