NÉPSZAVASzerző: KÓSA ANDRÁS2021.01.11.
V4 Szlovákiában általános vélemény, hogy ne az ország fizesse a magyar kormányfő uniós játszmáinak árát – mondja Grigorij Meseznikov, az egyik legismertebb szlovák politikai elemző.
Az uniós költségvetéssel és helyreállítási alappal kapcsolatban zajlott tavalyi vétó-vita során élesen elvált Pozsony és Prága, illetve Varsó és Budapest álláspontja. Beszélhetünk még Visegrádi Négyekről?
A V4-es formáció a legideálisabb megoldás a regionális együttműködés erősítésére, hiszen olyan történelmileg terhelt viszonyú országok között is nagyban hozzájárult a kapcsolatok javulásához, mint Magyarország és Szlovákia. A V4 a régiós rendszerváltás egyik sikertörténete és mind a négy állam számára alapvető fontosságú. Tény, hogy most vannak törésvonalak országaink között, de ezek nem egymás közti ellentétek, uniós politikák ügyében nem értünk egyet. Korábban szinte evidencia volt, hogy a visegrádi tagállamok kölcsönösen támogatják egymást az uniós döntéshozatalban, előre egyeztetik az álláspontjukat egy-egy EU-csúcs előtt, s ez kétségtelenül megszűnt mostanra, de szerintem ez a helyzet hosszabb távon nem fenntartható. Legalább is senkinek nem lesz jó, ha fennmarad. Az is igaz, hogy Szlovákiában egyre erősödik az a hangulat, hogy a szomszédaink uniós konfliktusainak árát ne mi fizessük meg. Vagyis a cseh és a szlovák kormány is érdekelt lenne a V4-es együttműködés további erősödésében, de csak akkor, ha ezért uniós szinten nem érik hátrányok. Szlovákia az EU magjához akar tartozni, ezért vezette be az eurót, és bárki is van kormányon Pozsonyban, ez nem fog jelentősen változni.
Orbán Viktornak vagy Angela Merkelnek és az EU-nak jelentett nagy győzelmet, hogy megállapodtak a decemberi uniós csúcson az EU új költségvetéséről és a helyreállítási alapról, azaz a lengyelek és a magyarok végül nem vétóztak?
Kompromisszum született, amit sokféleképpen lehet értelmezni. Az EU fősodratú politikai erői érték el ezt a megegyezést, ez az ő sikerük. És nagyon fontos, hogy ennek részeként bekerült az uniós szabályok közé a források jogszerű elköltésének követelménye, illetve a szankcionálhatóság. Bár egyelőre szigorúan az uniós pénzek felhasználásának törvényességéről van szó, ez rövid időn belül megváltozhat és az unió alapértékeinek tiszteletben tartása-tartatása is része lehet új jogintézménynek az alkalmazása során. Ez a lényeg, az összes többi értelmezés kérdése.
Sok elemző szerint Orbán Viktor decemberi győzelme pürrhoszi, hosszabb távon még jobban elszigetelődhet az EU-ban. Ezzel az állítással egyetért?
Ha a több éves folyamatokat nézzük, megállapíthatjuk, hogy Orbán Viktornak most például sokkal gyengébb pozíciója van a saját pártcsaládjában, az Európai Néppártban, mint korábban és senki nem tudja, hogy ennek a mostani állapotnak, a tagság felfüggesztésének mi lesz a kimenetele. Ez a Fidesz és a Néppárt több tagpártja számára mára belpolitikai kérdéssé is vált, így nehéz megjósolni a kimenetelt, hiszen a szereplőknek többfelé kell figyelniük. A CDU például nyilván tisztában van vele, hogy egy esetleges kizárás az egész európai pártpolitikában változásokat hozhatna, ami a német politikára is hatással lenne. Németországnak szövetségesekre van szüksége és Magyarország eddig az volt. Biztonsággal csak annyit lehet kijelenteni, hogy a Fidesz távozását követelők hangja erősödhet meg, ha a helyzet oldódik meg...
