Szerzők: BÍRÓ-NAGY ANDRÁS, SZABÓ ANDREA
2021.
Az alábbiakban összefoglaljuk a Magyar Fiatalok 2021 kutatás legfontosabb eredményeit. A kvalitatív és kvantitatív kutatási módszereket egyaránt alkalmazó nagyszabású projekt a Friedrich-Ebert-Stiftung támogatásával 2021 tavaszán és nyarán egyszerre hét országban (a visegrádi és a balti országokban) valósult meg.
Célunk az volt, hogy azonos módszertannal és közös kérdésekkel tárjuk fel a 15–29 éves korosztály értékrendjét, véleményeit és preferenciáit. A Magyar Fiatalok 2021 kutatás eredményeinek elemzésekor kifejezetten törekedtünk arra, hogy éljünk a regionális összehasonlíthatóság kivételes lehetőségével: a magyar adatokat rendre a többi visegrádi ország kontextusában elemeztük.
1. A V4-ek közül a magyar fiatalok a legkevésbé elégedettek az életükkel, de a legoptimistábbak a jövővel kapcsolatosan. Félelmeiket posztmateriális ügyek uralják (klímaválság, társadalmi igazságtalanságok és a korrupció), míg a bűnözéstől, a bevándorlástól és a terrorizmustól tartanak a legkevésbé.
2. Korábbi önmagukhoz képest a magyar fiatalok az utóbbi években érdeklődőbbé váltak a politikai ügyek iránt, azonban ez az érdeklődés még jelentősen elmarad a hasonló korú közép-európai társaikétól. Bármilyen részvételi formát is vizsgálunk, kitűnik, hogy a magyar 15–29 évesek politikai részvétele és részvételi szándéka messze elmarad a V4-es országokban élő kortársakétól.
3. Kevesebb magyar fiatalt zavarna egy muszlim szomszéd, mint egy roma család. Legkevésbé a homoszexuálisok és a zsidók irányába táplálnak negatív érzéseket a fiatalok. A magyar fiatalok közül többen bevándorlás ellenesek (63%), mint ahányan büszkék a magyar állampolgárságukra (40%). A fiataloknak csak harmada tekinthető keményvonalas nativistának (kirekesztő, asszimiláció párti).
4. A V4-eken belül a fiatalok nagy többsége maradna az EU-ban. A politikai csoportok között Magyarországon a legnagyobb a különbség: az ellenzékiek és bizonytalanok közül csupán minden tizedik, a kormánypártiak közül minden ötödik fiatal HUXITpárti. A magyar fiatalok értékvilágában a magyarságtudat és az európai polgár képe jól megfér egymással. A globális, nemzeti és lokális identitások lényegesen, nagyságrendileg nem térnek el egymástól a visegrádi országokban, a leszűkítő, nacionalista gondolkodás távol áll a közép-európai 15–29 évesek identitásától.
5. Egészen szélsőséges polarizáció mutatható ki a demokrácia magyarországi működéséhez, a politikai rendszerhez való hozzáállás terén. Míg a kormánypárti magyar fiatalok közel hattizede szerint Magyarországon a választások szabadok és tisztességesek, az ellenzékieknél ez az arány 10 százalék körül van. A magyar fiatalok harmada (33%), az ellenzékiek több mint fele szerint csak erőszakkal lehet leváltani a Fideszt. De a nyilvánosságban elérhető információk, illetve a fékek és ellensúlyok rendszerével kapcsolatban is a politikailag szélsőségesen megosztott magyar ifjúság képe rajzolódik ki.
6. A magyar fiatalok az ideológiai értékeket tekintve erősen fragmentáltak. Az értékcímkék közül a relatíve legnagyobb elfogadottsága a „liberalizmusnak” van (17%). A második leggyakrabban választott értékcímke a zöld, környezetvédő, amelyet minden tizedik 15–29 éves választott.
7. V4-es összehasonlításban a magyar fiatalok szubjektív jövedelemérzékelése a legkedvezőtlenebb. Itt a legmagasabb a kifejezetten kedvezőtlen anyagi helyzetben élők aránya, ugyanakkor az igazán jó körülmények között élőké fele, harmada a cseh, lengyel vagy szlovák fiatalok által érzékeltnek. Ennek ellenére a magyar fiatalok relatív többsége, négytizede úgy véli, hogy nincs alapvető anyagi probléma a háztartásban, ahol élnek, de nagyobb kiadásokat már nem nagyon engedhetnek meg maguknak.
8. A magyar fiatalok kritikusak az iskolarendszer színvonalát illetően. A politikai polarizáció eredményeként egy ellenzéki és egy kormánypárti fiatal merőben másként látja az oktatás színvonalát.
9. A V4-es országok fiataljai, köztük a magyar fiatalok attitűdjeiben a generális lázadásnak, a szülők nézeteivel való nyílt szembenállásnak, a konfliktusos együttélésnek nincsenek empirikus bizonyítékai. Emellett a magyar fiatalok 12 százaléka nagyon egyetért, további 29 százalékuk pedig nagy vonalakban azonos politikai nézeteket vall szüleivel. Ezzel a magyar fiatalok értenek egyet a legnagyobb mértékben a szüleikkel a visegrádi országok között. Ráadásul mindössze 18 százalékuk állítja, hogy nem ért egyet egyáltalán vagy csak kicsit ért egyet a szüleivel. A személyes konformizmus mellett tehát politikai konformizmusról is beszélhetünk.
10.Az összes visegrádi országban az alábbi három tényezőt tartják a legfontosabbnak a munkakeresésnél a fiatalok: szakértelem, végzettségi szint, ismeretség. Ugyanakkor egyedül Magyarországon gondolják fontosabbnak a külföldi munkatapasztalatnál a befolyásos emberekkel való kapcsolatot. A nők között szinte az összes visegrádi országban több a pályaelhagyó és a munkájához túlképzett munkavállaló, de a nemi szakadék Magyarországon a legnagyobb.
11. Magyarországon óriási a politikai szakadék a kivándorlás kérdésében is: háromszor annyi ellenzéki (36%) és kétszer annyi bizonytalan szavazó (24%) szeretné elhagyni az országot, mint kormánypárti fiatal (12%). A többi visegrádi országra is igaz, hogy nagyobb az ellenzéki és bizonytalan szavazók kivándorlási szándéka, de jóval kisebbek a különbségek a politikai csoportok között.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.