A MOK HÁZIORVOS CSOPORTJÁNAK KÖZLEMÉNYE AZ ÚJ MINISZTERI UTASÍTÁST ILLETŐEN

MAGYAR ORVOSI KAMARA
Szerző: MOK Háziorvosi Csoport
2021.12.30.

A Magyar Orvosi Kamara Háziorvosi Csoportja elkötelezett annak tekintetében, hogy a koronavírus pandémia elleni védekezés egyetlen valóban eredményes módja a vakcináció, azon belül is a lakosság minél nagyobb átoltottságának mielőbbi elérése.

Mindezen alapvetés alapján, valamint az ellátórendszer működőképességének javítását célzó levelünket követően megütközéssel kapta kézhez minden háziorvosi szolgáltató György István államtitkár úr felkérését, Müller Cecília tisztifőorvos asszony elrendelő határozatát és Kásler Miklós miniszter úr utasítását a héten.

Ezen megküldött levelekkel kapcsolatban a Magyar Orvosi Kamara Háziorvosi Csoportja az alábbiakra kívánja felhívni a figyelmet:

1. A háziorvosok vakcinációval kapcsolatos elkötelezettségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a háziorvosi közösség munkája volt az alapja az oltási terv tavaszi sikerének, nem volt olyan páciensünk, akinek vakcinálásában ne vett volna részt személyesen, vagy az oltópontra történő eljuttatásával a háziorvosa. Nota bene a 3. emlékeztető oltások csaknem felét is a háziorvosoktól kapták meg a páciensek az ősz folyamán. Ugyanezen háziorvosok sok cégnél üzemorvosként is hozzájárultak a vakcináció sikeréhez.
2. A praxisok döntő többségében az ősz során megtörtént a nehezen mozgó, vagy más okból a háziorvosi rendelőben történő vakcinációhoz ragaszkodó betegek ismétlő oltása. Ennek és az elmúlt hónap kormányzati oltási akcióinak köszönhetően, akinek oltásra lehet még szüksége, annak oltása a hétvégi oltási lehetőség nélkül is megoldható, ezért a háziorvosi rendszert feleslegesen terhelőnek tartjuk egy kötelezően előírt, munkaidőn kívüli, hétvégi oltási napot általánosan, minden praxisra vonatkozóan elrendelni. Miután előreláthatóan rendkívül kis számban jelentkeznek csak páciensek egy-egy praxis vonatkozásában, ezért az oltóanyag racionális felhasználása megoldhatatlan, bizonyosan nagy mennyiségű oltóanyagot kellene kidobni felhasználatlanul.
3. Ne feledjük, amikor a háziorvosi rendszerre terhelünk feladatot, azt döntően idős korú, nyugdíjkorhatárhoz közeli, vagy azon túli, koruknál fogva is fokozottan veszélyeztetett orvosokra terheljük, akik többségében eddig is derekasan kivették a részüket a pandémiás védekezésből. A háziorvos kollégák nagy többsége a járvány miatti megnövekedett betegforgalom és a nagy számú otthon kezelt COVID beteg miatt hónapok óta erősen túlterhelt. Többségük nem tudott kellő regenerációt biztosító szabadságra menni. Ha mégis eljutottak, azt csak a praxis más kollégára terhelésével tehették meg, ez régi probléma a háziorvosi rendszerben, amiben lassan az utolsó erőtartalékok is kimerülnek. A kimerültség, kiégettség ilyen mértékénél egyáltalán nem kívánatos extra munkát elrendelni, mert ez a teljesítmény további csökkenéséhez, további pályaelhagyáshoz és megüresedő praxisokhoz  fog vezetni, annak minden negatív következményével a betegekre. 
4. Tudjuk, sajnos nem titkolhatjuk, hogy vannak kollégák, akiknek a mindennapi gyakorlata hagy kívánnivalót maga után, esetükben a betegpanaszok is jogosak. Azonban abban is biztosak vagyunk, hogy ez a háziorvosi közösség elenyésző kisebbsége. Mégis azt véljük, hogy a híradások, közösségi média bejegyzések, panaszok okán, ezen probléma súlyánál jobban befolyásolhatja a kormányzati döntéseket. Az ezzel kapcsolatos általánosításokat, azoknak a teljes háziorvosi közösségre történő kiterjesztését azonban a tisztességgel dolgozó többség védelme érdekében visszautasítjuk! 
5. Háziorvos kollégák már most is nagy számban segítik, segítették a kórházi oltópontokon a helyi kórházi vezetés kérésére az oltópontok működtetését. Nem ritka, hogy egy kolléga lát el akár 3 praxist is, miután jelenleg minden 10. háziorvosi körzet betöltetlen. Ezért is fordulhat elő, hogy sok olyan kolléga akad, akinek minden januári hétvégéje egyben ügyeleti szolgálattal is telik. Amennyiben általánosított feladatszabással kötelezzük teljesítésre ezen kollégákat, úgy az oltópontok működése és az ügyeleti, mi több a nappali ellátás kerül veszélybe.
6. Továbbra is úgy ítéljük meg, hogy – miután az oltásokkal kapcsolatos tennivalók még hónapokig velünk lesznek – szükséges az oltásoknak (és akár a tesztelésnek is) az alapellátástól és szakellátástól függetlenített oltópontokon (és tesztpontokon) történő további működtetése. Ezzel a háziorvosok és a szakrendelők is vissza tudnának térni elmaradt szűrési gondozási feladataikhoz, melyek elmaradása szintén jogos lakossági panaszokat generál. Egyben a mentőszolgálat is jelentősen felszabadulhatna a tesztelési feladatok alól.
7. Az omikron variáns a nyugat-európai tapasztalatok alapján akár már januárban is óriási betegbeáramlást okozhat, amely főleg az alapellátást fogja terhelni. Ebben a helyzetben hétvégi extra munkavégzést, nem fogadott hívások kötelező visszahívását elrendelni meglehetősen visszás. A háziorvosok többsége számos új kommunikációs csatornát nyitott a betegei megelégedésére. A praxisok többsége 100 feletti személyes, vagy telefonos ellátást végez minden nap. A munkánk nem fejeződik be a rendelés végeztével, álló nap csörög a telefonunk, ezt híváslistáink beküldésével igazoltuk több ízben már az operatív törzsnek. Ritkán kerül a háziorvosok tevékenysége a címlapokra, gyakran elfelejtődik, hogy a Covid pozitív betegek kisebb százaléka szorul végül kórházi kezelésre. Döntő többségüket otthonában kezeli háziorvosa napi konzultációk révén, amely rengeteg adminisztratív feladattal jár. Az omikron variáns árnyékában antigén tesztelést elrendelni a beteg tartózkodási helyén nem minősíthető másként, mint az ellátórendszer súlyos veszélyeztetése. Nem gondoljuk, hogy a döntéshozó célja az volt, hogy háziorvosok tömegesen fertőződjenek meg és essenek ki az ellátásból akkor, mikor soha nem látott mértékű betegszámra kell éppen készülnünk.

  

Fenti észrevételeink alapján az alábbi javaslatok megfontolását kérjük, bízva a döntéshozók bölcsességében:

1. Történjen meg az oltási tevékenységnek a háziorvosi rendelőktől és szakrendelőktől történő függetlenítése a járásonként megszervezni javasolt oltó és tesztközpontok létrehozásával, hogy a háziorvosok és szakrendelők visszatérhessenek két éve elmaradt szűrési-gondozási tevékenységükhöz. Ezen járási oltó és tesztközpontok működésébe külön díjazás ellenében bizonyára a háziorvosok is vállalnának szolgálatot szabad kapacitásaik terhére, az alaptevékenységüket nem veszélyeztetve.
2. Az elrendelt januári oltási tevékenység során az ésszerű vakcina és humánerőforrás gazdálkodás érdekében az elrendelt kötelezettség teljesíthető legyen a praxisközösségek, azonos telephelyen dolgozó háziorvosok, vagy bármilyen más az alapellátás szereplőinek önálló szerveződése révén a megyei kormányhivatalokkal történt egyeztetést követően. A feladat elrendelése így szakmailag is elfogadhatóbb és ésszerűbb, az elrendelés alapvető céljának sérülése nélkül.
3. Történjen meg a 23/2021. utasítás felülvizsgálata az 1. § „nem fogadott hívásokat mihamarabbi visszahívással, vagy bármilyen érdemi visszajelzéssel kezelni” szövegrész tekintetében, miután az a praxisok döntő többségében technikailag nem biztosítható, továbbá a 2.§ a „beteg tartózkodási helyén, vagy közös megállapodás alapján bárhol máshol” szövegrészt illetően, miután az az omikron variáns árnyékában az ellátó személyzet indokolatlan és felesleges veszélyeztetésével jár. 
4. Miután a háziorvosok minden tevékenysége (így az oltási arányaik, a tesztelési gyakorlatuk, az ellátási számaik) ismert a döntéshozó előtt, így a továbbiakban az általánosító, kötelező feladatrendelések helyett a célzott, a feladatellátásban elmaradó szolgálatok felhívását javasoljuk, akár hatósági bírság kiszabása mellett, melyhez mielőbbi minőségbiztosítási rendszer és szakfelügyelői hálózat bevezetésének kiépítése szükséges, az elvárható szakmai standardokat teljesítő többség védelme érdekében.

Magyar Orvosi Kamara Háziorvosi Csoportja

ITT OLVASHATÓ