RAINER M. JÁNOS: NAGY IMRE BIZONYOS ÉRTELEMBEN ORBÁN VIKTOR FÉTISE

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.11.04.

Hatvanöt éve általános szovjet támadás indult Budapest, a nagyobb városok és a fontosabb katonai objektumok ellen. Négy nappal korábban Nagy Imre miniszterelnök kihirdette Magyarország semlegességét, és kilépését a Varsó Szerződésből. 1956. november 4-én hajnalban az ungvári rádió közleményt sugárzott, amelyben Apró Antal, Kádár János, Kossa István és Münnich Ferenc - a Nagy Imre-kormány volt miniszterei - bejelentették, hogy minden kapcsolatot megszakítottak a kormánnyal, s kezdeményezték a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakítását Kádár János vezetésével. Ezek után hangzott el Nagy Imre drámai hangú rádióbeszéde: "Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével." 2001-ben november 4-ét nemzeti gyásznappá nyilvánították. Rainer M. János történésszel arról beszélgettünk, mégis miért van az embernek olyan érzése, hogy mintha az egész 1956-os forradalom emlékezete halványulni kezdett volna.

- Ön mit tart a legtragikusabbnak a november 4-én történtekből?

- Ez volt a támadás napja. Nem tudnék külön részletet kiemelni, nem tudnék különbséget tenni a tragédia egyes részletei között. Minden, ami akkor történt számomra egy és ugyanaz. Tragédia...

ITT OLVASHATÓ