UTOLSÓ VACSORA? – AZ ÉLELMISZER-ÖNRENDELKEZÉS MOZGALOM PERSPEKTÍVÁI

MÉRCE / FORDULAT
Szerző: FORDULAT
2021.11.05.

A Fordulat 29., az élelmiszer-önrendelkezésről szóló lapszámának megjelenése nem is lehetne aktuálisabb – az alapvető élelmiszerek világpiaci ára évtizedes csúcson van, és tovább emelkedik. Ezt egyfelől olyan egyedi esetek befolyásolják, mint a koronavírus-járvány, másfelől a jelenség egy stabil, általános piaci folyamat része, mely ha illeszkedik a korábbi ciklusok mintájába, csak végzetes természeti és társadalmi pusztítással járó termelési forradalommal tudná újraszervezni magát. Az egyes élelmiszerek drágulásának számos egyéb oka közül az egyik az előállításukhoz szükséges energia drágulása – hiába lesz kevesebb a rezsi, ha a kenyér a kemencehasználat miatt megfizethetetlen, vagy egekbe szöknek az energiaintenzív ipari mezőgazdaságban termelt termények a mezőgazdasági gépek üzemanyagárának emelkedése miatt. Az élelmiszer-ellátás problémái közé tartozik az ún. minőségi éhezés is, ami a jellemzően alacsonyabb árkategóriába tartozó, főleg keményítőtartalmú, tápanyagban szegény ételek fogyasztását jelenti, és Magyarországon nagyjából egymillió embert érint. Mindeközben még mindig szenvedünk a pandémia okozta válságtól, amely egyszerre volt oka és következménye a monokultúrás ipari mezőgazdaságra és a hosszú ellátási láncokra épülő globális élelmiszerrendszer káros működésének.

Ezekre az égető problémákra tudna hosszútávú megoldást kínálni a Fordulat 29. számában több oldalról is elemzett élelmiszer-önrendelkezés – vagy élelem-önrendelkezés, ahogyan a zöld-baloldali mező (és a lapszámban is publikáló Herstory Kollektíva) a közelmúltban újradefiniálta a fogalmat, hogy elvegye annak ipari- és áru jellegét, és a formális gazdasági rendszereken túlmutatóvá tágítsa perspektíváit.

Az élelmiszer-önrendelkezés lényege és célja röviden, hogy a regionális közösségek saját maguk által, ökológiailag tudatos termeléssel vagy rövid ellátási láncokon keresztül jussanak hozzá élelmükhöz, melyet szolidárisan osztanak el egymás közt, miközben a gazdasági demokrácia eszközével biztosítani tudják mind a termelők, mind a fogyasztók számára az érdekérvényesítésüket, közösen kialakítva a saját mezőgazdasági politikájukat...

ITT OLVASHATÓ