„NEM SAJNÁLATOT, HANEM FELELŐSSÉGET ÉRZEK”

444.HU
Szerző: FŐDI KITTI
2021.12.05.

Bár már évtizedek óta dolgoznak szociális munkások Magyarországon, sokan még mindig nem tudják, hogy ők pontosan mit csinálnak, gyakran keverik őket a közmunkásokkal vagy más foglalkozást végzőkkel.

A kormány is mostohán bánik a szociális munkásokkal, hiába hangoztatják, hogy évek óta emelik a szociális munkások bérét, most is csak havi bruttó 160 és 270 ezer között mozog a fizetésük tapasztalattól, fenntartótól és regionális elhelyezkedéstől függően, pedig nem könnyű a munka, amit végeznek. A koronavírus első hullámaiban a kormány egyszeri 500 ezer forintos juttatással köszönte meg az egészségügyi dolgozók áldozatos munkáját, de ebből a szociális munkásokat kifelejtették, pedig az idősotthonok vagy éppen a hajléktalanszállók is jelentősen érintettek voltak a járványban.

Az Esély Labor Egyesület ezért kampányt indított, hogy felhívja az emberek és a kormány figyelmét arra, hogy a szociális munka mennyire fontos, és az ágazatban dolgozó szakemberek sokkal nagyobb megbecsülést érdemelnének mind a fizetések, mind a társadalmi megítélés szempontjából.

A kampány keretében most mi is bemutatunk három szociális munkást, akik bár nagyon különböző területeken dolgoznak, helyzetük együtt mégis komplex képet ad a magyar szociális munkások helyzetéről.

Nem sajnálatot, hanem felelősséget érzek ezek az emberek iránt

Első utunk a Szabolcs Utcai Hajléktalan Kórház és Átmeneti Szállás épületébe vezet, ami az utóbbi időben leginkább azért került be a hírekbe, mert a Nemzeti Vagyonkezelő fel akarta mondani az épület bérleti szerződését, és hetekig nem lehetett tudni, hogy mi lesz a kórház és a szálláson lakó emberek sorsa...

ITT OLVASHATÓ