Szerző: Klubrádió
2021.11.03.
Drácivzki Sándor, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének az elnöke a Reggeli gyorsban elmondta, hogy a kormány minden intézménynek odaadta a 15%-ot, így a tanársegédeknek bruttó 255 ezer forint lett az alapbére, de ők úgy veszik, hogy ez a kétszer 15%-os béremelés kis szemfényvesztés, mert a garantált bérminimum 2022. január 1-től 260 ezer forint lesz. "Tehát hiába emelték meg a tanársegédek a bérét, az akkor is csak 255 ezer forint lesz. Lényegében nem csináltak mást, mint a garantál bérminimumot előrehozták négy hónappal" - mondta a szakszervezeti vezető.
Ha valódi béremelést akart volna a kormány, akkor Dráviczki szerint "jobb lett volna, ha ezt a kétszer 15%-os béremelést január elsejével alkalmazzák, é akkor tényleg, valóban 30%-os béremelés lett volna a tanársegédeknél. Nagyon le vannak maradva".
De ezt a bérrendezést nem oldja meg, hogy az egyetemeket alapítványi kezelésbe adták? Nem úgy tnik. Valóban nagyon sok pénz beáramlik a felsőoktatásba. Eddig a GDP 0,8%-át fordíták felsőoktatásra, most a kormány szerint 1,7% lesz, de Dráviczki nem lát semmilyen biztosítékot a felsőoktatás színvonalának emelésére. Inkább bőkezű EU-támogatás értelmetlen felhasználása látszik.
2019-ben még 27 állami felsőoktatási intézmény volt, két év alatt megváltozott a fenntartásuk. A szakszervezetek 2019 tavaszán még azért küzdöttek, hogy az egyetemek fenntartásáról gondoskodjon az állam, de mára a fenntartóváltással az alapítványoknál a tanárok, segédek közalkalmazotti léte megszűnt, viszont sem az inflációt, sem a közalkalmazotti létből való előnyök megszűnését, a juttatások elvesztését nem kompenzálták.
A szakszervezetek egy bértáblázattal lennének elégedettek, amelyben a legjobb bér a 880 ezres egyetemi tanári fizetés lenne, és ennek kérnék a 45%-át a tanársegédeknek. Jelenleg az egyetemi tanári bér 40%-át kapják, de Dráviczki felhívta a figyelmet, hogy 2008-2021 között az egyetemi tanárok nettó fizetése 160%-kal nőtt, a tanársegédeké pedig csak 130%-kal, így az olló a két bér között jelentősen nőtt, "ennek a kompenzálása feltétlenül fontos".
Az egyetemek finanszírozása is megváltozott, bár állami finanszírozás maradt, de három lábúvá tették a rendszert: az infrastruktúrát, az oktatást, a kutatás-fejlesztést továbbra is az finanszírozza, a kuratóriumé az üzleti stratégia, a szenátusnak maradt az autonómia. Dráviczki szerint tehát az állami feladat megmaradt, hiszen továbbra is az állam adja a pénzt a fenntartásra.
Így ez szerinte egy alulról zárt, felülről nyitott a rendszer, és a kuratórium dönthet a béremelésről. Debrecenben például döntött is, az oktatók bérét felemelték 800 ezerre, a segédekét 400 ezerre, de nem egyforma gazdasági erővel bírnak ezek az egyetemek, mondta. Például az egyetemek ingó és ingatlan vagyont kapnak, de ahogy például 2019-ben a Corvinus Mol és Richter részvényeket kapott, úgy a többiek nem kaptak ilyet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.