JÁVOR BENEDEK: AZ EP DÖNTÉSE NEM CSODASZER, DE KÍMÉLETLENÜL KORRUPCIÓELLENES

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2021.01.13.

Némi reményt ad az uniós pénzek NER-telenítésére az Európai Parlament hétfőn elfogadott támogatási tervezete, amellyel az önkormányzati támogatások szigorú ellenőrzését és az önkormányzatok közvetlen bevonását tervezik.

A jövőben bevonják a regionális és helyi önkormányzatokat is az unió helyreállítási alapjából finanszírozott beruházások tervezésébe és megvalósításába – erről állapodott meg az EP két szakbizottsága a járvány negatív következményeinek enyhítésére létrehozott jogszabálytervezet elfogadásával. Az unió 750 milliárd eurós helyreállítási alapjából Magyarországnak közel 8 milliárd euró jut 2021 és 2026 között – ennek jelentős része vissza nem térítendő támogatás. A rendelet kiköti, hogy a Brüsszelben benyújtott tagállami pályázatoknak tartalmazniuk kell, hogy a kormány milyen egyeztetéseket folytatott a szociális partnerekkel, a civil társadalom, az ifjúsági szervezetek a helyi és a regionális hatóságok képviselőivel. A jogszabály leszögezi továbbá, hogy a helyreállítási alap végrehajtása során érvényesíteni fogják a jogállami feltételrendszert: pénzmegvonással is büntethetőek az unió pénzügyi érdekeit a demokratikus normák felrúgásával sértő országok.

A Brüsszelben tartózkodó Jávor Benedeket, volt EP-képviselőt többek között arról kérdeztük, milyen biztosítékot jelent a végleges elfogadás előtt álló tervezet a hazai korrupció visszaszorításában? A főváros brüsszeli uniós biztosa a Hírklikknek adott válaszában óvatos optimizmussal jelezte, hogy a most elfogadott tervezet – amit még a plenáris ülésnek kell véglegesítenie – az elkövetkező hónapok gyakorlatában tudja bizonyítani a hatékonyságát:..

ITT OLVASHATÓ

VAN EGY DÍJMENTES ÉS HASZNOS DIGITÁLIS SZOLGÁLTATÁSA A MAGYAR ÁLLAMNAK, AMIT KEVESEN HASZNÁLNAK

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2021.01.13.

Az innovatív informatikai megoldások alkalmazásáról Észtország, Izrael vagy éppen Szingapúr juthat eszünkbe. Pedig a magyar állam egy olyan digitalizációs ötlettel állt elő, ami olcsó, pofonegyszerű, és az állampolgároknak, a vállalatoknak és a hivataloknak is valós segítséget jelent, különösen a koronavírus-járvány idején.

A vállalatok életében az elektronikus aláírás már régóta adottság, a mindennapi életben azonban a lakossági felhasználás eddig elenyésző volt. Persze sok szolgáltatást digitálisan használunk, de ehhez mindig szükség van legalább egyszer egy személyes megjelenésre/azonosításra, bizonyos (különösen pénzügyi és biztosítási) dokumentumok aláírására pedig még webes ügyintézés esetén is szükség lehet a “rendes”, fizikailag létező, papíros aláírásra.

Pedig magánembereknek is lehetősége van már a 2001-es e-aláírásról szóló törvény megjelenése óta bármilyen dokumentumot így aláírni – csak ezzel főleg technikai okok miatt eddig szinte senki sem élt.

Az e-aláíráshoz eddig mindig szükség volt valamilyen fizikai eszközre, általában kártyára. Ennek használatához a számítógéphez egy kártyaolvasót kellett telepíteni – újabban az okostelefonok NFC-chipjei is képesek ezeket beolvasni. A kártya azért kell, hogy egyrészt a felhasználónév és a jelszó párosa mellett legyen még egy biztonsági eleme a rendszernek, másrészt a fizikai kártyák olyan titkosítási kódokat tartalmaznak, amelyekkel biztosítható, hogy csak ennek birtokában, ténylegesen csak az adott személy írhasson alá elektronikus dokumentumokat.

Még az e-aláírás szolgáltatója sem tudja az ilyen kártyákkal aláírt dokumentumokat később módosítani, viszont azt meg tudja bárkinek mondani később, hogy hiteles-e az aláírás. Ebből is látható, hogy a kézzel készült aláíráshoz képest az e-szignó nagy előnye, hogy vita esetén nem kell grafológushoz menni, mert néhány kattintással vagy akár automatizálva is ellenőrizhető, hogy valósak-e az aláírások...

ITT OLVASHATÓ

NAPLÓ GYERMEKEIMNEK 2020-2021 FORDULÓJÁN

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: GULYÁS BALÁZS
2021.01.13.

Drága Kislányom és Kisfiam!

Furcsa egy év volt ez. De ne is legyünk ilyen szemérmesek. Hallatlanul rossz, ócska, utálatos, hitvány és borzalmas esztendő volt a 2020-as.

Magyarország Alaptörvényének XI. cikke szerint „minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez”. Ezt nektek idén mi, felnőtt magyarok nem tudtuk biztosítani. Márciustól otthon szerencsétlenkedtünk, imitálva, hogy az, hogy reggel megkapjuk az aznapi penzumot, amit aztán munka mellett – bármiféle pedagógiai képzettség nélkül – valahogy napközben átadunk, egyenértékű azzal a tudással, amit a tanítók „békeidőben” átadnak az iskolákban. Mindeközben be voltatok zárva ahelyett, hogy a játszótéren nyomultatok volna, vagy bicikliztétek volna az utcákat, vagy rúgtátok volna a bőrt gatyaszakadásig, térd sebesedésig. Szeptembertől meg úgy kell az órákon részt vennetek, hogy közben „arcot és szájat eltakaró eszközt” viseltek. Mindezt azért, mert mi felelőtlenek voltunk.

Bocsássatok meg nekünk ezért az évért és mindazért, ami ide vezetett. Nem ti tehettek róla, hanem mi, az előttetek járó korosztályok. Bocsássatok meg minden egyes könnyelműen eldobott csokipapírért, benzin- vagy gázolajfaló, de trendi autóért, amelybe beleültünk. Bocsássatok meg, hogy csak legyintettünk, amikor először hallottunk a tudósoktól a globális felmelegedésről: „a szabad világ vezetői, meg az ENSZ majd úgyis megoldják valahogy”. Mert mindig volt valahogy, mindig megoldották valahogy. Bocsássátok meg, hogy azt hittük, nem kell a személyes hozzájárulásunk, bevonódásunk ahhoz, hogy megváltozzanak a dolgok.

Bocsássátok meg, hogy azt hittük, „azt már úgysem merik megtenni”. Merik, és még annál többet is. Idehaza is azt hittük, hogy a közösen elfogadott, de sehol sem lefektetett együttélési szabályokat, a jogállam és a politikai etikett határait nem fogják átlépni a három évtizeddel ezelőtti reménységek, a magyar rendszerváltás „belgái”. Bocsássátok meg, hogy tévedtünk a vezetőink kiválasztásánál is. De ez itt ilyen éghajlat: itt a csodagyerekből lesz az autokrata. Elhittük nekik a nemzeti színekben pompázó bülbülszavakat. Keresztény hazafiak szívják a csíkokat az Adrián, csúsznak ereszeken drogos rásegítéssel, vagy 19 ezer …hmm… illetlen képet tárolnak a gépükön. (Muszáj finomítani a megfogalmazáson, és nem minden keresztény-konzervatív hőstettbe beavatni a gyerekeket, mégiscsak kiskorúaknak szól e levél. Ide jutottunk, nagyon polgári és legalább annyira keresztény pártunk és kormányunk egyes cselekedeteinek megismerése 18 éven aluliak számára nem ajánlott.)

Bocsássátok meg, hogy olyan világot teremtettünk, ahol az a nevetség és a gúny tárgya, akinek vannak még elvei. Miközben a rajtuk röhögcsélők tovasuhannak jachtjaikon, helikoptereiken meg a pórnép számára nem is ismert márkájú autóikkal. Itt aki kerékpárral közlekedik, mert aggodalommal tölti el a jövő, az a „lúzer”, és röhög rajta, akinek „Az jelenti a rangot / Hogy mennyire állat az autód / Mekkora mellű a nőd és hogy / Meddig bírod feltekerni / A kocsiban a hangerőt.” Te vagy a balfácán, ha szelektíven gyűjtöd a szemetedet. A tudatlanság, a műveletlenség, a cinizmus, a seggfejizmus lett a sikk. Meg az, ha bezárkózol, nem törődsz azzal, hogy a szomszédod hogy van, de azzal sem, hogy az országgal mi történik. Amíg az én hasam tele, minek szóljak bele?

...

ITT OLVASHATÓ

„A hatalom elzár a valóságtól” – Magyar Hang-ajánló

A KÖZOKTATÁS DEMOKRATIZÁLÁSÁRÓL

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: RADÓ PÉTER
2021.01.18.

2021-re ráfordulva, s ahogy talán lassan lecseng majd a pandémia is, várhatóan újra felerősödnek majd azok a remények, hogy a jelenlegi autokratikus, korrupt és jó kormányzásra alkalmatlan rezsim választásokkal eltakarítható lesz. Ideje lesz tehát komolyan elgondolkodnunk azon is, hogy a visszanyert demokrácia történelmünk egy újabb rövid epizódja lesz, vagy képesek leszünk elkerülni a rendszerváltás utáni két évtized hibáit. Mindeközben talán újra felfedezzük azt a trivialitást is, hogy demokraták nélkül nem lehet demokráciát csinálni.

Demokratikus attitűddel rendelkező, szabad és aktív polgárok nevelése nem kis részben a magyar közoktatás felelőssége lenne, s minden erről szóló kutatás szerint e tekintetben az csúfos kudarcot vallott. De nem csupán a demokratikus állampolgári nevelés kudarcával kell szembenéznünk, hanem azzal is, hogy a magyar közoktatási rendszer pont annyira autokratikus, mint a politikai rendszer, ugyanis brutális mértékben kirekesztő. Kirekesztő, mert egy kisebbség kultúráját változtatja mindenkivel szemben érvényesített elvárásokká, kirekesztő, mert elképesztő mértékű szociális szelekciót érvényesít, kirekesztő, mert iskolai gettókba zárja a roma tanulók többségét, kirekesztő, mert semmilyen teret nem enged a szülők és az oktatásban érdekelt különböző társadalmi csoportok érdekérvényesítése számára, s végül kirekesztő, mert az elmúlt években az oktatási döntések meghozatalát egy hivatali bürokrácia monopóliumává tette.

A pedagógiai gyakorlat demokratizálása

Az oktatás demokratizálása nem egy minisztériumban, hanem a tantermekben kezdődik. Ha azonban a pedagógusok napi munkáját autoriter viselkedési kultúra jellemzi, az iskola óhatatlanul engedelmes alattvalók nevelésének a színterévé változik. Ez nem egyszerűen csak a pedagógusok személyiségvonásainak kérdése, legalább annyira módszertani tudatosságé és felkészültségé is. Egy nagyon egyszerű példa: résztvevő megfigyelésen alapuló értékelések bizonyítják, hogy ha a pedagógusok a kérdéseikre azonnali, előre legyártott és bemagolt válaszokat várnak, a gyerekek nagyon gyorsan megtanulják, hogy a saját gondolataik és véleményük semmit sem számít. Ott azonban, ahol a pedagógusok türelmesen megvárják, amíg a gyerekek előállnak a saját válaszaikkal, s ahol még arra is van mód, hogy ahhoz más gyerekek is hozzászóljanak, ráadásul mindeközben biztonságban érzik magukat, ott valódi demokratikus attitűdök formálódnak. A példa arra is rávilágít, hogy ez nem megy erőteljes pedagógiai szemléletváltás nélkül. El kell végre szakadni attól a görcsös kényszertől, hogy „haladni kell a tananyaggal”, s a drága negyvenöt percekből nem lehet beszélgetésre és vitára időt pazarolni. Aktív állampolgárok neveléséhez saját tanulásukban aktívan részt vevő tanulók kellenek, akik párokban, kiscsoportokban vagy az egész osztállyal együtt tanulják meg, hogyan kell másokkal együttműködve válaszokat találni és problémákat megoldani. A pedagógiai gyakorlat demokratizálása egyúttal azt is jelenti, hogy a pedagógusok tevékenységének rejtett üzenetei nem kirekesztőek. Nagy tudatosság és felkészültség kell ahhoz, hogy a „csendes és szorgalmas kislányok” ne kapjanak kevesebb figyelmet és pozitív megerősítést a tanító néniktől, mint az „imádnivaló rosszcsont kisfiúk”, a pedagógusok ne szállítsák le automatikusan a szegény és/vagy roma gyerekekkel szembeni elvárásaikat, s a mozgáskorlátozott gyerekeket ne kezeljék azzal az „empátiával”, amivel korlátozott szellemi képességekkel rendelkező gyerekeket szoktak. A demokratikus nevelés kulcsa tehát a minden más szempontból is jó pedagógia...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2021/1. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2021/1. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

EGYRE DRÁGUL A SZOCIÁLIS ÉLELMISZERCSOMAG, TAVALY NEGYEDMILLIÓ RÁSZORULÓVAL SZÁMOLTAK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SEGESVÁRI CSABA
2021.01.13.

2018 óta oszt uniós pénzből a megváltozott munkaképességűeknek és a rendkívül alacsony jövedelmű időskorúaknak élelmiszercsomagot a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság. A csomagok egyre többe kerülnek, és a bevont rászorulók száma is jelentősen megnőtt. Gyűjtésünk alapján az élelmiszereket olcsóbban is be lehetett volna szerezni, és vannak benne olyan árucikkek is, amelyeket szakértők szerint célszerűbb lett volna mással helyettesíteni.

Közel 10 milliárd forintot költhet el a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) 2023-ig egy uniós projektre, amelynek célja “Élelmiszersegély biztosítása szociálisan rászoruló megváltozott munkaképességű, valamint rendkívül alacsony jövedelmű időskorú személyek számára”. Az intézmény honlapja szerint a “kiemelt projekt keretében alapvető élelmiszereket tartalmazó, 6-10 kg súlyú csomagokat” osztanak.

Több mint duplájára nőtt az ár

A programra 2017-ben kötöttek keretszerződést három szereplővel, és írták ki az első közbeszerzést. Ebben az szerepel, hogy a “megrendelésre kerülő csomag összes mennyisége: 125.000 db. Ezen mennyiség 30% opciót tartalmaz, tehát Ajánlatkérő az összes mennyiség 70%-ára, azaz 87.500 db csomag lehívására vállal kötelezettséget.” A tartalomról annyit írtak, hogy legyenek benne többek között húskonzervek és húskészítmények, tartósított és/vagy konzervált zöldség, állati vagy növényi olajok és zsírok, valamint tej...

ITT OLVASHATÓ

ANNYI TÁMOGATÁST ADOTT A KORMÁNY TAVALY A NAGY CÉGEKNEK, HOGY EGY ÚJ MUNKAHELY 130 MILLIÓBA KERÜLT AZ ADÓFIZETŐKNEK

MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2021.01.13.

Nagylelkű pénzesővel kezdte az évet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, kedden például a holland székhelyű multinacionális sörgyártó, a Heineken soproni gyárában járt, és itt elmondta, hogy a vállalat 540 millió forintos beruházásának felét, 270 milliót a kormány állta, mi másból, mint a magyar adófizetők pénzéből. A Heineken cserébe vállalata 456 munkahely „megvédését”.

Hogy az a 456 munkahely valóban veszélyben volt-e, azt nem tudjuk, mindenesetre a Heineken példája csak egy apró epizód abban a támogatásdömpingben, amit a kormány „munkahelyteremtés” és „munkahelyvédelem” címszó alatt 2020-ban a nagy multik és néhány kiválasztott magyar nagyvállalkozás nyakába öntött.

A Népszava összeállítása szerint csak Szijjártó tárcája összesen 1676 milliárd forintnyi támogatást osztott ki tavaly, ebből pedig összesen 12 603 új munkahely jött létre, vagyis a kormány új munkahelyenként 132,9 millió forintot költött adóforintjainkból a nagytőke kistafírozására...

ITT OLVASHATÓ

NINCS SZÜKSÉG TRANZITZÓNÁKRA JOGSÉRTÉSHEZ - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.01.13.

Miután Magyarországon felszámolták a tranzitzónákat, az új módszer ugyancsak uniós jogokat sért. A menedék megtagadása és a kényszerdeportálás lett az új gyakorlat, amely miatt a Magyar Helsinki Bizottság kéréssel fordult az uniós határvédelmi szervhez, a Frontexhez. A Reuters információi szerint eddig nem reagált a hivatal. A Financial Times szerint meg kell haladni azt a szemléletet, hogy az Egyesült Királyság szorult helyzetét tekintse kedvezőnek az Európai Unió. Végül néhány szóban arról, hogyan lehet sakkban tartani a médiákat az állami finanszírozással.

Magyarország továbbra is deportálja a migránsokat, az EU határvédelme pedig szemet huny – írja a londoni székhelyű Reuters a Magyar Helsinki Bizottság jogászának a tájékoztatása alapján. A hírügynökség megfogalmazása szerint a magyar nacionalista kormányzat, amely figyelmen kívül hagyja azokat a panaszokat, hogy a nem dokumentált bevándorlókat megfelelő eljárás nélkül egyszerűen visszakísérik a szerb határ túlsó oldalára, már régóta kemény álláspontot érvényesít az Európába érkező migránsokkal és menedékkérőkkel szemben. Az Európai Bíróság decemberben kimondta: Magyarország a menedék megtagadásával és a kényszerdeportálással uniós jogot sért. Rendőrségi adatok szerint azonban azóta is 2346 személyt kísértek vissza, miközben csak 120 főt vettek őrizetbe, és kezdték meg velük szemben az eljárást. Az elsődleges módszer tehát a rövid úton történő kizsuppolás.

A Magyar Helsinki Bizottság elnevezésű jogvédő szervezet felszólította a magyar rendőrség vezetőjét e gyakorlat beszüntetésére, valamint felkérte az Unió határvédelmi ügynökségét, a Frontexet, hogy hagyjon fel a Budapesttel való együttműködéssel. „Sem a kormány, sem a Frontex nem válaszolt levelünkre” – tájékoztatta a Reuterst Léderer András, a Helsinki Bizottság jogásza.

A magyar kormány egyik szóvivője a hírügynökség megkeresésére annyit válaszolt, hogy az EU-ítéletben kifogásolt tranzitzónákat már felszámolták, de a szigorú határőrizetet fenntartják, és mindent megtesznek annak megakadályozása érdekében, hogy nemzetközi migránsfolyosók alakuljanak ki. Chris Borowski, a Frontex szóvivője – a részletek kifejtése nélkül - azt mondta a Reutersnek, hogy az ügynökség jelenleg vizsgálja, miként befolyásolja az uniós bíróság ítélete saját magyarországi működésüket. A Helsinki Bizottságnak a Reuters által ismertetett jelentése szerint a Frontex szemet huny afölött, hogy Magyarország schengeni határán több mint négy éve jól dokumentált módon, módszeresen folynak az emberi jogsértések.

Brexit, hogyan tovább az unióban?

Nézzünk más témát. Gyakorlatias megközelítést javasol a Financial Times című brit lap a Brexitnek az Európai Unióra gyakorolt hatásával kapcsolatban. Miriam González Durántez jogász, volt EU-tisztviselő véleménycikke szerint az Uniónak nem azzal kellene foglalkoznia, hogy a válás feltételeit kidolgozó, Brüsszel és London között folyt tárgyalásokon ki mit nyert, illetve vesztett, hanem azon kellene dolgoznia, hogy az üzleti szabályozás révén versenyképesebbé tegye saját vállalatait a brit cégekkel szemben.

Az Egyesült Királyság kilépése – olvasható a lapban – olyankor okozott kárt az EU-nak, amikor Európa egyébként is el van foglalva a demokratikus normák puszta létezését Lengyelország és Magyarország részéről fenyegető belső üggyel. A Brexit által okozott sokknak azonban arra kellene ösztönöznie az EU-t, hogy lépjen ki szabályozási komfortzónájából, és az európai üzleti élet serkentője, ne csupán szabályozója legyen – írja Miriam González Durántez. Szerinte meg kell haladni azt a hagyományos gondolkodásmódot, hogy az EU akkor virágzik, ha az Egyesült Királyság kudarcot vall, és az EU-nak éppenséggel szüksége lehet némi kihívásra az Egyesült Királyság részéről.

Nemcsak a magyar kormány nyomorítja meg a médiát

Végezetül arról, hogy a közmédiára gyakorolt kormányzati nyomás, illetve annak brüsszeli bírálata Európán belül korántsem csak Magyarországgal kapcsolatban merül fel sajtótémaként: az ilyen ügyek körbejárják az európai médiát, a dolgok nem sikkadnak el, és néha jókora kerülővel jutnak el a közvélemény legkülönbözőbb szeleteihez. Így például a pozsonyi Pravda most átvette a TASR szlovák hírügynökség beszámolóját, amely voltaképpen egy másik hírügynökségnek, a francia AFP-nek a tudósítását ismerteti arról, hogy milyen elbánásban részesül az STA szlovén hírügynökség Janez Janša kormánya részéről.

Eszerint az Európai Bizottság szóvivője figyelmeztette Ljubljanát, helyteleníti azokat a próbálkozásokat, amelyek a média befolyásolására irányulnak. A szlovén kormány felfüggesztette az STA finanszírozását, miután a miniszterelnök bírálta a hírügynökség működését. Christian Wigand brüsszeli szóvivő hangsúlyozottan az összes uniós tagállamnak címezte szavait, amikor azt mondta, hogy tartózkodni kell a nyomásgyakorlástól. A Bizottság – tette hozzá – figyelemmel kíséri az STA finanszírozásának az ügyét.

Az évente mintegy kétmillió eurós állami támogatás felfüggesztésekor – derül ki a tudósításból – arra hivatkoztak, hogy az STA elmulasztotta benyújtani pénzügyi beszámolóját. Bojan Veselinovič igazgató ezt az állami tévében tagadta. Az AFP azonban felhívja a figyelmet arra, hogy Janez Janša tavaly márciusban a Twitteren kirohanást intézett a koronavírus-járvány kezeléséről szóló médiatudósítások ellen, hazugságokkal, az ellenzéki érdekek szolgálatával vádolta a médiát általában, majd pedig októberben már kifejezetten az STA hírügynökséget minősítette a nemzet szégyenének. A kormányfő akkor azon akadt ki, hogy az STA nagyobb terjedelemben közölt egy Zlatek nevű kormánybíráló rapperrel készített interjút, mint amekkora hírt szentelt Janša és Orbán Viktor találkozójának – ami Magyarországon természetesen nem fordulhatna elő.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

LEHÚZHATJUK A JÖVŐNKET A VÉCÉN

KOLOZSVÁRI SZALONNA

- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TAMÁS RÓBERT
2021.01.11.

5548,6 milliárd forint. Ez jó sok pénz, még a megvédett magánnyugdíj vagyonnál is combosabb összeg. Ennyi az év végén az államháztartás deficitje. Mert a kormány nem spórolt semmin, a mi érdekünkben halmozott fel őrületes adósságot. Ez önmagában nem példa nélküli, más országokban is megugrottak ezek a számok. Csakhogy más országokban azok, akik jövedelem nélkül maradtak, vagy olyan mértékben csökkent a jövedelmük, hogy az a megélhetésüket veszélyezteti, az állam védőhálót feszített ki, hogy ne zuhanjanak kilátástalan helyzetbe. A magyar kormány döntése értelmében a magyar állam ilyesmit nem tett. Aki meg tudta tartani a munkahelyét, az kaphat némi segítséget, de aki elveszítette az állását, az semmiféle támogatásra nem számíthat. Azok a vállalkozók, akik csődbe mentek, azok a munkavállalók, akik munka nélkül maradtak, úgy jártak.

A kormánynak egyszerűen nem áll érdekében nyilvánvalóvá tenni, hogy miként működik egy jóléti társadalom, miről szól a szolidaritás. Nálunk munka alapú társadalom van, aki önhibáján kívül bajba kerül, az vessen magára. Úgy sikerült ilyen deficitet produkálnia az államháztartásnak, hogy ennek a társadalomban semmiféle látszata nincsen. Elvertek többszáz milliárd forintot lélegeztetőgépekre, melyekről a mai napig nem lehet tudni, hogy hol vannak, pontosan milyen gépek ezek és mi velük a terv. Mert az már a megvásárlás pillanatában is biztosan tudható volt, hogy ennek a töredékét tudja használni a magyar egészségügy.

A legtöbb intézkedés, amiről azt harsogja a propaganda, hogy a gazdasági válság kezelésére szolgál, orbitális nagy hazugság. Ez innen oda, onnan ide pakolászott pénzek kézen-közön úgy tűnnek el, hogy egyetlen éhes gyerek sem kap egy darab kenyeret sem. Az önkormányzatoktól elvett bevételek nem szolgálják a társadalom érdekeit, hiszen nem az ellenzéki városvezetők járnak nagyon rosszul, hanem mindenki, aki a településeken él. A fideszesek is.

Azt mondják, nem lehet pénzügyi akadálya annak, hogy bárki megfelelő egészségügyi ellátást kapjon. Tényleg nem? Akinek nincsen érvényes társadalombiztosítása, mert nincsen miből fizetni, azzal mi a helyzet? Kaphat oltást? Hiszen eleve TAJ számmal kell regisztrálni. Nem állampolgári jogon jár sem az oltás, sem a kezelés. Nagy öröm az mindannyiunknak, hogy a neres strómanok több pénzt harácsoltak össze, mint békeidőben, ahogy annak is roppantul tudunk örülni, hogy tömegével jönnek létre olyan alapítványok, ahová milliárdos közpénzek zúdulnak, de ez mind nem indokolja azt, hogy mindennek a költségét közösen viseljük, közösen igyuk a levét a szarul kezelt válságnak, miközben hihetetlen tempóban szegényednek el az emberek...

ITT OLVASHATÓ

MELLÁR TAMÁS: AZ IDŐ NEM ORBÁNNAK DOLGOZIK

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.01.13.

A válság mindig magában hordozza a megújulás lehetőségét. Csak nálunk nem. Mert Magyarországnak olyan miniszterelnöke van, aki a válságkezelésre szánt pénzből a nemzetgazdaság helyett a saját oligarcháit és a saját hobbi-céljait finanszírozta. Aki a hatalma megtartása érdekében inkább befagyasztotta a magyar társadalmat abba a félgyarmati sorsba, amiben van. De ez a rendszer csak addig lesz fenntartható, amíg az új generációk azt nem mondják, itthon akarunk boldogulni, nem külföldön, és nem tűrjük el, hogy egy ilyen korrupt rendszer legyen, amelyikben a boldogulásunk attól függ, mennyire vagyunk lojálisak a „királyhoz”. Mellár Tamás közgazdásszal, a Párbeszéd országgyűlési képviselőjével beszélgettünk.

– Az államháztartás hiánya meghaladja az 5000 milliárd forintot, miközben a költségvetési törvényben eredetileg csak 367 milliárd forintot engedélyeztek. Mit jelent a gigahiány?

– A költségvetésnek, vagy szélesebb értelemben az államháztartásnak vannak bevételei és kiadásai. Ezeket egymással szembe kell állítani, és, ha a bevételeknél többet költ el a költségvetés, az egész államháztartás, akkor ott hiány lép föl. Ezt az államnak valamilyen forrásból finanszíroznia kell. Ilyenkor általában hiteleket vesz föl, de ezzel az adósság is nő. Az év végére az derült ki, hogy 5548,6 milliárd forint lett a költségvetés hiánya, amit össze kell vetni a tervbe vett 367 milliárd forinttal. Ez tizenötszörös növekedés, ami őrületesen nagy szám. Amikor még a tervezés folyt, nem volt Covid19 járvány, és nem volt a következtében fellépő válság, tehát nem mondhatjuk azt, hogy ez a hiány mind az Orbán-kormány sara, egy nagy része a válságnak is betudható. Amikor gazdasági válság van, akkor a bevételek csökkennek, a kiadások pedig nőnek...

ITT OLVASHATÓ

RANGKÓRSÁG ÉS KORMÁNYZATI DÁRIDÓ FIDESZÉKNÉL

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2021.01.13.

Egészen elképesztő méreteket öltött a kormány – a legautentikusabb személytől, magától Orbán Viktortól kölcsönzött kifejezéssel élve – „rangkórsága és kormányzati dáridója” az elmúlt tíz és fél évben. 2010 május 29-én még 10 miniszterrel 42 államtitkárral és 54 helyettes államtitkárral lépett hivatalba a miniszterelnök, 2021 január 1-jén 14 miniszter, 75 államtitkár és 121 helyettes államtitkár dolgozott neki, s mellettük összesen 20 kormánybiztos és 66 miniszteri biztos tevékenykedett – s ez utóbbiak száma – némi túlzással – napról napra nő. Hol vagyunk már a 2010-es orbáni ígéretektől?

„Sem rangkórság, sem kormányzati dáridó nem lesz jellemző, nem fér bele” – ezt hangoztatta Orbán Viktor a kormányalakítási megbízásának elnyerése után, 2010 április 29.-én tartott sajtótájékoztatóján, kormányának tervezett struktúrájáról. A szeme nem rebbent, úgy állította ezt, holott – jó eséllyel – már akkor tudta, hogy kormánya népesebb lesz, mint a kormánystafétát neki átadó Bajnai Gordoné volt.

Némi – tőle megszokott – csúsztatás persze itt is tetten érhető: ugyanis Orbánék tényleg csökkentették a minisztériumok számát – igaz, a matek pusztán azért jött ki, mert áttértek a – vitatható hatékonyságú – csúcsminisztériumi szisztémára, aminek fejében ugyanakkor több mint megduplázódott az államtitkárok és a (korábban szakállamtitkároknak nevezett) helyettes államtitkárok száma...

ITT OLVASHATÓ

AZT NEM TUDHATOD MEG, KELL-E REGISZTRÁLNI AZ OLTÁSHOZ, DE AZT BELEORDÍTJÁK AZ ARCODBA, KIT KELL GYŰLÖLNI

444.HU
Szerző: plankog
2021.01.13.

Hasonlítsuk össze, hogyan tájékoztatta az embereket a magyar kormány két koronavírus-oltásokkal kapcsolatos ügyben. A különbségek elég látványosak.

1. Kell-e regisztrálni a kormányzati honlapon ahhoz, hogy oltást kapjunk?

Magyarországon már több mint 10 ezer halálos áldozata van a koronavírus-járványnak. Két hónapja tilos az utcára menni este 8 után, a járványhelyzet minden magyar ember életére hatással van. A koronavírus elleni vakcina elosztása az állam feladata. Az oltások menetéről a kormányok általában terveket készítenek, és világos információt nyújtanak az állampolgároknak, hogy mit várhatnak, és mit kell tenniük annak érdekében, hogy oltást kapjanak.

A magyar kormány létrehozta a vakcincainfo.gov.hu című oldalt. Ugyan egyértelműen buzdítottak a regisztrációra, az viszont nem derült ki,

hogy kötelező-e ezt megtenni ahhoz, hogy valaki oltást kapjon.

Ez az alapvető kérdés eléggé érdekelte az embereket decemberben. A következő válaszokkal találkozhattak:...

ITT OLVASHATÓ

ISMÉT MILLIÁRDOKAT OSZTOTTAK SZÉT TITOKBAN: ORBÁN VOLT MINISZTERE ÉS A MOCSAI CSALÁD IS A NYERTESEK KÖZT

24.HU

Szerzők: MÁZSÁR TAMÁS, HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ
2021.01.13.

Fellegi Tamásék 1,5 milliárdot kaptak szállodafejlesztésre az átláthatatlanul osztogatott turisztikai támogatásokból. A Lázár János felügyelte Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. is hozzájutott 840 millió forinthoz a Hotel Nonius megújítására, egy szolnoki hotelre pedig négy milliárd közpénzt adtak. És fideszes önkormányzatok sora is jelentős összeghez jutott.

Nem szakít eddigi gyakorlatával a Guller Zoltán vezette Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ), amely teljesen átláthatatlanul osztogatja az adófizetők pénzét. Az MTÜ oldalán található közel 200 oldalas, szinte teljesen rendezetlen dokumentum az állami szervezet összes tavalyi pénzosztását felsorolja. Azt, hogy a tavaly elnyert állami támogatások kedvezményezettjeinek köre bővült, csak onnan lehet tudni, hogy a nyerteseket felsoroló, nemrég még 173 oldalas dokumentum 181 oldalasra bővült – szúrta ki a 24.hu.

A vissza nem térítendő állami támogatások átláthatatlanná tett nyilvántartását tavaly év végi cikkünkben elemeztük. Akkor többek közt az derült ki, hogy Orbán Viktor miniszterelnök faluja, Felcsút is hatalmas támogatáshoz jutott...

ITT OLVASHATÓ

ROBI AZ ERKÉLYEN

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.01.13.

„Római katolikus, vallásos ember vagyok. Magyar és hazaszerető. Meggyőződésem, a jó Isten keze van abban, hogy egy olyan korban élhetek, amikor egy keresztény, katolikus országnak egy ilyen ember a vezetője, mint a miniszterelnök.”

Mondta Szikora Róbert gidatartó a Mandinernek két csikidám között. Nem tudható, hogy szétesni készülő, vénülő nagyon könnyű zenészek miért tartják fontosnak, hogy a kedves vezető előtt leboruljanak, de Szikoránál két okot is találhatunk. Egyszer tízmilliót, amit az azóta már püspökké transzformálódott Balog emberminiszter utalt a számlájára, illetve aztán még hetet, amit pedig Kásler pöngetett ki neki.

Ennyiért Szikorának megéri dicsérni az urat, és most nem azért vagyunk itt, hogy őt nyektessük, hanem, hogy a környezetet vizsgáljuk, amely azt okozza, hogy Orbán olykor messiásnak képzeli magát, ami különös jelenségekhez vezet. És ilyen jelenségek az egész nyüves életünk. Ilyképp mégis csak bántani kell ezt a degenerált Szikorát, mert áttételesen ő is oka a nemzet – nem fideszi értelemben vett – nyomorúságának. Szikora még nem járt az erkélyen, de oda igyekszik.

A karmeliták erkélye a NER szereposztó díványa, ahol nagyon sokan szeretnék széttenni a lábukat: papok, énekesek, színészek meg mindenféle rendű és rangú organizmusok, akiknek kiolvadt a gerince...

ITT OLVASHATÓ