Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2021.12.14.
Egyetlen maradék óhajom, hogy legalább a szó- és fogalmi készletünket próbáljuk azonosan és konszenzuálisan használni. Ha gőzhajót mondunk, az nem főzőkanalat jelent, ha a Budai Központi Kerületi Bíróságot hozzuk szóba, akkor nem az ízeltlábúak közé sorolt pókszabásúak osztályának egyik rendjére kívánunk utalni, s Orbán Viktor alatt továbbra sem valamelyik óceán legmélyebb pontját értjük.
Mindez csak azért jutott az eszembe, mert Köves Slomó rabbi megmagyarázta, hogy a tizenöt egyház által kibocsátott közös nyilatkozatban mit is írt alá. Tudós hermeneutikai értelmezése során az alábbiakat fejti ki, miheztartás végett: „A zsidó hagyomány szerint, az emberi lét, mint Isten teremtésének koronája, önmaga jogán kötelez az emberi méltóság tiszteletére az élet minden területén.”
Eddig minden stimmel. Aztán így folytatja:
„Ahogy a munka, az emberi alkotás méltóságát a hetedik pihenőnap, az elmúlás méltóságát a végső búcsú és temetés, úgy a szexualitás méltóságát a házasság intézménye és a házassággal járó elköteleződés adja meg.”
A mondat utolsó tagmondata további diszkussziókat generálhat, részemről generál is, de tudomásul veszem, hogy Köves Slomó, s környezetének valamennyi tagja ezt így gondolja, s következetesen efféle praxisban érdekelt.
Végül az Emih vezető rabbija azzal zárja gondolatmenetét, miszerint az aláírt nyilatkozat kritika tárgyává tett mondata az alábbiakról szól (betűhív idézet a Neokohn oldaláról): „a házasság révén nyer méltóságot a szexualitás »nem pedig arról, hogy« kinek jár az emberi méltóság. Az ugyanis minden embernek jár függetlenül tetteitől, nézeteitől vagy életvitelétől. Ez ugyanúgy része a biblikus álláspontnak, mint a házasság intézményének szentsége.”
Na, mármost a helyzet az, hogy Köves Slomó vezető rabbinak nem ezt a szöveget tetszett szíves aláírásával ellátni, hanem egy egészen mást, a fentiekkel éppen ellentéteset. Tudniillik a közös nyilatkozat ama mondata és gondolata alá kanyarította oda a nevét, amelyet az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye által gondozott nyilatkozat tudós megfogalmazójának imigyen sikerült szavakba öntenie: „A zsidó hagyományban is a nő-férfi kapcsolat házasság általi szentesítése az emberi méltóság alapja.”
E szöveg éppen nem azt állítja, amit Köves rabbi, hogy tudniillik az emberi méltóság „minden embernek jár [,] függetlenül tetteitől, nézeteitől vagy életvitelétől”, hanem ennek pont az ellenkezőjét.
Nyelvtanilag az alany a (nő-férfi kapcsolat házasság általi) „szentesítése”, az állítmány (birtokos és minőségjelzős szerkezetben) az (emberi méltóság) „alapja”.
Logikailag a mondat egyetlen lehetséges interpretációra ad lehetőséget. A szigorú implikáció értelmében a mondat állítása az alábbi (és semmi egyéb): akkor és csak akkor van emberi méltóságod, ha (a nő-férfi kapcsolaton alapuló) házasságban élsz, következésképp, ha nem élsz (a nő-férfi kapcsolatán alapuló) házasságban, akkor nincs emberi méltóságod.
A többi félrebeszélés, rizsázás, terelés, és az aláíró szövegértelmezési zavarainak vicces elleplezési kísérlete.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.