Szerző: TECZÁR SZILÁRD
2021.12.10.
Hogyan tudja helyreállítani a jogállamot, és hogyan fog tudni kormányozni a mai ellenzék, ha csak feles többséget szerez a jövő évi választáson? Ez volt a kérdése a Transparency International Magyarország csütörtöki, a korrupció világnapja és a szervezet 15. születésnapja alkalmából szervezett konferenciája első panelbeszélgetésének.
A dilemma az előválasztás alatt is előjött a Dobrev Klára és Karácsony Gergely közötti vitákban, az előválasztás győztese, Márki-Zay Péter pedig egyértelműen arra az álláspontra helyezkedett, hogy feles többséggel is meg lehet hozni bizonyos kétharmadhoz kötött intézkedéseket, ebben a szellemben nyilatkozott közjogi tanácsadó csapatának vezetője, Fleck Zoltán is. Márki-Zay legutóbb a Magyar Narancsnak adott legutóbbi interjújában arról beszélt, hogy semmisnek kell tekinteni a jelenlegi alaptörvényt és a fideszes törvényeket, majd népszavazással kell alkotmányozni.
A csütörtöki beszélgetésen Róna Péter jogász-közgazdász képviselte a Márki-Zay-kompatibilis álláspontot. Róna egyébként ténylegesen közel áll a közös miniszterelnök-jelölthöz, Márki-Zay többször megnevezte azon személyek között, akik az ellenzéki program koordinátorai és szószólói lehetnek. Az ellenoldal érveit ezúttal Karsai Dániel alkotmányjogász hozta.
Eddig többnyire az merült fel igazolásként az alkotmány és a kétharmados törvények felels megváltoztatása mellett, hogy maga az Alaptörvény is kimondja, hogy senki nem törekedhet "a hatalom kizárólagos birtoklására."
Róna Péter némileg más megközelítést vezetett elő: ő az Alaptörvény E) cikkére hivatkozott, ami rögzíti, hogy Magyarország az Európai Unió tagállama és bizonyos hatásköreit az EU intézményei útján gyakorolja. Róna szerint erre a cikkre hivatkozva
az új kormány első lépésként törvényellenessé nyilváníthat minden olyan intézkedést (a kétharmados vagy alkotmányos szabályoakt is), ami nem felel meg az uniós jognak.
Abba nem ment bele, hogy mi lenne az uniós jognak való megfelelés mércéje. Minden törvényt el kellene törölni, amit az Európai Bizottság vagy akár az Európai Parlament valaha kritizált? Vagy csak ott kellene beavatkozni, ahol kötelezettségszegési eljárás indult, vagy akár már az EU Bírósága is megállapította, hogy a magyar szabály ténylegesen sérti az uniós jogot?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.