Szerző: SZÉKELY SAROLTA
2021.11.06.
Friss statisztika látott napvilágot a magyar háztartások életszínvonaláról, melynek segítségével képet kaphatunk arról, hogy a koronavírus-járvány első éve hogyan érintette a társadalom életkörülményeit. Ezúttal a nyugdíjasok szegénységének mértékére fókuszálunk.
A koronavírus-járvány kirobbanásának éve, 2020 nemcsak a költségvetés vagy a cégek számára volt megterhelő, de magától értetődő módon a háztartásokat is érzékenyen érintette a kialakult helyzet. A helyzet nehézségén ráadásul a kormányzat sem óhajtott enyhíteni, például az álláskeresési járadék jogosultsági igejének átmeneti meghosszabbításával, vagy egyszeri támogatás kifizetésével. Mint akkor kifejtettük: a segélyezésnek még a látszatát is el szerette volna kerülni. Ugyan a társadalom aktív rétege - akármennyire is abszurd kijelentés, de - kedvezőbb helyzetben volt, hiszen szakmán kívüli átmeneti munkát tudtak vállalni mérsékelve a veszteségeiket. A társadalom legidősebb rétege ezzel szemben azonban magára maradt.
A járvány ellenére a bérek emelkedése bőven tudta fedezni az élelmiszerárak robbanását és a vártnál nagyobb inflációt, a nyugdíjasoknak a törvényben rögzített, inflációhoz kötött emeléssel kellet beérniük. És, mint az nem egyszer előfordult már, a várt infláció alacsonyabb lett a ténylegesnél, ezért a kompenzációhoz csak novemberben jutottak hozzá az érintettek. Épp ez az inflációhoz kötött nyugdíjemelés az, ami miatt egy másik statisztikai adat folyamatosan romlik esetükben...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.