NYUGDÍJKÓRKÉP

NÉPSZAVA
Szerző: SIMONOVITS ANDRÁS
2021.12.11.

Jó lenne, ha az ellenzék a 2022-es választás előtt képes lenne egy egységes, megvalósítható és méltányos gazdasági programmal előállni – beleértve egy nyugdíjprogramot is.
A 2022-es országgyűlési választáshoz közeledve, mind a kormány, mind az ellenzék különféle javaslatokkal próbálja megnyerni a nyugdíjasok támogatását. Ebben az írásban körvonalazom a kóros tüneteket mutató jelenlegi magyar nyugdíjhelyzetet, vázolom a kormány intézkedéseit, összefoglalom az ellenzék reformterveit, végül kifejtem saját elképzeléseimet.

Jelenlegi helyzet 

Bár a már megállapított nyugdíjak reálértéke egyéni szinten (az átlagos fogyasztói kosárral számolva) változatlan, az átlagos kosártól jelentősen eltérő esetben a reálérték mindkét irányba változhat. További problémát okoz, hogy a legtöbb megtakarítást az infláció ütemétől elszakadó kamatlábak folyamatosan elértéktelenítik, aláásva az időskori öngondoskodást. Ezt súlyosbítja, hogy a nyugdíjak relatív értéke a nettó bérekhez képest folyamatosan és jelentősen csökkent: míg 2015-ben a hányados 67, addig 2020-ban már csak 50 százalék volt. Ezt tükrözi, hogy a nyugdíjkiadások GDP-n belüli aránya az elmúlt tíz évben 11-ről 8 százalékra zuhant. (Igaz, a rokkantsági nyugdíjak csonkolása és áttolása az egészségügybe, valamint az általános korhatáremelés hozzájárult a nyugdíjasok arányának csökkenéséhez.)

Az átlagok változása mögött jelentősen erősödött a nyugdíjak szórása: egyre több az átlagnál jóval alacsonyabb és egyre több az átlagnál sokkal magasabb nyugdíj, míg az átlag körüli nyugdíjak súlya csökkent. Ezt a polarizálódást több tényező okozta: a nyugdíjminimum befagyasztása, a járulékplafon megszüntetése, de még inkább a progresszív szja megszüntetése és az új nyugdíjak megugrása. (Ez utóbbi magyarázatra szorul: az induló átlagnyugdíjak reálnövekedési üteme jó közelítéssel a KSH által kimutatott és felülbecsült, az előző évi országos reálbér növekedési ütemével egyenlő.)

A korábban túlzottan is laza előrehozott nyugdíjakat a kormány 2012-ben megszüntette, és csak a 40 éves jogviszonyt elérő nők mehettek az általános korhatár alatt nyugdíjba, sőt járadékcsökkentés nélkül, igaz, már 2011 óta. A 2020 elején kezdődő koronavírus-járvány meggyorsította az inflációt, az élelmiszerek látványos megdrágulásával és az állami egészségügy lezüllesztésével tovább rontotta a kisebb járadékú nyugdíjasok helyzetét...

ITT OLVASHATÓ