MIÉRT FIATALABBAK, MAGASABBAN KÉPZETTEK MÁRKI-ZAY SZAVAZÓI? – A CIVIL POPULIZMUS KERESLETI OLDALA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MIKECZ DÁNIEL
2021.11.12.

Hogy létezik választói réteg, amely nem csupán a kormánypártokat, de az ellenzéki pártok, politikusok egy részét is elutasítja, nem magyar specifikum, hanem a kortárs képviseleti demokráciákban is tendenciózusan megjelenő jelenség – mutat rá Mikecz Dániel. A Republikon Intézet vezető kutatója szerint az viszont már magyar, kelet-közép-európai jellegzetesség, hogy a képviseleti demokrácia intézményeivel szembeni ellenérzés párosul az antipolitikai hagyománnyal. Az előválasztás utáni helyzetet elemző sorozatunkban Tordai Csaba, Lányi András, Körösényi András és Illés Gábor, Kovács Tibor, valamint Papp József írása után most Mikecz Dánielét közöljük.

Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelöltsége egyszerre volt meglepő abban a tekintetben, hogy mennyire volt ismert és milyen szervezeti háttere volt az előválasztási kampány kezdetén, ugyanakkor megerősödése és győzelme kapcsolódik a kortárs politika tendenciáihoz. Régiónk tekintetében Ablonczy Bálint foglalta össze a hasonló, kívülálló, elitellenes politikusok megjelenését, ill. rövid ideig tartó felívelését. Nem vitatnám, inkább kiegészíteni szeretném a Válasz Online-on megjelent elemzéseket, azok közül elsősorban Körösényi András és Illés Gábor okfejtését, akik a jelenséget a plebiszciter vezérdemokrácia elmélete felöl közelítették meg. Az alábbi írásban azonban inkább a kereslet, tehát a politikai részvétel szemszögéből kívánom feltárni Márki-Zay Péter előválasztási sikerének okait. Nem állítom, hogy az írásban felvázolt társadalmi, politikai tendenciák kizárólagos magyarázatot adnának a hódmezővásárhelyi polgármester ellenzéki miniszterelnök-jelöltté választásában, de segítenek megérteni a politikusi szerepéhez kapcsolódó jelenséget.

Márki-Zay Pétert előválasztási sikere, politizálási stílusa, szakmai háttere és politikai életútja miatt már az előválasztási kampányban is hasonlították Donald Trumphoz. Az összehasonlítás alapja az elitellenesség és a fősodrú politikához viszonyított kívülállóság. Politikai sikerének kulcsa azonban nem a globalizáció, vagy – ahogy azt a hazai kontextusban használják – a rendszerváltás veszteseinek megszólítása. Sokkal inkább a képviselet válságával van összefüggésben. Ez utóbbi azonban olyan kihívás a képviseleti demokrácia felé, amelynek forrása éppen nem a lecsúszó középosztály, hanem a földrajzilag és társadalmilag is mobilisabb, magasabb státuszú választói csoportok. A képviseleti demokrácia válsága szoros összefüggésben áll a politikai intézmények jelentőségvesztésével, a politikai részvétel egyéniesülésével, a választott döntéshozó szervek kompetenciavesztésével, a nyilvánosság digitális szerkezetváltásával...

ITT OLVASHATÓ