STADION, KÓRHÁZ VAGY ISKOLA? A SPORT OLDALÁRÓL ADUNK PÁR FOGÓDZÓT A VÁLASZHOZ

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2021.11.09.

A hazai sport infrastruktúra jelentős fejlesztésen esett át az elmúlt évtizedben. Nemcsak a focistadionokat építették fel/át, hanem szinte minden jelentősebb sportingatlant. Míg a focistadionok jellemzően az azokat működtető sportklubok, esetleg az önkormányzatok tulajdonába kerültek, jó pár intézmény továbbra is állami kézben van.

A Nemzeti Sportközpontok (MNSK) a Fidesz kormányzása alatt jelentős intézménnyé nőtte ki magát, ma már 852 főt foglalkoztat, az utolsó lezárt üzleti évében, azaz 2019-ben 144 milliárd forint volt a kiadása. Ebben a legnagyobb szerepet a Puskás Aréna játszik, míg ugyanis régebben külön projektcégekre bízták az egyes állami stadionok építését, a Puskást az MNSK kapta meg.

A Duna Arénát építő Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. vagy a 2017-es budapesti úszó vb-t szervező Bp. 2017 Kft. ügyei, az azóta is szökésben lévő Balogh Sándor esetéhez képest mindenesetre az MNSK egy stabilan és megbízhatóan működő szervezet. Kezdetben az olimpiai sportközpontok tartoztak hozzá, például a tatai és mátraházi edzőtábor, a szegedi kajak-kenu pálya, a balatoni kikötők. Idővel újabb feladatokat is kapott, uniós forrásból 15 projektet vitt végig, 3,8 milliárd forintból főként uszodákat fejlesztett...

ITT OLVASHATÓ