Szerző: CZENE GÁBOR
2021.12.07.
Korábbi önmagukhoz képest a magyar fiatalok az utóbbi években nagyobb érdeklődést tanúsítanak a politikai ügyek iránt, de ilyen tekintetben még mindig jelentősen elmaradnak hasonló korú közép-európai társaiktól – derült Bíró-Nagy András és Szabó Andrea kedden ismertetett kutatásából, amely a Friedrich-Ebert-Stiftung támogatásával készült.
A közéleti aktivitás többféle formáját megvizsgálták, a petíció aláírásától kezdve a tüntetésen való részvételig. Bármelyiket nézték is, a magyar 15-29 évesek politikai részvétele és részvételi szándéka lényegesen alacsonyabbnak mutatkozott, mint a V4 más országaiban (Visegrádi négyek: Csehország, Lengyelország Magyarország és Szlovákia).
A magyar fiatalok relatív többsége, négytizede nem küzd alapvető anyagi problémákkal a háztartásban, ahol él. Legtöbbjük azonban nagyobb kiadásokat – autóvásárlás, új lakás vétele – már nem nagyon engedhet meg magának. V4-es összehasonlításban a magyar fiatalok szubjektív jövedelemérzékelése a legkedvezőtlenebb.
Bár a magyar fiatalok a legkevésbé elégedettek a jelenlegi életükkel, a jövőt illetően – ennek ellenére, vagy éppen ezért – a legoptimistábbak. Félelmeiket úgynevezett posztmateriális ügyek uralják (klímaválság, társadalmi igazságtalanságok, korrupció), míg legkevésbé a bűnözéstől, a bevándorlástól és a terrorizmustól tartanak.
Kevesebb magyar fiatalt zavarna egy muszlim szomszéd, mint egy roma család. Negatív érzéseket legkevésbé a homoszexuálisok és a zsidók irányába táplálnak. A magyar fiatalok közül többen bevándorlásellenesek (63 százalék), mint ahányan büszkék a magyar állampolgárságukra (40 százalék).
A vizsgálat megállapítása szerint a V4-eken belül a fiatalok nagy többsége maradna az Európai Unióban. A politikai csoportok között ugyanakkor nálunk a legnagyobbak a különbségek: az ellenzékiek és bizonytalanok közül csupán minden tizedik, míg a kormánypártiak közül minden ötödik fiatal támogatná Magyarország távozását az EU-ból.
Összességében – hangsúlyozta Bíró-Nagy András és Szabó Andrea – a magyar fiatalok értékvilágában a magyarságtudat és az európai polgár képe jól megfér egymással. A globális, nemzeti és lokális identitások nagyságrendileg nem térnek el egymástól a visegrádi országokban, a leszűkítő, nacionalista gondolkodás távol áll a közép-európai 15–29 évesek világától...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.