ENNÉL JOBB HELYEN NEM LEHETNÉNEK DEMETER SZILÁRD MILLIÓI

VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2021.11.10.

PajtaKult néven indított állami százmilliókkal támogatott projektet a Fonó. A cél: feltűzni a vidéki magyar valóságot a térképre. Igen: pajtákban. Merthogy azokban lényegében akármi megszervezhető. A Válasz Online-t is meghívták arra a baranyai ötletelésre, ahol a projekt erősségeit és buktatóit is sorra vették. Utóbbiak közül a legfőbb az egyetértés hiánya a helyiek és a pajtakoncertekre látogató urbánus kultúrafogyasztók között. A tervezhetőség tehát kétesélyes, de ettől még igaz: ha kizárólag ilyen minőségű programokra mennének az állami támogatások, Magyarország boldogabb hely lenne. Bónusz: a Fonó jóvoltából cikkünk dupla dalpremier is.

Csűr, pajta: a csépeletlen szálas gabona elraktározására szolgáló gazdasági épület, amelyben helyet biztosítottak a különféle szálas takarmányoknak. Az egész magyar nyelvterületen megtalálható, ahol a klimatikus viszonyok a szabadtéri gabona- és szénatárolásnak nem kedveznek. A leggyakoribb esetben téglalap alaprajzzal építették, két fontos részre tagolódtak: fiókjában raktározták a szálas gabonát vagy takarmányt, ehhez csatlakozott a piaca, ahol szabad helyet hagytak közlekedésre, de legfőképpen munkára. Általában a lakóháztól elkülönítve a telek udvar és kert közötti határán álltak, kisebb telkek esetén magán a telekhatáron. Úgy építették, hogy azokba a rakott szénásszekerekkel be lehetett állni. (Magyar Néprajzi Lexikon)

Most, hogy kiderült, miből és mennyit kukázna a magyar kultúra egyik irányítója, meg az is, hogy mit utál, talán nem érdektelen, hogy közpénzmilliárdok fölött diszponáló Demeter Szilárd mit nem utál – Fluor Tomin kívül. „Tesztüzemében” sikerült egy olyan vállalkozást megnéznünk, amelyről biztosan tudható, hogy a PIM-főigazgató nem kukázta. A Bús Balázs vezette Nemzeti Kulturális Alappal karöltve ugyanis a Demeter-féle Petőfi Kulturális Ügynökség nemrégiben százmilliós nagyságrendű forrást ítélt meg a PajtaKult projektnek.

A Fonó Budai Zeneház által megálmodott program célja látszólag nem bonyolult: ismét élettel megtölteni az elnéptelenedő vidéket, annak mára funkciótanná vált épületei segítségével. „Mi sem egyszerűbb ennél! – kiáltunk fel máris. – Odahordunk kiváló zenészeket 100-200 éves mezőgazdasági épületekbe, a nép pedig – a kultúrakedvelő helyiekkel az élen – tódulni fog a pajtakoncertekre, pár év múlva pedig mindez annyira önjáró lesz, hogy már állami forrás se kell. Win-win!” A valóság ennél azért egy fokkal összetettebb, és ezt maguk az ötletgazdák is elismerték. Például azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet az egyik legjobban sikerült pajtaprojekt, a baranyai falut mára ismertté tévő hosszúhetényi Almalombban rendeztek a hétvégén. Horváth László Fonó-ügyvezető kezdeményezésére építészek, gasztro-szakemberek, zenészek és a szintén baranyai Ördögkatlan Fesztivált létrehozó Bérczes László rendező gondolkodott hangosan a pajtázás esélyeiről és buktatóiról...

ITT OLVASHATÓ