Szerző: Rezeda
2021.12.22.
Orbán tegnap bejelentette, hogy Novák Katalint jelöli államfőnek. Ezen a jobb érzésű emberek elszörnyedtek, a politimókusok pedig megmagyarázták, hogy egyetlenünk emiatt nem aljas, hanem a végtelenségig okos. Lehangolóak ezek a politimókusok, akik a pragmatizmus szemszögéből tudnak helyeselni mindennek, megállapítva most is, hogy az államfőjelölés a választási kampány része, és Novákkal az ellenzék vitorlájából Orbán most kifogta a szelet. Az lehet, hogy ennek az egésznek ilyen olvasata is van, de aki politimókus ilyen szemszögből értelmezi csak a gyalázatot, az nekem ne szakértsen.
Mert ezzel a szakértéssel hozzájárul ő is – akárha Orbán – a köztársasági elnöki pozíció, poszt és méltóság kiüresítéséhez, életünk olyan játszótérré alacsonyításához, ahol az elsődleges szempont a történések értelmezésében, hogy a felcsúti megőrizheti-e a nyomorult hatalmát, és ezen kívül morális, jogi, intellektuális, és végül, de nem utolsó sorban érzelmi szempontok szerepet nem játszanak. Pedig a politimókus is tudhatná, hogy nagyrészt, sőt, döntő mértékben ez utóbbi a mérvadó, mert a rajongás is érzelem és az utálat is, sőt, az is tudvalévő, hogy Novák Katalin a többségből ez utóbbit váltja ki.
Pucoljon bármilyen ügyesen is ablakot. A pragmatikának annyit mi is engedünk, hogy Novák végül is nem oszt és nem szoroz, az államfői szerepet és tisztséget a jelenleginél jobban lejáratni már nem lehet, az rég elveszítette a méltóságát. Előtte az egyik a bazsarózsákkal foglalkozott, a másik tárogatózott, a harmadik pedig pecázik. Novák majd ablakot fog pucolni seggtörlővel, és innen már mindegy az, Orbán ezzel, hogy nőt jelölt a posztra, a genderezését tompítja, és azzal is ügyes volt, hogy Novák nevéhez nem köthető látványos botrány. Ha ennyi elég egy ilyen hivatalhoz, nincs miről szólni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.