2021. december 30., csütörtök

A TISZTESSÉGES GAZDAGODÁS DILEMMÁJA RÉGEBBI, MINT GONDOLNÁD

G7.HU
Szerző: DEBRECZENI ANNA
2021.12.30.


Tavaly indult cikksorozatunk a magyar gazdaságtörténet hőskoráról, a modern pénzintézeti és gazdasági rendszer kialakulásának körülményeiről, amelyhez az Otpédia nyújtja a szakmai hátteret.


A „hazudnál pénzért?” kérdésre az emberek nagy része valószínűleg nem adna egyértelmű választ, a legtöbben talán úgy intéznék el, hogy „attól függ” vagy „attól függ, mennyiért”. Egy nem tudományos kísérletben Zürichben például sokan 20 frankért (7000 forintért) is hajlandóak voltak szépíteni a valóságon. Egy művészeti kiállítás látogatóinak kellett önbevallás alapján megmondani, hogy egy kikészített pénzérmét feldobva hányszor sikerült írást dobniuk, amiért alkalmanként 5 frankot kaphattak. Annak a valószínűsége, hogy valaki egymás után négyszer írást dobjon, matematikailag pontosan 6,25 százalék – ennek ellenére az emberek több mint 30 százaléka mondta, hogy ő bizony kéri a maximálisan neki adható 20 frankot, mert négy írást dobott.

Az eredményt nemcsak úgy lehet értelmezni, hogy még egy jómódú városban is ennyien hajlandóak hazudni, ha nincsenek rákényszerítve az igazmondásra (és senkit nem károsítanak meg vele) – hanem úgy is, hogy mindennek ellenére az emberek több mint 60 százaléka nem mondta be a négy írást, és tette zsebre a 20 frankot, pedig így maximalizálhatta volna profitját.

Kérdés, hogy az így, csalással „keresett” pénzt ugyanannyira értékelik-e az emberek, mintha tisztességes módon jutottak volna hozzá, például fizetésként. Egy másik, tudományos körülmények között végzett kísérlet szerint

úgy tűnik, a pénznek igenis van szaga,

általában kevesebb értéket tulajdonítanak ugyanannak az összegnek az emberek, ha ahhoz erkölcsileg megkérdőjelezhető módon jutottak hozzá, vagy ilyen forrásból származik...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.