IHÁSZ SÁNDOR: MÁR SZÉGYELLNÜNK KELL MAGUNKAT, NEM ALÁZATOT MUTATNUNK

HÍRKLIKK
Szerző: BUDAI BALÁZS
2021.11.28.

„A magyar kormány úgy akar eljárni mint a viccben, amikor a megkérdezik a paraszt bácsitól, hogy milyen messze van a falu, amire a bácsi úgy felel, hogy: 'légvonalban 3 kilométer, de én tudok egy rövidebb utat az erdőn át'. Nem jó, hogyha a magyar állam a rövidebb úton megy az erdőn át” – összegezte a volt fővárosi és fellebbviteli főügyész a magyar kormány viszonyát az uniós joghoz. Ihász Sándor a Hírklikknek adott interjúban azt is elmondta, Brüsszel újabb elmarasztaló ítéletéből az is egyértelműen kiolvasható, hogy az uniós jog primátust élvez a magyar joggal szemben és ez alapján a bírók figyelmen kívül hagyhatják a Kúria döntését, ha az ellentétes az uniós joggal.

– Kevesebb mint egy héttel azután, hogy az Európai Unió Bírósága elmarasztalta a magyar államot a „Stop Soros” törvénycsomag egyes elemei miatt, most a magyar Kúria ellen ítélt az uniós szerv.

– Durván egy héttel ezelőtt – amikor az Európai Unió Bírósága hasonlóan a mostani helyzethez, elmarasztalóan ítélt Magyarországgal szemben – azt mondtam, hogy az én álláspontom szerint a magyar kormány részéről ilyen ügyekben, az európai jog érvényesítésével, vagy az Európai Bíróság joggyakorlatának értelmezésével kapcsolatban a nagyképűség, és a kioktatás helyett több alázat kellene. Ezt az újabb döntés fényében most úgy módosítanám, hogy már szégyellnünk kellene magunkat, nem alázatot mutatnunk. Sorozatosan elégtelent kapunk minden jogállami kérdéshez kapcsolódó témában. Az Európai Unió Bírósága gyakorlatilag minden ilyen ügyben a magyar kormány álláspontjában megfogalmazott logikai és jogi érvelésével ellentétesen dönt. Ha klasszikusan akarjuk megfogalmazni, akkor egy akkora elégtelent kapott ebben a kérdésben is a magyar kormány, hogy az kilóg az osztálykönyvből. A döntések sorozatából és abból, hogy egyre gyakrabban marasztal el minket az Európai Bíróság, azt a következtetést is le lehet vonni, hogy ezekben az ügyekben az ügyészség és a bíróságok részéről több esetben önkényes és gátlástalan jogalkalmazás zajlik. A Legfőbb Ügyészség és a Kúria azonban nem magától ennyire szakmaiatlan, és nem magától ennyire kategorikusan elzárkózó és elutasító, hanem ezekből a megnyilatkozásokból – például a kormány reakcióiból, az igazságügyi miniszter válaszaiból – egyértelműen az következik, hogy ezek az állami szervek a kormány kvázi megrendelésére járnak el, miközben egyfolytában maguknak kikérve hangoztatják a függetlenségüket, az eljárásuk objektivitását és pártatlanságát.

Az Európai Unió Bírósága azonban mindig következetesen, egységes értékrend alapján és töretlenül ugyanazokat az elveket és fogalmakat rögzíti, amivel a magyar szervek rendre szembemennek. Én úgy látom, hogy ezekben a kérdésekben és ügyekben gyakorlatilag politikai eszközzé vált ez a két szervezet, a jog pedig sajnálatos módon a kormány propagandájának, illetve a jogpolitikájának a szolgáló leánya lett. Tehát sokszor gyakorlatilag automatizmusként és a háttérből a kormány informális és közvetett elvárásait, illetve a megrendeléseit végrehajtva, kiszolgálva és a támogatását élvezve működnek ezek a fontos szervek. Ez egy régi korszakot idéz, aminek kevés köze van a klasszikus demokratikus jogállam működési elveihez...

ITT OLVASHATÓ