Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2021.11.18.
A korai magyar történelem kiemelt helyszíneinek kutatása rég nem látott lendületet vett az elmúlt években: a Válasz Online is beszámolt a tihanyi királykripta újabb feltárásáról, az abasári Bolt-tetőn folytatott jelentős régészeti kutatásról, és a székesfehérvári ossariumban található csontok vizsgálatáról. A kora Árpád-kor egyik legjelentősebb történelmi helyszíne viszont nem ilyen szerencsés: a mogyoródi bencés apátság romjaira az elmúlt hónapokban húztak fel rohamtempóban egy túlméretezett társasházat, ami – ha a helyén marad – örökre lehetetlenné teszi egy méltó emlékhely kialakítását, és minden bizonnyal súlyos vagy talán végzetes károkat okozott a majd’ ezeréves romokban. Pedig a mogyoródi Klastrom-domb a mai országhatárokon belül az egyik legfontosabb Szent László királyhoz köthető emlék, bár soha nem kapott ennek megfelelő megbecsülést. A romok papíron mindenesetre kiemelten védettek voltak, ami a jelek szerint nem sokat ér.
A mogyoródi csata 1074. március 14-én az Árpád-ház talán legsúlyosabb belső viszályának végére tett pontot. Ekkor dőlt el, hogy nem a Tihanyban nyugvó András király, hanem öccse, Béla ága kerekedik felül az akkor már másfél évtizede tartó gyilkos belháborúban. A győzelem megnyitotta az utat a trónhoz az idősebbik Béla-fi, Géza előtt (az ő zománcképe szerepel a Szent Koronán), a későbbi hagyomány azonban a katonai sikert főként öccsének, Lászlónak tulajdonította, aki három évvel később a trónt is megörökölte. A mogyoródi ütközet azért is fontos esemény, mert véget vetett annak a több évtizedes törekvésnek, hogy a fiatal magyar államot a német-római birodalom fennhatósága alá vonják...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.