HA EGY KARIZMATIKUS VEZETŐ KÉPES ELÉRNI, HOGY AZONOSULJANAK VELE, SZINTE BÁRMIT MEGTEHET

QUBIT
Szerző: METZ RUDOLF
2021.12.06.

Ha körbenézünk a hazai és a világpolitikai palettán, úgy érezhetjük, hogy csak rossz és még rosszabb opciók között választhatunk. A hordalékként halmozódó rossz történelmi tapasztalatok fényében talán nem meglepő, hogy sokszor az ördögöt is a falra festjük: féljük és rettegjük a rossz vezetőket és a személyi kultuszt. Van, amit az idő sem szépít meg. Az ellenben már igencsak meglepő, hogy így érzünk egy demokratikus környezetben is, amely a minimális (sokak szerint a legpesszimistább) definíció szerint eleve azt a célt szolgálja, hogy gátat szabjon a rossz vezetésnek és leválthatóvá tegye a rossz politikusokat. Mégis sokszor halljuk: a vezetőink mentális problémákkal küzdő „futóbolondok”, gonosz terveket szövő „patás ördögök” és a demokráciát lebontó, zsarnoki hajlamú vezérek. Ezzel viszont gyakran abba a hibába esünk, hogy farkast kiáltunk.

Természetesen nem arról van szó, hogy ne beszélhetnénk a rossz vezetés bizonyos megjelenési formáiról. Filozófusok, politikai gondolkodók (Hannah Arendttől John Kekesig) és szociálpszichológusok (Stanley Milgramtől Philip Zimbardóig) elemezték már az emberi és politikai gonoszság eredetét és mibenlétét. Itt most egy másik, demokratikus politikában relevánsabb kérdésről lesz szó: miért vagyunk hajlamosak arra, hogy egy politikust és egy cselekvést, magatartást (vezetést) végletetekben értékeljünk, miért démonizáljuk vagy éppen istenítjük a vezetőt?

A rossz, a toxikus és a romboló vezetés

A politológusok és a vezetéskutatók megküzdenek a saját elvárásaikkal, félelmeikkel és vágyaikkal. Számos meghatározó kutató próbálta már meghatározni a vezetés negatív formáit „rossz”, „romboló”, „nárcisztikus”, „ördögi” „toxikus” „szektás” vagy (túl) erős” vezetésként (e kutatások némely irányáról lásd Dessewffy Tibor és Ságvári Bence cikkét). Ezekben az elméletekben a vezető rossz szándéka, személyiségének diszfunkcionalitása és zavarai valamilyen negatív hatást gyakorolnak az általuk vezetett közösségre, esetleg valamely más közösségekre. Az imént hivatkozott szerzők a rossz vezetés definiálásakor gyakran megfeledkeznek róla, hogy milyen erős elvárásokat fogalmaznak meg a jó vezetéssel kapcsolatban. A rossz vezetés diagnózisát nehéz elválasztani attól, hogy mit gondolunk a jó vezetésről és a demokratikus politikáról, ezzel a megközelítéssel azonban több probléma is van...

ITT OLVASHATÓ