PSZICHIÁTERHEZ VAGY FÁT ÖLELNI KELL KÜLDENI AZ ÖKOSZORONGÁSOS KISMAMÁT?

G7.HU / PODCAST
Szerző: STUBNYA BENCE
2021.11.06.

Az élettelen dolgok, (…) abból a szempontból nem élettelenek, hogy átlényegülnek általunk. Tehát amikor én attól félek, hogy a Föld meg fog halni, akkor az tulajdonképpen úgy is értelmezhető, mint egy klasszikus szorongás, és ebből a szempontból majdnem mindegy, hogy a Föld halálától félek, vagy attól, hogy a kutyámat elüti valami, vagy rám esik egy virágcserép. A hagyományos pszichológiai szemlélet a szorongást úgymond egy ilyen légüres térben értelmezi, és azt mondja, hogy megszüntetendő. Ez a fajta öko szemlélet pedig azt mondja, hogy igenis releváns ebben az ökológiai kontextusban, hogy valaki mire milyen érzéseket tesz, és ez (…) nagyon sok tekintetben a pszichológiában egy paradigmaváltást indított el – mondta Dúll Andrea az e heti G7 Podcastban.

A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán szeptemberben indult környezetvédelmi szakpszichológus szakirányú továbbképzés, a G7 Podcast e heti adásában Dúll Andreával, az ELTE PPK Ember—Környezet Tranzakció Intézetének (EKTI) igazgatójával és Varga Attilával, habilitált egyetemi docenssel, az intézet munkatársával ennek kapcsán a szakról és a klímaváltozás és a környezet pszichológiai vonatkozásairól beszélgettünk.

Dúll szerint annak a tudatosodása, hogy a klímaváltozás hatással van a mentális állapotunkra, már egy külön pszichológiai jelenség. „Ez (…) éppen hogy az új fejlemények egyike, az új és gyors és nagyléptékű fejlemények egyike. Hasonló léptékű és hasonló jelentőségű egyébként, mint maguk a klímaváltozáshoz kapcsolódó egyéb jelenségek” – mondta.

Szerinte legalább három szinten nagy dolog ez a pszichológiai változás. Egyrészt a fiatalok, amikor ezekről a pszichológiai jelenségekről beszélnek, akkor ezt összekapcsolják a klímaváltozással kapcsolatos jelenségekkel. Ez önmagában a pszichológia számára egy kérdés, egy probléma, amivel foglalkozni kell. De nemcsak a fiatalok, hanem mások is valamilyen módon felismerik ezt. Végül pedig az is egy pszichológiai kérdés, hogy ebből hogyan lehet képzés. Tehát, hogy mit ismert fel a pszichológia mint tudomány, és mit fog tudni ezzel kezdeni.

Dúll azt a történetet hozta fel erre példaként, amikor az egyik kollégájuk jelezte, hogy hozzá fordult egy kismama, aki ökoszorongást élt át, és azt kérdezte, hogy mit kezdjen vele, milyen fajta terápiás beavatkozásokat hajtson végre. Egy nagyon izgalmas vita alakult ki és gyűrűzött tovább a képzésen kívülre, hogy most végül is akkor fát kell öleltetni vele, vagy pedig el kell küldeni pszichiáterhez, és mindenféle gyógyszerrel kell őt kezelni.

"És ugye ez a két véglet, ami között például egy ilyen fajta képzésen, például egy klinikai pszichológus, ökológiai szemlélettel megtalálja azt, hogy éppen annál az aktuális hölgynél az ökoszorongás egy fedőtünet, vagy éppen az a lényeg, amin el lehet indulni bizonyos jelenségeknél. De ehhez nem elég feltétlenül csak a klinikai vagy a tanácsadói tudás"

– mondta Dúll, aki szerint ehhez a rendszerszemlélet szükséges, amit a képzésen igyekeznek átadni...

ITT OLVASHATÓ