Szerző: PuPu
2021.11.18.
Együtt is érzett velük mindenki, szinte kivétel nélkül.
Utáltuk Ceausescut, mint Harangláb a kukoricagölödint, az állami politika is - a Brezsnyev-doktrína keretei között - éreztette vele a Magyar Népköztársaság rosszallását, soha nem kapott meghívást Budapestre.
Kádár viszonya hozzá hozzávetőleg olyan volt, mint az angol királynőé, aki a Buckingham palota kertjében inkább elbújt a Ceausescu-házaspár elől a bokrok közé, nehogy társalogni kelljen vele a hivatalos eseményeken túl.
Magánemberként viszont mindenki ott segítette az erdélyi magyarokat, ahol tudta, mint ahogy a Kárpátaljáról vay máshonnan hozzánk érkezett magyarokat is.
Aztán teltek az évek, a Kárpátok Géniusza és a mérnök-akadémikus asszony mögött porzott a vakolat, Gorbacsovot hülyére vették az angolszászok, a szomszédos országokból pedig komoly mozgás indult Budapest felé.
Fél-legálisan, illegálisan, határátkelőkön és a zöldhatáron át jöttek az elszántabbak, kezüknél fogva húzták magukkal gyerekeiket, hálistennek többnyire tragédiák nélkül.
A forradalomként nyilvántartott román puccs idején a rokonszenv még erősebb lett, egyben kialakult valamiféle kissé lenéző együttérzés a román néppel kapcsolatban is, ritka kegyelmi pillanat volt.
Nem is tartott soká, a két nép sovinisztái hamar megelégelték a dolgot - még a végén ott maradtak volna legitimáció nélkül.
A harc Romániában elsősorban a hatalomért folyt, és a nacionalizmus remek fegyver a hatalom megszerzése vagy megtartása érdekében is, segítségével rengeteg zombit lehet legyártani viszonylag rövid idő alatt, nagy hatékonysággal - lásd a honi példát.
Így aztán jöttek a bányászjárások a Zsil-völgyéből leginkább Bukarestbe, de Marosvásárhelyen a magyar nemzetiségűek is áldozattá váltak.
Egyedül a cigányságra számíthattak, "Ne féljetek magyarok, itt vannak a cigányok!" - amit aztán meg is háláltunk nekik parádésan.
Hazai cigányságunktól elvitattuk a magyarságukat és belerugdaltuk az árokba azokat is, akik a megelőző évek során már majdnem kikapaszkodtak belőle.
Ez persze a történetnek csak egy mellékszála, de olyan igazán magyaros mellékszál, inkább csak a magyar mentalitás (ha van ilyen...) illusztrálására szolgál...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.