NOW THIS NEWS
2021.01.06.
2021.01.06. WASHINGTON.
2021. január 10., vasárnap
„A FIDESZ MÉDIÁJA CSAK A KOMMUNISTA DIKTATÚRA PROPAGANDAGÉPEZETÉHEZ HASONLÍTHATÓ”
HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2021.01.10.
Szerző: KARDOS ERNŐ
2021.01.10.
Sorozatunkban a napi hírek tükrében felvillantjuk Orbán Viktor kormányzásának eseményeit. Azokat a döntéseket, amelyek megalapozták a Nemzeti Együttműködés Rendszerének nevezett kormányzás politikáját, s alapvetően meghatározták az ország lakóinak mindennapjait. Orbán értékelése szerint az elmúlt tíz év sikertörténet, amely száz esztendő legsikeresebb fejezete. A miniszterelnök kiegyensúlyozott fejlődést lát, gazdasági eredményeket, amelyek előnyei a legszegényebb rétegekhez is eljutottak. Ezzel szemben a kritikusok a demokrácia leépítését, a közszolgáltatások színvonalának drámai romlását, a korrupció elszabadulását látják. A második Orbán-kormány tíz évvel ezelőtt, 2010. május 29-én alakult. Portálunk heti rendszerességgel felidézi ennek a tíz évnek a történéseit – ahogyan ma látjuk.
A hatalomba gyorsan berendezkedő Fidesz már 2010 novemberében rátette a kezét a teljes magyar sajtóra. A társadalmi, vagy szakmai egyeztetést félredobva, elkészült a médiarendszert gyökeresen átalakító „alkotmány”, majd később az új médiatörvény is, amely révén, a kormány a teljes magyar nyilvánosságot képes kordában tartani. Centralizálta a közszolgálati médiát, valamennyi média típusra általános követelményeket írt elő. Az azóta elhunyt Szalai Annamária, a Fidesz politikusa szerint erre azért volt szükség, mert „felelőtlenül, pazarlóan és főleg ellenőrizetlenül működött az egész intézményrendszer; A Média-hatóság későbbi elnöke azt mondta, hogy a vélemény-, a szólás-, a sajtószabadság immár nem öncél, hanem a közösség érdekét, a társadalom integritását szolgálja.”
Ennek ellenére, a Média-alkotmánynak nevezett törvényt társadalmi, vagy szakmai egyeztetés nélkül, az ellenzék tiltakozása ellenére fogadták el, Rogán Antall és Cser-Palkovics András javaslatára. Az egyéni indítvány tette lehetővé, hogy az országgyűlés a társadalom véleményét tökéletesen figyelmen kívül hagyva fogadta el a jogszabályt, kétharmados többséggel. Az újságíró szakma és a nemzetközi jogvédő szervezetek elsősorban azt tartották vérlázítónak, hogy valamennyi médiumra azonos állami szabályozás érvényesült. Az ellenzék felháborítónak tartotta, hogy egy évvel az uralomra jutása után, Orbán Viktor kormánya befolyást szerzett valamennyi hatalmi ág, tehát a törvényhozó-, a végrehajtó hatalom, és az igazságszolgáltatás mellett az úgynevezett negyedik hatalmi ágra is...
A hatalomba gyorsan berendezkedő Fidesz már 2010 novemberében rátette a kezét a teljes magyar sajtóra. A társadalmi, vagy szakmai egyeztetést félredobva, elkészült a médiarendszert gyökeresen átalakító „alkotmány”, majd később az új médiatörvény is, amely révén, a kormány a teljes magyar nyilvánosságot képes kordában tartani. Centralizálta a közszolgálati médiát, valamennyi média típusra általános követelményeket írt elő. Az azóta elhunyt Szalai Annamária, a Fidesz politikusa szerint erre azért volt szükség, mert „felelőtlenül, pazarlóan és főleg ellenőrizetlenül működött az egész intézményrendszer; A Média-hatóság későbbi elnöke azt mondta, hogy a vélemény-, a szólás-, a sajtószabadság immár nem öncél, hanem a közösség érdekét, a társadalom integritását szolgálja.”
Ennek ellenére, a Média-alkotmánynak nevezett törvényt társadalmi, vagy szakmai egyeztetés nélkül, az ellenzék tiltakozása ellenére fogadták el, Rogán Antall és Cser-Palkovics András javaslatára. Az egyéni indítvány tette lehetővé, hogy az országgyűlés a társadalom véleményét tökéletesen figyelmen kívül hagyva fogadta el a jogszabályt, kétharmados többséggel. Az újságíró szakma és a nemzetközi jogvédő szervezetek elsősorban azt tartották vérlázítónak, hogy valamennyi médiumra azonos állami szabályozás érvényesült. Az ellenzék felháborítónak tartotta, hogy egy évvel az uralomra jutása után, Orbán Viktor kormánya befolyást szerzett valamennyi hatalmi ág, tehát a törvényhozó-, a végrehajtó hatalom, és az igazságszolgáltatás mellett az úgynevezett negyedik hatalmi ágra is...
RÁADÁS: A KAMIONOS BREXIT UTÁN ANGLIÁBAN - 2021
ST22LACIKA VLOGJA
Szerző: st22lacika
2021.01.08.
00:00 Intro 00:40 Milyen papírokat kaptunk? 01:33 Eori szám. Border pass. 02:01 F-B határ. Kivettek. 02:36 Ezt a papírt kaptam 03:01 Matrica kötelező. Kérték? 03:30 Calais. Érkezés a vonathoz 04:04 10 nap karantén ha... sofőrnek is!!! 05:00 1.kontroll. Kutya. 05:35 2.Bejelentkezés. 07:30 3. F-útlevél 07:55 4. GB-útlevél 09:02 5. GB kutya 09:44 6. sorba állás 10:47 7. vonatra fel 13:05 8. busz és vonat 14:10 9. vonatról le. Anglia érkezés 16:32 Kerülni ha zárva a pálya London felé? 17:26 Csak őrzött parkolóban állok meg ! Veszélyes ! 18:22 Esti parkoló. Grantham 18:46 Reggel. Szakad a hó. Tolom le az autókat... 19:21 Egy kis hó és megáll az élet 22:21 Véleményem erről? 22:40 Megakadtam a hóban. Nincs gond. Láncolok. 26:04 Dugó mindenhol. Megállt az élet. De...megoldjuk:) 26:42 Reggel óta itt áll a sor. Nem gond, elkerülöm. 27:20 A téli gumi nem hóba ajánlott, hanem 7 fok alatt 27:37 Az útvonal gyorsítva. 28:20 És íme a pálya.Lehet néha fáj az igazság... 28:50 A kukta. Marha szelet készítése 29:30 Ketogén diéta. Ez van a hűtőben. És veri a dudát... 30:46 London ring. Hol a vám? 31:29 Érkezés. Elhajt a vérbe...ez anglia. 33:06 Íme. Így hajtott el. Felvettem. 33:40 Üvöltöttünk... nyitvatartás? 34:30 Vonal. A vonal története. Agyatlanok. 36:11 Megyek be. Senki nem szólt, csak kifigyeltem 37:45 Esti vacsora. Kész a marha borkkolival. 38:30 Másnap. 14 óra eddig. Irány COVID teszt. 39:35 COVID teszt. Sor és folyamata. 44:45 Ebéd. Lazac borkkoliágyon 45:12 Kész a vám. 18:30 . 45:39. Kész az ebéd. 45:50 M20 irány Folkestone. Változások. 48:40 Francia oldal. Változás. Van vám? 50:39 Ha jönni kell, jönni kell attól még nem szeretem 50:56 Ne csak a szépről beszéljünk, még ha fáj is vkinek 51:08 Ha van kedved nézd, ha nincs nincs... Demokrácia :) 51:21 Tolom a hóban... outro
Szerző: st22lacika
2021.01.08.
00:00 Intro 00:40 Milyen papírokat kaptunk? 01:33 Eori szám. Border pass. 02:01 F-B határ. Kivettek. 02:36 Ezt a papírt kaptam 03:01 Matrica kötelező. Kérték? 03:30 Calais. Érkezés a vonathoz 04:04 10 nap karantén ha... sofőrnek is!!! 05:00 1.kontroll. Kutya. 05:35 2.Bejelentkezés. 07:30 3. F-útlevél 07:55 4. GB-útlevél 09:02 5. GB kutya 09:44 6. sorba állás 10:47 7. vonatra fel 13:05 8. busz és vonat 14:10 9. vonatról le. Anglia érkezés 16:32 Kerülni ha zárva a pálya London felé? 17:26 Csak őrzött parkolóban állok meg ! Veszélyes ! 18:22 Esti parkoló. Grantham 18:46 Reggel. Szakad a hó. Tolom le az autókat... 19:21 Egy kis hó és megáll az élet 22:21 Véleményem erről? 22:40 Megakadtam a hóban. Nincs gond. Láncolok. 26:04 Dugó mindenhol. Megállt az élet. De...megoldjuk:) 26:42 Reggel óta itt áll a sor. Nem gond, elkerülöm. 27:20 A téli gumi nem hóba ajánlott, hanem 7 fok alatt 27:37 Az útvonal gyorsítva. 28:20 És íme a pálya.Lehet néha fáj az igazság... 28:50 A kukta. Marha szelet készítése 29:30 Ketogén diéta. Ez van a hűtőben. És veri a dudát... 30:46 London ring. Hol a vám? 31:29 Érkezés. Elhajt a vérbe...ez anglia. 33:06 Íme. Így hajtott el. Felvettem. 33:40 Üvöltöttünk... nyitvatartás? 34:30 Vonal. A vonal története. Agyatlanok. 36:11 Megyek be. Senki nem szólt, csak kifigyeltem 37:45 Esti vacsora. Kész a marha borkkolival. 38:30 Másnap. 14 óra eddig. Irány COVID teszt. 39:35 COVID teszt. Sor és folyamata. 44:45 Ebéd. Lazac borkkoliágyon 45:12 Kész a vám. 18:30 . 45:39. Kész az ebéd. 45:50 M20 irány Folkestone. Változások. 48:40 Francia oldal. Változás. Van vám? 50:39 Ha jönni kell, jönni kell attól még nem szeretem 50:56 Ne csak a szépről beszéljünk, még ha fáj is vkinek 51:08 Ha van kedved nézd, ha nincs nincs... Demokrácia :) 51:21 Tolom a hóban... outro
VEREBES: AZ A SZÍNÉSZNŐ, AKI VETKŐZIK A SZÍNPADON, AZ EGY JOBBÁGY | PARTIZÁNPOP
PARTIZÁN BLOG
Szerző: Partizán
2021.01.08.
Verebes István karrierje legalább annyira sokszínű, mint politikai identitása. Színész, rendező, színházigazgató, író, dramaturg, zeneszerző, műsorvezető, rádiós konferanszié, (figyelsz még?), újságíró, festő, járókelő, apa, négyszeres férj, barát (többek között Gyárfásé), konzervatív, liberális, baloldali, megrögzött individualista...
Szerző: Partizán
2021.01.08.
Verebes István karrierje legalább annyira sokszínű, mint politikai identitása. Színész, rendező, színházigazgató, író, dramaturg, zeneszerző, műsorvezető, rádiós konferanszié, (figyelsz még?), újságíró, festő, járókelő, apa, négyszeres férj, barát (többek között Gyárfásé), konzervatív, liberális, baloldali, megrögzött individualista...
ORBÁN ÉS TAKARÓJA
NÉPSZAVA
Szerző: CSILLAG ISTVÁN
2021.01.09.
Orbán és csapata 2020-ban a gazdasági és társadalmi élet minden szférájában és minden szintjén váratlan konfliktusos helyzetek sorozatával találta szemben magát.
Ebben az írásban nem Takaró Mihályról, a szabad polgári szemléletű irodalomtörténet esküdt ellenségéről írok, hanem arról: miért nem veszi észre az ellenzék, hogy Orbán Viktor a nehéz, szorult helyzetekben takarót, spanyolfalat használ, ami mögé el tudja rejteni a számára sokkal nagyobb fenyegetést jelentő összecsapásokat, és miért veti rá magát az Orbán által odadobott gumicsontra, lett légyen ez Soros-válaszcikk, az EU költségvetés vétója, vagy a Demeter-ügy?
Ha Orbán ismerné, akkor a 2020-as nehézségek hatására fel kellett volna idéznie magában a nürnbergi főügyész, Jackson vádbeszédének lényegét: „egy csapat bűnöző összeesküvéssel ellenőrzése alá vonta az államot”. Kormányzásának 10 éve alatt minden évben voltak megoldhatatlannak látszó helyzetek, leküzdhetetlennek látszó ellentmondások. A tavalyi év azonban egy kicsit más volt, mint a többi, mert külső és a belső feszültségek sora torlódott egymásra...
Szerző: CSILLAG ISTVÁN
2021.01.09.
Ebben az írásban nem Takaró Mihályról, a szabad polgári szemléletű irodalomtörténet esküdt ellenségéről írok, hanem arról: miért nem veszi észre az ellenzék, hogy Orbán Viktor a nehéz, szorult helyzetekben takarót, spanyolfalat használ, ami mögé el tudja rejteni a számára sokkal nagyobb fenyegetést jelentő összecsapásokat, és miért veti rá magát az Orbán által odadobott gumicsontra, lett légyen ez Soros-válaszcikk, az EU költségvetés vétója, vagy a Demeter-ügy?
Ha Orbán ismerné, akkor a 2020-as nehézségek hatására fel kellett volna idéznie magában a nürnbergi főügyész, Jackson vádbeszédének lényegét: „egy csapat bűnöző összeesküvéssel ellenőrzése alá vonta az államot”. Kormányzásának 10 éve alatt minden évben voltak megoldhatatlannak látszó helyzetek, leküzdhetetlennek látszó ellentmondások. A tavalyi év azonban egy kicsit más volt, mint a többi, mert külső és a belső feszültségek sora torlódott egymásra...
A TUDÓS ÉS A VÍRUS
QUBIT
Szerző: BÁRDOSI ATTILA
2021.01.10.
Egy ellenséget csak vele azonos erejű vagy annál hatékonyabb fegyverrel lehet legyőzni. Távolságtartással, maszkviseléssel átmenetileg elérhetünk valamilyen eredményt, de ezek ellenszerét a vírus eddig mindig könnyűszerrel megtalálta. Ha nem ez történt volna, ma nem lennének járványok - írja Bárdosi Attila patológus, a Göttingeni Egyetem docense.
I. Én hiszek neked – statisztika, a szent tehén
Nincs olyan közöttünk, aki ne hinne a számok abszolút objektivitásában.
Járvány van. Egyre jobban eluralkodik rajtunk és környezetünkön a félelem. Nincs olyan reggel, amikor ne számokkal ébresztenének minket, az aktuális hírek ne számokkal kezdődnének. A nap 24 órájának minden percét számok töltik ki: ma ennyit teszteltünk le, már ennyi és ennyi a fertőzöttek, illetve a kórházban kezeltek száma, ma mennyien lógnak a csöveken és végül – érzelmi reakciónkat tekintve – a mindent eldöntő szám, hogy tegnap mennyien haltak meg. Lehetne még sorolni a különböző szempontok, módszerek, hangulatok, lelkiismeretek, célok, politikai hovatartozások szerint összeállított napi statisztikákat, de lenne-e ennek egyáltalán értelme? Vajon mi vonható le ezekből az objektívnak kikiáltott és az emberek többsége által annak el is fogadott számokból, statisztikai adatokból? Talán az, hogy túléljük-e a következő napot; hatnak-e az eddigi ellenintézkedések; mikor ébredünk végre fel ebből a rémálomból; ki van veszélyben, és ki nincs; ki merjünk-e menni az utcára ma, vagy nem; most fertőző vagyok-e, vagy nem; kinek van/lesz igaza, és kinek nincs/nem lesz igaza? Egyáltalán képesek-e ezekre az aggodalmunkból és félelmünkből fakadó kérdésekre a számok feleletet adni? A válaszom egyértelmű: csak látszólag, de valójában nem. Hogy miért gondolom ezt, azt az elkövetkezendő évre optimista várakozással tekintő olvasó megtudhatja az alábbi rövid eszmefuttatásból, ami egy patológus öt évtized alatt gyűjtött tapasztalataira és ok-okozat közötti törvényszerűségek logikus gondolkodáson alapuló elemzésére hagyatkozik.
Saját világát mindenki saját agyával teremti meg, és csak ez a világ jelenti számára a valóságot; de ezek a valóságok lehetnek egymásnak teljesen ellentmondóak is. Az, hogy milyen alkotóelemekből építjük fel saját valóságunkat, az teljesen szubjektív, és – bármennyire ellentmondásosnak tűnik a megállapítás – ez érvényes a számok világára is.
Ha végzettségük alapján jogosan szaktekintélyeknek hitt tudósoknak, valamint a magukat csak annak kikiáltó képzetlen „szakembereknek” és a különböző pártok, demokratikusan vagy diktatórikusan vezetett országok politikusainak az elmúlt hónapokban elhangzott, sokszor maguknak is teljesen ellentmondó nyilatkozataira visszaemlékezünk, akkor a logikusan gondolkodó számára világossá kellene válnia annak, hogy itt valamilyen, a valóságot érintő és értelmező, rendszerszerű problémával állunk szemben. Ennek a felismerésnek a feltétele az, hogy tudunk-e, illetve egyáltalán akarunk-e kritikusan gondolkodni, a kijelentések mögé tekinteni, és felismerjük így azt a valóságos célt, hogy ki és miért von le más következtéseket a tényeknek gondolt és kikiáltott számokból, ki értékeli alá, és ki becsüli túl jelentőségüket.
Mindenekelőtt egy dolognak kell valóságtartalmát meghatároznunk, amit mindenki saját igazának bizonyítására használ fel, és ez nem más, mint a szent tehén státuszát élvező, érinthetetlen és mindenek fölött álló statisztika...
Szerző: BÁRDOSI ATTILA
2021.01.10.
I. Én hiszek neked – statisztika, a szent tehén
Nincs olyan közöttünk, aki ne hinne a számok abszolút objektivitásában.
Járvány van. Egyre jobban eluralkodik rajtunk és környezetünkön a félelem. Nincs olyan reggel, amikor ne számokkal ébresztenének minket, az aktuális hírek ne számokkal kezdődnének. A nap 24 órájának minden percét számok töltik ki: ma ennyit teszteltünk le, már ennyi és ennyi a fertőzöttek, illetve a kórházban kezeltek száma, ma mennyien lógnak a csöveken és végül – érzelmi reakciónkat tekintve – a mindent eldöntő szám, hogy tegnap mennyien haltak meg. Lehetne még sorolni a különböző szempontok, módszerek, hangulatok, lelkiismeretek, célok, politikai hovatartozások szerint összeállított napi statisztikákat, de lenne-e ennek egyáltalán értelme? Vajon mi vonható le ezekből az objektívnak kikiáltott és az emberek többsége által annak el is fogadott számokból, statisztikai adatokból? Talán az, hogy túléljük-e a következő napot; hatnak-e az eddigi ellenintézkedések; mikor ébredünk végre fel ebből a rémálomból; ki van veszélyben, és ki nincs; ki merjünk-e menni az utcára ma, vagy nem; most fertőző vagyok-e, vagy nem; kinek van/lesz igaza, és kinek nincs/nem lesz igaza? Egyáltalán képesek-e ezekre az aggodalmunkból és félelmünkből fakadó kérdésekre a számok feleletet adni? A válaszom egyértelmű: csak látszólag, de valójában nem. Hogy miért gondolom ezt, azt az elkövetkezendő évre optimista várakozással tekintő olvasó megtudhatja az alábbi rövid eszmefuttatásból, ami egy patológus öt évtized alatt gyűjtött tapasztalataira és ok-okozat közötti törvényszerűségek logikus gondolkodáson alapuló elemzésére hagyatkozik.
Saját világát mindenki saját agyával teremti meg, és csak ez a világ jelenti számára a valóságot; de ezek a valóságok lehetnek egymásnak teljesen ellentmondóak is. Az, hogy milyen alkotóelemekből építjük fel saját valóságunkat, az teljesen szubjektív, és – bármennyire ellentmondásosnak tűnik a megállapítás – ez érvényes a számok világára is.
Ha végzettségük alapján jogosan szaktekintélyeknek hitt tudósoknak, valamint a magukat csak annak kikiáltó képzetlen „szakembereknek” és a különböző pártok, demokratikusan vagy diktatórikusan vezetett országok politikusainak az elmúlt hónapokban elhangzott, sokszor maguknak is teljesen ellentmondó nyilatkozataira visszaemlékezünk, akkor a logikusan gondolkodó számára világossá kellene válnia annak, hogy itt valamilyen, a valóságot érintő és értelmező, rendszerszerű problémával állunk szemben. Ennek a felismerésnek a feltétele az, hogy tudunk-e, illetve egyáltalán akarunk-e kritikusan gondolkodni, a kijelentések mögé tekinteni, és felismerjük így azt a valóságos célt, hogy ki és miért von le más következtéseket a tényeknek gondolt és kikiáltott számokból, ki értékeli alá, és ki becsüli túl jelentőségüket.
Mindenekelőtt egy dolognak kell valóságtartalmát meghatároznunk, amit mindenki saját igazának bizonyítására használ fel, és ez nem más, mint a szent tehén státuszát élvező, érinthetetlen és mindenek fölött álló statisztika...
REJTÉLY, HOGYAN AKARJÁK BEOLTANI AZOKAT, AKIK MÁR ÁTESTEK A FERTŐZÉSEN
G7.HU
Szerzők: TORONTÁLI ZOLTÁN, JANDÓ ZOLTÁN
2021.01.07.
Bár még csak az egészségügyi dolgozókat kezdték el oltani a koronavírus elleni vakcinával, már most látszik, hogy van egy kérdés, amelyre sürgősen választ kellene adnia a stratégiai döntéshozóknak: mi legyen a fertőzésen átesettek beoltásával?
Mielőtt rátérnénk arra, hogy (különösen hosszabb távon) miért lesz fontos ez a kérdés, először azt érdemes megnézni, hogy mi a jelenlegi magyarországi helyzet.
- Úgy tűnik azonban, hogy vannak olyan egészségügyi intézmények – például az oltóhelynek kijelölt kórházak -, amelyek dolgozói nem a fent említett felületen regisztrálnak az oltásra, és úgy tudjuk, hogy náluk vagy nincs semmilyen megkötés, vagy saját hatáskörben döntenek erről.
A fentiek alapján nehéz eldönteni, hogy mi a szakmai alapokon nyugvó protokoll, és a kormányzati kommunikáció nem segíti a tisztánlátást. A velünk beszélő egészségügyi dolgozók szerint egyébként az oltásra való jelentkezés nagyon korrekt módon folyik, a rendszer működik...
Szerzők: TORONTÁLI ZOLTÁN, JANDÓ ZOLTÁN
2021.01.07.
Mielőtt rátérnénk arra, hogy (különösen hosszabb távon) miért lesz fontos ez a kérdés, először azt érdemes megnézni, hogy mi a jelenlegi magyarországi helyzet.
- Cikkünk írásakor a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) egészen egyértelműen azt írja a honlapján, hogy az igazolt fertőzötteket fél évig nem oltják be. (Tehát a tiltás csak az igazolt fertőzöttekre értendő, és nekik hat hónapot kell várniuk a fertőzöttség kiderüléséhez képest, mire megkaphatják a vakcinát.)
- Az országos tiszti főorvos viszont hétfőn nem adott pontosan értelmezhető választ az erre vonatkozó kérdésre (bár a hat hónap kétségtelenül szerepelt a mondataiban, Müller Cecília válasza a csillagra kattintva olvasható*).
- Több egészségügyi dolgozóval is beszélgettünk, akik egyértelműen azt mondták nekünk, hogy az oltásra való elektronikus regisztrációs felületen arról kell nyilatkozni, hogy a jelentkező 90 napja nem igazolt fertőzött. Itt tehát 3 hónapos korlátról van szó.
- Az egészségügyi intézmények közötti hivatalos levelezésekben hat hónapos korlát szerepel jelenleg.
- Úgy tűnik azonban, hogy vannak olyan egészségügyi intézmények – például az oltóhelynek kijelölt kórházak -, amelyek dolgozói nem a fent említett felületen regisztrálnak az oltásra, és úgy tudjuk, hogy náluk vagy nincs semmilyen megkötés, vagy saját hatáskörben döntenek erről.
A fentiek alapján nehéz eldönteni, hogy mi a szakmai alapokon nyugvó protokoll, és a kormányzati kommunikáció nem segíti a tisztánlátást. A velünk beszélő egészségügyi dolgozók szerint egyébként az oltásra való jelentkezés nagyon korrekt módon folyik, a rendszer működik...
NYILAS ÜLDÖZTETÉS, ÁLLAMSZOCIALISTA MEGHURCOLÁS ÉS POLGÁRJOGI MOZGALOM: EGY ROMA AKTIVISTA A 20. SZÁZADBAN
MÉRCE
Szerző: SZÁSZ ANNA LUJZA
2021.01.10.
Vitatott, hogy a Magyarországi Cigány Kulturális Szövetség (röviden: MCKSZ, vagy Szövetség) létrejöttét vajon az 1956-os forradalom nem várt következményeként, az A magyarországi cigányság helyzetéről című, az akkori Munkaügyi Minisztérium két munkatársa, Bán Géza és Pogány György nevével fémjelzett jelentés eredményeként, avagy egy mindezeknél korábbi, 1954-es közös értelmiségi megmozdulás, a pándi lakosok és neves roma zenészek együttes fellépése sikereként lehet elkönyvelni. Akárhogyan is történt, 1958 elején, László Mária (1909–1989) vezetésével és a Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Osztályának felügyelete alatt a Szövetség megkezdte rövid, ám hatékony működését. Bár a szervezet tevékenységét az állam ellenőrizte, mégis képes volt, elsősorban László Mária vezetése alatt, a magyarországi roma népesség mentsvára és kulturális motorja lenni...
Szerző: SZÁSZ ANNA LUJZA
2021.01.10.
AZ EU SZÉGYENE A KÍNAI BERUHÁZÁSI EGYEZMÉNY
MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: BERNARD GUETTA
2021.01.09.
Az Európai Parlamentnek meg kell vétóznia - mondja a francia EP-képviselő.
Számomra ez egyértelmű nem. Európai parlamenti képviselőként azon fogok dolgozni a következő napokban, hetekben és hónapokban, hogy az európai képviselőtestületek utasítsák el azt a beruházási megegyezést, amit az Európai Bizottság nemrég nyélbe ütött Kínával.
Az első okom erre, hogy a Kína által tett piacnyitási engedmények messze nem teremtenek egyenlő feltételeket az európai és a kínai ipar számára. Kína továbbra is kizár minket olyan szektorokból, amelyeket mi nyitva tartunk előtte, és ahol Kína már most is aktívan üzletel. A kínai ipar nyilvánvalóan továbbra is sok állami támogatást fog kapni, miközben az európai versenyszabályok drasztikusan korlátozzák az európai vállalatoknak nyújtható állami segítséget. Különösen pedig: az európai beruházás továbbra is adminisztratív akadályokba fog ütközni ott, ahol az nemkívánatos a kínai állampárt számára, miközben az uniónak nincsenek ilyen eszközei, legalábbis nincs belőlük elég és nem ennyire hatékonyak.
Világos, hogy mi volt Hszi Csin-ping érdeke. Megtette az elengedhetetlen gesztusokat ahhoz, hogy aláírhassa ezt az egyezményt, és ezzel jelezze a hivatalba lépő Biden-kormánynak, hogy az Egyesült Államokon kívül is vannak ütőkártyái, és erőpozícióból kezdhessen tárgyalni arról, hogy hogyan helyezze esetleg új alapokra az amerikaiakkal való kapcsolatát...
Szerző: BERNARD GUETTA
2021.01.09.
Számomra ez egyértelmű nem. Európai parlamenti képviselőként azon fogok dolgozni a következő napokban, hetekben és hónapokban, hogy az európai képviselőtestületek utasítsák el azt a beruházási megegyezést, amit az Európai Bizottság nemrég nyélbe ütött Kínával.
Az első okom erre, hogy a Kína által tett piacnyitási engedmények messze nem teremtenek egyenlő feltételeket az európai és a kínai ipar számára. Kína továbbra is kizár minket olyan szektorokból, amelyeket mi nyitva tartunk előtte, és ahol Kína már most is aktívan üzletel. A kínai ipar nyilvánvalóan továbbra is sok állami támogatást fog kapni, miközben az európai versenyszabályok drasztikusan korlátozzák az európai vállalatoknak nyújtható állami segítséget. Különösen pedig: az európai beruházás továbbra is adminisztratív akadályokba fog ütközni ott, ahol az nemkívánatos a kínai állampárt számára, miközben az uniónak nincsenek ilyen eszközei, legalábbis nincs belőlük elég és nem ennyire hatékonyak.
Világos, hogy mi volt Hszi Csin-ping érdeke. Megtette az elengedhetetlen gesztusokat ahhoz, hogy aláírhassa ezt az egyezményt, és ezzel jelezze a hivatalba lépő Biden-kormánynak, hogy az Egyesült Államokon kívül is vannak ütőkártyái, és erőpozícióból kezdhessen tárgyalni arról, hogy hogyan helyezze esetleg új alapokra az amerikaiakkal való kapcsolatát...
ÉS AKKOR NAGYOT SZÓLT A TRUMP-VALÓSÁGSHOW ÉVADZÁRÓJA
HVG
Szerző: HVG.HU
2021.01.10.
Zavargások után jelentette be a távozó amerikai elnök, hogy átadja a hatalmat; egész Európában, így Magyarországon is folyik a munka, hogy minél többen kaphassanak gyorsan oltást; kiszámolták, hogy a kormány megmenthette volna a válság alatt veszélybe került összes munkahelyet, ha jobban költi el a pénzt. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Tízezernél is több halálos áldozata van Magyarországon a koronavírusnak, az áldozatok napi száma 100 fölötti, vagyis egy héten halnak meg annyian a vírus miatt, mint ahányan egy évben közlekedési balesetben. Az EU hatóságai engedélyezték a Moderna vakcinájának használatát, az első szállítmány már a jövő héten megérkezhet Európába, a Pfizer/BioNTech vakcinájából pedig még többet rendelt az EU. Müller Cecília pedig megígérte, hogy egy éven belül jöhet a magyar fejlesztésű és gyártású vakcina is. A Magyar Orvosok Szakszervezetének alelnöke eközben felvetette: aki nem oltatja be magát és intenzív osztályra kerül, azzal fizettessék ki a kezelést...
Szerző: HVG.HU
2021.01.10.
Tízezernél is több halálos áldozata van Magyarországon a koronavírusnak, az áldozatok napi száma 100 fölötti, vagyis egy héten halnak meg annyian a vírus miatt, mint ahányan egy évben közlekedési balesetben. Az EU hatóságai engedélyezték a Moderna vakcinájának használatát, az első szállítmány már a jövő héten megérkezhet Európába, a Pfizer/BioNTech vakcinájából pedig még többet rendelt az EU. Müller Cecília pedig megígérte, hogy egy éven belül jöhet a magyar fejlesztésű és gyártású vakcina is. A Magyar Orvosok Szakszervezetének alelnöke eközben felvetette: aki nem oltatja be magát és intenzív osztályra kerül, azzal fizettessék ki a kezelést...
VÍRUS VAN, EREDETE BIZONYTALAN
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: FALUS FERENC
2021.01.08.
...Az oltások
A megváltó. Ez sem lesz megváltás. Nem fogja egyszerre egyik napról a másikra felszámolni a járványt, de kezelhető mértékűre fogja csökkenteni a megbetegedéseket. Megszabadulunk majd attól a félelemtől, hogy ha kórházba kerülnénk, akkor nem lenne számunkra hely, nem lenne lélegeztetőgép meg főleg egészséges egészségügyi dolgozók, akik meg tudnak minket gyógyítani. Minden védőoltás, amelyet szakértő hatóság politikai nyomás nélkül engedélyez – az lényegében veszélytelen arra, akinek beadják. Kisebb-nagyobb helyi reakciókon, esetleg lázon, néhány napos rosszabb közérzeten kívül rendkívül ritka a súlyos szövődmény. Egyértelmű, hogy bármelyik vakcinának kisebb a kockázata, mint ennek a betegségnek, amelynek hosszú távú következményeit is csak most kezdjük megtudni. Száz igazolt fertőzött közül ketten-hárman meghalnak. Azok, akik az oltást megkapják, abba biztosan nem fognak belehalni, és egy időre védettek lesznek.
A kilátások
A bizonytalanság és a félelem éve után jön a változás éve. Már többet tudunk a vírusról, a tüneteiről, a megelőzéséről, a megbetegedés gyógyításáról. De 2021-ben még nem lesz mindenki védett, ezért a maszk, távolságtartás, kézmosás szükségessége megmarad, de a karanténszabályokat fokozatosan lehet majd lazítani. A novemberi intézkedések elegendőek voltak a járvány exponenciális növekedésének megállítására, de nem voltak elegendőek arra, hogy a járvány megfékeződjön. A kórházban fekvők számának növekedése megszűnt, de még most is naponta körülbelül 150-en kerülnek kórházba. Az elvégzett kevés teszt még mindig 15 százalék körül pozitív, de megérkezett a vakcina. 150 ezer ember beoltására elegendő vakcina van az országban, de az oltási program nagyon lassan indul. Akik szeretnék magukat beoltatni, azokat nem engedik az oltópontok közelébe, akiket pedig be kellene oltani, azok között sok a rémhír, a bizonytalanság. A kormányzat most is kettős üzeneteket küld azzal, hogy a folyamatos szállítást bizonytalannak tünteti fel. Sajnos az egészségügyi dolgozók tömegesen nem állnak ki az oltások mellett. A vezetők példamutatása, meggyőző képessége és szándéka nagyon fontos.
Követeljük a védőoltások minél gyorsabb felhasználását, emberéletek múlnak rajta.
Szerző: FALUS FERENC
2021.01.08.
A megváltó. Ez sem lesz megváltás. Nem fogja egyszerre egyik napról a másikra felszámolni a járványt, de kezelhető mértékűre fogja csökkenteni a megbetegedéseket. Megszabadulunk majd attól a félelemtől, hogy ha kórházba kerülnénk, akkor nem lenne számunkra hely, nem lenne lélegeztetőgép meg főleg egészséges egészségügyi dolgozók, akik meg tudnak minket gyógyítani. Minden védőoltás, amelyet szakértő hatóság politikai nyomás nélkül engedélyez – az lényegében veszélytelen arra, akinek beadják. Kisebb-nagyobb helyi reakciókon, esetleg lázon, néhány napos rosszabb közérzeten kívül rendkívül ritka a súlyos szövődmény. Egyértelmű, hogy bármelyik vakcinának kisebb a kockázata, mint ennek a betegségnek, amelynek hosszú távú következményeit is csak most kezdjük megtudni. Száz igazolt fertőzött közül ketten-hárman meghalnak. Azok, akik az oltást megkapják, abba biztosan nem fognak belehalni, és egy időre védettek lesznek.
A kilátások
A bizonytalanság és a félelem éve után jön a változás éve. Már többet tudunk a vírusról, a tüneteiről, a megelőzéséről, a megbetegedés gyógyításáról. De 2021-ben még nem lesz mindenki védett, ezért a maszk, távolságtartás, kézmosás szükségessége megmarad, de a karanténszabályokat fokozatosan lehet majd lazítani. A novemberi intézkedések elegendőek voltak a járvány exponenciális növekedésének megállítására, de nem voltak elegendőek arra, hogy a járvány megfékeződjön. A kórházban fekvők számának növekedése megszűnt, de még most is naponta körülbelül 150-en kerülnek kórházba. Az elvégzett kevés teszt még mindig 15 százalék körül pozitív, de megérkezett a vakcina. 150 ezer ember beoltására elegendő vakcina van az országban, de az oltási program nagyon lassan indul. Akik szeretnék magukat beoltatni, azokat nem engedik az oltópontok közelébe, akiket pedig be kellene oltani, azok között sok a rémhír, a bizonytalanság. A kormányzat most is kettős üzeneteket küld azzal, hogy a folyamatos szállítást bizonytalannak tünteti fel. Sajnos az egészségügyi dolgozók tömegesen nem állnak ki az oltások mellett. A vezetők példamutatása, meggyőző képessége és szándéka nagyon fontos.
Követeljük a védőoltások minél gyorsabb felhasználását, emberéletek múlnak rajta.
ÉLET ÉS HALÁL MEZSGYÉJÉN – ORVOSIETIKA PANDÉMIÁS VÁLSÁG IDEJÉN
168 ÓRA
Szerző: KÖKÉNY MIHÁLY
2021.01.08.
A MOK jól látta, hogy elkövetkezhet az idő, amikor a magyar egészségügy kapacitásainak végére jut és roskadozni fog a járványügyi ellátás terhei alatt. Amit nem kellene elfelejteni: tény, hogy az roskadozott már a járványt megelőzően is. Az egészségügy 2010 előtt - baloldali kormányok idején - sem dúskálhatott javakban, a mostohagyermekek sorába kényszerült, mert a politikusok pazarló kiadásként, s nem befektetésként tekintettek finanszírozási igényeire.
Izgalmas, de kényes kérdéseket feszegető vitának ad helyet hasábjain 168 óra. Izgalmas, mert az élet és halál határmezsgyéjén a gyógyítóknak sokszor keserves döntéseket hozni, főleg, ha erre gyakran és esetenként gyorsan kényszerülnek. Kényes, mert a magyar orvoslásban nem szokás nyíltan beszélni a túlélési esélyeken alapuló mérlegelésről.–
Az orvosi köztestület „előre menekült” egy megítélésem szerint alapos, evidenciákat felsorakoztató etikai ajánlás kiadásával. Ugyanakkor érthető Matkó Ida tanárnő, a betegjogok elszánt szószólójának aggodalma, sérülhet a páciensek önrendelkezési joga, relativizálódhat az állam életvédelmi kötelezettsége.
A dilemmák nem újak. 50 évvel ezelőtt Petrányi Gyula professzor, a nefrológia kiemelkedő tudósa „Az orvos, mint bíró és ítéletvégrehajtó” címmel meditált a gyógyítás és jog határain az újraélesztésről, a műszervekkel és intenzív terápiával fenntartott életről (Orvosképzés, 1970;45:163-73). Az elmúlt ötven évben soha nem látott mértékben fejlődött a medicina, végzetes betegségek váltak gyógyíthatóvá vagy szelídültek folyamatos gyógyszereléssel, műtéttel jó életminőséget lehetővé tevő krónikus állapottá. De az is igaz, hogy a COVID-19 járvány pusztítása csak az első világháború végén tomboló spanyolnáthához hasonlítható azzal, hogy akkor nem létezett modern népegészségügy, nem voltak antibiotikumok, s védőoltást még csak a himlő és a veszettség megelőzésére alkalmaztak.
Az etikai javaslat összeállítói 2020 áprilisában még nem tudhatták, hogyan alakul a járványgörbe és novemberben a KSH az előző évek átlagához képest több mint 50 százalékos halálozási többletet regisztrált. Nem tudhatták, hogy november végére - december elejére az Európai Járványügyi Központ adatai szerint a 100 ezer lakosra jutó 14 napos összesített esetszámot tekintve, az európai középmezőny felső részébe kerülünk, de a halálozásban a harmadik – negyedik helyre „küzdjük fel” magunkat. December 20-án - számarányosan - hazánkban haltak meg a legtöbben az egész világon a koronavírus szövődményei miatt, s bár az utóbbi napokban érzékelhetően csökkent, de még mindig számottevő a COVID betegség miatt lélegeztetett betegek száma is. Mindez iszonyú terhet ró a békeidőben is válsággal küzdő egészségügyi rendszerre.
Úgy gondolom, hogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) etikai kollégiuma felelősen és előrelátóan cselekedett tavasszal. Neves szakemberek, közöttük hittudósok és a betegszervezetek közreműködésével iránymutatást dolgoztak ki arról, hogyan lehet elosztani az adott időpontban rendelkezésre álló szűkös erőforrásokat (például szakemberek, gépi lélegeztetés, intenzív osztályos ágyak stb.), hogy a lehető legtöbb emberéletet mentsék meg...
Szerző: KÖKÉNY MIHÁLY
2021.01.08.
Izgalmas, de kényes kérdéseket feszegető vitának ad helyet hasábjain 168 óra. Izgalmas, mert az élet és halál határmezsgyéjén a gyógyítóknak sokszor keserves döntéseket hozni, főleg, ha erre gyakran és esetenként gyorsan kényszerülnek. Kényes, mert a magyar orvoslásban nem szokás nyíltan beszélni a túlélési esélyeken alapuló mérlegelésről.–
Az orvosi köztestület „előre menekült” egy megítélésem szerint alapos, evidenciákat felsorakoztató etikai ajánlás kiadásával. Ugyanakkor érthető Matkó Ida tanárnő, a betegjogok elszánt szószólójának aggodalma, sérülhet a páciensek önrendelkezési joga, relativizálódhat az állam életvédelmi kötelezettsége.
A dilemmák nem újak. 50 évvel ezelőtt Petrányi Gyula professzor, a nefrológia kiemelkedő tudósa „Az orvos, mint bíró és ítéletvégrehajtó” címmel meditált a gyógyítás és jog határain az újraélesztésről, a műszervekkel és intenzív terápiával fenntartott életről (Orvosképzés, 1970;45:163-73). Az elmúlt ötven évben soha nem látott mértékben fejlődött a medicina, végzetes betegségek váltak gyógyíthatóvá vagy szelídültek folyamatos gyógyszereléssel, műtéttel jó életminőséget lehetővé tevő krónikus állapottá. De az is igaz, hogy a COVID-19 járvány pusztítása csak az első világháború végén tomboló spanyolnáthához hasonlítható azzal, hogy akkor nem létezett modern népegészségügy, nem voltak antibiotikumok, s védőoltást még csak a himlő és a veszettség megelőzésére alkalmaztak.
Az etikai javaslat összeállítói 2020 áprilisában még nem tudhatták, hogyan alakul a járványgörbe és novemberben a KSH az előző évek átlagához képest több mint 50 százalékos halálozási többletet regisztrált. Nem tudhatták, hogy november végére - december elejére az Európai Járványügyi Központ adatai szerint a 100 ezer lakosra jutó 14 napos összesített esetszámot tekintve, az európai középmezőny felső részébe kerülünk, de a halálozásban a harmadik – negyedik helyre „küzdjük fel” magunkat. December 20-án - számarányosan - hazánkban haltak meg a legtöbben az egész világon a koronavírus szövődményei miatt, s bár az utóbbi napokban érzékelhetően csökkent, de még mindig számottevő a COVID betegség miatt lélegeztetett betegek száma is. Mindez iszonyú terhet ró a békeidőben is válsággal küzdő egészségügyi rendszerre.
Úgy gondolom, hogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) etikai kollégiuma felelősen és előrelátóan cselekedett tavasszal. Neves szakemberek, közöttük hittudósok és a betegszervezetek közreműködésével iránymutatást dolgoztak ki arról, hogyan lehet elosztani az adott időpontban rendelkezésre álló szűkös erőforrásokat (például szakemberek, gépi lélegeztetés, intenzív osztályos ágyak stb.), hogy a lehető legtöbb emberéletet mentsék meg...
ÁLLAMI TÁMOGATÁST KAPOTT A MAGYAR NEMZET FŐSZERKESZTŐJE, A FŐVÁROS FIZETÉSKÉPTELENNÉ VÁLHAT
ÁTLÁTSZÓ / MUTYIMONDÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2021.01.08.
24.hu: 34 milliós állami támogatást kapott mítoszrekonstrukciós projektjére a Magyar Nemzet főszerkesztője
34 millió forint támogatást kapott a Nemzeti Kulturális Alaptól Toót-Holló Tamás író, irodalomtörténész, aki 2020 óta a kormányközeli Közép-Európai Sajtó- és Média Alapítvány tulajdonában lévő Magyar Nemzet főszerkesztője. A támogatott mű két felvonásban kíséri végig „a magyar történelem első nemzeti sorstragédiáját, az ősi magyar csillagvallási örökség elvesztését”.
Telex: Egészségügy: az ellenzéki kerületektől elvont 10 milliárd forintot a kormány, hogy közel 9 milliárddal támogassa a fideszes önkormányzatokat
Az év végén döntött arról a kormány, hogy csökkenti három ellenzéki vezetésű kerületi önkormányzat egészségügyi fejlesztésekre megítélt támogatását 10 milliárd forinttal. Ezzel egy időben viszont 8,8 miliárd forinttal megemelték két fideszes kerület támogatását.
444: Leisztinger helyett Szíjj László száll be a diósgyőri fociba
A DVTK-ba az elmúlt 10 évben Leisztinger Tamás öntötte a milliárdokat. A korábban szocialista-közeli nagyvállalkozóként elkönyvelt Leisztinger a pletykák szerint a Fidesz hatalomra jutása után ezzel javította a helyzetét, most azonban kiszáll a klubból. Az új tulajdonos pedig a Bordosi Sport Holding Kft. lett., aminek egyik tulajdonosa a Hódút Kft, a külügyminisztert jachtoztató Szíjj László egyik cége.
Hvg.hu: Nyomoz az adóhatóság a Járóka Lívia Tehetségmentő Egyesület ügyében
Nyomozást rendelt el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága a Járóka Lívia Tehetségmentő Egyesület költségvetési támogatásának a felhasználásával kapcsolatban – derült Polt Péter legfőbb ügyész írásbeli válaszából, amit Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kérdésére adott. Polt szerint “pénzeszközök jóváhagyottól eltérő felhasználásával, jelentős vagyoni hátrányt okozva elkövetett költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt” nyomoz a hatóság.
Népszava: Fizetésképtelenné válhat novemberre a főváros
Hozzávetőlegesen 15-20 milliárddal csökkenti a fővárosi önkormányzat legfontosabb bevételét az, hogy Orbán Viktor kormányfő bejelentése szerint megfelezik az iparűzési adót. Ezt pedig már nem lehet „kimozogni”. Budapest idei – december elején elfogadott – költségvetésében ugyanis a teljes tartalékkeret 15 milliárd. Jelen állás mellett Budapesten 2021 végére nem lesz miből fizetni a béreket, leállnak a közszolgáltatások, intézményeket kell bezárni.
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2021.01.08.
34 millió forint támogatást kapott a Nemzeti Kulturális Alaptól Toót-Holló Tamás író, irodalomtörténész, aki 2020 óta a kormányközeli Közép-Európai Sajtó- és Média Alapítvány tulajdonában lévő Magyar Nemzet főszerkesztője. A támogatott mű két felvonásban kíséri végig „a magyar történelem első nemzeti sorstragédiáját, az ősi magyar csillagvallási örökség elvesztését”.
Telex: Egészségügy: az ellenzéki kerületektől elvont 10 milliárd forintot a kormány, hogy közel 9 milliárddal támogassa a fideszes önkormányzatokat
Az év végén döntött arról a kormány, hogy csökkenti három ellenzéki vezetésű kerületi önkormányzat egészségügyi fejlesztésekre megítélt támogatását 10 milliárd forinttal. Ezzel egy időben viszont 8,8 miliárd forinttal megemelték két fideszes kerület támogatását.
444: Leisztinger helyett Szíjj László száll be a diósgyőri fociba
A DVTK-ba az elmúlt 10 évben Leisztinger Tamás öntötte a milliárdokat. A korábban szocialista-közeli nagyvállalkozóként elkönyvelt Leisztinger a pletykák szerint a Fidesz hatalomra jutása után ezzel javította a helyzetét, most azonban kiszáll a klubból. Az új tulajdonos pedig a Bordosi Sport Holding Kft. lett., aminek egyik tulajdonosa a Hódút Kft, a külügyminisztert jachtoztató Szíjj László egyik cége.
Hvg.hu: Nyomoz az adóhatóság a Járóka Lívia Tehetségmentő Egyesület ügyében
Nyomozást rendelt el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága a Járóka Lívia Tehetségmentő Egyesület költségvetési támogatásának a felhasználásával kapcsolatban – derült Polt Péter legfőbb ügyész írásbeli válaszából, amit Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kérdésére adott. Polt szerint “pénzeszközök jóváhagyottól eltérő felhasználásával, jelentős vagyoni hátrányt okozva elkövetett költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt” nyomoz a hatóság.
Népszava: Fizetésképtelenné válhat novemberre a főváros
Hozzávetőlegesen 15-20 milliárddal csökkenti a fővárosi önkormányzat legfontosabb bevételét az, hogy Orbán Viktor kormányfő bejelentése szerint megfelezik az iparűzési adót. Ezt pedig már nem lehet „kimozogni”. Budapest idei – december elején elfogadott – költségvetésében ugyanis a teljes tartalékkeret 15 milliárd. Jelen állás mellett Budapesten 2021 végére nem lesz miből fizetni a béreket, leállnak a közszolgáltatások, intézményeket kell bezárni.
LÁSZLÓ IMRE: HADD SEGÍTSENEK MÁR AZ ORVOSOK!
KLUBRÁDIÓ
Szerző: BOLGÁR GYÖRGY
2021.01.08.
Semmilyen kormányszerv sem kereste meg az önkormányzatot az oltással kapcsolatban, de még a feltett kérdésekre sem válaszolnak – fakadt ki László Imre, Újbuda polgármestere, aki egyébként kórházigazgató volt korábban. Ő is, mint annyi más szakember, az információt, a felvilágosítást hiányolja. Már rég ott kellene lenniük a tájékoztató képeknek, szövegeknek az óriásplakátokon, hogy az emberek számára kiderüljön, mit kérnek tőlük és miért. Mi történik az ő érdekükben.
A pestist, kolerát, tífuszt el lehetett felejteni, mert feltalálták a védőoltást, nem tizedelhették tovább az emberiséget ezek a betegségek. Most itt van egy új járvány, itt van a védőoltás, és itt van az összevisszaság, a duma, amely elbizonytalanítja az embereket – mondja László Imre. Olyan oltópontokról beszélnek, amelyeket a választáskor használt szavazókörökben alakítanának ki, szó nincs –legalábbis a központi kommunikációban- a rendelőintézetekről, sportcsarnokról. Miközben a televíziókban folyamatosan látható, hogy ilyen intézményekben állítanak fel központokat külföldön. A XI. kerületben is számos helyszín van, ami alkalmas lenne a célra – állítja a polgármester. Csak sehol nincs egy központi szervező csoport, amelyikkel minderről tárgyalni lehetne.
A legnagyobb hibának pedig azt tartja László Imre, hogy a háziorvosokat nem vonják be az előkészítő munkába. Amit oltási tervnek neveznek, az nem terv. Akkor lenne az elvekből terv, ha a háziorvosok tudásával, információival telnének meg. Ne a politika irányítsa már a szakmát, hanem fordítva! A politika engedje meg az orvosoknak, hogy segíthessenek, hogy azt tehessék, ami a hivatások – mondta László Imre.
Szerző: BOLGÁR GYÖRGY
2021.01.08.
A pestist, kolerát, tífuszt el lehetett felejteni, mert feltalálták a védőoltást, nem tizedelhették tovább az emberiséget ezek a betegségek. Most itt van egy új járvány, itt van a védőoltás, és itt van az összevisszaság, a duma, amely elbizonytalanítja az embereket – mondja László Imre. Olyan oltópontokról beszélnek, amelyeket a választáskor használt szavazókörökben alakítanának ki, szó nincs –legalábbis a központi kommunikációban- a rendelőintézetekről, sportcsarnokról. Miközben a televíziókban folyamatosan látható, hogy ilyen intézményekben állítanak fel központokat külföldön. A XI. kerületben is számos helyszín van, ami alkalmas lenne a célra – állítja a polgármester. Csak sehol nincs egy központi szervező csoport, amelyikkel minderről tárgyalni lehetne.
A legnagyobb hibának pedig azt tartja László Imre, hogy a háziorvosokat nem vonják be az előkészítő munkába. Amit oltási tervnek neveznek, az nem terv. Akkor lenne az elvekből terv, ha a háziorvosok tudásával, információival telnének meg. Ne a politika irányítsa már a szakmát, hanem fordítva! A politika engedje meg az orvosoknak, hogy segíthessenek, hogy azt tehessék, ami a hivatások – mondta László Imre.
SZÉGYELLNÜNK KELL MAGUNKAT ORBÁN VIKTOR VAGY SZÁJER JÓZSEF MIATT?
24.HU
Szerző: PÁL MÓNIKA
2021.01.10.
„Szégyenkezni senki sem szeret, és az utóbbi években – de különösen az utóbbi hetekben – bőven kijutott a szégyenből a magyar embereknek” – mondta Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke a Szájer-ügyről, Demeter Szilárdról és Orbán Viktor uniós vétójáról. „Szégyent hozott Magyarországra Szájer József?” – tette fel a kérdést Sváby András a Heti Naplóban. Gyurcsány Ferenc sokkal engedékenyebb, szerinte „Orbán szégyene nem a nemzet szégyene”.
Úgy tűnik, hogy a közéleti szereplők, a politikusok szeretnek arról gondolkodni, hogy kell-e szégyellnünk magunkat olyan emberek miatt, akik rontanak Magyarország megítélésén a világ szemében. Ugyanakkor nem biztos, hogy tisztában vagyunk azzal, mit is jelent a szégyen mint érzelem, és mennyire kell foglalkoznunk vele.
A szégyen nem alapérzelem, de gyakran szembesülünk vele
A szégyen és a bűntudat fogalmát még a szakemberek is össze szokták keverni: az utóbbit akkor érezzük, ha hibáztunk vagy bántottunk valakit, az előbbit pedig akkor, ha magunkat, valamilyen vonásunkat érezzük rossznak, elfogadhatatlannak. A szégyen úgynevezett másodlagos érzelem, csak kétéves kor körül alakul ki, és a társas életben van szerepe. A komolyabb mentális zavarban (depresszióban, poszttraumás stressz szindrómában, borderline személyiségzavarban) szenvedő emberekre jellemzőbb, hogy gyakrabban szégyellik magukat, mint azok, akik lelkileg egészségesebbek és jobb az önértékelésük. A gyerekkorban elszenvedett bántalmazásnak, erős szülői kontrollnak, kiközösítésnek vagy stigmatizációnak nagy szerepe van a fokozott szégyenkezésre való hajlam kialakulásában. Az viszont nem okoz bennünk kárt, ha néha, egy-egy helyzetre reagálva kis ideig szégyelljük magunkat...
Szerző: PÁL MÓNIKA
2021.01.10.
Úgy tűnik, hogy a közéleti szereplők, a politikusok szeretnek arról gondolkodni, hogy kell-e szégyellnünk magunkat olyan emberek miatt, akik rontanak Magyarország megítélésén a világ szemében. Ugyanakkor nem biztos, hogy tisztában vagyunk azzal, mit is jelent a szégyen mint érzelem, és mennyire kell foglalkoznunk vele.
A szégyen nem alapérzelem, de gyakran szembesülünk vele
A szégyen és a bűntudat fogalmát még a szakemberek is össze szokták keverni: az utóbbit akkor érezzük, ha hibáztunk vagy bántottunk valakit, az előbbit pedig akkor, ha magunkat, valamilyen vonásunkat érezzük rossznak, elfogadhatatlannak. A szégyen úgynevezett másodlagos érzelem, csak kétéves kor körül alakul ki, és a társas életben van szerepe. A komolyabb mentális zavarban (depresszióban, poszttraumás stressz szindrómában, borderline személyiségzavarban) szenvedő emberekre jellemzőbb, hogy gyakrabban szégyellik magukat, mint azok, akik lelkileg egészségesebbek és jobb az önértékelésük. A gyerekkorban elszenvedett bántalmazásnak, erős szülői kontrollnak, kiközösítésnek vagy stigmatizációnak nagy szerepe van a fokozott szégyenkezésre való hajlam kialakulásában. Az viszont nem okoz bennünk kárt, ha néha, egy-egy helyzetre reagálva kis ideig szégyelljük magunkat...
AKI NEM REGISZTRÁL A KORMÁNYNÁL, AZ NEM KAPHAT OLTÁST
444.HU
Szerző: MAGYARI PÉTER
2021.01.09.
Amióta csak lehetséges a kormány oldalán regisztrálni koronavírus elleni védőoltásra, azóta próbálja az ország megérteni, hogy aki nem regisztrál, az kaphat-e oltást. Eddig úgy tűnt, hogy kaphat, de most kaptunk egy hivatalos levelet, ami alapján mégsem.
Kitartóan faggattuk a regisztráció értelméről az operatív törzset december elején, de ahogy akkoriban írtuk, mesterien kerülgették az egyértelmű választ. Később olyasmi derült ki, hogy a regisztráció valamiféle előnyt jelent majd, bár hogy milyen előnyt, azt nem sikerült tisztázni.
Aztán úgy tűnt, hogy Rogán Antal tiszta vizet önt a pohárba, hiszen egy tévéműsorban kimondta, hogy aki nem regisztrál, az „hátrébb kerül a sorban”. A regisztrációt a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda szervezi, ők szerepelnek a Vakcinainfó nevű oldal impresszumában, tehát valószínűsíthető volt, hogy Rogán tudta, hogy mire jó a regisztráció. Logikusnak tűnt, hogy ha valaki „hátrébb kerül a sorban”, az kaphat vakcinát, csak később, mint az, aki regisztrált.
December 16-án a járvány elleni védekezés sikereiről tartott sajtótájékoztatót a két kormánypárt frakcióvezetője, és a KDNP képviselőcsoportja nevében Simicskó István ott kijelentette, hogy „nem kötelező regisztrálni a vakcinainfo.gov.hu-n ahhoz, hogy az ember oltást kapjon”.
Ez már egyértelmű válasznak tűnt, ami megnyugtatott sok olyan embert, aki adatvédelmi aggályok miatt nem akart regisztrálni, hiszen mint korábban megírtuk, egy Fidesz-közeli cégen futnak át az adatok. Ugyanez a cég üzemelteti a választási rendszer szoftverét is...
Szerző: MAGYARI PÉTER
2021.01.09.
Kitartóan faggattuk a regisztráció értelméről az operatív törzset december elején, de ahogy akkoriban írtuk, mesterien kerülgették az egyértelmű választ. Később olyasmi derült ki, hogy a regisztráció valamiféle előnyt jelent majd, bár hogy milyen előnyt, azt nem sikerült tisztázni.
December 16-án a járvány elleni védekezés sikereiről tartott sajtótájékoztatót a két kormánypárt frakcióvezetője, és a KDNP képviselőcsoportja nevében Simicskó István ott kijelentette, hogy „nem kötelező regisztrálni a vakcinainfo.gov.hu-n ahhoz, hogy az ember oltást kapjon”.
Ez már egyértelmű válasznak tűnt, ami megnyugtatott sok olyan embert, aki adatvédelmi aggályok miatt nem akart regisztrálni, hiszen mint korábban megírtuk, egy Fidesz-közeli cégen futnak át az adatok. Ugyanez a cég üzemelteti a választási rendszer szoftverét is...
VAKCINAREGISZTRÁCIÓ: ITT AZ ÚJABB PONTOSÍTÁS
NAPI.HU
Szerző: SZEPESI ANITA
2021.01.09.
A fővárosi tisztifőorvos helyettesének a levele tiszta vizet öntött a pohárba a vakcinaregisztrációt illetően - egyértelműen kiderül belőle, hogy aki oltást szeretne, annak regisztrálnia kell. A hvg.hu kérdésére a Koronavírus Sajtóközpont tovább pontosította az információt.
Regisztráció nélkül nem lehet oltást kapni a fővárosi tisztifőorvos helyettesének levele szerint. A Koronavírus Sajtóközpont a hvg.hu kérésére újabb pontosítást közölt az ügyben.
E szerint mivel az oltás önkéntes, mindenkinek jeleznie kell a szándékát. Ezt a regisztrációval teheti meg, utána osztják be a hatóságok az oltásra az oltási terv kategóriái alapján...
Szerző: SZEPESI ANITA
2021.01.09.
Regisztráció nélkül nem lehet oltást kapni a fővárosi tisztifőorvos helyettesének levele szerint. A Koronavírus Sajtóközpont a hvg.hu kérésére újabb pontosítást közölt az ügyben.
E szerint mivel az oltás önkéntes, mindenkinek jeleznie kell a szándékát. Ezt a regisztrációval teheti meg, utána osztják be a hatóságok az oltásra az oltási terv kategóriái alapján...
NORMALITÁSBÓL A SZÜRREALITÁSBA – KÉPEKBEN A VÁLASZ ONLINE 2020-A
VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2020.12.31.
Január 1-jén még joggal reménykedtünk abban, hogy ugyanúgy végezhetjük a munkánkat, ahogy eddig. Nagyobbat nem is tévedhettünk volna. A Válasz Online fotósaként és gyakran utazó külpolitikai riportereként hamar be kellett, hogy lássam: ha tudok is valamiről képet alkotni, akkor azt idén itthon kell megtennem. Néha ugyan sikerült kijutni az országból, de mióta újságíró vagyok, még soha nem voltam ennyit Magyarországon. El-elvetődtem ezért olyan eseményekre is, amelyekről cikk ugyan nem született, nekem viszont fontos volt, hogy ott legyek. S ahogy a Válasz Online nem híroldal, úgy ez a válogatás sem 2020 képes krónikája – inkább két tucat olyan fotó, amelyek keletkezését még most is fel tudom idézni, és így fontosak maradtak. Némelyiküket olvasóink már láthatták egy-egy interjúnk, riportunk illusztrációjaként, mások meg felhasználatlanul pihentek az archívumban. Mostanáig...
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2020.12.31.
AZ A NORMÁLIS, AMI NEM NORMÁLIS
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: VÖRÖS IMRE
2021.01.10.
Amint azt Virág elvtárstól tudjuk (A tanú című filmből): „az a gyanús, ami nem gyanús”. A március óta hullámzó különféle veszélyhelyzetekben és járványkészültségekben hánykolódva lassan nem tudjuk, hogy mi is a normális helyzet. Azt tudjuk, hogy a március 11-én kihirdetett (első) veszélyhelyzet az Alaptörvény különleges jogrendről szóló fejezetében található, tehát alkotmányjogi kategória. Na de mihez képest különleges? Hát ez az! Az Alaptörvény azt megelőző fejezeteihez: az általános, normális jogrendhez képest, különben viszonyítási alap híján nincs értelme.
A normális (általános) jogrend abban különbözik a különlegestől, hogy a társadalom, az államszervezet működése normális feltételek között zajlik: nincs háború, fegyveres lázadás, vörösiszap-katasztrófa, földrengés. A kettő közös vonása pedig az, hogy mindkettőt az alkotmányok tartalmazzák. Csak ezen alkotmányos megalapozású veszedelmekre való hivatkozás alapján érthető meg az alapvető jogok (gyülekezési jog, szólásszabadság, emberi méltóság, személyes adatok védelme) normális jogrendben elképzelhetetlen korlátozása. Így fogadjuk el azt, ami formálisan a brutális jogfosztás maga, pl. a kijárási tilalmat, vagy a maszkviselési kötelezettséget. Tehát megértjük, hogy nem-normális jogrendben élünk, és ennek jó oka van: a járvány. A járványt a kormány 2020. március 11-i rendelete a kihirdetett veszélyhelyzet, mint a különleges jogrend Alaptörvénybe foglalt egyik esete hivatkozási alapjának jelölte meg. A veszélyhelyzet rendeleti úton történt kihirdetésének tehát alkotmányjogilag igazolt alapja volt – végül is a kormány csak tudja, vélhetnénk. Ebből is látszik: milyen fontos az, hogy a normális és a nem-normális jogrend ‒ egymásra vonatkoztatottságuk, csak együttes értelmezhetőségük folytán ‒ egyaránt az alkotmányban, szerves egységben nyerjenek szabályozást. Így fogadhatók el a súlyos korlátozások.
Szerző: VÖRÖS IMRE
2021.01.10.
A normális (általános) jogrend abban különbözik a különlegestől, hogy a társadalom, az államszervezet működése normális feltételek között zajlik: nincs háború, fegyveres lázadás, vörösiszap-katasztrófa, földrengés. A kettő közös vonása pedig az, hogy mindkettőt az alkotmányok tartalmazzák. Csak ezen alkotmányos megalapozású veszedelmekre való hivatkozás alapján érthető meg az alapvető jogok (gyülekezési jog, szólásszabadság, emberi méltóság, személyes adatok védelme) normális jogrendben elképzelhetetlen korlátozása. Így fogadjuk el azt, ami formálisan a brutális jogfosztás maga, pl. a kijárási tilalmat, vagy a maszkviselési kötelezettséget. Tehát megértjük, hogy nem-normális jogrendben élünk, és ennek jó oka van: a járvány. A járványt a kormány 2020. március 11-i rendelete a kihirdetett veszélyhelyzet, mint a különleges jogrend Alaptörvénybe foglalt egyik esete hivatkozási alapjának jelölte meg. A veszélyhelyzet rendeleti úton történt kihirdetésének tehát alkotmányjogilag igazolt alapja volt – végül is a kormány csak tudja, vélhetnénk. Ebből is látszik: milyen fontos az, hogy a normális és a nem-normális jogrend ‒ egymásra vonatkoztatottságuk, csak együttes értelmezhetőségük folytán ‒ egyaránt az alkotmányban, szerves egységben nyerjenek szabályozást. Így fogadhatók el a súlyos korlátozások.
Alkotmányellenes veszélyhelyzet
A cél ugyanis belátható: normális jogrendben egyébként alkotmányellenes, megengedhetetlen eszközök (kijárási korlátozás, intézmények bezárása, rendezvények betiltása, családi ünnepség résztvevői számának korlátozása) szükségesek ahhoz, hogy a nem-normális állapotból mihamarább vissza lehessen térni a normálisba. Különleges jogrendben ugyanis az Alaptörvény szerint a kormány „egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat”. Ez azért elég vészesen hangzik: azóta a saját bőrünkön érezzük, hogy tényleg az – na de ha járvány van…?
Csakhogy itt a bökkenő, mindjárt kettő is. Először: tényleg járványról szól-e a veszélyhelyzet Alaptörvénybe foglalt esete? Másodszor: tényleg határozatlan időre szólhat-e a veszélyhelyzeti felhatalmazás, ha egyszer a minél gyorsabb visszatérést kell(ene) hogy szolgálja?
Először: az Alaptörvénynek a kormány rendelete által hivatkozott 51. cikke csak elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén teszi lehetővé a veszélyhelyzet kihirdetését. Járványra vonatkozó számos intézkedési lehetőséget az egészségügyi és a katasztrófavédelmi törvények tartalmaznak. Ha bebizonyosodik, hogy ezek nem elegendőek, ez igazolhatta volna alkotmányjogilag a veszélyhelyzet kihirdetését. De nem rögtön. A rendeleti kormányzásra veszélyhelyzet kihirdetésével szükség sem volt. A járvány – eltérően a vörösiszap-katasztrófától ‒ alkotmányjogilag nem illett az 51. cikk tényállásába, nem igazolta a veszélyhelyzet kihirdetését, így ez alaptörvény-ellenes (leánykori nevén: alkotmányellenes) volt. Igaz, az egészségügyi és a katasztrófavédelmi törvény nem adott olyan korlátlan lehetőséget a rendeleti kormányzásra, mint a veszélyhelyzet.
Másodszor: a 2020. március 11-i rendelet nyomán az Országgyűlés által elfogadott – a kormányt a járvánnyal kapcsolatban rendeleti kormányzásra felhatalmazó ‒ törvény nem tartalmazott határidőt. Az elnagyoltan fogalmazó Alaptörvény ezzel összefüggésben csak annyit mond, hogy az a szerv szünteti meg a veszélyhelyzetet, amelyik bevezette: vagyis a kormány. Minthogy pedig a felhatalmazási törvény csalafinta módon a veszélyhelyzet megszűnésétől tette függővé saját maga hatályvesztését, így az Országgyűlés átengedte a kormánynak azt a kizárólag a törvényhozót megillető alkotmányos jogot, hogy a saját maga által alkotott törvényt hatályon kívül helyezze. Amíg a kormány nem szünteti meg a veszélyhelyzetet, marad a törvény – ez a 22-es csapdája. Ez különleges jogrendben is alkotmányjogi képtelenség, mivel a kormány - a végrehajtó hatalom - válik időbeli korlát nélkül törvényhozóvá. A jogi kérdésekben feltűnően tájékozatlan igazságügy-miniszter ugyan kitartóan bizonygatta, hogy a törvényt az Országgyűlés visszavonhatja, azonban – mivel ez az állítás ellentmondott az általa talán mégiscsak ismert Alaptörvénynek – erősödött a benyomás, hogy nem mond igazat.
Montesquieu óta tudjuk, hogy a hatalmi ágakat (törvényhozó, végrehajtó, bírói) illik elválasztani, hacsak nem a XVII. századi abszolút monarchia koordináta-rendszerét tartjuk ideális államrendnek. A törvényhozás egy fontos szelete így örökre a kormány kezébe került, ami ennélfogva ugyancsak alaptörvény-ellenes, mivel az kifejezetten leszögezi a hatalmi ágak elválasztásának követelményét. A kormány nem is siette el a veszélyhelyzetnek a törvény hatályvesztése feltételét képező megszüntetését. Majd ha úgy látják jónak, hogy a kihirdetés feltételei megszűntek, majd akkor úgyis… – hallottuk gyakran...
SZABAD SZEMMEL: NAGYON SÖTÉT KORT IDÉZ TRUMP AMERIKAI ÁMOKFUTÁSA - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.01.10.
A nácik annak idején úgy vélték, hogy a rádióval kiütik a nyeregből a sokszínű sajtót, az amerikai elnök a Twitterről gondolta ugyanezt.
New York Times
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.01.10.
New York Times
Trump sosem vette komolyan a választási demokráciát, és nem fogadta el annak amerikai változatát sem – állapítja meg Tymothy Snyder, a neves történész, akinek több könyve megjelent magyarul is. „Amerikai szakadék” c. elemzésében ugyanakkor nem tartja különösebben meglepőnek, hogy ennyire hittek az elnökben, miután azt hirdette, amit azok gondoltak, vagy mások vallottak a környezetükben.
Platon hívta fel egykor a figyelmet a veszélyre, hogy a végén csupa bólogatójános veszi körül a zsarnokokat. Arisztotelész pedig azért aggódott, mert egy gazdag és tehetséges demagóg túlságosan is képes befolyásolni a tömegek meggyőződését.
Hogy Trump megpróbálta megfordítani a választás eredményét, azért nagyon sok republikánus honatyát is felelősség terheli. Nem mondtak neki ellent már a kezdetektől fogva, inkább hagyták, hogy hajtogassa téveszméjét a választási csalásról. Ugyanakkor az eredmény megtámadását shownak tekintették: némi késedelmet okoz ugyan, de a végső kimenetel szempontjából nem oszt és nem szoroz. Ám ennek meglett a maga ára, mert ha egy választott intézmény ellenzi a választást, akkor az felhívás a saját megbuktatására.
Ahol az igazság már nem számít, az a fasizmus előszobája. Amikor nem ragaszkodunk többé a tényekhez, akkor átengedjük a hatalmat olyanoknak, akik – megfelelő gazdagság és karizma birtokában – a látványban utaznak. Ha nincs közmegegyezés bizonyos alapvető tényekről, akkor nem jöhet létre a civil társadalom, amely képes megvédeni magát. Az igazság utáni politika mindig elkoptatja a jogállamot és helyette mítoszokat vet be.
Már az ősszel világos volt, hogy Trump puccsra készül. Mint az egykori fasiszta vezetők, pl. Hitler, ő is az igazság kizárólagos forrásaként állította be magát. A nácik annak idején úgy vélték, hogy a rádióval kiütik a nyeregből a sokszínű sajtót, az amerikai elnök a Twitterről gondolta ugyanezt.
Egészen páratlan mértékben hazudozott, általában kis dolgokban, de ezek összeadódtak. Voltak azután közepes méretű hazugságai is, pl. hogy Oroszország nem segített a megválasztásában, de az ilyen állítások általában jellemzik napjainkban a hatalomra törő autokratákat. Így Orbán a csekély számú muzulmán menekültet országos gonddá fújja fel.
Ám az igazán lényegesek a nagy hazugságok, lásd, amit Sztálin mondott az egykori ukrajnai éhínség okairól vagy Hitler antiszemitizmusát. Trump részéről az igazán veszélyes az volt, amikor bejelentette, hogy megnyerte a választást, noha valójában vesztett. Hogy ennyien hitelt adjanak neki, ahhoz azonban valóságos összeesküvés elméletre volt szükség.
Guardian
Guardian
London főpolgármestere arra emlékeztet, hogy sokan mondogatták: dicstelenül ér majd véget Trump elnöksége, ám a legtöbben nem adtak hitelt a figyelmeztetésnek. A munkáspárti Sadiq Khan, aki pakisztáni bevándorló családban született és négy éve látja el tisztségét, úgy véli, hogy az amerikai törvényhozás lerohanásának ébresztőül kell szolgálnia a világ számára. Hiszen az elnök a fasiszta csőcseléket arra uszította, hogy az erőszakosan másítsa meg a választás eredményét. De hát már öt éve építgette a maga szélsőjobbos mozgalmát.
A múlt század 30-as éveiből, a fasiszta diktátoroktól és erős emberektől vette hozzá a forgatókönyvet. Egymás ellen fordította a polgárokat. Kihasználta a gazdasági gondokat, hazudott, hogy félelmet keltsen a másokkal szemben. Alapvető tényeket kérdőjelezett meg a járvány kapcsán, ugyanakkor nem lépett az emberéletek és munkahelyek megmentésére. Aláásta a demokrácia alappilléreit: a törvény előtti egyenlőséget, a sajtószabadságot, az igazságszolgáltatás függetlenségét, sőt még a választásokat is.
Sajnos, a sorra érkező jelzéseket szándékosan nem vette figyelembe egy sor illetékes, politikus, elemző, megfigyelő a világban. De ez így nem mehet tovább, mert semmi biztosíték nincs arra, hogy másutt is olyan ellenállóképesek lesznek a demokráciák, mint az USÁ-ban. Főleg, hogy még csak most jönnek a Covid-19 rettenetes gazdasági következményei, amelyek a történelmi tapasztalatok szerint elősegítik a fasizmus felemelkedését.
Ráadásul Trumppal nem tűnik el az effajta szélsőjobbos politika. Orbán, Bolsonaro, Erdogan, Duda és Salvini ugyanezt képviseli. Biden ugyanakkor megmutatta, hogy egy érzékeny demokratikus politikus miként egyesítheti az embereket ennek a szélsőséges nacionalista populizmusnak az elutasítására.
A politika paletta két oldalának nem szabad haboznia, hogy összefogjon a rasszizmus és a diszkrimináció ellen. Hogy felszólaljon a kisebbségek védelmében és támogassa az egyenlőséget. Továbbá küzdjön a gazdasági igazságtalanságok, illetve a lehetőségek hiánya ellen, mert mindkettők táptalajt képez a szélsőjobb számára.
Der Standard
Der Standard
Az amerikai törvényhozás megszállása szerencsére kudarcot vallott, ám sok helyütt továbbrta is erősek az esztelen, nacionalista tiltakozó mozgalmak, a trumpizmusnak hosszú az árnyéka. Mert ugyan már nagyjából letűntek a színről az olyan erők, mint a német Pegida vagy a francia sárgamellényesek irányzata, illetve igazából csak átalakultak. Mostanában például a sokfelé a vírustagadók képében jelentkeztek.
És nem szabad őket alábecsülni, mert a leszakadt, vagy magát leszakadtnak érző alsó középrétegek részéről kirobbanhat az alaktalan, de erőszakra kész tiltakozás. Hívei szembeállnak mindennel, ami bejáratott politikai intézménynek, gyakorlatnak számít. Szükség esetén készek beállni egy tekintélyelvű vezér mögé. Radikális kisebbségről van szó, ám bizonyos történelmi helyzetekben nagyon is ütőképesnek bizonyulhat. Leglátványosabb megnyilvánulása éppen a Capitol Hill megszállása volt.
Elbukott, mert nem tökéletesen szervezett államcsínyként vágtak bele, hanem a csőcselék randalírozott. És mivel Trump, a hepciáskodó felbújtó mégsem bizonyult elszánt vezetőnek. De ezek a részben felfegyverzett tömegek továbbra is jelen vannak. Teljesen elidegenedtek.
Másutt Orbán, Kaczynski, Erdogan, Bolsonaro és Modi nem habozott, hogy a hatalom megragadására használja fel ezeket a jobboldali-populista fundamentalista erőket. Mindannyian karizmatikus autokraták, akik populista-nacionalista hullámot meglovagolva jöttek fel, majd utána hozzáláttak a jogállam és a demokrácia lebontásához. Ű
Visszaszorításukra végre fel kell adni a megbékítésüket célzó próbálkozásokat. A másik oldal egy részével azonban meg lehet kísérelni a vitát. A legfőbb azonban az, hogy maradjunk éberek, és ismerjük fel a veszélyt a „bolondok” mögött, illetve azonnal lépjünk fel velük szemben. Hiszen sok amerikai korábban azt állította, hogy náluk nem lehetséges olyasmi, mint a törvényhozás lerohanása. Aztán láttuk, mi lett belőle.
Deutsche Welle
Deutsche Welle
A Gazprom jelentős pozíciókat veszít Közép- és Délkelet-Európában, így elvileg lehetséges, hogy Magyarországon hamarosan lemegy a földgáz ára. Két új vezeték, valamint a horvátországi Krk szigetén elkészült gázátfejtő folytán nagyon úgy néz ki, hogy az óriáscég elveszti monopolhelyzetét a horvát és a bolgár piacon. Bulgária immár azeri energiahordozót kap a vadonatúj Transzadriai Vezetéken (TAP) keresztül. És a horvátok sem csupán az orosz földgázra kénytelenek támaszkodni, sőt az új forrásokból szállíthatnak Magyarországnak és Ukrajnának is.
Pedig idáig ők voltak az orosz szénhidrogén legnagyobb megrendelői a térségben, de most alighanem jelentősen csökkentik az átvett mennyiséget. A régióban azonban a fő partner Magyarország és már épül a Török áramlat leágazása, amely várhatóan a jövő évtől egészen a Bécs közeli Baumgartenig viszi majd az orosz gázt. Addig marad az ukrajnai tranzit, csak közben belépett a horvát konkurencia. Így előreláthatólag esni fog az ár, és a térség országai kevesebb orosz gázra tartanak majd igényt. Ráadásul a Gazprom még mindig nem tett eleget a Kreml követelésének, hogy kerülje meg Ukrajnát szállítási útvonalként.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)