NEM MÓDOSÍTGATUNK FELES TÖBBSÉGGEL KÉTHARMADOS SZABÁLYOKAT, ÉS PONT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2021.12.14.

Belegondolt bárki az ilyen terveket szövögetők közül, hogy minek ágyaz meg? Mi van, ha a Fidesz kétharmadot ugyan nem szerez újra, de azért nyer jövőre? Elég reális forgatókönyv. Ha aztán Orbán Viktor csupán feles többség birtokában elkezd kétharmados törvényeket meg alkotmányt módosítani, mégis mit fognak mondani az ellenzékiek? Hogy ilyet nem szabad tenni? Hát hiszen éppen ők érveltek azzal, hogy nagyon is szabad! Vélemény.

E sorok helyén valójában egy vitát kellene találnia a kedves olvasónak. Érvelő, informatív vitát a kampány egyik legfontosabb témájában, amely olykor bár elméleti jogászkodásnak hathat, cseppet sem az. Arról a kilátásba helyezett lépésről van szó, amely ellenzéki győzelem esetén akár polgárháborúba is sodorhatja az országot – így aztán sokkal erősebb hatással lehet a magyar nép mindennapjaira, mint a rezsicsökkentés módozatai (hogy a migránsszámlálás ruganyos gumicsontjáról már ne is beszéljünk).

A téma természetesen nem más, mint hogy szabad-e feles parlamenti többséggel kétharmados törvényeket, alkotmányba írt rendelkezéseket hatályon kívül helyezni, felfüggeszteni, megkerülni. Meg, hogy egyáltalán lehet-e. Sőt: hogy kell-e.

A válasz első blikkre egyszerűbb az egyszeregynél: míg a szorzási műveletek estefelé aligha mennének már mondjuk a Bödőcs Tibor által országos hírűvé tett búcsúszentlászlói kocsma törzsközönségének, s a felesről sem feltétlenül a többség jut az eszükbe, azt a legendás Sanyi talán még hat ilyen után is gond nélkül rávágná, hogy a kétharmad az több mint a fél. Tehát ha valaminek a megváltoztatásához egy ház kétharmadának szavazata kell, akkor a ház fele azt a valamit nem módosíthatja. Ennek belátásához kettő darab épen maradt agysejtnél többre elvileg tényleg nincs szükség.

És mégis. Mégis az a helyzet, hogy tanult, jogvégzett emberek, sok-sok milliárdnyi ép agysejt tulajdonosai állítják az ellenkezőjét – köztük Fleck Zoltán, akinek a szava talán leginkább számít ma az ellenzéki térfélen, hiszen Márki-Zay Péter közjogi munkacsoportjának vezetőjét tisztelhetjük a személyében. Más jogvégzett emberek haja viszont égnek áll a feles többséggel kétharmados törvényeket hatályon kívül helyezés forradalmi gondolatától: ilyen például Karsai Dániel alkotmányjogász.

A Válasz Online-nál tehát arra jutottunk, hogy a legjobb, ha a felek szemtől-szemben vitatják meg a kérdést hasábjainkon: hogy aztán az olvasó eldönthesse, kinek az érvei hatottak rá jobban. Mégse mi mondjuk meg efféle véleménycikkben, hogy mit „kell” gondolni a kérdésről. Nem vagyunk alkotmányjogászok – hátha van olyan klauzula, amelybe kapaszkodva kivitelezhető a terv, csak éppen mi, Sanyik, nem vagyunk vele tisztában...

ITT OLVASHATÓ