PANNON PUMPA: AZ ORBÁNI GAZDASÁGPOLITIKA TÍZ ÉVE, NYOLC CSÁPJA ÉS EGY UNIÓS BŐSÉGSZARUJA

NÉPSZAVA
Szerző: BALASSA TAMÁS
2021.11.28.

Lopnak ugyan, de legalább épül-szépül az ország. Sosem dolgoztak még ennyien, két számjegyű a reálbér-emelkedés, egymásnak adják a kilincset a befektetők, gazdasági növekedésünk dobogós az unióban – sokan talán csak emiatt adják voksukat az Orbán-kormányra. (Meg azért, hogy gáncsolják az idegen zsoldba szegődött kommunista libernyákok törekvéseit az iszlám kalifátus és egy európai óvodai nemváltó-paradicsom kiépítésére - de ez egy másik történet.) Hova is jutott valójában a magyar gazdaság az elmúlt évtizedben? Mennyiben köszönhetők az eredmények a Fidesznek, és mire lehetett volna elég a sose látott pénzbőség? Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán és Csillag István közgazdászokkal tettük mérlegre a „magyar modellt”, ami a brüsszeli pénzpumpára épülve az eurót szívja, a forintot meg fújja, és lehet, hogy az egész új generáció is fújhatja.

Csillag István közgazdász sem ért egyet Vargával. A Medgyessy-kabinet szakminisztere szerint Magyarország nagyjából ugyanott tart, ahol az előző baloldali kormányok. Az állam­adósság akkor is a GDP 80 százaléka körül volt, most is annyi, miközben – mondja – az Orbán-kormány a nemzeti jövedelem mintegy 8 százalékának megfelelő nyugdíj-megtakarítást elrabolt. „Az átlagos növekedési ütem 2000–2010 között 2,5 százalék volt, az elmúlt évtizedben 2,8. Euróban már nagyobb a különbség, a 2000-es években az átlagos éves növekedési ütem 6,5, míg az elmúlt tíz évben a beáramlott euró-tízmilliárdok ellenére is csak 4,8 százalék volt” – végez összevetést Csillag, mondván: elvesztettünk tíz évet, és a 2014–2020 között kapott 25 milliárd eurót sem tudtuk jól felhasználni...

ITT OLVASHATÓ