Szerző: KÓTAI ZOLTÁN
2021.01.09.
Tudom fogok kapni hideget-meleget. Az, hogy Kótai hülye vagy nem megfelelő érvelés! Kérem hiteles tényekkel, adatokkal alátámasztani!
2021. január 9., szombat
RÁADÁS: ITT A VAKCINA, MIT TEGYEK?
KAMIONOS VIDEÓK
Szerző: KÓTAI ZOLTÁN
2021.01.09.
Tudom fogok kapni hideget-meleget. Az, hogy Kótai hülye vagy nem megfelelő érvelés! Kérem hiteles tényekkel, adatokkal alátámasztani!
Szerző: KÓTAI ZOLTÁN
2021.01.09.
Tudom fogok kapni hideget-meleget. Az, hogy Kótai hülye vagy nem megfelelő érvelés! Kérem hiteles tényekkel, adatokkal alátámasztani!
ÉLET ÉS IRODALOM 2021/1. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2021.01.08.
P U B L I C I S Z T I K A
Kovács Zoltán: Vannak a spájzban
„Legyetek erősek, a választási kampánynak ez még csak a gyenge előjátéka” – írta Áder János 1993. július elsején egy tagsághoz intézett körlevélben. A Fidesz Országos Választmányának akkori elnöke azért ragadott tollat, mert a közélet akkoriban már hetek óta attól volt hangos, hogy a párt nem hajlandó, de valószínűleg nem is tud elszámolni a törvény szerint ingyenesen rendelkezésükre bocsátott pártszékház eladásából származó pénzekkel. Különösen kínossá vált ez akkor, amikor nyár elején a Somogyaszalón tartott frakcióülésen több tag is magyarázatot várt arra vonatkozóan, hogy mire fordították az akkoriban jelentősnek számító összeget. A résztvevők emlékei és jegyzetei szerint Orbán pártelnök és Kövér frakcióvezető zavaros beszámolót adott a pénzügyekről. A röpködő milliókat az ülésen többen megkísérelték összeadni, ám a visszaemlékezéseket rögzítő periratok szerint Kövér László ezt igen határozott hangon tiltotta meg. Tény azonban, hogy a lezáratlan székházügy pontos elszámolásával a párt mára közjogi méltósággá emelkedett, úton-útfélen becsületességet és tisztességet hirdető akkori vezetői mind a mai napig adósak. Elszámolás nincsen, helyette mutogatás van a politikai ellenfelekre. Következmény mégis volt: a Fidesz súlyos veresége az 1994-es választásokon.
2005-ben újabb gyanús ügylet: az unalomig ismert Tokaj–Sárazsadány-történet: Orbán első kormányfői ciklusának idején felesége vállalkozásának (a bíróság ítélete szerint nem) taggyűlési jegyzőkönyve szerint tanácsokat adott állami pénzek tekintetében, amikor kijelentette, „ne mi nyerjük a legtöbbet”. Lehet ezt minősíteni ezeréves, lejárt történetnek, de ne feledjük, a mai nap is ez az ember a kormányfő...
Avar János: Őrült királytól őrült elnökig
Radó Péter: A közoktatás demokratizálásáról
Szále László: Búcsú az újságírástól
Váncsa István: Hullám, szőnyeg, földharc
Falus Ferenc: Vírus van – eredete bizonytalan
Bauer Tamás: Merkel tévedése
Tódor János: margójára
Ungváry Krisztián: Az összehasonlítás értelme
Lázár: ISZONY
GÁLÁ: LONDON–BUDAPEST
ICs: MÉREGPOHÁR
msz: MÉG EZ IS
jos: FRANZSTADT
aha: KÖZÖD?
Róna György: CSONTVÁZ
(celebrálja Nyerges András): HETI TEXTUS
Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ
Szerző: ÉS
2021.01.08.
„Legyetek erősek, a választási kampánynak ez még csak a gyenge előjátéka” – írta Áder János 1993. július elsején egy tagsághoz intézett körlevélben. A Fidesz Országos Választmányának akkori elnöke azért ragadott tollat, mert a közélet akkoriban már hetek óta attól volt hangos, hogy a párt nem hajlandó, de valószínűleg nem is tud elszámolni a törvény szerint ingyenesen rendelkezésükre bocsátott pártszékház eladásából származó pénzekkel. Különösen kínossá vált ez akkor, amikor nyár elején a Somogyaszalón tartott frakcióülésen több tag is magyarázatot várt arra vonatkozóan, hogy mire fordították az akkoriban jelentősnek számító összeget. A résztvevők emlékei és jegyzetei szerint Orbán pártelnök és Kövér frakcióvezető zavaros beszámolót adott a pénzügyekről. A röpködő milliókat az ülésen többen megkísérelték összeadni, ám a visszaemlékezéseket rögzítő periratok szerint Kövér László ezt igen határozott hangon tiltotta meg. Tény azonban, hogy a lezáratlan székházügy pontos elszámolásával a párt mára közjogi méltósággá emelkedett, úton-útfélen becsületességet és tisztességet hirdető akkori vezetői mind a mai napig adósak. Elszámolás nincsen, helyette mutogatás van a politikai ellenfelekre. Következmény mégis volt: a Fidesz súlyos veresége az 1994-es választásokon.
2005-ben újabb gyanús ügylet: az unalomig ismert Tokaj–Sárazsadány-történet: Orbán első kormányfői ciklusának idején felesége vállalkozásának (a bíróság ítélete szerint nem) taggyűlési jegyzőkönyve szerint tanácsokat adott állami pénzek tekintetében, amikor kijelentette, „ne mi nyerjük a legtöbbet”. Lehet ezt minősíteni ezeréves, lejárt történetnek, de ne feledjük, a mai nap is ez az ember a kormányfő...
Avar János: Őrült királytól őrült elnökig
Radó Péter: A közoktatás demokratizálásáról
Szále László: Búcsú az újságírástól
Váncsa István: Hullám, szőnyeg, földharc
Falus Ferenc: Vírus van – eredete bizonytalan
Bauer Tamás: Merkel tévedése
Hajdu Nóra: Vírus és jogállam
Tamás Gáspár Miklós: Dic cur hic
Aczél Géza: Egy öreg kibic naplójából 5.
Ludassy Mária: Fehér Márta
(1942–2020)
Sükösd Miklós: Lator államok az unióban
„1938. szeptember 30-án született meg a müncheni egyezmény, melyben Mussolini olasz diktátor, Daladier francia és Chamberlain brit miniszterelnök jóváhagyták Hitler területi követeléseit Csehszlovákiával szemben. A szerződés, mely a náci Németország háborús zsarolásának eredményeként jött létre, a birodalomhoz csatolta a túlnyomórészt németek lakta Szudéta-vidéket, de közvetve a Prágával szemben fennálló magyar és lengyel igények teljesítésére is lehetőséget teremtett. (..) Chamberlain, aki hazatérésekor naiv módon örök békéről szónokolt a hestoni repülőtéren, valójában éppen ellentétes hatást ért el, a nagyhatalmak gyenge fellépése ugyanis Hitlert 1939 tavaszán újabb követelések megfogalmazására, a megcsonkított csehszlovák állam felszámolására, később pedig a második világháború kirobbantására ösztönözte.” (Tarján M. Tamás: 1938. szeptember 30. – A müncheni egyezmény aláírása. Rubicon, 2020. szeptember 30.)...
Benda László: Mianmar, 2020 vége
– Szu Csí, a halványuló békeikon
Földvári Zsuzsanna: Baráti szálak
Ünnepi korrupció Ausztriában
Karácsony előtt befejeződött Ausztriában a 11 éve húzódó monstre per, amely 8 évet mért ki a Szabadságpárt egykori pénzügyminiszterére. Fél éve dolgozik a második néppárti–szabadságpárti kormányt vizsgáló parlamenti bizottság, egyre több zavaros ügyet hozva felszínre.
Tamás Gáspár Miklós: Dic cur hic
Aczél Géza: Egy öreg kibic naplójából 5.
Ludassy Mária: Fehér Márta
(1942–2020)
Sükösd Miklós: Lator államok az unióban
„1938. szeptember 30-án született meg a müncheni egyezmény, melyben Mussolini olasz diktátor, Daladier francia és Chamberlain brit miniszterelnök jóváhagyták Hitler területi követeléseit Csehszlovákiával szemben. A szerződés, mely a náci Németország háborús zsarolásának eredményeként jött létre, a birodalomhoz csatolta a túlnyomórészt németek lakta Szudéta-vidéket, de közvetve a Prágával szemben fennálló magyar és lengyel igények teljesítésére is lehetőséget teremtett. (..) Chamberlain, aki hazatérésekor naiv módon örök békéről szónokolt a hestoni repülőtéren, valójában éppen ellentétes hatást ért el, a nagyhatalmak gyenge fellépése ugyanis Hitlert 1939 tavaszán újabb követelések megfogalmazására, a megcsonkított csehszlovák állam felszámolására, később pedig a második világháború kirobbantására ösztönözte.” (Tarján M. Tamás: 1938. szeptember 30. – A müncheni egyezmény aláírása. Rubicon, 2020. szeptember 30.)...
Benda László: Mianmar, 2020 vége
– Szu Csí, a halványuló békeikon
Földvári Zsuzsanna: Baráti szálak
Ünnepi korrupció Ausztriában
Karácsony előtt befejeződött Ausztriában a 11 éve húzódó monstre per, amely 8 évet mért ki a Szabadságpárt egykori pénzügyminiszterére. Fél éve dolgozik a második néppárti–szabadságpárti kormányt vizsgáló parlamenti bizottság, egyre több zavaros ügyet hozva felszínre.
V I S S Z H A N G
Tódor János: margójára
Ungváry Krisztián: Az összehasonlítás értelme
P Á R A T L A N
Lázár: ISZONY
GÁLÁ: LONDON–BUDAPEST
ICs: MÉREGPOHÁR
msz: MÉG EZ IS
jos: FRANZSTADT
aha: KÖZÖD?
Róna György: CSONTVÁZ
(celebrálja Nyerges András): HETI TEXTUS
Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ
LET ÉS IRODALOM 2021/1. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2021.01.08.
F E U I L L E T O N
Milbacher Róbert: A lista mámoráról
(Irodalmi kánon és oktatás)
Váradi Júlia: „A színházigazgatás válságmenedzselés lett”
Beszélgetés Mácsai Pállal
Csengery Kristóf: Himnusz és eksztázis
Valóban ilyen egyetemes zeneszerző Beethoven? S ha igen, mi teszi azzá? A két lemez előadásai egyszerű, hiteles, maguktól értődő válaszokat adnak a kérdésre. A tolmácsolások a művekben felmutatják az általános érvényűt: az interpretációk rávilágítanak arra, hogy Beethovennek sikerült hangokban ábrázolnia olyan indulatokat és érzelmeket, olyan hiteket, reményeket, haragokat, kétségbeeséseket, mámorokat, amelyek az emberi lényre mindenhol és mindenkor jellemzők, a bennünk rejlő közösre mutatva. E lemezek tanúsága szerint Beethoven korok és nemzetek felett áll, ez művészetének legfontosabb tulajdonsága.
(Daniel Lozakovich, Seiji Ozawa: Beethoven. Deutsche Grammophon, Decca)...
Sinkó István: A LEGtöbbet
Stőhr Lóránt: Föld, anya, sirató
(Park Hye-ryeong: Vándorszakács, Nathan Grossman: Én vagyok Greta. Verzió Filmfesztivál.)
Szívszorító látni, ahogy ez a 15-16 éves apró termetű, kislányos arcú lány elszánt tekintettel, a lelkes rajongói közt is magányosan vonul a tömegben brüsszeli, New York-i felvonulásokon, zárkózottságát legyőzve beszélget a világ nagyhatalmú politikusaival, dühödt hangon olvas be az ENSZ közgyűlésének, szorongja végig az átkelést az Atlanti-óceánon egy apró vitorláson. A legmegdöbbentőbb pillanat mégis az, amikor az erdők kiirtásáról, a fajok tömeges kipusztulásáról beszélve elsírja magát az Európai Parlament meghallgatásán. Az anyatermészet haldoklását elképzelve még a rendíthetetlen elszánással az Ügyre fókuszáló Asperger-szindrómás fiatal lány önfegyelmén is áttörnek a könnyek...
Molnár Zsófia: Hétpercesek
(ARTE Concert, a felvételek elérhetők 2023-ig)
A nemrégiben megjelent – és ha minden jól megy, tavasszal-nyáron végre virágba szökkenő – Déryné Program alprogramjainak leírásait olvasva még talán lehetne is ok a reményre, hogy új lehetőségek nyílnak a „pályájuk elején lévő előadóművészek, fiatal – kőszínházi struktúrán kívüli – művészeti társulatok, alkotóközösségek” előtt „ötleteik megvalósításá[ra]” – bár „a pályakezdők, kreatív szárnypróbálgatók iránti nyitottság és bizalom erősítése” kitételben érződik némi fejsimogató felhang –, ugyanakkor az Országjárás alprogram eddigi „színházi étlapja”, valamint a Déryné társulat már elkészült két produkciója arra enged következtetni, hogy bizony az „izgalmas és innovatív színrevitelek” célkitűzését erősen felülírja a hagyományőrzés missziója és a kulturális identitásképzés küldetése. De ne húzogassuk a szánkat, a program nyilvánvalóan szerencsés csillagzat alatt született, hiszen már saját központja is van irodákkal, próbatermekkel, színházteremmel – hát van-e még egy ilyen áldott sorsú „független” e hazában a sok lézengő ritter között?!...
Grecsó Krisztián: Nem árulja el
(Palkovics miniszteri köszöntője; 40 év: fotók Esterházy Péterről; Guarantee of Quasi, Bujdosó Trió – YouTube)
Valamiért a Szépírók és a Szegedi Egyetem közös, Esterházy 70 konferenciájának egyik fontos videója sem nyilvános. Pedig a Grand Caféba tervezett EP-fotókiállítást pótlandó montázs minden esetlenségével is remek, az amatőr, házi hangfelvétel még hozzá is tesz. Biztosan azért, mert Bán Zsófia EP-novellája olyan bivalyerős, hogy a nyersen alávágott hang inkább közelebb hozza, mint elvinné. Az ismeretlen, családi fotókat jó arányban keverték a klasszikusnak számító portrékkal, a film végére a nézőnek, akár ismerte a Mestert, akár nem, szinte biztosan Esterházy-„honvágya” támad...
Fáy Miklós: Pederaszta vagyok
A Beethoven-év lepergett. A legfőbb tanulsága pedig az, hogy az évfordulóktól semmi nem változik, de azért az ember megnézi a naptárt: milyen év van most? Nahát, Saint-Saëns. Száz éve halt meg, és épp Beethoven születésnapján (amennyire az utóbbit meg lehet tippelni). Elképesztő zenei tehetség, háromévesen már komponál, tizenegy évesen már Beethovent és Mozartot játszik nyilvánosan, zongoraversenyeket, saját kadenciákkal. És aztán?...
Torma Tamás: 12 díszmaszk – 2020
(Amiről nem írtam 2020-ban)
Minden évben 12 építészettel foglalkozó cikket írok az ÉS-be – havonta egyet, általában a hónap első számába. Ki van már próbálva, hogy – hiába telik el közben négy hét – nem szeretek mindig ugyanonnan közelíteni. Egy sima–egy fordított: nagyra jöjjön kicsi is, legyen mindig vidék, a sok újdonság között régi, amit már 10-20 évig rágott az idő, és olyan, amin csak nekem akadt meg a szemem. És persze a választás is annyiféle: van, ami adósság, mert mindig csak későbbre halasztódik, más vészhelyzetben csúszik be, megint más csak nekem tűnik jelentősnek, aztán írás közben derül ki, hogy épp csak alagúteffektussal megy át az érdekesség/jelentékenység léc fölött. Szóval van 12 kiválasztott téma, és végtelenül sok, ami kimaradt. Hiánypótlásként jöjjön tehát most 12 olyan, amiről nem írtam 2020-ban...
Csuhai István: Eljő a tejes
Anna Burns: Tejes. Fordította Greskovits Endre. Scolar Kiadó, Budapest, 2020, 399 oldal, 3999 Ft
Eközben az alaphelyzet végtelenül egyszerű: egy sokgyerekes család hetedik gyermekét, egy tizennyolcéves lányt, akinek már majdnem egy éve udvarol egy nála két évvel idősebb fiú, hírbe hozzák, hogy összeszűrte a levet a Tejes gúnynévre hallgató, negyvenes éveiben járó nős férfival. Sem anyja rázúduló vádjaival, sem a közösségben tökéletesen alaptalanul elterjedő, háta mögötti szóbeszéddel szemben nem képes megvédeni magát, és lassanként felőrli őt a tehetetlensége és a kiszolgáltatottsága, az az érzelmi senkiföldje, ahova elsodródott. Miközben a megoldáson, a helyzetből való kilábaláson töpreng, végigmeséli a családja történetét, sorra veszi a maga életének problémáit, női létének kérdéseit egy látszólag végletesen férfiak uralta világban, számot vet saját negyedének sokszoros szorításban és különféle kényszerek között vergődő állapotával, és magyarázatot igyekszik keresni arra a reménytelenségre, amelyben ő maga meg a tágabb környezete létezik...
A HÉT KÖNYVEI
A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon...
Géczi János: Ex libris
Petőcz András: Concrete
Szkárosi Endre: Égzsák
Lesi Zoltán: Magasugrás
Áfra János/Szegedi-Varga Zsuzsanna: Termékeny félreértés/Productive Misreading
Huszár Ágnes: Egzotikum a szomszédban
J. S. Margot: Mazel tov. Különös barátságom egy ortodox zsidó családdal. Fordította Gera Judit. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2020, 435 oldal, 4299 Ft
A Schneider házaspár legfőbb célja a zsidó hagyomány megőrzése és átörökítése. A gyerekek hűségesek is a tradíciókhoz, de mindegyikük más módon. A világ is megváltozott körülöttük. Az antwerpeni gyémánt-szakmában sem a zsidó szakemberek a meghatározók már. A házaspár New Yorkba költözött, a gyerekeikhez és unokáikhoz. A Schneider család igazi otthonra lelt az amerikai metropoliszban...
Takács Géza: Köznapok dallama
Halász Margit: A vitéz közalkalmazott. Kortárs Tárca; Kortárs Kiadó, Budapest, 2019, 197 oldal, 2500 Ft
Benne van a tanárnő ezekben a szövegekben, noha láthatatlanul, mert egyszerre csak azt vettem észre, hogy már ajánlom is a kötet szövegeit iskolai feldolgozásra, csupa nyitott mondat a többsége, s az irodalmi nyelv befogadásához, a nyelvi rétegek felfedezéséhez is pompás segítség lehet. A tanárnő kezdeményezi az élet dolgainak megtárgyalását, a kis dolgok drámájával, komédiájával és költészetével, önmagán is csúfolódva, szóval hitelesen...
Szűcs Zoltán Gábor: Hova és hogyan?
Magyarország 2030. Jövőkép a magyaroknak. Szerkesztette Boros Tamás és Filippov Gábor. Osiris Kiadó, Budapest, 2020, 384 oldal, 4980 Ft
A könyv igyekszik közérthetően, de adatgazdagon bemutatni Magyarország jelenlegi helyzetét, a legfontosabb problémagócokat, amelyek kezelése nélkül nem lehet érdemben változtatni az ország jövőjén, és amelyeket a jelenlegi rezsim nem vagy rosszul kezel. Emellett sorra veszi a gazdaságban, technológiában, környezeti változásokban, világpolitikában várható fejleményeket, amelyek figyelembevétele nélkül Magyarország nem lehet sikeres ország...
Benczi Boglárka: Felszabaduló
Ketten egy új könyvről – Szabó T. Anna: Szabadulógyakorlat. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2020, 273 oldal, 3499 Ft
A kötet a szorongás kötete, a történetek mindennapi eseményeket írnak le, sőt, azt is, amikor az is történés, hogy semmi sem történik. A szorongás és a félelem intenzitása azonban a mozdulatlanságban is örvénylő, fárasztó, kilátástalan. A novellákat olvasva úgy körözünk a hullámvasúton rosszullétig, hogy mindvégig egyhelyben állunk. Ahogy a szerző írja a Szelesdomb utca című novellában, jogunk van valós helyekről fiktív történeteket írni. A Szabadulógyakorlat valóban a valóság és a fikció keveredése, a szerző keresi a valóság peremét, át-át hajol rajta, nincs idő, csak tér van, ahogy írja a Nagymama kertjében, és tényleg, a szorongásban csak tér van. Az idő mérhetetlen, az elszenvedő nemtelen, csak a szorítás enyhülésével tisztul a tudat, csak a tükörben látott öregedő arc mutatja meg kegyetlenül, hogy bizony volt idő is...
Zsembery Borbála: Női vágyak műszőrmében
Ketten egy új könyvről – Szabó T. Anna: Szabadulógyakorlat. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2020, 273 oldal, 3499 Ft
Szabó T. prózája szépen áramló szövegfolyam lehetne, ha a történetek és az elmondásukhoz használt nyelv kettőse erősítené, és nem gyengítené egymást. A történetek egyszerűsége, hétköznapisága korántsem lenne baj, ha a hozzájuk társuló nyelv, illetve nyelvi megoldások nem egyszerűsítenék őket a végletekig, helyenként szinte a bulvárig.
A kötetben szereplő novellák a felfokozottság mellett sok helyen az idilli nyugalmat, a paradicsomi állapotot is bemutatják, mintegy a női lét másik felét. Ezek a történetek meg mintha a ló másik oldalán lennének, a leírások cukrosak, édesek: „Ahogy a család biztonságából, a szuszogó kuckózások édeni tétlenségéből kiléptem…” (35.) Ennél a sornál akár még iróniára is gyanakodhatnánk, de ennek háromszáz oldalon keresztül semmi jele, ellenben hasonló mondatok még akadnak bőven.
Mesterházy Balázs: Eleven halál I.
Mesterházy Balázs: Eleven halál II.
Mesterházy Balázs: Spliti pu.
Kustos Júlia: Psyche-gyakorlat
Kustos Júlia: Minden, minden a legnagyobb rendben
Szaniszló Judit: Alkalomhoz illő szembenézés
A keresztben csíkos futószőnyeget az előszobában muszáj pár naponta körömkefével száliránynak megfelelően végigsúrolni. Sosem hallgatózom, inkább csak meghallok dolgokat. Itt a legvékonyabb a fal a lakásban. A zuhanyzás ellenére a kutya is, én is rengeteg homokot hordunk be, ráadásul ő nyár óta folyamatosan vedlik. A szőnyeg élénkpiros csíkjai pár nap alatt képesek piszkosbordóvá, a világoskékek sötétkékké válni és így tovább. Pár naponta tehát súrolni kell. Véletlenül pont akkor szeretek leginkább letérdelni és pepecselni vele, amikor a szomszédból kiabálást hallok. Legalább tizenkét különböző színű csík van a szőnyegen. A harmadánál a pirostól kezdődik az egész elölről. A második piros csíknál, közvetlenül az első narancsárga után megállok. Ha nem veszed a cipődet, és nem indulunk el azonnal, felhívom a rendőrséget. Az túlzás, hogy ismerem a szomszéd nőt. De a külseje megvan, és a szagát is fel tudom idézni magamban. A kicsi lift átka. Fefe, gyere már, könyörgöm. Fefe az istennek sem akar menni. Fejhangon magyaráz valamit a polgárjogról az anyjának, de jóval kevésbé értem őt, mint az anyját. A szőnyeg felénél már töri a kezem a körömkefe. Nagyon erősen rá kell nyomnom, csak úgy lesz látványos a színek változása. Hetek óta vitatkoznak valami bírósági ügy miatt, és csak remélni tudom, nem valami komoly dologról van szó...
Darvasi László: Anya, apa, kutya
(paródiák)
Szüts Miklós: Hogyan tanítottam meg a Vojnichot festeni?
Később lett egy nagyon szerencsés napom. Reggel fél hétkor – pedig még aludt, nem volt egy korán kelő alkat – megismerkedtem Esterházy Péterrel, aztán délelőtt Kocsis Zoltánnal, fizettem neki tizenegy eszpresszót, délután pedig összefutottam Alföldi Róberttel, aki megkért, fessem át a Nemzeti Színházat. Hamarosan ki fogják rúgni, de még szeretne valami emlékezetest hagyni maga után. Akkor már dolgoztam fagiforral, komlói bányásznyállal és pezsgős aszpirinbe hintett cementporral, kérdeztem is, jó-e, ha ezeket a színeket variálom. Zöld nem lesz, nehogy már fölidegesítsen egy fűszál.
Bakos Ildikó a pizsamám zsebében megtalált egy szürke gipsz női mellet, azonnal kiadta az utamat. Még megöleltem anyukámat, és hamis, magam festette MÁV-örökjeggyel utaztam Kecskemétre, a konzervgyári ösztöndíjra. Naponta bejártam az üzembe, rugdostam az üres konzervdobozokat, amikor észrevettem egy rozsdás vasajtót, bon voyage, mon amie. Az egyik diszpécser, aki különben hasonlított a Kurtág házaspárra, rám szólt, Jóska, bazmeg, oda nem tudsz bemenni, én azért az egyik régen használt ecsetemmel kinyitottam a zárat...
Szerző: ÉS
2021.01.08.
(Irodalmi kánon és oktatás)
I N T E R J Ú
Beszélgetés Mácsai Pállal
K R I T I K A
Valóban ilyen egyetemes zeneszerző Beethoven? S ha igen, mi teszi azzá? A két lemez előadásai egyszerű, hiteles, maguktól értődő válaszokat adnak a kérdésre. A tolmácsolások a művekben felmutatják az általános érvényűt: az interpretációk rávilágítanak arra, hogy Beethovennek sikerült hangokban ábrázolnia olyan indulatokat és érzelmeket, olyan hiteket, reményeket, haragokat, kétségbeeséseket, mámorokat, amelyek az emberi lényre mindenhol és mindenkor jellemzők, a bennünk rejlő közösre mutatva. E lemezek tanúsága szerint Beethoven korok és nemzetek felett áll, ez művészetének legfontosabb tulajdonsága.
(Daniel Lozakovich, Seiji Ozawa: Beethoven. Deutsche Grammophon, Decca)...
Sinkó István: A LEGtöbbet
Stőhr Lóránt: Föld, anya, sirató
(Park Hye-ryeong: Vándorszakács, Nathan Grossman: Én vagyok Greta. Verzió Filmfesztivál.)
Szívszorító látni, ahogy ez a 15-16 éves apró termetű, kislányos arcú lány elszánt tekintettel, a lelkes rajongói közt is magányosan vonul a tömegben brüsszeli, New York-i felvonulásokon, zárkózottságát legyőzve beszélget a világ nagyhatalmú politikusaival, dühödt hangon olvas be az ENSZ közgyűlésének, szorongja végig az átkelést az Atlanti-óceánon egy apró vitorláson. A legmegdöbbentőbb pillanat mégis az, amikor az erdők kiirtásáról, a fajok tömeges kipusztulásáról beszélve elsírja magát az Európai Parlament meghallgatásán. Az anyatermészet haldoklását elképzelve még a rendíthetetlen elszánással az Ügyre fókuszáló Asperger-szindrómás fiatal lány önfegyelmén is áttörnek a könnyek...
Molnár Zsófia: Hétpercesek
(ARTE Concert, a felvételek elérhetők 2023-ig)
A nemrégiben megjelent – és ha minden jól megy, tavasszal-nyáron végre virágba szökkenő – Déryné Program alprogramjainak leírásait olvasva még talán lehetne is ok a reményre, hogy új lehetőségek nyílnak a „pályájuk elején lévő előadóművészek, fiatal – kőszínházi struktúrán kívüli – művészeti társulatok, alkotóközösségek” előtt „ötleteik megvalósításá[ra]” – bár „a pályakezdők, kreatív szárnypróbálgatók iránti nyitottság és bizalom erősítése” kitételben érződik némi fejsimogató felhang –, ugyanakkor az Országjárás alprogram eddigi „színházi étlapja”, valamint a Déryné társulat már elkészült két produkciója arra enged következtetni, hogy bizony az „izgalmas és innovatív színrevitelek” célkitűzését erősen felülírja a hagyományőrzés missziója és a kulturális identitásképzés küldetése. De ne húzogassuk a szánkat, a program nyilvánvalóan szerencsés csillagzat alatt született, hiszen már saját központja is van irodákkal, próbatermekkel, színházteremmel – hát van-e még egy ilyen áldott sorsú „független” e hazában a sok lézengő ritter között?!...
Grecsó Krisztián: Nem árulja el
(Palkovics miniszteri köszöntője; 40 év: fotók Esterházy Péterről; Guarantee of Quasi, Bujdosó Trió – YouTube)
Valamiért a Szépírók és a Szegedi Egyetem közös, Esterházy 70 konferenciájának egyik fontos videója sem nyilvános. Pedig a Grand Caféba tervezett EP-fotókiállítást pótlandó montázs minden esetlenségével is remek, az amatőr, házi hangfelvétel még hozzá is tesz. Biztosan azért, mert Bán Zsófia EP-novellája olyan bivalyerős, hogy a nyersen alávágott hang inkább közelebb hozza, mint elvinné. Az ismeretlen, családi fotókat jó arányban keverték a klasszikusnak számító portrékkal, a film végére a nézőnek, akár ismerte a Mestert, akár nem, szinte biztosan Esterházy-„honvágya” támad...
Fáy Miklós: Pederaszta vagyok
A Beethoven-év lepergett. A legfőbb tanulsága pedig az, hogy az évfordulóktól semmi nem változik, de azért az ember megnézi a naptárt: milyen év van most? Nahát, Saint-Saëns. Száz éve halt meg, és épp Beethoven születésnapján (amennyire az utóbbit meg lehet tippelni). Elképesztő zenei tehetség, háromévesen már komponál, tizenegy évesen már Beethovent és Mozartot játszik nyilvánosan, zongoraversenyeket, saját kadenciákkal. És aztán?...
Torma Tamás: 12 díszmaszk – 2020
(Amiről nem írtam 2020-ban)
Minden évben 12 építészettel foglalkozó cikket írok az ÉS-be – havonta egyet, általában a hónap első számába. Ki van már próbálva, hogy – hiába telik el közben négy hét – nem szeretek mindig ugyanonnan közelíteni. Egy sima–egy fordított: nagyra jöjjön kicsi is, legyen mindig vidék, a sok újdonság között régi, amit már 10-20 évig rágott az idő, és olyan, amin csak nekem akadt meg a szemem. És persze a választás is annyiféle: van, ami adósság, mert mindig csak későbbre halasztódik, más vészhelyzetben csúszik be, megint más csak nekem tűnik jelentősnek, aztán írás közben derül ki, hogy épp csak alagúteffektussal megy át az érdekesség/jelentékenység léc fölött. Szóval van 12 kiválasztott téma, és végtelenül sok, ami kimaradt. Hiánypótlásként jöjjön tehát most 12 olyan, amiről nem írtam 2020-ban...
Csuhai István: Eljő a tejes
Anna Burns: Tejes. Fordította Greskovits Endre. Scolar Kiadó, Budapest, 2020, 399 oldal, 3999 Ft
Eközben az alaphelyzet végtelenül egyszerű: egy sokgyerekes család hetedik gyermekét, egy tizennyolcéves lányt, akinek már majdnem egy éve udvarol egy nála két évvel idősebb fiú, hírbe hozzák, hogy összeszűrte a levet a Tejes gúnynévre hallgató, negyvenes éveiben járó nős férfival. Sem anyja rázúduló vádjaival, sem a közösségben tökéletesen alaptalanul elterjedő, háta mögötti szóbeszéddel szemben nem képes megvédeni magát, és lassanként felőrli őt a tehetetlensége és a kiszolgáltatottsága, az az érzelmi senkiföldje, ahova elsodródott. Miközben a megoldáson, a helyzetből való kilábaláson töpreng, végigmeséli a családja történetét, sorra veszi a maga életének problémáit, női létének kérdéseit egy látszólag végletesen férfiak uralta világban, számot vet saját negyedének sokszoros szorításban és különféle kényszerek között vergődő állapotával, és magyarázatot igyekszik keresni arra a reménytelenségre, amelyben ő maga meg a tágabb környezete létezik...
A HÉT KÖNYVEI
A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon...
Géczi János: Ex libris
Petőcz András: Concrete
Szkárosi Endre: Égzsák
Lesi Zoltán: Magasugrás
Áfra János/Szegedi-Varga Zsuzsanna: Termékeny félreértés/Productive Misreading
Huszár Ágnes: Egzotikum a szomszédban
J. S. Margot: Mazel tov. Különös barátságom egy ortodox zsidó családdal. Fordította Gera Judit. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2020, 435 oldal, 4299 Ft
A Schneider házaspár legfőbb célja a zsidó hagyomány megőrzése és átörökítése. A gyerekek hűségesek is a tradíciókhoz, de mindegyikük más módon. A világ is megváltozott körülöttük. Az antwerpeni gyémánt-szakmában sem a zsidó szakemberek a meghatározók már. A házaspár New Yorkba költözött, a gyerekeikhez és unokáikhoz. A Schneider család igazi otthonra lelt az amerikai metropoliszban...
Takács Géza: Köznapok dallama
Halász Margit: A vitéz közalkalmazott. Kortárs Tárca; Kortárs Kiadó, Budapest, 2019, 197 oldal, 2500 Ft
Benne van a tanárnő ezekben a szövegekben, noha láthatatlanul, mert egyszerre csak azt vettem észre, hogy már ajánlom is a kötet szövegeit iskolai feldolgozásra, csupa nyitott mondat a többsége, s az irodalmi nyelv befogadásához, a nyelvi rétegek felfedezéséhez is pompás segítség lehet. A tanárnő kezdeményezi az élet dolgainak megtárgyalását, a kis dolgok drámájával, komédiájával és költészetével, önmagán is csúfolódva, szóval hitelesen...
Szűcs Zoltán Gábor: Hova és hogyan?
Magyarország 2030. Jövőkép a magyaroknak. Szerkesztette Boros Tamás és Filippov Gábor. Osiris Kiadó, Budapest, 2020, 384 oldal, 4980 Ft
A könyv igyekszik közérthetően, de adatgazdagon bemutatni Magyarország jelenlegi helyzetét, a legfontosabb problémagócokat, amelyek kezelése nélkül nem lehet érdemben változtatni az ország jövőjén, és amelyeket a jelenlegi rezsim nem vagy rosszul kezel. Emellett sorra veszi a gazdaságban, technológiában, környezeti változásokban, világpolitikában várható fejleményeket, amelyek figyelembevétele nélkül Magyarország nem lehet sikeres ország...
Benczi Boglárka: Felszabaduló
Ketten egy új könyvről – Szabó T. Anna: Szabadulógyakorlat. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2020, 273 oldal, 3499 Ft
A kötet a szorongás kötete, a történetek mindennapi eseményeket írnak le, sőt, azt is, amikor az is történés, hogy semmi sem történik. A szorongás és a félelem intenzitása azonban a mozdulatlanságban is örvénylő, fárasztó, kilátástalan. A novellákat olvasva úgy körözünk a hullámvasúton rosszullétig, hogy mindvégig egyhelyben állunk. Ahogy a szerző írja a Szelesdomb utca című novellában, jogunk van valós helyekről fiktív történeteket írni. A Szabadulógyakorlat valóban a valóság és a fikció keveredése, a szerző keresi a valóság peremét, át-át hajol rajta, nincs idő, csak tér van, ahogy írja a Nagymama kertjében, és tényleg, a szorongásban csak tér van. Az idő mérhetetlen, az elszenvedő nemtelen, csak a szorítás enyhülésével tisztul a tudat, csak a tükörben látott öregedő arc mutatja meg kegyetlenül, hogy bizony volt idő is...
Zsembery Borbála: Női vágyak műszőrmében
Ketten egy új könyvről – Szabó T. Anna: Szabadulógyakorlat. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2020, 273 oldal, 3499 Ft
Szabó T. prózája szépen áramló szövegfolyam lehetne, ha a történetek és az elmondásukhoz használt nyelv kettőse erősítené, és nem gyengítené egymást. A történetek egyszerűsége, hétköznapisága korántsem lenne baj, ha a hozzájuk társuló nyelv, illetve nyelvi megoldások nem egyszerűsítenék őket a végletekig, helyenként szinte a bulvárig.
A kötetben szereplő novellák a felfokozottság mellett sok helyen az idilli nyugalmat, a paradicsomi állapotot is bemutatják, mintegy a női lét másik felét. Ezek a történetek meg mintha a ló másik oldalán lennének, a leírások cukrosak, édesek: „Ahogy a család biztonságából, a szuszogó kuckózások édeni tétlenségéből kiléptem…” (35.) Ennél a sornál akár még iróniára is gyanakodhatnánk, de ennek háromszáz oldalon keresztül semmi jele, ellenben hasonló mondatok még akadnak bőven.
I R O D A L O M
Mesterházy Balázs: Eleven halál II.
Mesterházy Balázs: Spliti pu.
Kustos Júlia: Psyche-gyakorlat
Kustos Júlia: Minden, minden a legnagyobb rendben
Szaniszló Judit: Alkalomhoz illő szembenézés
A keresztben csíkos futószőnyeget az előszobában muszáj pár naponta körömkefével száliránynak megfelelően végigsúrolni. Sosem hallgatózom, inkább csak meghallok dolgokat. Itt a legvékonyabb a fal a lakásban. A zuhanyzás ellenére a kutya is, én is rengeteg homokot hordunk be, ráadásul ő nyár óta folyamatosan vedlik. A szőnyeg élénkpiros csíkjai pár nap alatt képesek piszkosbordóvá, a világoskékek sötétkékké válni és így tovább. Pár naponta tehát súrolni kell. Véletlenül pont akkor szeretek leginkább letérdelni és pepecselni vele, amikor a szomszédból kiabálást hallok. Legalább tizenkét különböző színű csík van a szőnyegen. A harmadánál a pirostól kezdődik az egész elölről. A második piros csíknál, közvetlenül az első narancsárga után megállok. Ha nem veszed a cipődet, és nem indulunk el azonnal, felhívom a rendőrséget. Az túlzás, hogy ismerem a szomszéd nőt. De a külseje megvan, és a szagát is fel tudom idézni magamban. A kicsi lift átka. Fefe, gyere már, könyörgöm. Fefe az istennek sem akar menni. Fejhangon magyaráz valamit a polgárjogról az anyjának, de jóval kevésbé értem őt, mint az anyját. A szőnyeg felénél már töri a kezem a körömkefe. Nagyon erősen rá kell nyomnom, csak úgy lesz látványos a színek változása. Hetek óta vitatkoznak valami bírósági ügy miatt, és csak remélni tudom, nem valami komoly dologról van szó...
Darvasi László: Anya, apa, kutya
(paródiák)
Szüts Miklós: Hogyan tanítottam meg a Vojnichot festeni?
Később lett egy nagyon szerencsés napom. Reggel fél hétkor – pedig még aludt, nem volt egy korán kelő alkat – megismerkedtem Esterházy Péterrel, aztán délelőtt Kocsis Zoltánnal, fizettem neki tizenegy eszpresszót, délután pedig összefutottam Alföldi Róberttel, aki megkért, fessem át a Nemzeti Színházat. Hamarosan ki fogják rúgni, de még szeretne valami emlékezetest hagyni maga után. Akkor már dolgoztam fagiforral, komlói bányásznyállal és pezsgős aszpirinbe hintett cementporral, kérdeztem is, jó-e, ha ezeket a színeket variálom. Zöld nem lesz, nehogy már fölidegesítsen egy fűszál.
Bakos Ildikó a pizsamám zsebében megtalált egy szürke gipsz női mellet, azonnal kiadta az utamat. Még megöleltem anyukámat, és hamis, magam festette MÁV-örökjeggyel utaztam Kecskemétre, a konzervgyári ösztöndíjra. Naponta bejártam az üzembe, rugdostam az üres konzervdobozokat, amikor észrevettem egy rozsdás vasajtót, bon voyage, mon amie. Az egyik diszpécser, aki különben hasonlított a Kurtág házaspárra, rám szólt, Jóska, bazmeg, oda nem tudsz bemenni, én azért az egyik régen használt ecsetemmel kinyitottam a zárat...
Kontra Ferenc: Karaktergyilkosság
Amíg láttak, mert egyik nap valami történt velük, elveszítették a szemük világát, az arcok kifejezéstelenekké váltak; sorra jártam a sírköveket, a régvolt idegenek élettelenebbek már nem is lehettek volna, a szemük helyén a porcelánon két kivájt gödör sötétlett; konok következetességgel vakultak meg a gonoszságtól egyszerre. Ilyen kipattintott gödrökkel lehet csak az örökkévalóságba tekinteni.
Egyre sűrűbb, feszültebb lett a légkör, ahogy mentem előre, és észrevettem távolodni az akácok felé egy embert; ahogy mentem utána, azt hitte, követem, egyre gyorsabbra fogta a lépteit, kíváncsi lettem rá, hogy miért. Nem vettem üldözőbe, csak éppen addig követtem, amíg meggyőződtem róla, miért fut előlem: az egyik kezében kalapácsot tartott, a másikban szöget...
Istók Anna: Erőszak
A gyerek egyre idősebb, lassan férfivá érik, és már neki is saját emlékei vannak. Kicsi volt, meglátott valamit a túloldalon, átfutott az autók között. Az ütést tőlem kapta, a harag, a fájdalom erős érzelmek, összetapadtak a pofon emlékével, rögzült benne örök időkre, hogy ilyet nem szabad tenni. Megfontolt lett, a kereszteződést, az utakat és engem is gyanakvóan fürkész azóta.
Azt mondják, az anyaság ösztönösen jön magától szülés után. Tudni fogom, mit kell tenni, értem majd a csecsemő jelzéseit, meg fogok mindent oldani. Valóban így történt, de nem készített fel senki az erőszakra...
Amíg láttak, mert egyik nap valami történt velük, elveszítették a szemük világát, az arcok kifejezéstelenekké váltak; sorra jártam a sírköveket, a régvolt idegenek élettelenebbek már nem is lehettek volna, a szemük helyén a porcelánon két kivájt gödör sötétlett; konok következetességgel vakultak meg a gonoszságtól egyszerre. Ilyen kipattintott gödrökkel lehet csak az örökkévalóságba tekinteni.
Egyre sűrűbb, feszültebb lett a légkör, ahogy mentem előre, és észrevettem távolodni az akácok felé egy embert; ahogy mentem utána, azt hitte, követem, egyre gyorsabbra fogta a lépteit, kíváncsi lettem rá, hogy miért. Nem vettem üldözőbe, csak éppen addig követtem, amíg meggyőződtem róla, miért fut előlem: az egyik kezében kalapácsot tartott, a másikban szöget...
Istók Anna: Erőszak
A gyerek egyre idősebb, lassan férfivá érik, és már neki is saját emlékei vannak. Kicsi volt, meglátott valamit a túloldalon, átfutott az autók között. Az ütést tőlem kapta, a harag, a fájdalom erős érzelmek, összetapadtak a pofon emlékével, rögzült benne örök időkre, hogy ilyet nem szabad tenni. Megfontolt lett, a kereszteződést, az utakat és engem is gyanakvóan fürkész azóta.
Azt mondják, az anyaság ösztönösen jön magától szülés után. Tudni fogom, mit kell tenni, értem majd a csecsemő jelzéseit, meg fogok mindent oldani. Valóban így történt, de nem készített fel senki az erőszakra...
ÍGY ZSÁKMÁNYOLJÁK KI A DOLGOZÓKAT A KORONAVÍRUS ALATT - ELKEZDŐDÖTT A KATÁSOK ZSAROLÁSA IS
AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.01.08.
A koronavírus-járvány a korábbinál jóval kiszolgáltatottabb helyzetbe sodorta a munkavállalókat, amivel a munkaadók egy része vissza is él. Van, ahol a teljes állami támogatást elszedik a dolgozótól. A katás vállalkozóként számlázókra pedig ráterhelik az idén bevezetett 40 százalékos büntetőadót, vagyis a kormány szándéka ellenére az így dolgozók éppen ennyivel jutnak kevesebb jövedelemhez.
Hiába tiltakoztak sorra a szakmai szervezetek, a kormány nem tágított, idén hatályba lépett a Lex Parraghnak elnevezett jogszabály. E szerint 2021-től a kisadózó vállalkozások (katások) megbízóit 40 százalékos adóval sújtják az éves szinten összesen 3 millió forint kifizetés felett. Noha a kormány azzal indokolta a döntést, hogy arra van szükség, hogy a katát ne lehessen a munkaviszonyok visszaélésszerű kiváltására felhasználni, a szakmai szervezetek többször is jelezték: ehhez minden eszköz korábban is a hatóságok kezében volt. A végeredmény mindenesetre az lett, hogy a bajba kerültekbe rúgott most bele a kormány.
Ráterhelik a többletadót a művészekre
Szerző: Azénpénzem
2021.01.08.
Hiába tiltakoztak sorra a szakmai szervezetek, a kormány nem tágított, idén hatályba lépett a Lex Parraghnak elnevezett jogszabály. E szerint 2021-től a kisadózó vállalkozások (katások) megbízóit 40 százalékos adóval sújtják az éves szinten összesen 3 millió forint kifizetés felett. Noha a kormány azzal indokolta a döntést, hogy arra van szükség, hogy a katát ne lehessen a munkaviszonyok visszaélésszerű kiváltására felhasználni, a szakmai szervezetek többször is jelezték: ehhez minden eszköz korábban is a hatóságok kezében volt. A végeredmény mindenesetre az lett, hogy a bajba kerültekbe rúgott most bele a kormány.
Ráterhelik a többletadót a művészekre
Tény, hogy sokáig vita tárgya volt, hogy a színházakban dolgozó színészek, ha nem társulati tagok, és nem munkabért kapnak, számlázhatnak-e katás vállalkozóként. A végeredmény mindesetre az lett, hogy mára általánossá vált ez a kifizetési forma. A Lex Parraghnak most az lett a következménye, hogy ezt a 40 százalékos büntetőadót az így szerződő művészekkel akarják kifizettetni.
Olvasónk elküldte portálunknak az egyik nagy színház gazdasági igazgatójának tavaly decemberben a partnereknek küldött levelét. A színház úgy véli, hogy nincs rálátása és befolyása arra, hogy valaki milyen megfontolások alapján választja a katás adónemet, viszont a többletterhet a színháznak kellene fizetni, amit nem tud vállalni...
Olvasónk elküldte portálunknak az egyik nagy színház gazdasági igazgatójának tavaly decemberben a partnereknek küldött levelét. A színház úgy véli, hogy nincs rálátása és befolyása arra, hogy valaki milyen megfontolások alapján választja a katás adónemet, viszont a többletterhet a színháznak kellene fizetni, amit nem tud vállalni...
FÜLKE: OSTROM UTÁN AMERIKA
HVG / ITTHON
Szerző: hvg.hu
2021.01.09.
Valóban kiseprűzhetik-e a demokraták hivatali idejének lejárta előtt Donald Trumpot, vagy ez csak pávatánc? A január 6-i példátlan amerikai események utóéletetét Nagy Gáborral, a HVG újságírójával elemeztük a Fülkében.
Január 6-án Donald Trump hívei a regnáló elnök hívószavára az amerikai fővárosba érkeztek, hogy tiltakozzanak a megválasztott elnök, Joe Biden győzelmének hivatalos elfogadása ellen.
Az eredmény az amerikai történelemben példátlan esemény kibontakozása lett. A Capitolium ostromának világpolitikai következményeiről, Trump hivatali idő lejárta előtti eltávolításáról és a magyar reakciók hiányáról beszélgettünk Nagy Gáborral, a HVG újságírójával.
Szerző: hvg.hu
2021.01.09.
Január 6-án Donald Trump hívei a regnáló elnök hívószavára az amerikai fővárosba érkeztek, hogy tiltakozzanak a megválasztott elnök, Joe Biden győzelmének hivatalos elfogadása ellen.
Az eredmény az amerikai történelemben példátlan esemény kibontakozása lett. A Capitolium ostromának világpolitikai következményeiről, Trump hivatali idő lejárta előtti eltávolításáról és a magyar reakciók hiányáról beszélgettünk Nagy Gáborral, a HVG újságírójával.
JÓ LENNE, HA A PEDAGÓGUSOK VÉGRE A SARKUKRA ÁLLNÁNAK
HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.01.09.
A legnagyobb pedagógus szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete szerint észszerű lépés volt február 1-jéig meghosszabbítani az online oktatást a középiskolákban. Csakhogy ahhoz, hogy az – az oktatás minden szintjén – valóban hatékony is legyen, sürgősen meg kell változtatni a pedagógusképzést, és hatékonnyá kell tenni a pedagógus-továbbképzéseket is. Csak így lehet ugyanis elsajátítani azt a teljesen új kultúrát, amely ehhez szükséges. De a változáshoz a kormányzati oktatási elvárásoknak és irányelveknek is változniuk kell. A több autonómia és a pedagógusokkal szembeni bizalom is sokat segítene. Minderről Gosztonyi Gáborral, a PSZ alelnökével beszélgettünk.
– Mennyire elégedett a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) azzal, hogy a középiskolákban február elsejéig továbbra is marad az online oktatás?
– Ez észszerű döntés. Azonban a PSZ továbbra is követeli, hogy azokban az intézményekben, ahol jelenléti oktatás-nevelés folyik, adják meg a vezetőnek azt a jogosultságot – amennyiben megjelenik az intézményben a vírus –, hogy saját hatáskörben eldönthesse, hány személyt és kiket küld karanténba, rendkívüli szünetet rendel el, esetleg egy vagy két hétre teszi át online térbe az oktatást. Az a hivatalos út, amelyet most be kell járni, több napot vesz igénybe, addig a vírus szabadon „pusztít” az intézményben. A PSZ azonban továbbra is úgy gondolja, hogy azokat az óvodákat és általános iskolákat, ahol nincs jelen a vírus, nem kell bezárni...
Szerző: MILLEI ILONA
2021.01.09.
– Mennyire elégedett a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) azzal, hogy a középiskolákban február elsejéig továbbra is marad az online oktatás?
– Ez észszerű döntés. Azonban a PSZ továbbra is követeli, hogy azokban az intézményekben, ahol jelenléti oktatás-nevelés folyik, adják meg a vezetőnek azt a jogosultságot – amennyiben megjelenik az intézményben a vírus –, hogy saját hatáskörben eldönthesse, hány személyt és kiket küld karanténba, rendkívüli szünetet rendel el, esetleg egy vagy két hétre teszi át online térbe az oktatást. Az a hivatalos út, amelyet most be kell járni, több napot vesz igénybe, addig a vírus szabadon „pusztít” az intézményben. A PSZ azonban továbbra is úgy gondolja, hogy azokat az óvodákat és általános iskolákat, ahol nincs jelen a vírus, nem kell bezárni...
LANTOS GABRIELLA: AZ OLTÁSI KEDV ATTÓL FÜGG, A MAGYAROK MENNYIRE BÍZNAK MEG A KORMÁNYBAN
168 ÓRA
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2021.01.09.
Újévi adat, hogy minden ezredik magyar életét vesztette COVID-fertőzésben. Az óév utolsó hetében a hazainál rosszabb halálozási arányt az EU országai közül csak Horvátországban és Bulgáriában regisztráltak. A lista első két helyén az elmúlt hetekben váltották egymást az országok, ám Magyarország tartotta harmadik helyét a szomorú listán, amely az elhunytak lakosságarányos számát mutatja az Európai Unió tagországaiban. December 20. fekete világrekordot hozott: százezer ember közül nálunk haltak meg legtöbben. Lantos Gabriella egészségügyi szakértőt a járványkezelés helyzetén kívül arról is megkérdeztük: miért nem jelentkeznek többen oltásra, és milyen következménye lehet annak, hogy az év végén ismét korlátozták a kórházigazgatók hatáskörét.
Miért követel nálunk a COVID ilyen sok emberéletet?
Azért, mert nálunk a járványkezelés a második hullámban teljesen sikertelennek bizonyult. Ennek számos oka van. Az első és legfontosabb, hogy a hazai államigazgatás az egészségügyben nem képes szofisztikált működésre. Vagy elfojtja a járványt, mint tette az első hullám idején, vagy nagyjából szabadon engedi. Tavasszal a hatások olyan enyhék voltak, hogy sem a lakosság, sem a politikusok nem hitték el, hogy a tömeges COVID-fertőzés tényleg komoly veszély. Így aztán a nyári időszakban elmaradt a felkészülés a következő hullámra. Őszre azonban a vírust a nyaralók visszahurcolták azokból az országokból, ahol még terjedt a járvány. A második hullám valójában teljesen felkészületlenül érte az országot. A lakosságot és a politikusokat, közöttük Orbán Viktort is. Azt viszont a politikai elit már tavasszal megtanulta, hogy a gazdaság nagyot zuhan, ha komolyan veszik a védekezést. Úgy döntöttek, hogy nem lesznek nagy lezárások, hiszen az első hullám idején nem történt komolyabb baj. Akkor azonban, amikor nem fojtják el a járványt, az megmutatja magát igazi valójában. Ez pedig nemzeti tragédia méretét öltötte, főleg mert tesztelő, kontaktkutató kapacitások nélkül mentünk neki a második hullámnak, amelyet szabadon engedtek, hogy megmentsék gazdaságot. A korlátozásokat persze a végén mégis be kellett vezetni, de erre csak hat héttel később került sor, mint a környező országokban, és mint amikor igazából szükség lett volna rájuk. Jellemző, hogy Szlovákiában október elején hozták meg a szükséges döntéseket, amikor 450 fertőzött volt, Magyarországon viszont november 15-én, amikor már több mint ötezer COVID-beteg volt az országban...
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2021.01.09.
Miért követel nálunk a COVID ilyen sok emberéletet?
Azért, mert nálunk a járványkezelés a második hullámban teljesen sikertelennek bizonyult. Ennek számos oka van. Az első és legfontosabb, hogy a hazai államigazgatás az egészségügyben nem képes szofisztikált működésre. Vagy elfojtja a járványt, mint tette az első hullám idején, vagy nagyjából szabadon engedi. Tavasszal a hatások olyan enyhék voltak, hogy sem a lakosság, sem a politikusok nem hitték el, hogy a tömeges COVID-fertőzés tényleg komoly veszély. Így aztán a nyári időszakban elmaradt a felkészülés a következő hullámra. Őszre azonban a vírust a nyaralók visszahurcolták azokból az országokból, ahol még terjedt a járvány. A második hullám valójában teljesen felkészületlenül érte az országot. A lakosságot és a politikusokat, közöttük Orbán Viktort is. Azt viszont a politikai elit már tavasszal megtanulta, hogy a gazdaság nagyot zuhan, ha komolyan veszik a védekezést. Úgy döntöttek, hogy nem lesznek nagy lezárások, hiszen az első hullám idején nem történt komolyabb baj. Akkor azonban, amikor nem fojtják el a járványt, az megmutatja magát igazi valójában. Ez pedig nemzeti tragédia méretét öltötte, főleg mert tesztelő, kontaktkutató kapacitások nélkül mentünk neki a második hullámnak, amelyet szabadon engedtek, hogy megmentsék gazdaságot. A korlátozásokat persze a végén mégis be kellett vezetni, de erre csak hat héttel később került sor, mint a környező országokban, és mint amikor igazából szükség lett volna rájuk. Jellemző, hogy Szlovákiában október elején hozták meg a szükséges döntéseket, amikor 450 fertőzött volt, Magyarországon viszont november 15-én, amikor már több mint ötezer COVID-beteg volt az országban...
SZABAD SZEMMEL: AMERIKA SORSA NAGYBAN FÜGG ATTÓL, HAJLANDÓAK-E ALAPVETŐ FORDULATRA A REPUBLIKÁNUSOK - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTE LAJOS
2021.01.09.
Le Monde
A vezető francia lap úgy látja, hogy a Fehér Házból irányított felkelési kísérlet tanulsággal szolgál az összes demokrácia számára, ugyanakkor sokatmondónak tartja, hogy legalábbis a vezércikk megszületéséig Orbán Viktor nem nyilvánított véleményt az eseményekről. Kiemeli, hogy az amerikai törvényhozás lerohanása azt bizonyítja: milyen csúszós terepet jelentenek a politikai magatartásnormák, miután egyes választott vezetők szembemennek a demokráciával.
Aki felheccelte a tömegeket, az négy éve az Egyesült Államok elnöke és bebizonyította, hogy tökéletesen ki tudja használni a szélsőjobbos harci csoportok megfélemlítő hatását. Majd két órát várt, miközben a tüntetők megszállták a törvényhozást, hogy visszavonulásra hívja fel őket. Nem kétséges, hogy az USÁ-ban, de másutt is alábecsülték Trump demagógiájának erejét, és hogy mennyire messzire került a jogállamtól.
Abban bíztak, hogy a demokratikus intézmények majd megnyirbálják a politikus túlkapásait. Hát, nem ez történt. Úgy hogy most leckét kaptak mindazok a vezetők, akik a populizmussal kacérkodnak vagy a jogállam kereteit feszegetik. Boris Johnson már megértette, amikor határozottan elítélte, amit Trump művelt.
A kérdés ezek után az, el lehet-e tűrni, hogy bizonyos európai országokban alattomosan eltávolodnak a jogállamtól? Ezt igencsak időszerű feltenni a Washingtonban látottak alapján. Különösen azoknak a pártoknak az esetében, amelyek erős demokratikus hiányosságokat mutatnak, ám mégis változatlanul élvezik a CDU védelmét az Európai Néppártban. Mint a Fidesz, amelynek tagságát felfüggesztették, de ki nem zárták a szervezetből.
Frankfurter Rundschau
A lap szerint a Kapitólium megszállása nem olyasmi, amit könnyen el lehet felejteni, ám a katasztrófa következményei Európát is érintik. Pedig Trumppal mindent egybevéve szerencséje van az Egyesült Államoknak, hiszen hiába indított támadást négy éve a demokrácia ellen, ami azután a szerdai ostromban csúcsosodott ki: az elnök tele van rosszindulatú ravaszsággal, de a stratégia bölcsesség nem jellemző rá. Mindent elbaltázott, amit egy hidegfejű autokrata simán megcsinált volna.
Persze az egész botrányt meg lehetett volna előzni, ha az előre bejelentett akció csak a töredékét kapja annak a figyelemnek, ami a feketék vagy az antifasiszták megmozdulásait kíséri a hatóságok részéről. Arról nem beszélve, hogy trumpista tömegek továbbra is számíthatnak a Republikánus Párt támogatására. Az ugyanis nem határolta el magát az elnöktől, aki politikai bűnöző és hazaáruló. Úgy hogy azonnal meg kell indítani ellene az alkotmányos vádemelési eljárást és el is kell ítélni.
De azután még felelnie kell az utóbbi négy év egyéb sötét ügyeiért is. Ezzel párhuzamosan fel kell számolni az amerikai demokrácia intézményes hiányosságait, csak éppen ezt gátolja, hogy Trumpra 71 millióan voksoltak. Pedig tudták, hogy milyen. Ám a politikus éppen erre a fanatizmusra építve akarja tartósítani a káoszt, hogy lehetetlenné tegye Biden dolgát.
Szó sincs arról, hogy a szélsőjobb csupán arányos választ jelentene a baloldali-radikális mozgalmak működésére, a liberális demokrácia hibáira, vagy arra, hogy az adott hatalom elhanyagolja a leszakadt körzeteket, illetve embereket. Az elit mulasztásai sosem igazolják a csőcselék lázadását. Semmi sem volna rosszabb, mint leállítani Trump felmentésének folyamatát, illetve Európában a jogállami eljárásokat – csak azért, hogy a jobboldal kedvében járjanak.
A Fidesz és a PiS rombolásával szemben mutatott engedékenység nem mérsékelte a két pártot, azok csak még jobban elszemtelenedtek. És azt kívánják, hogy egész Európa úgy táncoljon, ahogy ez a két illiberális, identitárius erő fütyül, miközben továbbra is alaposan kiszolgálja magát az európai húsosfazékból.
FT
A vezércikk azt emeli ki, hogy Bidennek először odahaza kell rendbe tennie a demokráciát, mielőtt a külpolitika felé fordul, de Amerika sorsa nagyban függ attól, hajlandóak-e alapvető fordulatra a republikánusok. A leendő elnöknek nem lesz könnyű dolga, ha vissza akarja állítani országa nemzetközi tekintélyét. És ezt csak tovább nehezítette a törvényhozás lerohanása. Demokrácia-ellenes kormányok az egész világon boldogan hamisítják meg a tényeket, amikor mindkét oldalt mérsékletre és kölcsönös tiszteletre szólítják fel.
Propagandisták még sokszor le fogják játszani a felvételt a Fehér Ház által kiprovokált támadásról, hogy megkérdőjelezzék az alkotmányos demokrácia létjogosultságát. Biden már a tavasszal nemzetközi konferenciát kíván összehívni a jogállam megerősítésére, de okosabban tenné, ha egyelőre nem forszírozná. Ugyanis visszaüthet. Először a saját háza táján kellene nagytakarítást végeznie.
A jó az, hogy a szerdai bohózat ellenére az alkotmányos rendszer állva maradt. És most már sokba kerül, ha egy republikánus politikus továbbra is beáll Trump mögé. Az viszont gond, hogy az elnöknek még van ideje január 20-áig és továbbra is azt szajkózza, hogy elvették tőle a győzelmet. A másik nagy baj az, hogy milliók hisznek neki. Az FBI már évek óta figyelmeztet, hogy a legnagyobb terrorfenyegetést a hazai szélsőjobb jelenti. Márpedig lehet, hogy az most elszabadul.
Hosszabb távon az amerikai demokrácia attól függ, hogy a republikánusok elítélik-e – nem egyszerűen az elnököt, hanem annak módszereit. A köztársaságiaknak támogatniuk kell az új kormányzat gazdasági intézkedéseit, mert a populizmust jórészt anyagi okok váltják ki. Biden akkor teheti a legtöbbet a demokráciáért, ha bizonyítja, hogy működik az új adminisztráció. Egyedül azonban nem képes rá. Ezért a republikánusoknak vállalniuk kell a két párti együttműködést. Ha nem, akkor valószínűleg kudarcot vall a következő elnök, valamint Amerika is.
Economist
A kommentár úgy véli, hogy Trump ki fogja tölteni a hivatali idejéből még hátralévő pár napot, mert ez az érdekük azoknak, akik felmenthetnék, illetve impeachmentet kezdeményezhetnének ellen. Az viszont, hogy magától lemondana, szinte teljesen kizárt. Eltávolítására a 2. leggyorsabb módszer az volna, hogy az alelnök a kormányzat többségének támogatásával megteszi ehhez a megfelelő lépést, ám erre kár számítani.
Pence hivatkozhat arra, hogy nem akart a leváltással még erőszakosabb megmozdulásokat kiváltani. Számításaiban alighanem szerepet játszik, hogy a fegyveres erők a jelek szerint nem hajlandóak végrehajtani törvényellenes parancsot. De ha mégis a másik utat választaná, a döntéshez kétharmad kellene a törvényhozásban.
És itt kerül a képbe az alkotmányos vádemelési eljárás. Az már egyszerű többséggel fel lehet vetni a Képviselőházban, de hogy keresztülmenjen, ahhoz meg kellene nyerni nagyjából 70 republikánus honatyát. Majd 66 %-ot kellene összehozni a Szenátusban is. Ha ez sikerülne, az pompás volna, mert akkor Trump nem jelöltethetné magát többé elnöknek.
Akik az örökébe akarnak lépni a párton belül, azok számára ez a lehetőség igencsak vonzó, ám hogy megkapják az esélyt, ahhoz nem idegeníthetik el maguktól az elnök híveit. Ezért most egymást támadják. Ily módon bizonyosnak tűnik, hogy a politikus még 11 napig a hivatalában marad. Ő különben mesterien ki tudja forgatni az igazságot. Támogatói már arról beszélnek, hogy a szerdai erőszak mögött a szélsőbalos Antifa mozgalom állt. Inkább ezt hangoztatják, mint hogy beismerjék: olyasvalakire szavaztak, aki a Kongresszus ellen uszított egy rakás banditát.
A következmény az, hogy sok amerikai bízik a legjobban, de sokat nem tud tenni, hogy meggátolja a legrosszabbat a következő másfél hétben.
Die Presse
Minden eddiginél robbanásveszélyesebb a helyzet a soknemzetiségű Kárpátalján, jelenti Beregszászról a lap kiküldött tudósítója. Mint írja, Budapesten a hivatalosságok polgárháború lehetőségét ecsetelik, az ukrán külügyminiszter pedig csak olajat önt a tűzre. Mindenesetre már volt két gyújtogatás és az események sok rossz vért szülnek. A történtekben aktív szerepet játszik az ukrán titkosszolgálat, az SZBU.
November végén 4 helyen is házkutatást tartott a magyar kisebbség vezetőinél. Darcsi Karola, a beregszászi Tanárképző Főiskola politológia és filozófia professzora, akit idáig már ötször idéztek be a hatóságok, hogy a magyar elszakadási törekvésekről faggassák, egyáltalán nem fél a hatalomtól. Azt mondja a gondok 5 éve kezdődtek, mert az ukrán nacionalisták nem találtak szeparatistákat az ország keleti felén, ezért megtalálták a lakosságnak mindössze 0,2 %-át kitevő magyarságot. Azóta kötet foglalja össze a magyarellenes támadásokat. Minden évre jutott egy tucat.
A tanár irodáját is érintette a razzia, arról nem beszélve, hogy a világhálón provokatőrnek, a város élenjáró szakadárjának minősítik. Pedig a kisebbségi politikusok csupán ünnepi alkalmakkor éneklik el a nemzeti himnuszt. Egyébként meg van győződve arról, hogy az SZBU tette fel a netre azt a fenyegető videót a magyarok ellen, amely nagy felháborodást keltett. De még az senki kizárt, hogy a szálakat az oroszok mozgatják. Ádvent idején már arról szóltak az értesülések, hogy megmérgezik Beregszászon az ivóvizet.
Szerző: SZELESTE LAJOS
2021.01.09.
Le Monde
A vezető francia lap úgy látja, hogy a Fehér Házból irányított felkelési kísérlet tanulsággal szolgál az összes demokrácia számára, ugyanakkor sokatmondónak tartja, hogy legalábbis a vezércikk megszületéséig Orbán Viktor nem nyilvánított véleményt az eseményekről. Kiemeli, hogy az amerikai törvényhozás lerohanása azt bizonyítja: milyen csúszós terepet jelentenek a politikai magatartásnormák, miután egyes választott vezetők szembemennek a demokráciával.
Aki felheccelte a tömegeket, az négy éve az Egyesült Államok elnöke és bebizonyította, hogy tökéletesen ki tudja használni a szélsőjobbos harci csoportok megfélemlítő hatását. Majd két órát várt, miközben a tüntetők megszállták a törvényhozást, hogy visszavonulásra hívja fel őket. Nem kétséges, hogy az USÁ-ban, de másutt is alábecsülték Trump demagógiájának erejét, és hogy mennyire messzire került a jogállamtól.
Abban bíztak, hogy a demokratikus intézmények majd megnyirbálják a politikus túlkapásait. Hát, nem ez történt. Úgy hogy most leckét kaptak mindazok a vezetők, akik a populizmussal kacérkodnak vagy a jogállam kereteit feszegetik. Boris Johnson már megértette, amikor határozottan elítélte, amit Trump művelt.
A kérdés ezek után az, el lehet-e tűrni, hogy bizonyos európai országokban alattomosan eltávolodnak a jogállamtól? Ezt igencsak időszerű feltenni a Washingtonban látottak alapján. Különösen azoknak a pártoknak az esetében, amelyek erős demokratikus hiányosságokat mutatnak, ám mégis változatlanul élvezik a CDU védelmét az Európai Néppártban. Mint a Fidesz, amelynek tagságát felfüggesztették, de ki nem zárták a szervezetből.
Frankfurter Rundschau
A lap szerint a Kapitólium megszállása nem olyasmi, amit könnyen el lehet felejteni, ám a katasztrófa következményei Európát is érintik. Pedig Trumppal mindent egybevéve szerencséje van az Egyesült Államoknak, hiszen hiába indított támadást négy éve a demokrácia ellen, ami azután a szerdai ostromban csúcsosodott ki: az elnök tele van rosszindulatú ravaszsággal, de a stratégia bölcsesség nem jellemző rá. Mindent elbaltázott, amit egy hidegfejű autokrata simán megcsinált volna.
Persze az egész botrányt meg lehetett volna előzni, ha az előre bejelentett akció csak a töredékét kapja annak a figyelemnek, ami a feketék vagy az antifasiszták megmozdulásait kíséri a hatóságok részéről. Arról nem beszélve, hogy trumpista tömegek továbbra is számíthatnak a Republikánus Párt támogatására. Az ugyanis nem határolta el magát az elnöktől, aki politikai bűnöző és hazaáruló. Úgy hogy azonnal meg kell indítani ellene az alkotmányos vádemelési eljárást és el is kell ítélni.
De azután még felelnie kell az utóbbi négy év egyéb sötét ügyeiért is. Ezzel párhuzamosan fel kell számolni az amerikai demokrácia intézményes hiányosságait, csak éppen ezt gátolja, hogy Trumpra 71 millióan voksoltak. Pedig tudták, hogy milyen. Ám a politikus éppen erre a fanatizmusra építve akarja tartósítani a káoszt, hogy lehetetlenné tegye Biden dolgát.
Szó sincs arról, hogy a szélsőjobb csupán arányos választ jelentene a baloldali-radikális mozgalmak működésére, a liberális demokrácia hibáira, vagy arra, hogy az adott hatalom elhanyagolja a leszakadt körzeteket, illetve embereket. Az elit mulasztásai sosem igazolják a csőcselék lázadását. Semmi sem volna rosszabb, mint leállítani Trump felmentésének folyamatát, illetve Európában a jogállami eljárásokat – csak azért, hogy a jobboldal kedvében járjanak.
A Fidesz és a PiS rombolásával szemben mutatott engedékenység nem mérsékelte a két pártot, azok csak még jobban elszemtelenedtek. És azt kívánják, hogy egész Európa úgy táncoljon, ahogy ez a két illiberális, identitárius erő fütyül, miközben továbbra is alaposan kiszolgálja magát az európai húsosfazékból.
FT
A vezércikk azt emeli ki, hogy Bidennek először odahaza kell rendbe tennie a demokráciát, mielőtt a külpolitika felé fordul, de Amerika sorsa nagyban függ attól, hajlandóak-e alapvető fordulatra a republikánusok. A leendő elnöknek nem lesz könnyű dolga, ha vissza akarja állítani országa nemzetközi tekintélyét. És ezt csak tovább nehezítette a törvényhozás lerohanása. Demokrácia-ellenes kormányok az egész világon boldogan hamisítják meg a tényeket, amikor mindkét oldalt mérsékletre és kölcsönös tiszteletre szólítják fel.
Propagandisták még sokszor le fogják játszani a felvételt a Fehér Ház által kiprovokált támadásról, hogy megkérdőjelezzék az alkotmányos demokrácia létjogosultságát. Biden már a tavasszal nemzetközi konferenciát kíván összehívni a jogállam megerősítésére, de okosabban tenné, ha egyelőre nem forszírozná. Ugyanis visszaüthet. Először a saját háza táján kellene nagytakarítást végeznie.
A jó az, hogy a szerdai bohózat ellenére az alkotmányos rendszer állva maradt. És most már sokba kerül, ha egy republikánus politikus továbbra is beáll Trump mögé. Az viszont gond, hogy az elnöknek még van ideje január 20-áig és továbbra is azt szajkózza, hogy elvették tőle a győzelmet. A másik nagy baj az, hogy milliók hisznek neki. Az FBI már évek óta figyelmeztet, hogy a legnagyobb terrorfenyegetést a hazai szélsőjobb jelenti. Márpedig lehet, hogy az most elszabadul.
Hosszabb távon az amerikai demokrácia attól függ, hogy a republikánusok elítélik-e – nem egyszerűen az elnököt, hanem annak módszereit. A köztársaságiaknak támogatniuk kell az új kormányzat gazdasági intézkedéseit, mert a populizmust jórészt anyagi okok váltják ki. Biden akkor teheti a legtöbbet a demokráciáért, ha bizonyítja, hogy működik az új adminisztráció. Egyedül azonban nem képes rá. Ezért a republikánusoknak vállalniuk kell a két párti együttműködést. Ha nem, akkor valószínűleg kudarcot vall a következő elnök, valamint Amerika is.
Economist
A kommentár úgy véli, hogy Trump ki fogja tölteni a hivatali idejéből még hátralévő pár napot, mert ez az érdekük azoknak, akik felmenthetnék, illetve impeachmentet kezdeményezhetnének ellen. Az viszont, hogy magától lemondana, szinte teljesen kizárt. Eltávolítására a 2. leggyorsabb módszer az volna, hogy az alelnök a kormányzat többségének támogatásával megteszi ehhez a megfelelő lépést, ám erre kár számítani.
Pence hivatkozhat arra, hogy nem akart a leváltással még erőszakosabb megmozdulásokat kiváltani. Számításaiban alighanem szerepet játszik, hogy a fegyveres erők a jelek szerint nem hajlandóak végrehajtani törvényellenes parancsot. De ha mégis a másik utat választaná, a döntéshez kétharmad kellene a törvényhozásban.
És itt kerül a képbe az alkotmányos vádemelési eljárás. Az már egyszerű többséggel fel lehet vetni a Képviselőházban, de hogy keresztülmenjen, ahhoz meg kellene nyerni nagyjából 70 republikánus honatyát. Majd 66 %-ot kellene összehozni a Szenátusban is. Ha ez sikerülne, az pompás volna, mert akkor Trump nem jelöltethetné magát többé elnöknek.
Akik az örökébe akarnak lépni a párton belül, azok számára ez a lehetőség igencsak vonzó, ám hogy megkapják az esélyt, ahhoz nem idegeníthetik el maguktól az elnök híveit. Ezért most egymást támadják. Ily módon bizonyosnak tűnik, hogy a politikus még 11 napig a hivatalában marad. Ő különben mesterien ki tudja forgatni az igazságot. Támogatói már arról beszélnek, hogy a szerdai erőszak mögött a szélsőbalos Antifa mozgalom állt. Inkább ezt hangoztatják, mint hogy beismerjék: olyasvalakire szavaztak, aki a Kongresszus ellen uszított egy rakás banditát.
A következmény az, hogy sok amerikai bízik a legjobban, de sokat nem tud tenni, hogy meggátolja a legrosszabbat a következő másfél hétben.
Die Presse
Minden eddiginél robbanásveszélyesebb a helyzet a soknemzetiségű Kárpátalján, jelenti Beregszászról a lap kiküldött tudósítója. Mint írja, Budapesten a hivatalosságok polgárháború lehetőségét ecsetelik, az ukrán külügyminiszter pedig csak olajat önt a tűzre. Mindenesetre már volt két gyújtogatás és az események sok rossz vért szülnek. A történtekben aktív szerepet játszik az ukrán titkosszolgálat, az SZBU.
November végén 4 helyen is házkutatást tartott a magyar kisebbség vezetőinél. Darcsi Karola, a beregszászi Tanárképző Főiskola politológia és filozófia professzora, akit idáig már ötször idéztek be a hatóságok, hogy a magyar elszakadási törekvésekről faggassák, egyáltalán nem fél a hatalomtól. Azt mondja a gondok 5 éve kezdődtek, mert az ukrán nacionalisták nem találtak szeparatistákat az ország keleti felén, ezért megtalálták a lakosságnak mindössze 0,2 %-át kitevő magyarságot. Azóta kötet foglalja össze a magyarellenes támadásokat. Minden évre jutott egy tucat.
A tanár irodáját is érintette a razzia, arról nem beszélve, hogy a világhálón provokatőrnek, a város élenjáró szakadárjának minősítik. Pedig a kisebbségi politikusok csupán ünnepi alkalmakkor éneklik el a nemzeti himnuszt. Egyébként meg van győződve arról, hogy az SZBU tette fel a netre azt a fenyegető videót a magyarok ellen, amely nagy felháborodást keltett. De még az senki kizárt, hogy a szálakat az oroszok mozgatják. Ádvent idején már arról szóltak az értesülések, hogy megmérgezik Beregszászon az ivóvizet.
A KORONAVÍRUS-TAGADÁS PSZICHOLÓGIÁJA
QUBIT
Szerző: HEGYESHALMI RICHÁRD
2021.01.08.
A Discover Magazine cikke azt a kérdést járta körül, hogy miért hajlamosak egyesek a koronavírus-járvány tagadására. A több pszichiátert megszólaltató anyag elsősorban az amerikai trendeket vizsgálta, de az eredményeik bármelyik országra vonatkoztathatók, ahol a lakosság egy főnél nagyobb része nem hajlandó elhinni a SARS-CoV-2 létezését.
A tagadás, mint az egyéni védekezés eszköze
A tagadás és a szkepticizmus nemcsak a nyugati kultúrákra jellemző, de a digitálisan jól bútorozott országokban nemcsak az információ, hanem a dezinformáció is gyorsabban terjedhet. Vannak, akik nem hisznek a koronavírus-járványban, a közegészségügyi tanácsokban, a Holdra szállásban, a választási eredményekben, esetleg Finnország vagy a Balaton létezésében.
Az ilyen nézetekből kockázatos döntések születhetnek: egy koronavírus-tagadó például dönthet úgy, hogy beszáll egy zsúfolt metrókocsiba, míg a vírus létezését ténykérdésnek tartók valószínűleg nem tennének ilyet. A valóság és a tények tagadása az emberi védekező mechanizmusok különböző fokú megnyilvánulásai...
Szerző: HEGYESHALMI RICHÁRD
2021.01.08.
A Discover Magazine cikke azt a kérdést járta körül, hogy miért hajlamosak egyesek a koronavírus-járvány tagadására. A több pszichiátert megszólaltató anyag elsősorban az amerikai trendeket vizsgálta, de az eredményeik bármelyik országra vonatkoztathatók, ahol a lakosság egy főnél nagyobb része nem hajlandó elhinni a SARS-CoV-2 létezését.
A tagadás, mint az egyéni védekezés eszköze
A tagadás és a szkepticizmus nemcsak a nyugati kultúrákra jellemző, de a digitálisan jól bútorozott országokban nemcsak az információ, hanem a dezinformáció is gyorsabban terjedhet. Vannak, akik nem hisznek a koronavírus-járványban, a közegészségügyi tanácsokban, a Holdra szállásban, a választási eredményekben, esetleg Finnország vagy a Balaton létezésében.
Az ilyen nézetekből kockázatos döntések születhetnek: egy koronavírus-tagadó például dönthet úgy, hogy beszáll egy zsúfolt metrókocsiba, míg a vírus létezését ténykérdésnek tartók valószínűleg nem tennének ilyet. A valóság és a tények tagadása az emberi védekező mechanizmusok különböző fokú megnyilvánulásai...
ANDRISNAK KÉT APUKÁJA VAN, MÉGIS NOVÁK KATALIN ÁLOMCSALÁDJÁBAN ÉL
24.HU
Szerzők: GRÁD-KOVÁCS MÁRTA, IVÁNDI-SZABÓ BALÁZS
2021.01.08.
Marci és Ádám tíz éve alkotnak egy párt, fiukat, Andrist 2018-ban fogadták örökbe. Meséltek arról, miért döntöttek úgy, hogy nem tűrik tovább csendben a szivárványcsaládok ellen folytatott hadjáratot, és beszámoltak arról is, hogyan élték meg az örökbefogadást, és milyen élményeket tartogatott számukra a gyereknevelés.
A család az család – noha banálisnak hangzik, az utóbbi hónapokban mégis egyre gyakrabban találkozhatunk ezzel a mondattal a közösségi média különböző felületein, sőt nem csak ott. Nem véletlenül: a Szivárványcsaládok Közössége és a Háttér Társaság közösen indított kampányt azért, hogy miközben a kormány folyamatosan igyekszik stigmatizálni az azonos nemű párokat, minél többen álljanak ki a családok védelmében – akkor is, ha az tételesen nem egy anyából, apából és gyerekekből áll.
Hanol Ádám és Pál Marci tíz éve alkotnak egy párt, öt éve élnek bejegyzett élettársi kapcsolatban. Fiukat, Andrist háromévnyi várakozás után, 2018-ban fogadták örökbe. Családjuk Walterrel, a fiúk minden lépését figyelő corgival teljes, így indultak el szokásos délelőtti sétájukra december utolsó napjaiban is, az újévi koccintáson innen, de a rúd bejgliken túl...
Szerzők: GRÁD-KOVÁCS MÁRTA, IVÁNDI-SZABÓ BALÁZS
2021.01.08.
A család az család – noha banálisnak hangzik, az utóbbi hónapokban mégis egyre gyakrabban találkozhatunk ezzel a mondattal a közösségi média különböző felületein, sőt nem csak ott. Nem véletlenül: a Szivárványcsaládok Közössége és a Háttér Társaság közösen indított kampányt azért, hogy miközben a kormány folyamatosan igyekszik stigmatizálni az azonos nemű párokat, minél többen álljanak ki a családok védelmében – akkor is, ha az tételesen nem egy anyából, apából és gyerekekből áll.
Hanol Ádám és Pál Marci tíz éve alkotnak egy párt, öt éve élnek bejegyzett élettársi kapcsolatban. Fiukat, Andrist háromévnyi várakozás után, 2018-ban fogadták örökbe. Családjuk Walterrel, a fiúk minden lépését figyelő corgival teljes, így indultak el szokásos délelőtti sétájukra december utolsó napjaiban is, az újévi koccintáson innen, de a rúd bejgliken túl...
TRUMP UTÁN - ORBÁN ELŐTT
PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2021.01.08.
Trump tehetséges ember, egy nap alatt eljuttatta oda Amerikát, ahova eljuttatnia Magyarországot tíz év kellett a Mi Boldogságunknak.
Amerika hajdan a legyőzhetetlen, egységes nemzet mítoszát tudta felmutatni amellett, hogy a nemzetek olvasztótégelyének nevezték.
Nem is csoda, nekik aztán nem kellett a migráns-problémával küzdeni, migráns volt ott mindenki.
Akik meg nem, azok rezervátumokban és Cooper vigvamjaiban laktak, és egymás skalpjaira vadásztak, mint rendes ellenzékiekhez illik.
Persze a hajszálrepedések már évek óta mutatkoztak, a faji zavargások, a társadalom számára teljesen felesleges háborúk elleni tüntetések, és az etnikumok közötti feszültségek sem tették könnyűvé az amerikai elnökök dolgát.
De volt előrelépés is, a hatalom centrumába bekerültek színes bőrű politikusok is, akik bizonyították az etnikai előítéletek tarthatatlanságát.
A folyamat csúcsa Obama elnöksége volt, aki bizonyította, hogy képes hatékonyan képviselni még a fehér, protestáns amerikaiak érdekeit is.
Mégis, egyre nőttek a feszültségek, a társadalom elveszítette megszokott kapaszkodóit, és jobb híján belekapaszkodott a sárgahajú bohóc ígéreteibe, felfestett álomvilágába, a bunkósbotot lóbáló rabló illúzióiba.
Amerikában húsz év múlva többen beszélnek majd spanyolul, mint angolul, a lakosság nagyobb része lesz színes, mint fehér, ha nincs változás a társadalomban, akkor a jövedelmi különbségek is nőnek, tradicionálisan gyenge az egészségügyi ellátás - és ez együtt jóra nem vezet.
És ne legyünk álszentek, a színesek között is vannak rasszisták.
Emellett Amerika jelentősége a világban katonailag és gazdaságilag is csökken, nem fog tudni lépést tartani Kínával, még ha ezt ma sokan mosolyogva kétségbe is vonják.
A Trump féle akció most erkölcsileg nullázta le Amerikát.
Aki ezidáig a demokrácia példaképeként tekintett rá, az ma elgondolkodhat, hogy van-e komoly különbség az USA és a kelet-európai posztkommunista országok lakóinak demokráciafelfogása között, és rá fog jönni, hogy nincs.
Demokrácia az, ha nekem van igazam, mondják itt is - ott is...
Szerző: PuPu
2021.01.08.
Amerika hajdan a legyőzhetetlen, egységes nemzet mítoszát tudta felmutatni amellett, hogy a nemzetek olvasztótégelyének nevezték.
Nem is csoda, nekik aztán nem kellett a migráns-problémával küzdeni, migráns volt ott mindenki.
Akik meg nem, azok rezervátumokban és Cooper vigvamjaiban laktak, és egymás skalpjaira vadásztak, mint rendes ellenzékiekhez illik.
Persze a hajszálrepedések már évek óta mutatkoztak, a faji zavargások, a társadalom számára teljesen felesleges háborúk elleni tüntetések, és az etnikumok közötti feszültségek sem tették könnyűvé az amerikai elnökök dolgát.
De volt előrelépés is, a hatalom centrumába bekerültek színes bőrű politikusok is, akik bizonyították az etnikai előítéletek tarthatatlanságát.
A folyamat csúcsa Obama elnöksége volt, aki bizonyította, hogy képes hatékonyan képviselni még a fehér, protestáns amerikaiak érdekeit is.
Mégis, egyre nőttek a feszültségek, a társadalom elveszítette megszokott kapaszkodóit, és jobb híján belekapaszkodott a sárgahajú bohóc ígéreteibe, felfestett álomvilágába, a bunkósbotot lóbáló rabló illúzióiba.
Amerikában húsz év múlva többen beszélnek majd spanyolul, mint angolul, a lakosság nagyobb része lesz színes, mint fehér, ha nincs változás a társadalomban, akkor a jövedelmi különbségek is nőnek, tradicionálisan gyenge az egészségügyi ellátás - és ez együtt jóra nem vezet.
És ne legyünk álszentek, a színesek között is vannak rasszisták.
Emellett Amerika jelentősége a világban katonailag és gazdaságilag is csökken, nem fog tudni lépést tartani Kínával, még ha ezt ma sokan mosolyogva kétségbe is vonják.
A Trump féle akció most erkölcsileg nullázta le Amerikát.
Aki ezidáig a demokrácia példaképeként tekintett rá, az ma elgondolkodhat, hogy van-e komoly különbség az USA és a kelet-európai posztkommunista országok lakóinak demokráciafelfogása között, és rá fog jönni, hogy nincs.
Demokrácia az, ha nekem van igazam, mondják itt is - ott is...
ITT OLVASHATÓ
Most már folyik is a szerecsenmosdatás, hogy de azért a demokraták megvédték a Capitoliumot, igaz, négy ember halála árán, de mégis...
Az igazság az, hogy ez egy puccskísérlet volt, mely elbukott, és melynek sunyi vezére most a régi recept szerint fog védekezni - támad.
Most már folyik is a szerecsenmosdatás, hogy de azért a demokraták megvédték a Capitoliumot, igaz, négy ember halála árán, de mégis...
Az igazság az, hogy ez egy puccskísérlet volt, mely elbukott, és melynek sunyi vezére most a régi recept szerint fog védekezni - támad.
„HASONLÓK A CÉLJAINK, MINT A FIDESZNEK” – PORTRÉ AZ ÚJ ROMÁN SZÉLSŐJOBBRÓL
VÁLASZ ONLINE
Romániában a semmiből berobbant új szélsőjobboldali párt, az AUR nem csak RMDSZ-ellenes mondatai miatt figyelemre méltó: zavaros ideológiájuk lényege a rendszer teljes tagadása. A kívülről bárdolatlan nyomulás mögött azonban módszeres munka van – bizonyos híresztelések szerint nem csak a párt részéről. Román politológussal, az AUR parlamenti képviselőjével és a párt vezetőinek célkeresztjébe gyakran bekerülő sepsiszentgyörgyi polgármesterrel rajzoltuk meg a román szélsőjobb portréját. Gyanítjuk ugyanis: a következő négy évben sokat hallunk róluk.
Hitvallásunk négy pilléren alapul: család, haza, hit, szabadság.
- A házasság csak egy férfi és egy nő alkotta pár lehet.
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2021.01.08.
Hitvallásunk négy pilléren alapul: család, haza, hit, szabadság.
- A házasság csak egy férfi és egy nő alkotta pár lehet.
- Ellenezzük az üldöztetést, amelynek a kereszténység az elmúlt évtizedekben tárgya lett.
- A politikai korrektség, a genderideológia és a multikulturalizmus mind a neomarxizmus álcázott ragálya.
- Konzervatív párt vagyunk, a nemzetek Európáját szeretnénk, nem föderális szuperállamot egyetlen fővárossal, kormánnyal, parlamenttel. Egy föderális szocialista birodalom olyan utópia, amelyben nem osztozunk. Nem hiszünk az Európai Egyesült Államokban.
- Nyíltan ellenezzük Európa idegen népességek általi kolonizációját.
Ha 2010 óta nem szoktak volna el a választási programírástól, a gyanútlan érdeklődő azt hihetné, a magyar kormánypártok 2022-es manifesztóját olvassa. Pedig e szavakat nem Budapesten, hanem 800 kilométerrel arrébb, 2020. január 24-én írták. A megelőző hónapban hivatalosan is bejegyzett Románok Egyesüléséért Szövetség (Alianța pentru Unirea Românilor – AUR) jászvásári kongresszusán...
Ha 2010 óta nem szoktak volna el a választási programírástól, a gyanútlan érdeklődő azt hihetné, a magyar kormánypártok 2022-es manifesztóját olvassa. Pedig e szavakat nem Budapesten, hanem 800 kilométerrel arrébb, 2020. január 24-én írták. A megelőző hónapban hivatalosan is bejegyzett Románok Egyesüléséért Szövetség (Alianța pentru Unirea Românilor – AUR) jászvásári kongresszusán...
FLECK ZOLTÁN: ITT IS LEHET – MÁR VOLT – WASHINGTON
HÍRKLIKK
Szerző: FLECK ZOLTÁN
2021.01.09.
"Már az is nagy előrelépés lenne, ha az a nagymennyiségű közpénz, ami eddig is elvándorolt, a jövőben nem kerülne magánzsebekbe. Ugyanakkor, ettől még a médiaszabadság, a választási rendszer, a hatalommegosztás, a bírói szabadság és még sorolhatnám, ugyanígy fognak tovább működni a Nemzeti Együttműködés Rendszerében” – fogalmazott a Hírklikknek nyilatkozva Fleck Zoltán, jogász, egyetemi tanár, szociológus, az EKINT igazgatója. Azt is elmondta, hogy az Amerikában történtek nálunk is megismétlődhetnek – ellenzéki győzelem esetén.
– Zavarja-e bármiben a Fidesz működését a jogállamiságról elfogadott új szabály?
– Keveset lehet tudni róla, hiszen ez – nyilvánvalóan – egy politikai kompromisszum volt, annyit azonban igen, hogy az Európai Parlament egy kicsit bekeményített, legalábbis annyiban, hogy ez a feltétel-rendszer a 2022-es választásokig egyáltalán az asztalon legyen. Vagyis elvileg, mostantól, az Európai Bizottság monitorozhatja a magyar jogállami működést, de – hadd tegyek egy fontos megszorítást – tulajdonképpen csak az európai pénzek elköltésére vonatkoztatva. Én magam nem szívesen korlátoznám a magyar jogállami problémákat a lopásra és az európai pénzek jogtalan elköltésére, de kétségtelen, hogy ezek a dolgok összefüggnek, és már az is nagy előrelépés lenne, ha az a nagy mennyiségű közpénz, ami eddig is elvándorolt, a jövőben nem kerülne magánzsebekbe. Ugyanakkor, ettől még a médiaszabadság, a választási rendszer, a hatalommegosztás, a bírói szabadság és még sorolhatnám, zavartalanul fognak tovább működni a Nemzeti Együttműködés Rendszerében. Ez azonban az általános európai felhatalmazások problémája, vagyis, hogy mire van az EU-nak felhatalmazása, és mire nincs. De, hogy visszatérjek a kérdésre: a monitorozás – elvileg – mostantól működik...
Szerző: FLECK ZOLTÁN
2021.01.09.
– Zavarja-e bármiben a Fidesz működését a jogállamiságról elfogadott új szabály?
– Keveset lehet tudni róla, hiszen ez – nyilvánvalóan – egy politikai kompromisszum volt, annyit azonban igen, hogy az Európai Parlament egy kicsit bekeményített, legalábbis annyiban, hogy ez a feltétel-rendszer a 2022-es választásokig egyáltalán az asztalon legyen. Vagyis elvileg, mostantól, az Európai Bizottság monitorozhatja a magyar jogállami működést, de – hadd tegyek egy fontos megszorítást – tulajdonképpen csak az európai pénzek elköltésére vonatkoztatva. Én magam nem szívesen korlátoznám a magyar jogállami problémákat a lopásra és az európai pénzek jogtalan elköltésére, de kétségtelen, hogy ezek a dolgok összefüggnek, és már az is nagy előrelépés lenne, ha az a nagy mennyiségű közpénz, ami eddig is elvándorolt, a jövőben nem kerülne magánzsebekbe. Ugyanakkor, ettől még a médiaszabadság, a választási rendszer, a hatalommegosztás, a bírói szabadság és még sorolhatnám, zavartalanul fognak tovább működni a Nemzeti Együttműködés Rendszerében. Ez azonban az általános európai felhatalmazások problémája, vagyis, hogy mire van az EU-nak felhatalmazása, és mire nincs. De, hogy visszatérjek a kérdésre: a monitorozás – elvileg – mostantól működik...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)