KERESZTÉNY ÉRZÉKENYÍTÉS

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: MONOSTORI TIBOR
2021.11.26.

A keresztény egyházak kétezer éves tapasztalattal rendelkeznek a tár­sa­dalmi attitűdök megváltoztatása terén. Nem érdektelen át­te­kin­teni, hogy az egyik felekezet, a református miként teszi ezt ma az iskolarendszerben és a gyülekezetekben. Példamutató és kevésbé üdvös példák következnek. A témában egy felekezeti konferencián októberre kitűzött előadásunkat az egyház vezetői (köztük Balog Zoltán zsinati elnök) letiltották, ennek rövidített változatát adjuk közre.

Az érzékenyítés keresett fogalommá vált. Főként negatív értelemben, mert egyes megjelenési formáit (elsősorban a konzervatív oldalon) a nyugati, dekadens társadalmi trendek agresszív meghonosítására tett kísérleteknek tartják. A terminus önmagában semleges: egy módszertant takar, amely valamely fogyatékosság vagy szokatlan, atipikus vonás elfogadását segíti elő, és az empátia kialakításának folyamatát teszi hatékonyabbá.

A fogalom új, mégsem anakronizmus azt nagyobb időtávban értelmezni. Az érzékenyítés csupán kis alkotóeleme egy jóval szélesebb jelenségnek. A tét valójában az attitűdmódosítás, a szociális viszonyulások akár radikális megváltoztatása vagy éppen konzerválása. A lélektani hadviselés egy válfajának több évezredes művészetéről és tudományáról van szó, amely mára önálló szakterületté fejlődött, és a hadtudományban, marketingben, politikai agitációban éli virágkorát. Ahogy a téma kiváló hazai szakértője, Mező Ferenc fogalmaz, „szociális befolyásolásra törekvő lélektani műveletekről” beszélhetünk, mégpedig kognitív (például sztereotípiákon alapuló), érzelmi és viselkedésre irányuló elemekkel egyaránt. Maga a társadalmi érzékenyítés szó nem terjedt el különösebben Nyugaton.

A keresztény, azon belül a református érzékenyítés három fajtáját kíséreljük meg elkülöníteni, a teljesség igénye nélkül...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉS 2021/47. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

AZ ÉS 2021/47. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)