2021. november 2., kedd

VELENCEI-TÓ: KONGATJÁK A VÉSZHARANGOT, DE NEM ELŐSZÖR TŰNNE EL BELŐLE A VÍZ

TELEX
Szerző: FEHÉR JÁNOS
2021.11.02.


- A körülbelül 10 ezer éves Velencei-tó mindig sekély vizűnek számított, többször kiszáradt már, de időnként ki is öntött

- Sokszor próbálták már szabályozni a vízszintjét, a tó mai állapotát és képét az 1970-es években végrehajtott műszaki beavatkozások határozzák meg

- A vízszintingadozást két tározótónak és egy leeresztő csatornának kellene csökkentenie, de vízminőségi és mennyiségi problémák miatt inkább az extrémen alacsony vízállások a gyakoribbak

- Az éppen kiszáradó tavat mesterséges vízpótlással akarják „megmenteni”, de a távolabbról odavezetett vizek veszélyt is hordoznak magukban

- Már az is sokat segíthetne, ha kipucolnák a feltöltésére létrehozott tározókat, és háttérbe szorítanák a horgászatot rajtuk

- A kiszáradó tó nem feltétlenül jelent ökológiai katasztrófát, ha újra normális mennyiségű csapadék hullik, még jobb állapotba is kerülhet az ottani élővilág

- A tó állapota is múlhat azon, hogy mennyire építik be a partját

A most 24,2 négyzetkilométeres Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb természetes tava a Balaton és a Fertő után. De hogy egy kicsit megkavarjuk az olvasót, egy időben a Velencei-tavat is hívták Fertőnek, és sokszor nem is egy tavat értettek rajta, hanem kettőt.

Amit ma mindenki Velencei-tóként ismer, az az, amit délről a 7-es főút, északról az M7-es határol, és nagy, egybefüggő vízfelülettel rendelkezik. A másik tórészt korábban Nádas-tóként emlegették, ez ma gyakorlatilag az elláposodó Dinnyési-fertő, ami ugyan elvágódott, de mindmáig kapcsolatban van a nagy Velencei-tóval...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.