ZAKATOL, DE NEM JUT ELŐRE A MAGYARORSZÁG NEVŰ ÖSSZESZERELŐ ÜZEM

G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2021.12.07.

Magyarország messze gazdasági súlyán felül vesz részt a nemzetközi kereskedelemben: míg 2020-ban a magyar gazdaság (nominális) kibocsátása az 57. helyre volt elég a Világbank szerint, addig az export bruttó értékét tekintve hazánk a 33. volt a világon. Ez azt is jelenti, hogy a kereskedelmi forgalom a GDP arányában világszinten is kiemelkedő, 2020-ban a magyar export GDP-arányos értéke a 10-12. legmagasabb volt globális szinten.*

Ugyanakkor az is világos, hogy a magyar exportadatok mögött elsősorban külföldi tulajdonú vállalatok magyarországi gyárai és szolgáltatóközpontjai állnak, márpedig ezek termelésének nehéz lenne nemzeti jelleget tulajdonítani.

A Magyarországon létrehozott Audi motorok vagy Huawei telefonok külföldi mérnöki munka alapján, külföldi gépeken, külföldi alkatrészekből készülnek; a magyar szolgáltatóközpontokban külföldi szoftverekkel dolgoznak, és külföldi vállalatok üzemeltetik a rendszereiket. Ezért a fent idézett kereskedelmi adatok nagyon keveset mondanak el arról, hogy a magyar gazdaság mennyi értéket termel, hogyan integrálódik a világgazdaságba, milyen erősségekkel és gyengeségekkel bír.

Ez nem is kifejezetten magyar jelenség: a világkereskedelem döntő része úgynevezett globális értékláncokban és/vagy termelési láncokban bonyolódik le.*

Ahogy nemrég írtunk róla, az utóbbi években több magyar és nemzetközi tanulmány készült az exportadatok mögött rejlő termelési kapcsolatok feltérképezése érdekében. Ezek a kutatások jellemzően úgynevezett ágazati kapcsolati táblákon alapulnak, amelyek a világ gazdaságai és azok egyes szektorai közti kapcsolatokat számolják össze. Azaz megmutatják, hogy például a magyar autóipar mennyi alkatrészt kap a német autóipartól és mennyi szolgáltatást vesz igénybe más német szektoroktól; és azt is, hogy a magyar exportban mekkora a magyar gazdasági szereplők által hozzáadott érték...

ITT OLVASHATÓ