2021. január 2., szombat

RÁADÁS: KRESZ TANFOLYAM LIVE

KRESZ TV
Szerző: Kreszprofesszor (PETŐ ATTILA)
2019-2020



Ha szeretnél prémium videókat és spéci KRESZ-füzetet:
https://kreszbirsag.hu/kresz_live Ha még nincs jogsid, és be akarnál iratkozni: http://autosiskola-noknek.hu/engem-er... Pető Attila a Kreszprofesszor megtanít mindenre, amire a KRESZ-vizsgán szükséged lehet. Kitűnő kiegészítés az e-learninges tananyaghoz is. El ne felejtsd megnézni mind a 38 részt!

RÁADÁS: KRESZ TV

KRESZ TV
Szerző: Kreszprofesszor (PETŐ ATTILA)
2020.12.31.



A KRESZ-TV mai adásában olvasói levelekre válaszolok: - 50.000 forint egy rosszul látható tábla miatt - Kerékpáros csapat szabaályos haladása - Megbüntettek a saját kapukijáróman - Gyerekülés elől, kisteherautóban Indul a "Táblátlantanítási akció", hogy ne csak az autósokat szivassák. Küldj te is a kresztv@gmail.com címre olyan táblákat, amik értelmezhetetlenek. Írj mellé pontos helyszínt, és küldj fényképet is! Szeretnél Prémium tag lenni? Szeretnél a KRESZ vizsgán biztosan átmenni? - Teljes műszaki oktatóanyag a Kreszprofesszor előadásában - A legtöbbet rontott KRESZ-kérdések, magyarázatokkal - Egyszerűen, érthetően. Készüljünk a KRESZ-vizsgára - oktató füzet (online formában) - 1 éves KRESZ-klub prémium tagság, hogy tudj kérdezni a Kreszprofesszortól Vásárláshoz kattints ide:
https://kreszbirsag.hu/kresz_live

BRÉKING! BEBETONOZTÁK A NYUGDÍJMINIMUM ÖSSZEGÉT

NYUGDÍJGURU BLOGJA
Szerző: NyugdíjGuru
2020.12.31.


Az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege - immár időkorlát nélkül - marad 28.500 forint, az árvaellátás minimuma pedig - szintén időkorlát nélkül - marad 24.250 forint. Jó hír viszont, hogy februárban valóban érkezik plusz egynegyed havi nyugdíj
.

A Magyar Közlöny 2020. december 30-i 295. számában megjelent a Kormány 707/2020. (XII. 30.) Korm. rendelete a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet, valamint az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény végrehajtásáról szóló 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet módosításáról.

1.
A rendelet egyik elkeserítő rendelkezése bebetonozza, hogy az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege marad havi 28.500 forint, az árvaellátás legkisebb összege pedig havi 24.250 forint. 

Az elmúlt 13 évben legalább évente módosítani kellett a nyugdíjmegállapítás legkésőbbi időpontját, amely időpont előtt megállapított öregségi nyugdíjak és árvaellátások esetén alkalmazni kellett ezt a rendelkezést - még ha a megalázóan alacsony összegek nem is módosultak soha az elmúlt közel másfél évtizedben.

2021. január 1-jétől viszont akár azt idők végezetéig maradhat ez a rémisztően kicsiny összeg.

Annak indokait, hogy miért maradhat ilyen dermesztően alacsony összegű a minimális nyugdíj, ebben az összefoglalómban elemeztem.

Nem véletlenül kezdtem úgy a hivatkozott összefoglalómat, hogy az Univerzumban minden változik, kivéve a magyar nyugdíj minimális összegét...

CIVIL DÍJ - A 2020-AS DÍJAZOTTAK

CIVILDIJ.HU
Szerző: CIVIL DÍJ 2020
2020


...Idén ötödik alkalommal osztottuk ki az Civil Díjat a tavalyi év legkiemelkedőbb civil kezdeményezéseinek és szervezeteinek, ezúttal egy rendhagyó, szűkebb körű díjátadó keretében. A beérkezett 98 pályázat közül 27 szervezet került a döntőbe. Összesen nyolc szakmai kategóriában díjaztunk, a kilencedik díjat a közönségszavazás nyertese kapta, és idén egy különdíjat is kiosztottunk.

A nyertes szervezetek:

- Legígéretesebb új szervezet10 millió Fa közösség


- Legjobb együttműködésInDaHouse Hungary Egyesület: Programozók a borsodi gyerekekért
- Legsikeresebb adománygyűjtés Anyák az Anyákért Alapítvány: Ágyat az Anyukáknak

- Legsikeresebb érdekérvényesítési projekt Maradjanak a FÁK a Rómain: A Római-part megmentése és közösségi célú fejlesztése

- Legjobb helyi kezdeményezés Alapítvány az Alteros gyerekekért: Amikor a csecsemők is „iskolába járnak”

- Legjobb társadalmi vállalkozásIgazgyöngy Alapítvány / Szuno

- KülöndíjEleven Gyál Civil Közösség: A gyáli közvilágítás javítása



PUTYIN HÁTA MÖGÖTT ELINDULT A RÉGI ÉS AZ ÚJ GAZDASÁG UTÓDLÁSI HARCA

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2021.01.02.


Sok tényező destabilizálta mostanában Vlagyimir Putyin hatalmát, így a koronavírus, a Navalnij-mérgezés, a belorusz tüntetéshullám, az amerikai elnökválasztás. Az elnök megteremtette az újraválaszthatóságát, örökös büntetlenséget biztosított magának, és még hozzá is nyúlt a kormányzathoz, de mindez mintha csak olaj lett volna a tűzre. Az idősebb sziloviki szénhidrogén-termelők és a fiatalabb „technológia-pártiak” ádáz küzdelembe bonyolódtak.


Az orosz politika Nyugatról nézve nagyon egységes és egyszerű. Vlagyimir Putyin elnök és a Kreml bivalyerősek, mindent kontrollálnak és irányítanak. E narratíva szerint Vlagyimir Putyin fogja a teljes gazdaságot, a szolgálatokat, az oligarchákat, a szénhidrogénexportot, az orosz állami technológiai cégeket. Okkal, vagy ok nélkül azt is az elnöknek rója fel a nyugati sajtó, ha orosz zsoldosok harcolnak Kelet-Ukrajnában, ha megmérgezik Nagy-Britanniában Alekszandr Litvinyenkót, illetve Szergej Szkripalt, vagy a távoli Tomszk közelében szintén novicsokkal támadnak Alekszej Navalnij ellenzéki politikusra.

(Ide kattintva olvashatók el legfrissebb írásaink!)

Az már inkább csak az orosz nyelvű lapokban jelenik meg, hogy még a valóban központosított orosz vezetésben is lehetnek olykor konfliktusok, belső kritikák, sőt harcok is. Akadnak olyan csoportok, amelyek egymással hadakoznak, akár az utódlásért is bejelentkeznek. Vannak, akik hangosan szeretnének változást, nyitást, mások éppen a változás ellen küzdenek gőzerővel, pozíciójukat a teljes izoláció mellett érzik megtarthatónak.

2020 novemberében szokatlanul felerősödött ez az ellentét, amit ugyan meg lehet próbálni jellemzőkhöz, illetve nevekhez kötni, de természetesen szokás szerint inkább csak kremlinológiával határozhatók meg az erővonalak, nem nyíltak a játszmák, még ha vannak is jellemző tipológiák...

A VILÁGJÁRVÁNY A MEGÉLT IDŐT IS ELTORZÍTOTTA

QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2021.01.02.


Pszichológiai kutatások szerint a karantén idején a fiatalabb, elégedettebb, elfoglalt, de alacsony stresszről beszámoló emberek napjai gyorsabban teltek – míg az idősebb, különösen a 60 év feletti, elégedetlen, kevés elfoglaltságról beszámoló és stressztől gyötört polgárok ideje csak vánszorgott.


Henri Bergson Nobel-díjas francia filozófus 79 évvel a halála után a legragyogóbb lakossági visszaigazolást kapta a szubjektív és az objektív időről szóló 1922-es téziséről, amelyet 1923-ban Tartam és egyidejűség: hozzászólás Einstein elméletéhez címmel Dienes Valéria fordított le magyarra.

A SARS-CoV-2 vírus okozta pandémia, a járványügyi intézkedések során bevezetett kijárási korlátozások, az önként vállalt és hatóságilag előírt karantén alaposan eltorzította az emberek időérzékelését, sokak számára az idő elvesztette korábbi állandóságát – állítja például Ruth S. Ogden, a liverpooli John Moores Egyetem pszichológia tanszékének adjunktusa a The Conversation című tudományos magazinban megjelent cikkében. A pszichológus a karanténidő szubjektív érzékelését objektív módszerekkel vizsgálva jutott erre a következtetésre.

Bár 2020-ban tömegek tapasztalták meg milyen is az, amikor kizökken az idő, Ogden nem elégedett meg ennyivel: év közben több mint ezer honfitársát kérdezte ki tudományos alapossággal, miként élték meg a kijárási korlátozások napjait, heteit, hónapjait. Kérdései kiterjedtek a napirendtől kezdve a családi életen át az érzelmekig számos területre, a pszichológus ebből alakította ki a válaszadók időérzékelési profilját...

VILÁGUNK A COVID-19 UTÁN - AZ EGÉSZSÉG ÜGYE

NÉPSZAVA
Szerző: FALUS ANDRÁS
2021.01.02.


Élhetsz száz évig, hogyha feladod azokat a dolgokat, amik miatt száz évig akarsz élni (Woody Allen)


Így karácsony után még inkább érezzük, hogy eddigi életünkben, emberi és gazdasági körülményeinkben az eddig természetesnek érzett paneljeinkre, reflexeinkre való támaszkodásunk bizony alaposan megrendült. Jelen írás a mán alapul, mégis egyfajta tegnapból holnapba átnyúló futurológia, mert nem vagyunk túl a világjárványon. Megérkezett és folyamatosan érkeznek a védelmet adó védőoltások, rohamosan nő az egyéb kiegészítő kezelések hatékonysága, mégis nem vagyunk túl ezen a 2020. évi rémálmon. Nagyon fontos, hogy ez a lehangolt, elbizonytalanodott állapotunk most ne csapjon át a „túl vagyunk rajta” hangulat eufóriájába.

Nincs vége, sőt éppenséggel valami most kezdődik, a több mint 81 millió fertőzöttre és a közel 1.8 millió halott embertársunkra történő kemény figyelmeztetés után! Most kell végre elkezdődjék egy olyan környezeti, nevelési és egészségügyi paradigmaváltás, ami minden politikai rendszer számára minden prioritást meghaladó radikális kényszert jelent az emberiség túlélése érdekében. És ezúttal nem távoli, generációk utáni hipotetikus veszélyre gondolunk elodázó hatállyal, hanem a most következő évek bármelyikére...

A FASISZTÁK ISTENI KIVÁLASZTOTTNAK HITTÉK MAGUKAT, ÉS A TÉNYEKET AKARTÁK A VÁGYAIKHOZ IGAZÍTANI

SZAKIRODALOM BLOG / ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2021.01.01.


Logikátlannak tűnhet, hogy valakinek a gondolkodásában az igazság és a valóság két külön dolog, ám Federico Finchelstein szerint ez a magyarázata annak, hogy a magukat felsőbbrendűnek tekintő fasiszta vezetők hazugságnak bélyegezték a nyilvánvaló tényeket, és helyettük a saját elképzeléseiket tartották igaznak, ezért azoknak megfelelően akarták átformálni a világot. Valamiféle isteni kiválasztottnak képzelték magukat, és meg voltak róla győződve, hogy jobban tudják, mit akar a nép, mint maguk az emberek. A szerző szerint ezen alapul a mai populista politikusok gondolkodása is, és ezért mondják a nekik nem tetsző hírekre, hogy “fake news”.

Federico Finchelstein (1975-) argentin történész, a New York-i New School for Social Research előadója. Fő kutatási területe a fasizmus, amellyel kapcsolatban számos cikket publikált olyan neves lapokban, mint a New York Times, Washington Post, Guardian, és sok dél-amerikai újságban is. Eddig összesen hét könyve jelent meg a fasizmusról, populizmusról, háborúról – ebből négy angolul, és a legfrissebb kötete már elérhető magyar nyelven is.

Federico Finchelstein: Fasiszta hazugságok
21. Század Kiadó, 2020
160 oldal, 3290 Ft

A szerző szerint a fasiszták – Hitlertől Mussoliniig – meg voltak győződve saját felsőbbrendűségükről és arról, hogy a vágyaik valamiféle isteni sugallatból erednek, ezért próbálták megvalósítani őket, és lecserélni a tényleges igazságot az általuk kreált, szerintük megfelelő “szent igazságra”. Finchelstein úgy véli, ebben gyökerezik a mai populisták gondolkodása is, és ezért hajtogatják sokszor a teljesen nyilvánvaló, ám nekik nem tetsző dolgokra is, hogy “fake news” és “álhír”...Ű

KÉRI: JÁRVÁNY IDE, EMBEREK ODA, ORBÁNNAK CSAK A GYŐZELEM SZÁMÍT

KLUBRÁDIÓ
Szerző: SZÉNÁSI SÁNDOR
2020.12.30.


Az év utolsó Esti gyors-adásában arról kérdeztük Kéri Lászlót, milyen volt 2020 a politológus szemével.

Kéri László azt mondta: válságos év van mögöttünk, ilyen súlyos helyzet évtizedek óta nem fordult elő. Nincs is igazán modell rá, mert nem hagyományosan politikai, gazdasági vagy szociális válság, hanem mind a három részben megtalálható benne.

Az ellenzék gyengítése

A magyar belpolitikára rátérve közölte: úgy tűnt, hogy ez lesz az ellenzék éve, de ennek már az elején betett a járvány, aztán a kormány a különböző kicsikart rendkívüli döntéseit – pénzosztás, rendkívüli jogalkotás – arra használta fel, hogy megállás nélkül gyengítse az ellenzéki önkormányzatokat. A nagy garral beharangozott gazdaságvédelmi csomagból nem lett gazdaságvédelem, csak önkormányzat-sanyargatás, majd a karácsony esti, 860 milliárdos pénzosztás ennek a szemérmetlen kompenzációja volt a kormánypárti városok felé.

Úgy fogalmazott: a kormányzat és személy szerint Orbán Viktor a 2022-es választások esélyeit tartja szem előtt, és minden egyéb – egészségvédelmi, gazdaságvédelmi, társadalmi – szempontot figyelmen kívül hagyva dönt, azért, hogy ne erősödhessen meg az ellenzék. A választási törvény szabályainak módosítása pedig valószínűleg arra szolgált, hogy egységesen felcímkézzék az ellenéket, és könnyebben tudják támadni. Kövér László házelnök már arról beszélt Bayer Zsolt fideszes publicistánál, hogy itt nem választás, hanem háború lesz, Amerikából és Brüsszelből segítik az ellenfeleiket. Kéri László hangsúlyozta: már Orbán Viktor szeptemberi nagy esszéjéből is az derült ki, hogy semmi más nem számít, csak a 2022-es győzelem. Járvány ide, emberek oda, önkormányzatiság amoda, az a lényeg, hogy az ellenfeleiket még a választás előtt megfosszák minden cselekvési lehetőségtől.

Hatalmas pénzosztás

Felvetette: talán nem bíznak annyira ebben a győzelemben, mert közben csak ebben az évben több mint 1100 milliárd forinttal stafírozták ki azokat a Fidesz-közeli alapítványokat, amelyeknek a közpénz-felhasználását immár az alkotmány módosítása miatt nem lehet követni. Például karácsony este kapott 100 milliárd forintot a Mathias Corvinus Collegium (amelyet Habony-közeliként tartanak nyilván – a szerk.). Ezeket a pénzeket tehát kivonták a költségvetés hatálya alól, így megteremtik annak lehetőségét, hogy a 2022-es választás után is elképesztően erős hálózata legyen a Fidesznek, és ebbe egy esetleg új kormány se nyúlhasson bele.

Kéri szerint a kormány egyre kevésbé ügyel a látszatra, a gazdaságvédelmi programokban eleinte ment a „rizsa meg a hülyítés”, de ez fokozatosan eltűnt, a végére már csak az maradt, hogy „így döntöttünk, és kész”. A sportberuházások is többet kapnak, mint a kórházak hiánypótlása. Az említett 860 milliárdnak csupán 5 százaléka megy egészségügyre, annak is a túlnyomó többsége a kórházak adóságára.

Kultúrharc, merénylet

Botrány, hogy ebben a válságos évben is folytatta a kormány a kultúrharcot, ezt az otromba térfoglalást a szellemi szférával szemben – mondta. Ennek eleme szerinte az is, amikor Demeter Szilárd PIM-főigazgató gázkamrákat emlegetett Soros Györggyel kapcsolatban. Az ilyen megszólalások a politológus szerint csak a Fidesszel szemben állóknak jelentenek csak botrányt, a Fideszen belül „csapaterősítő tréning”. Szerinte Demeter Szilárd szégyenteljes kirohanása akár meg is erősíthetett néhány Fidesz-hívőt, aki úgy gondol erre, hogy „picit ő is náci otthon”, de nem gondolta, hogy eddig el lehet menni. Kéri László szerint a kultúrharc célja nem más, mint a budapesti és nagyvárosi értelmiség megtörésének kísérlete.

Azt is botrányosnak nevezte, hogy egy miniszterelnök a helyén maradhat úgy, hogy egy adott nap reggelén még magából kikelve szidja az iskolák bezárásának ötletét, aztán este, a rendkívüli adásidőben úgy jelenti be a visszakozást, mint aki mindig is ezt akarta, és elnevezi digitális oktatásra átállásnak. Péntek este bejelenti, aztán majd az egymillió gyerek és az oktatásügyben dolgozó 200 ezer ember megoldja szombat-vasárnap az átállást. „Ilyen merényletet a saját népe ellen egy politikus meg mer tenni, és nem kér elnézést” – fogalmazott. Mondania kellett volna valamit arra, miért hárítja át a felelőtlenségének terheit több millió emberre.


„AMIKOR VÉGE AZ UTOLSÓ HANGNAK IS” – A MAGYAR ROCKZENE NAGYJAIT RAGADTA EL 2020

HVG / KULT
Szerző: BALLA ISTVÁN
2021.01.02.


2020 végén olyan pótolhatatlan zenészek hagytak itt minket, akik nélkül a magyar könnyűzene története értelmezhetetlen lenne, akik súlyos fejezetekkel töltik meg a rocklexikonokat. Nagy űrt hagytak maguk után, de dalaikban tovább élnek.


Az nem mutatja egy popzenei produkció jelentőségét, hogy üzletileg mennyire sikeres, az meg pláne nem, hogy az ízlésünknek megfelelő-e. Sokkal inkább fontos, hogy mennyire épül bele a közösségünk kollektív kulturális emlékezetébe. Ha – bár különösebben nem rajongtunk érte – de bármikor előhívható valahonnan egy dallam, egy szöveg, és azok elindítanak bennünk emlékeket, érzéseket, akkor az adott dal „tudott valamit”...

MERKEL VERESÉGRE ÍTÉLTE EURÓPÁT ORBÁNNAL, MINTHA TRUMP NYERT VOLNA AMERIKÁBAN

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.01.01.


2020 két legfontosabb világpolitikai eseménye az illiberalizmus veresége lehetett volna, Trump bukása mellett az Európai Unió megtisztítása, ha Angela Merkel a német autóipar és a német nagytőke érdekében nem adott volna menekülési útvonalat a sarokba szorított Orbánnak, megtagadva és megtaposva az európai értékeket és az uniós alapszerződésben foglalt jogállamiságot. A világ illiberális lerohanása nem történt meg, sőt 2020-ra jelentős csapást lehetett volna mérni a világ fasisztáira és a mögöttük álló orosz világpolitikai előretörésre. Ha Trump bukásával együtt az Európai Unió is határozott nemet mondott volna az “illiberálisnak” becézett fasizmusra, akkor a világ fellélegezhetett volna.

Angela Merkel azonban megerősítette és újra pozícióba hozta a szabad világ felszámolását célzó fasiszta és náci rendszereket, amelyeknek zászlóshajója Orbán Viktor Magyarországa. Merkel ezt ráadásul úgy tette meg, hogy semmi nem kényszerítette. Az Európai Unió lépéselőnyben és győztes pozícióban volt, amikor mindössze a saját értékeit, alapszerződését és az uniós jogot kellett volna betartania az illiberális fasiszta országokkal szemben, amelyekből már kettő van: a magyarok mellett a lengyel keresztényfasiszta illiberálisok. Merkelnek az EU törvényeit, jogszabályait és alapszerződését kellett megtagadnia, mellőznie, semmibe vennie ehhez, hogy két fasiszta rendszert megmentsen és Európa nyakán tartson...

OLVASS SOROZATOKAT A MÉRCÉN!

MÉRCE NAGY SOROZATOLDALA
Szerző: MÉRCE
2020.12.



Ez itt a Mérce Nagy Sorozatoldala, ahol megtalálod az összes régi és jelenleg is futó sorozatunkat. Érdekel az elmúlt évek legerősebb feminista cikkgyűjteménye? Kíváncsi vagy, hogyan építhető fel egy szolidáris gazdaság? Szeretnéd végre megérteni, mit takar a baloldali populizmus fogalma? Akkor jó helyen jársz: jó böngészést kívánunk!

2015-ben indítottuk el, még a Kettős Mérce blogon az első sorozatunkat, a WTF Baloldalt, és azóta szinte függővé váltunk. Több mint 20 szövegfüzért publikáltunk az elmúlt öt évben, összesen több mint 200 cikkel. Most kicsinosítottuk és összegyűjtöttük őket ezen az oldalon.

A sorozatok módot adnak egy jelenség, probléma komplexebb vizsgálatára, de arra is, hogy a szövegek párbeszédbe lépjenek egymással, felrajzolva közös kereteket, fogalmakat és persze véleménykülönbségeket is.

Így lehetséges, hogy a magyarországi, sőt, valamennyire a határokon is túlnyújtózó baloldali közeg elmúlt öt évéről is mesél ez az oldal, amellyel most meglepünk titeket és kicsit magunkat is. Néha érdemes hátralépni, és felidézni, honnan is jövünk, milyen kérdéseink és bizonyosságaink voltak öt éve, és mi az, ami mindebből állja az idő próbáját.

Elmélyedésre, közös gondokozásra és időutazásra invitálunk, tartsatok velünk! Legyetek sorozatfüggők a Mércén!

BÁR HATÓSÁGILAG VIZSGÁLJÁK, MÉGIS 5000 FORINTÉRT FOGLALHATÓ OLTÁS EGY MAGÁNCÉGNÉL

NÖVEKEDÉS BLOG
Szerző: HAIMAN ÉVA
2021.01.02.



Még zajlik a fogyasztóvédelmi hatósági eljárás a Nemzetközi Oltóközpont nevű magáncég ellen, amely már akkor vett fel előjegyzést a koronavírus elleni vakcinára, amikor olyan még nem is létezett – tudta meg a növekedés.hu. A vállalkozás weboldalán jelenleg is 5 ezer forintért árulják „az előfoglalás jogát”...

BEST OF 2020 – AZ ELMÚLT ÉV LEGNÉPSZERŰBB CIKKEI, VIDEÓI, ÉS INFOGRAFIKÁI AZ ÁTLÁTSZÓN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: Átlátszó
2021.01.02.


Idén is összeállítottuk toplistáinkat az elmúlt év legnépszerűbb anyagaiból: a legolvasottabb tényfeltáró cikkünk arról szólt, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter Szíjj László kormányközeli üzletember máltai bejegyzésű luxusjachtján bekkelte ki a fehérorosz válságot, a legolvasottabb blogposzt pedig arról, hogy maszkokat és fertőtlenítőt kínáltak eladásra nagy tételben Szabó Tünde államtitkár rokonságában. A legnézettebb videónkon a bicskei Mészáros-birtokon állomásozó harcjárműveket lehetett megnézni, a legnépszerűbb szolgáltatásunknak pedig a koronavírus-járvány számait vizualizáló, naponta frissülő Koronamonitor bizonyult. Köszönjük az egész éves figyelmet!

ÍGY EMELKEDETT FEL ORBÁN VIKTOR A RENDSZERVÁLTÁS ELŐTT

G7.HU
Szerző: FABÓK BÁLINT
2021.01.01.


1986 májusában, az Egyetemi Lapok utolsó oldalainak egyikén egy rövid cikk jelent meg “Tizenkilencen a tulipánok országában” címmel. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem lapjában megjelent cikkben azt részletezték, hogy mivel töltött néhány napot Hollandiában az egyetem 19 dolgozója és hallgatója.

A Rijksmuseum vagy a helyi sztárcsapat, az Ajax edzésének meglátogatása mellett a diákok több kispályás focitornán is részt vettek. A Wartburgia II. elleni győztes csapat felsorolásánál az egyik negyedéves hallgató, Orbán Viktor neve is feltűnt a cikkben. Magyarország legnagyobb digitális folyóirat és újság adatbázisa, az Arcanum alapján ez volt az első alkalom, amikor a mostani miniszterelnök az írott sajtóban szerepelt.

Az adatbázis segítségével arra voltam kíváncsi, hogy Orbán Viktor hogyan vált a magyar közélet megkerülhetetlen szereplőjévé. Azt próbáltam bemutatni, hogy hogyan ábrázolta őt a még államilag felügyelt média a kezdetekben és milyen kép domborodik ki Orbánról, ha pusztán az első nyilatkozatait és a korabeli sajtó híradásait nézzük (ami értelemszerűen nem egyenlő egy tudományos igényű feldolgozással).

Orbánnal kapcsolatban különösen az elmúlt években szokás azokat az interjúkat előtérbe helyezni, amelyek jellemzően azt emelik ki, hogy mennyire eltávolodott egykori nézeteitől. Most egyrészt nem erre szeretnénk koncentrálni, másrészt a kezdetektől 1989 végéig átnézett több száz híradás amúgy is árnyaltabb képet ad Orbán állítólagos éles irányváltásairól.

Persze számos akkori nézetét valóban átformálta az azóta eltelt harminc év, ugyanakkor a mostani politikáját meghatározó elemek már akkor is felsejlettek. Különösen ilyennek tűnik a nemzeti függetlenség priorizálása, az elsőre meghökkentőnek tűnő, akár kockázatos politikai manőverek alkalmazása, vagy például a nagyhatalmak közötti egyensúlyozás pártolása...

VAGYONOKÉRT FOCIZIK A FELCSÚT NB III-AS TARTALÉKCSAPATÁBAN AZ ALBÁN CSODASZÉLSŐ

444.HU
Szerző: JÁVOR BENCE
2021.01.02.


Liridon Latifi, az albán Skenderbeutól vásárolt, 1 millió eurós igazolásként elhíresült labdarúgó pályafutása igen figyelemreméltóan alakult azóta, hogy 2017-ben a Váli-völgybe költözött. Latifi nem hozta lázba játékával a felcsúti szentély üres lelátóit. Kicsit próbálgatták, aztán szépen eltűnt a süllyesztőben. Legutóbb a Nagyatádi FC ellen volt eredményes október 4-én, az akadémia NB III. Nyugati csoportjában szereplő, azaz gyengébbik tartalékcsapatánál. (A másik egy osztállyal feljebb küzd az életéért csákvári színekben.)

Latifi az albán bajnokság legdrágább játékosa volt, amikor megvásárolta a Felcsút. 2017 júniusában – mindenkori csúcsértékén – 825 ezer euróban határozta meg az árát a Transfermarkt, majd júliusban az Európa-liga csoportkörébe lőtte csapatát a Dinamo Zagreb ellen. Ahol viszont már nem játszhatott, mert a magyarok lecsaptak az ekkor 23 éves, ötszörös válogatott középpályásra, ellenállhatatlan ajánlatot téve csapatnak, játékosnak egyaránt. ..

KEPES ANDRÁS: POKOLIAN UNALMAS LEHET EGY GONDTALAN ÉLET

INDEX
Szerző: VIG GYÖRGY
2021.01.02.


Kepes András tizenhét évesen írta első cikkeit, az egyetem után rádiózott, nézettségi csúcsokat ért el a televízióban kulturális műsoraival, az utóbbi időben pedig regényeivel, esszéivel a sikerlisták éllovasa. Bölcsésznek tartja magát, a tévét már nézni se szereti, és kedvenc állapota a kételkedés. De ezt is vitatja.


Felhívom Kepes Andrást a megbeszélt időpontban, hogy interjút készítsek vele új könyve, A Boldog hülye és az okos depressziós kapcsán, meg egyébként is. Felveszi a telefont, és csípőből kérdez. Próbálok fordítani a dolgon, mert valahogy megszoktam, hogy interjú esetén én érdeklődöm, és a riportalany válaszol. Nem könnyű.

Hogy csináljuk?

Csak beszélgessünk, ahogy egy interjúban beszélgetni szoktak...

SZABAD SZEMMEL - KIDERÜL, MENNYIRE TUDJA A TÖBBSÉG MEGFÉKEZNI AZ ALAPJOGOKON ÁTGÁZOLÓ MAGYAR ÉS LENGYEL KORMÁNYT

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.01.02.


Süddeutsche Zeitung


Éves előrejelzésében a legnagyobb német lap azt írja: majd kiderül, mennyire tudja a többség megfékezni az alapjogokon átgázoló magyar és lengyel kormányt, tehát hogy elég lesz-e hozzá a támogatások visszafogása. Lengyelországban ugyanis a hatalom a politika befolyása alá helyezi a bírákat, Magyarországon pedig már nincs szabad sajtó. Mindkét ország vonakodik menekülteket befogadni, ugyanakkor beleavatkozik a tudományba, a művészetekbe és a médiába. Márpedig az ellentétes az EU alapelveivel. Az alapszerződések értelmében azonban egyik államot sem lehet egyszerűen kihajítani, ezért próbálkozik most Brüsszel a jogállami mechanizmussal.

FT

Az unió soros elnökségét ellátó Portugália külügyminisztere úgy véli, nagyon oda kell figyelni a jogállamra, mert e tekintetben nem csupán Magyarország és Lengyelország okoz nehézségeket. Bizonyos erők kétségbe vonják a közös értékeket Portugáliában, Franciaországban, Spanyolországban, Németországban, Hollandiában és másutt is, ráadásul egyre nagyobb a befolyásuk.

A lisszaboni kormány már csak ezért is szociális csúcsértekezletet kíván tartani májusban, mert bizonyítani akarja, hogy az EU nem csupán az egységes piacot jelenti, hanem liberális demokrácia, amely szociálisan igen erős. Ez egyben a legjobb ellenszer a populizmus ellen – fűzte hozzá Santos Silva.

De országa egyik legfőbb feladatának azt tekinti a következő fél évben, hogy megadja a kellő lendületet a vírus elleni oltásoknak, mert egyre több a bírálat, mivel csak nagyon lassan halad a folyamat. A cél az, hogy mindenki kapja meg az ellenszert, mégpedig ingyen. De azt is meg kell értetni az emberekkel, hogy még jó ideig nem dobhatják el a maszkot és érvényben marad jó pár más korlátozó intézkedés is.

Süddeutsche Zeitung

Aggódik Madeleine Albright, mert azt látja, hogy mozgolódik a szélsőjobb Magyarországon, Lengyelországban, valamint Németországban is. A Clinton-kormányzat külügyminisztere szerint meg kell érteni a mozgatórugókat. A lapnak adott interjúban pont ezért idézte Mussolinit, aki egykor azt taglalta: ha egyenként tépjük ki a tyúk tollait, akkor az sokáig nem tűnik fel senkinek. És – tette hozzá a cseh származású politikus – sok helyütt most pontosan ezt csinálják. Pedig így kezdődtek a 2. világháború borzalmai is.

Albright, akinek két tucat rokona maradt a lágerekben, úgy látja, hogy egyes országokban már ismét közelebb kerültek a fasizmushoz, noha az nem ideológia, hanem eszköz a hatalom megszerzésére. Azzal kezdődik, hogy a vezér egy csoport élére áll, éspedig a vetélytársa rovására, akit bűnbaknak nyilvánít. A jogot a maga érdekeinek megfelelően alakítja át, a sajtóról pedig kihirdeti, hogy az a nép ellensége. Továbbá elutasít minden nézetet, ami ellentmond az ő véleményének. Ám ezt meg kell akadályozni – mutatott rá a politikus.

Arról is beszélt, hogy Európának kettős teendője van a migráció megfékezésére: egyrészt segítenie kell azoknak az országoknak, ahonnan elindulnak ezek az emberek. Másrészt pedig meg kell szerveznie a Földközi-tengeren bajba jutó emberek kimentését. Amerikában ebből a szempontból Trump távozásával már jobb a helyzet. Úgy érzékeltette a dolgot, hogy Biden sikere óta újra mosolyog a Szabadság-szobor, amelyet ő maga is menekültként látott meg 1948-ban.

Kínára rátérve arra figyelmeztetett, hogy Peking sokkal veszélyesebb, mint Oroszország, noha Putyin profi módon űzi a maga álságos játékát. A kínaiak azonban a Selyemút-stratégia segítségével benyomulnak egy sor országba, már egy sor érdekeltséget vettek Európában, és ily módon új függőségi viszonyokat építenek ki. Igyekeznek megosztani a Nyugatot, ennek megakadályozására az Egyesült Államoknak és az EU-nak szorosan együtt kell működnie. Már csak azért is, hogy egyetlen kormány se sétáljon bele a kínai adósságcsapdába.

Ám nem könnyű megtalálni a megfelelő politikát Pekinggel szemben, hiszen az egyszerre ellenség, kereskedelmi vetélytárs, valamint partner, utóbbi pl. az éghajlatvédelem, a járvány és a nukleáris fegyverek elterjedésének meggátlása ügyében.

FT

A szerkesztőségi állásfoglalás lát némi okot a derűlátásra a 2021-ben, köszönhetően a Brexitnek, Bidennek , illetve több fontos folyamatnak. Pedig a tavalyi év sokak számára örökre egyenlő marad a kínnal, lásd a járványt, a bezárkózást, az aggodalmat és sok esetben a szerettek elvesztését. De a felszín alatt olyan mozgások tapasztalhatóak, amelyek alapján bizakodóak lehetünk.

Megkezdődött az vakcinák kiszállítása, így bizakodhatunk, hogy a társadalom, a család és a gazdaság visszatérhet a normális viszonyokhoz. A legfőbb feladat itt az, hogy ne csupán a gazdag országok jussanak hozzá a vakcinához. Trump bukása megnyitja a lehetőséget, hogy újra a régi legyen a nemzetközi diplomácia. A világkereskedelem ügyében azonban valószínűleg megmaradnak a washingtoni fenntartások.

De az új Egyesült Államok már konstruktívan lép fel és nem akarja lebontani a szabályokra épülő nemzetközi rendet. A koronavírusra adott európai válasz szintén az együttműködés jelentőségét tanúsítja, noha tavasszal még a nacionalista ösztönök kerekedtek felül. A gazdasági újjáépítési program ugyancsak azt mutatja, hogy az EU képes megújulni. Mint ahogy kritikus tömeg sorakozik fel az éghajlatváltozás megfékezése mögé.

Biden feladata cseppet sem egyszerű, hiszen rengeteg fronton kell egyszerre helytállnia, ráadásul a gazdaságot feldúlta a ragály és a kimerült társadalom aligha kész további áldozatokra. De ha az elmúlt év alapján van alap az optimizmusra, akkor az mindenek előtt, annak köszönhető, hogy kiderült: a világ képes alkalmazkodni az új körülményekhez.

Yahoo/AP

Az unió tavaly elkerülte a káoszt és új utakat talált, azaz meglepően rugalmasnak bizonyult. Ennek okát Fabian Zuleeg, az Európai Politikai Központ nevű független elemző cég vezetője abban látja, hogy az EU szállítja a tagoknak azokat az előnyöket, amelyekről azok nem kívánnak lemondani.

Pedig a feladatok hatalmasak voltak: a Brexit, a koronajárvány, a költségvetési vita. De a végén minden jóra fordult. Így sikerült tető alá hozni a mentőcsomagot, amelynek révén a tagországok kikeveredhetnek a 2. világháború időszak legsúlyosabb gazdasági válságából. Azon felül létrejött a megállapodás a britekkel és megkezdték az ellenanyag szétosztását a ragály feltartóztatására, ezért bizakodhat a szövetség 450 millió lakosa.

A döntő az volt, hogy a kormányok összefogtak a szükséges védőfelszerelések, illetve az oltások beszerzésére, így nagyjából egy időben kezdődhetett meg a vakcinák beadása. De emellett megoldották, hogy most először kölcsönt vesz fel az unió, amihez előbb a takarékos négyek ellenállását kellett legyűrni, majd jött a magyar és a lengyel vétófenyegetés, mivel a két ország nem akarta, hogy a jogállami normák tiszteletben tartásától függjön a brüsszeli támogatás.

Washington Post

A vezércikk arra figyelmeztet az EU és Kína kereskedelmi megállapodása kapcsán, hogy a nyugati demokráciák ne hagyják kijátszani magukat Peking által, hanem fogjanak össze. Ugyanakkor megállapítja, hogy Európa megalkudott, aminek a fő oka az volt, hogy Merkel támogatta a szerződést, mivel az kedvező feltételeket szavatol a német autógyáraknak. Függetlenül attól, hogy a kínai elnök továbbra is erővel akar véget vetni az elégedetlenségnek Hong Kongban, és Hszincsiang tartományban kényszermunkára kötelezi a muzulmán ujgurokat.

Az egyezmény nagy dobás kínai szemszögből, egyben bizonyítja, hogy tartós károkat okozott a Trump-féle „Amerika mindenekelőtt”. Hiszen bármit is mondott Pekingről, az elnök is megállapodott azzal. Persze egyetlen nyugati országnak sem tiszta a lelkiismerete, amikor a Kínához fűződő gazdasági kapcsolatokról van szó, mert az önértek fontosabb, mint néhány elv, de az ország akkora, hogy nem lehet nem üzletelni vele.

Ám a Nyugatnak gondosabban kell megszabnia az együttműködés feltételeit, mert látnivaló, hogy Hszi elnök nem tervez lényeges változást sem az emberi jogokban, sem a merkantilista gazdasági gyakorlatban, sem pedig a Tajvannal szembeni katonai fenyegetőzésben. Vagyis az USA és az európai szövetségesek csak akkor lehetnek sikeresek, ha összefognak. Biden már tett erre javaslatot, és van esélye, hogy be is jön neki, jóllehet Trump politikája lehetővé tette Kína számára, hogy éket verjen a nyugati országok közé.

Washington Post/AP

Szerbia simán túllépett az amerikai figyelmeztetésen, hogy ne kerüljön még inkább függő helyzetbe az orosz energiahordozók szállításától: a Vajdaságban Vucsics elnök jelenlétében felavatták a Török áramlat 400 kilométeres nemzeti szakaszának ideiglenes végállomását. Az államfő az ünnepségen azt fejtegette, hogy a gázvezeték révén az ország sokkal gazdagabb lett. Egyben megerősítette, hogy a csőrendszert tovább építik Magyarország és Bosznia felé, de lehet, hogy más államokba is.

A jelentés megjegyzi, hogy Szerbia idáig magyar területen keresztül kapott orosz földgázt, de mivel Moszkva ki akarja kerülni Ukrajnát, más, alternatív útvonalakat keres. Ilyen a Török áramlat, de az Északi áramlat 2 is, amely Németországba vezet majd. Ám Amerika egy ponton szankciókkal fenyegette meg azokat a cégeket, amelyek közreműködtek a déli opció megvalósításában. Moszkva ugyanis részben a gáz segítségével gyakorol nyomást több, kevésbé fejlett országra, így Szerbiára.

Reuters

A horvátországi Krk szigetén megkezdte működését a cseppfolyósított földgáz átszivattyúzására szolgáló állomás. Az első rakomány, csaknem 150 ezer köbméter gáz, az Egyesült Államokból érkezett és holnap fejtik át. A létesítmény évi 2,6 milliárd köbméternyi energiahordozót képes fogadni és a kapacitását már három évre előre lekötötték. A horvátok ily módon új beszerzési úthoz jutottak, mivel idáig javarészt az orosz gáztól függtek, bár van hazai kitermelés is. A tervek szerint az átfejtőn keresztül kap földgázt Magyarország is, bár az amerikai energiahordozó drágább, mint az orosz.

NZZ

A demokrácia fő ellenségei továbbra is a régi csirkefogók: Hszi, Putyin, Orbán, Erdogan, Kaczynski, akik már jóval a járvány előtt totalitárius fojtófogást alkalmaztak saját népük ellen. A fertőzés azonban kapóra jött a demokrácia gyilkosainak. Nekik nincs szükségük hivatalos adatokra, hogy elrendeljék a kijárási, illetve tüntetési tilalmat. A zsarnokság gyökerei Kínában és Oroszországban évszázadosak, a jogállam bedarálására Magyarországon és Lengyelországban 10 éve zajlik.

Így látja a helyzetet Josef Joffe, a német Die Zeit, társkiadója, egyben a Stanford Egyetem oktatója. Ám arra is felhívja a figyelmet, hogy a különleges körülmények közepette nagyon ügyelni kell az államra, mert az hajlamos túlterpeszkedni a demokratikus játékszabályokon. Az új szörny a szemünk előtt nő egyre hatalmasabbra csak nem vesszük észre. Függetlenül a járványtól. A válság már évtizedek óta megy a háttérben, egyre szűkül a polgárok autonómiája.

A pozitív olvasat az, hogy az immunrendszer még működik, mert Trump mindent bedobott, hogy a Covid-19 során megnyerje magának a választókat, valamint felszámolja a hatalmi ágak elválasztását és vezérelvű államot alakítson ki. De 19 nap múlva ő már a múltat jelenti. Az viszont rossz hír, hogy a liberális állam elleni fenyegetés nem lánctalpakon érkezik. Hanem puha léptekkel, az állami gondoskodás formájában.

Azt igyekszik beadni a köznek, hogy a rettenetes ellenség feltartóztatására a polgároknak a kormányra kell áttestálniuk a felelősséget. Így veszi szép lassan gyámság alá társadalmat. Ebben a paternalizmusban a látszólagos önzetlenség a legszebb. Mármint hogy értünk tesz mindent, nem saját magáért.

Csakhogy közben a német állam már a GDP 54 %-át osztja el újra. Ez persze részben kényszerűség, hiszen egy csomó közfeladatot kell ellátnia. Iskolákat, utakat, bíróságokat kell építeni, ám egyre nagyobb az apparátus. Segítenie kell az emberek közti viszályok rendezésében, de ily módon is csak a befolyása nő. Ily módon pedig tovább erősödik a politikai monopóliuma. Ezalatt pedig tömi a saját, illetve az általa támogatott csoportok zsebét.

FAZ

Bosznia az utóbbi években a menekültválság élő példája lett, ami részben összefügg azzal, hogy egész Európában megváltozott a hangulat a migránsokkal szemben. A kommentár emlékeztet arra, hogy Magyarország már évekkel ezelőtt lezárta déli határát, Horvátország pedig módszeresen visszaküldi boszniai területre az elfogott illegális határátlépőket. Ez a gyakorlat azért lehetséges, mert az EU eltűri, hogy egyes kormányok megsértsék a hatályos nemzetközi jogot. Görögország, Horvátország és Bulgária olyan eszközökkel védi az unió külső határait, amelyek összeegyeztethetetlenek a szervezet által vállalt emberi jogi kötelezettségekkel. Ám ez csak keveseket zavar.

Hogy százezrek özönlöttek Európába 4-5 éve, minden ellenőrzés nélkül, az alapvetően módosította a közhangulatot. A Törökországgal kötött egyezmény immár csak írott malaszt. Pedig éppen az lehetett volna a bizonyíték, hogy nem kell ütköznie a határellenőrzésnek és az emberségnek. Ehelyett jogvédő szervezetek megbélyegezték, a kormányok pedig nem törődtek vele, hiszen egyre csökkent az érkezők száma. Ennek egyik következményeként továbbítanak most rettenetes fényképeket a Boszniában lévő menekültek helyzetéről.

ORBÁN EURÓPA SZÉTROMBOLÓJA

HÍRKLIKK
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA
2021.01.02.


„Orbán tíz éve sikerrel bomlaszt... Nincsenek konkrét bizonyítékok, de közel sem zárható ki, hogy bizonyos országok vezetői ehhez segítséget adtak, de akár még megbízást is...” – mondja eléggé talányosan Inotai András. Portálunknak adott interjújában a közgazdász bíztatónak tartja a jogállamisági mechanizmus bevezetését, s „üzen” az ellenzéknek: „Mielőbb el kellene kezdeni a felvilágositó kampányt, kötetlen beszélgetéseket kellene szervezni kisebb közösségekkel ott is, ahová az ellenzéki kommunikáció a súlyosan sérült médiaszabadság miatt nem, vagy torz formában jut el. Nem lehet megvárni a 2021 őszén esedékes közös programot... nem elég, hogy az ellenzék Brüsszelben harcol, s hogy itthon a parlamentben valamit elmond... Az uniós tagság 85 százalékos támogatottsága kiváló lehetőség arra, hogy széles körű társadalmi párbeszéd induljon Magyarország jelenéről és jövőjéről európai keretekben... Orbán tíz éve azt mondta, hogy ’Európa a mi jövőnk’, egy éve pedig már azt,hogy ’most már tudjuk, hogy mi vagyunk Európa jövője’. Ám a valóság az, hogy Orbán Európa szétrombolója” – mondja némi keserűséggel a hangjában Inotai András.

Nagyon ellentmondásosan értékelik nem csak idehaza, de az Európai Unióban és szerte a világon a decemberben a német elnökség kemény munkájával megszületett kompromisszumos „vétómegállapodást”. Ön hogyan látja?

– Született egy megállapodás, ezt tekinthetjük „second best”-nek, azaz a második legjobbnak. Más megközelítésben azonban mondhatjuk „second worst”-nek, azaz a második legrosszabbnak is. A legjobb az lett volna, ha teljes lett volna az egyetértés, ha senki, semmivel nem fenyegetett volna, ha világos kritériumok mentén nyílhatott volna meg mindkét alap, és az Európai Unió ezzel – erős jogállamisági kritériumok mellett – megőrizte volna a belső, valamint a külső, a harmadik országok felé mutatott arcát. Az unió szempontjából pozitív, hogy mindkét program átment, de negatív, hogy gyenge feltételeket szabtak végül a jogállamisággal szemben, s ezek bármikor tovább hígíthatók.

És Orbán szemszögéből?

– Orbán szempontjából győzelem, hogy hozzájut a pénzhez. Ugyanakkor keserű számára a pillanat, hogy a már júliusban papíron elfogadottak értelmében, jogállamisághoz kötik a pénzeket, még ha laza feltételekkel is. Ebbe kénytelen volt beletörődni. A jövő szempontjából nem kevésbé fontos, hogy az unió három vonatkozásban is jelentős lépést tett a föderális struktúra irányába. Egyrészt engedélyezte, hogy a közösség vegyen fel hiteleket, másrészt szakított azzal a korábbi vastörvénnyel, hogy az uniós költségvetés nem lehet deficites. Harmadrészt pedig a deficit finanszírozására új közösségi adókat kell meghatároznia, amelyek jelentősen növelik majd a költségvetés közösségi – és nem nemzetállami – befizetéseken alapuló bevételi forrásait...

A POLITIKAI ELIT FELZABÁLJA A JÖVŐT

NÉPSZAVA
Szerző: GULYÁS ERIKA
2021.01.01.


A gyerekszegénységgel az a helyzet, hogy öt év múlva nem lehet bepótolni, amit ma elmulasztunk – figyelmeztet Bass László szociológus.


Karácsony előtt fogadták el a népkonyhák működésének új szabályozását, ami egyfajta beismerése a szegénység kiterjedtségének. Pedig hivatalosan 2010 óta egymillió magyar emelkedett ki ebből a körből. Mennyit rontott a szegények életén a válság?

Nem tudjuk pontosan, de már az egymilliós adattal is bajok vannak. A hátrányos helyzetű térségekben azt látjuk, hogy vagy nem mozdul semmi, vagy minden sokkal rosszabb mint tíz-húsz éve. Őrületesen szakad szét a társadalom. Van egy nagyjából másfél milliós tömeg, amelynek évtizedek óta nem javul a jövedelmi és a lakáshelyzete, nem fér hozzá jobban a szolgáltatásokhoz. Ugyanakkor friss kutatások alig vannak szegénység ügyben, mert az ezzel foglalkozó műhelyeknek egyre kevesebb forrásuk van. 

A 2008-as válságot követően még öt évig romlottak a mutatók. Most is ilyen hosszú távú társadalmi következménnyel számolhatunk?

Az előző válság legsúlyosabb tapasztalata, hogy az uniós országok többségével szemben a magyar állam nem hozott intézkedéseket a legrosszabb helyzetben lévő csoportok megmentésére és ugyanezt látjuk a mostani járványban is. Így aztán biztos, hogy tovább romlott a helyzetük és ennek hosszú távú kihatásai lesznek. A KSH országos foglalkoztatási mutatói csak egy vagy két százalékkal rosszabbak a tavalyelőttinél, de egy olyan térségben, ahol az emberek tömege iskolázatlan, ott jóval nagyobb a visszaesés. Azt sem tudjuk, hányan élnek mindenféle hivatalos jövedelem nélkül, mert ebben a társadalmilag kirekesztett csoportban végképp nincs tisztességes mérés. Csak saccoljuk, hogy 500-600 ezres lehet ez a tömeg. Nekik az évek óta nem emelt 54 ezer forintos közmunkásbér is mentőöv lehet, csakhogy az elmúlt években a kormány leszűkítette ezt a létszámot is, s az elbocsájtások ellenére az utóbbi hónapokban is jóval kevesebb a közmunkások száma, mint egy évvel ezelőtt. Sokaknak csökkent a jövedelme a válság miatt, de van, aki képes a tudásával pluszmunkát vállalni, vagy van egy kiadható, végső esetben eladható ingatlana. De aki hátrányos térségben él és csak az általánost végezte el, annak megint végzetesen beszűkült az elhelyezkedési lehetősége....


AZ EMBERISÉG SORSA A 2020-AS ÉVEKBEN: EGYÜTTMŰKÖDSZ VAGY MEGHALSZ

QUBIT
Szerző: RÁCZ JOHANNA
2021.01.01.


Klímaapokalipszis után harc botokkal és kövekkel a civilizáció romjain, vagy poszthumán evolúció? Hogy melyikhez közelít majd a valóság az évszázad második felében, leginkább azon múlik, hogy az emberiség a következő tíz évben le tudja-e győzni saját evolúciós programját. Szathmáry Eörs evolúciós biológus, Chikán Attila közgazdász, Pintér Róbert információstársadalom-kutató és Nyiri Gábor agykutató a jövőről.


Klímaapokalipszis után harc botokkal és kövekkel a civilizáció romjain, vagy poszthumán evolúció, ahol a saját döntésünk, hogy meg akarunk-e maradni 100 százalékig embernek? 2021-ben mindkét jövőkép és az átmeneteik is elképzelhetők. De hogy melyikhez közelít majd a valóság az évszázad második felében, leginkább azon múlik, a következő tíz évben le tudja-e győzni az emberiség saját evolúciós programját, amely a rövid távú sikerre optimalizálta, és képes-e a társadalom úgy-ahogy alkalmazkodni a vágtató technológiai fejlődéshez. Konkrétabban: eltűnnek-e a színről a politikai haszonlesők, sikerül-e csökkenteni az egyenlőtlenségeket, és végrehajtani azokat a strukturális változtatásokat a gazdaság irányításában, az intézményrendszerekben, amelyek biztosíthatják a civilizáció túlélését.

Az ENSZ két hete kiadott jelentése szerint a ma élő emberek az elsők a Homo sapiens történetében, akikre saját maguk jelentik a legnagyobb fenyegetést. 2020 nem volt átlagos év, de vajon tekinthető-e korszakhatárnak? Lehetséges, hogy az utókor valaminek a kezdeteként tartja majd számon? Négy olyan embert kérdeztünk erről, aki a maga szakterületén keresztül a nagy képet is jól látja: Szathmáry Eörs evolúciós biológust, Chikán Attila közgazdászt, Pintér Róbert információstársadalom-kutatót és Nyiri Gábor agykutatót. Vegyesen optimista és pesszimista, de inkább borúlátó válaszokat kaptunk. Míg az orvoslás és a technológia fejlődése optimizmusra ad okot, addig az ember és a társadalmak működésébe a bukás van kódolva. Legtöbb megszólalónk egyetértett abban, hogy akár paradigmaváltást hoz 2020, akár nem, az biztos, hogy a következő évtized nem fog hasonlítani az előzőre...

ORBÁN AZONNAL LENYÚLTA A NYUGDÍJASOK PÉNZÉT, SZÁJER VISZONT „SZERETHETŐ” ALKOTMÁNYT AKART

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2021.01.02.


Sorozatunkban a napi hírek tükrében felvillantjuk Orbán Viktor kormányzásának eseményeit. Azokat a döntéseket, amelyek megalapozták a Nemzeti Együttműködés Rendszerének nevezett kormányzás politikáját, s alapvetően meghatározták az ország lakóinak mindennapjait. Orbán értékelése szerint az elmúlt tíz év sikertörténet, amely száz esztendő legsikeresebb fejezete. A miniszterelnök kiegyensúlyozott fejlődést lát, gazdasági eredményeket, amelyek előnyei a legszegényebb rétegekhez is eljutottak. Ezzel szemben a kritikusok a demokrácia leépítését, a közszolgáltatások színvonalának drámai romlását, a korrupció elszabadulását látják. A második Orbán-kormány tíz évvel ezelőtt, 2010. május 29-én alakult. Portálunk heti rendszerességgel felidézi ennek a tíz évnek a történéseit – ahogyan ma látjuk. 


Az 1. rész itt olvasható

Az 2. rész itt olvasható

Az 3. rész itt olvasható

„Az érvényben lévő alkotmány nem fejezi ki az összetartozást és nem szerethető” – ezt először 2010 októberében 18-án mondta Szájer József. Ami arra utal, hogy a hatalomra kerülés után nem hirtelen ötlettől vezérelve, hanem előre megfontolt szándékkal kezdett el az iPadján a régi, bevált helyett új alkotmányt fogalmazni. Az alaptörvény atyjaként elhíresült Szájer tehát mindenekelőtt szerethető alkotmány kívánt megalkotni, ami elvileg társadalmi konzultáció eredményeként született volna meg. Bár a tankönyvek szerint a modern alkotmányok elsősorban a társadalom közös érdekeit, közös céljait kívánják rögzíteni, azt már Szájer első megszólalásakor is lehetett érzékelni, hogy ebben a munkában az ellenzék aligha vesz részt. Vagyis az alkotmányozásból a kétharmados többség kizárta a társadalom csaknem felét képviselő ellenzéket.

Az állampolgároknak ugyan lehetővé tette, hogy az interneten mondják el véleményüket a készülő alaptörvényről: az alkotmányos alapértékekről, közpénzügyekről – Mészáros Lőrinc, az azóta több száz milliárd forint gazdája akkor még csak gázszerelőként kereste a kenyerét –, továbbá az alkotmányvédelemről, és az igazságszolgáltatásról...