Szerző: TÖLGYESI GÁBOR
2021.11.20.
Még meg sem jelent a kötet, Mautner Zsófi gasztroblogger már főzött Kner Piroska receptkönyvéből: kedvence a rakott burgonya köpönyegben.
Ön gyűjt recepteket?
Nem. Ritkán főzök, de a feleségem, Bíró Kriszta főz, ő tud is, szeret is. A munka kezdetétől tudtam, nekem a szakácskönyv tartalmi részével nincs dolgom. A kézirat története, megírásának hányatott, mondhatni kudarctörténete, ami érdekel, az, hogy elfelejtődött, ahogy Kner Piroska maga is.
Pedig olyan levelezőtársa is akadt, mint Ignotus. Vagy ez már az írói képzelet szüleménye?
Azt hiszem, erről nem volt adatom, de kapásból már nem is nagyon tudnám szétválasztani, mi az, ami tény, és mi az, amit én találtam ki, ezért az alcím: félténypróza. Ami tény: Piroska levelezett az unokaöccsével, Kner Imrével, a gyomai Kner Nyomda tulajdonosával, igazgatójával. Ezeket a leveleket Erdész Ádám levéltáros-történésztől, a Kner-kutatás motorjától kaptam, nélküle ez a könyv nem született volna meg – nem tudom neki eléggé megköszöni. Ez a levelezés volt a fő forrásom, családi ügyektől, a gyerektől, Piroska szakácskönyvéig, aminek a kiadását mindig elodázta a Kner Nyomda. Ehhez még elolvastam, amit tudtam, a Kner család életéből, itt is Erdész Ádámot kell említsem. Amihez volt adatom, azon nem változtattam. Nem volt sok, de ezt a kirakósdit élveztem a legjobban: hogyan lehet valakit száz oldalon visszahozni a felejtésből. A Kner-család a magyar kultúrtörténet fontos darabja, egy ilyen kisregénybe természetesen nem fér bele, de remélem, ott dereng a háttérben. Az biztos, hogy a két kötet külleme felidézi e könyvművészeti hagyományt, hisz a Magvető művészeti vezetője, Pintér József gyönyörű papírtárgyat tervezett – Kner Antikva betűkből, Kozma Lajos díszítőelemeit felhasználva...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.