PUNCIK, CICIK, DIGITALIZÁCIÓ

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2021.12.05.

Nem is kellett sok idő hozzá, hogy kivégezze a sok álszent öreglány és a sok perverz vénember, valamint az a sok ember, aki már magát a kifejezést sem érti az utóbbi évtized egyetlen valamirevaló kezdeményezését, mely az ország digitalizálását tűzte volna célul maga elé.
Nem szokatlan ez, mint ahogy maga a probléma sem szokatlan, hiszen a rendszerváltás után már másnak is feltűnt, hogy ez a tagadás országa.
Leginkább azt tudjuk megmondani, mi nem tetszik, azt már nem annyira, hogy miért nem, azt meg aztán végképp titok marad, hogy akkor hát mi is tetszene.
Emlékszem, hogy amikor a neves szociológus, filozófus és irodalomtörténész, értékkutató Hankiss Elemér megkísérelt útnak indítani valamiféle közös gondolkodást az ország jövőjéről, akkor a "Találjuk ki Magyarországot!" mozgalmat részben értetlenség, részben ellenszenv kísérte.
Minek azt kitalálni, ami amúgy is van, jó az nekünk, isten ments, hogy ki kelljen lépnünk akár egy tyúklépésnyit is a komfortszféránkból!
Meg egyébként is, mit hebregál itt ez a dadogós, tornából felmentett alak, azt sem tudja, mit beszél!
Boldogan csúfolták beszédhibája miatt, de arra, hogy mit beszél, nemigen figyeltek oda.
Pedig Hankiss ha úgy tetszik, a mi kutyánk kölyke volt, velejéig demokrata és liberális.
Lehet, ezért is nem fért össze a hazai liberális és demokrata mainstream-el, akik a rendszerváltás táján azt a felszólítást pingálták az aluljáró falára, hogy szavazz a liberálisokra, vagy megöljük a macskád!

...

ITT OLVASHATÓ