Szerző: PuPu
2021.11.11.
Az egyik fele Pannónia lenne, a másik Hunnia, a limes - a két világot elválasztó erődrendszer - tulajdonviszonyai pedig, csakúgy, mint maga a limes a Dunához igazodnának.
A lakosságcsere gyorsan lebonyolítható lenne - beül a nép a Suzukiba, oszt megy mindenki a saját térfelére, aki a Türk Tanácsban látja a jövőt, az Hunniába, aki az Európai Unióban, az Pannóniába, mindenki a helyére.
Nem lenne ez túl szokatlan, hiszen volt olyan történelmi korszak is, mikor három darabból lehetett csak az országot összecsavarozni, mint Rejtőnél a szimbolát, mégis túléltük.
Ez azt is bizonyítja - méghozzá parádésan, hogy az ország nem a földek-hegyek-vizek összessége.
Az ország ennél sokkal több, sokkal összetettebb fogalom, melyhez éppúgy hozzátartozik Szentgyörgyi Albert emléke a laboratóriumában a wc-kulcs mellett lógó Corvin-lánccal, mint Bayer Zsolt pszichiátriai lelete, meg a sajátunknak mondható mentalitás is - lásd a szomszéd tehenének küldött jókívánságokat.
Mondjuk személyesen bajban lennék, ha nem szeretnék költözni, mivelhogy szűkebb hazám a Csepel-sziget, melynek sorsa akként dőlhetne el igazságosan, ha itt épülne fel egy különleges gazdasági övezet, ahol virágozhatna a kereskedelem, ahol a piacon egyaránt be lehetne szerezni tarsolylemezt, kopjafát és nanorobotot, mindjárt balra, a nyílpuskaárus mellett...
Kínát megenné a penész az irigységtől.
Minden egycsapásra megoldódna, hazánk épülne-szépülne, és amikor Hunniában az emberi agytekervények minősége elérné a pannon agyakét, akkor egyesülhetne az ország.
Addig is székely véreink hazamehetnének Erdélybe, hiszen ott már hozzászoktak ahhoz, hogy két-három helyről mondják meg nekik, hogy mit illik gondolniuk.
Viszont ők mindig, mindenkihez tudtak alkalmazkodni, alkalmazkodtak törökhöz, osztrákhoz, vallonhoz, éppen aktuális uraikhoz, márpedig mostanság se lenne több uruk, mint eddig volt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.