A MAGYAR VIDÉK NAGY RÉSZE KÖZEPES FEJLETTSÉGI CSAPDÁBAN RAGADT

G7.HU
Szerző: LENGYEL IMRE
2021.12.10.

A magyar gazdaság felzárkózásáról, tartós növekedéséről eltérő vélemények olvashatók, a kincstári hurráoptimizmustól a leszakadás vizionálásáig. Az országon belüli térségek, régiók esetében is megfigyelhető, hogy a „dübörgő” megyéktől a „balkáni” nyomorúságig mindenféle állásfoglalások megjelennek.

A régiók felzárkózását értékelni és mérni többféleképp lehet, a szokásos gazdasági kibocsátás (GDP) mellett az életszínvonalat, újabban a jóllétet vagy egyéb fejlődési mutatókat is fel lehet használni. Leggyakrabban a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján számolt egy lakosra jutó GDP-t szokás alapul venni, az EU is ezt alkalmazza a régiók fejlettségének kimutatásánál, a kohéziós támogatások meghatározásánál. De

az EU által közölt adatok is csak becslések,

mivel területi árindexek híján ugyanazt az országos fogyasztói kosarat veszik figyelembe mindegyik régiónál, holott például az ingatlanokhoz kapcsolódó adatok nagyon eltérőek. Arról nem is beszélve, hogy például a szállítási tevékenységet nehéz helyhez kötni, továbbá a régiókon átnyúló ingázás, távmunka is bezavarhat.

A fenti fenntartásokkal a GDP alkalmazása elfogadható egy ország vagy régió felzárkózásának elemzéséhez, a trendek kimutathatók. A felzárkózás közeledést, utolérést jelent egy célként megadott szinthez, jelen esetben az EU korábbi, a mi csatlakozásunkkor meglevő 14 tagállamának átlagához (a briteket nem vesszük figyelembe). Ez egy eléggé ingadozó átlag, amire kihatott például a görög, olasz, portugál gazdaság 2008 utáni visszaesése. A közeledés elemzésekor ugyanakkor célszerű másféle viszonyítási pontokat is felhasználni: a magyar régiók esetében a hasonló hátterű cseh, lengyel, román és szlovák gazdaság és régióik tűnnek megfelelőnek.

Az Eurostat adatai alapján az öt ország esetében az elmúlt két évtizedben az ingadozások ellenére az EU14-hez történő felzárkózás megfigyelhető...

ITT OLVASHATÓ