AZ ÁLLAM ERKÖLCSI KÖTELESSÉGE, HOGY BEVEZESSE A KÖTELEZŐ OLTÁST

QUBIT
Szerző: ÖRKÉNY ANTAL
2021.12.08.

Az államnak a méltányosság elve szerint garantálnia kellene az olyan közjavak megteremtését, mint a nyájimmunitás, de a politikai következményektől tartva nem rendeli el a kötelező vakcinációt. Örkény Antal szociológus a járvány előtt megjelent kötet, Az oltás etikája alapján vezeti le, hogyan erősíthetné a kötelező oltás a társadalmi összetartozást.

A koronavírus-világjárvány ideje alatt a közbeszéd részévé vált a nyájimmunitás mint a vírus terjedésének megállítása érdekében elérni kívánt állapot, valamint az ennek biztosítását szolgáló egyik lehetséges intézkedés, a koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tétele. Ez számos etikai szempontot és dilemmát vet fel, amelyek vizsgálatában segítségünkre lehet Alberto Giubilini, az Oxfordi Egyetem bioetikai kutatójának 2019-ben megjelent könyve (The Ethics of Vaccination, vagyis Az oltás etikája), amelynek születése ugyan megelőzte a 2020-ban kitört világjárványt, de problémaköre, kérdésfeltevése és értelmezései több mint aktuálissá váltak az elmúlt két évben.

Mindenekelőtt röviden érdemes végiggondolni az állam szerepét a járványkezelésben és a nyájimmunitás elérésében. E tekintetben az elméleti megfontolás alapját az jelenti, hogy egy államnak erkölcsi kötelessége és felelőssége van az egyének egészségének védelmében és annak előmozdításában, valamint hogy megvédje a veszélyeztetett embereket a vírus okozta fertőző betegségektől. Ennek gyökere abban ragadható meg, hogy míg az egyén kötelessége, hogy hozzájáruljon egy kívánatos kollektív társadalmi cél eléréséhez, esetünkben az általános beoltottsághoz, addig kötelezettségének teljesítése fejében joggal várhatja el az államtól, hogy olyan politikákat valósítson meg, amelyek biztosítják, hogy elegendő számú ember járuljon hozzá a nyájimmunitás mint társadalmi közjó eléréséhez, valamint minden lehetséges eszközt vessen be azért, hogy ennek ellenkező végkifejletét megakadályozza. Ehhez pedig az állam a lehető legerősebb megerősítéssel rendelkezik, ha elfogadjuk azt az elvet, hogy a demokratikus állam legitimitása a népszuverenitás elvéből fakad. Ez egy nagyon széleskörű felhatalmazás, ami a jogalkotás és végrehajtás terén még a különleges szabályokat és eljárásokat is magába foglalhatja...

ITT OLVASHATÓ