Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.11.30.
A MalaysiaNow hírportál szerint több nyomozó hatóság közös razziát hajtott végre Vinod Sekhar üzletember irodáiban. Az akció egy nagyszabásúnak ígérkező pénzmosási és adóelkerülési ügy felgöngyölítésének első lépése volt a maláj illetékesek szerint. És hogy ez miért érdekes magyar szemmel? Ugyanez a portál júniusban megírta Vinod Sekharról, hogy oroszlánrésze volt abban a többmilliárd dolláros ügyletben, amelynek keretében lélegeztető gépeket szállítottak Magyarországnak.
A házkutatást két héttel ezelőtt, akkor hajtották végre, amikor Vinod Sekhar nem tartózkodott az országban. Dokumentumokat és egyéb tárgyakat foglaltak le. Az 53 éves üzletember, akinek az apja egyébként a maláj gumiipar modernizálója volt, 2005-ben csődbe jutott.
Thierry Breton francia EU-biztos bejelentése szerint az Európai Bizottság azt tervezni, hogy jövőre - médiaszabadság-törvényjavaslat formájában - új szabályokat indítványoz a médiának a kormányzati befolyástól való védelme érdekében, illetve annak megakadályozására, hogy a kisebb médiaintézmények nagy piaci szereplők kezébe kerüljenek. A Reuters szerint az uniós testületnek ez a lépése összefügg azzal, hogy Lengyelországban, Magyarországon, valamint Szlovéniában korlátozzák a médiaszabadságot, és félő, hogy az állami hirdetési megrendelések áramoltatása közvetett politikai befolyásgyakorláshoz vezet a média fölött.
„Fel akarunk lépni a médiavállalkozások tevékenységébe való mindenfajta jogtalan beavatkozással szemben. Meg akarjuk védeni a médiapluralizmust, beleértve az online médiateret is, és biztosítani akarjuk, hogy egyetlen szereplő se nőhessen túlságosan nagyra, akkorára, ami miatt már aggódni kell a nyilvános vitákért” - idézi a Reuters az Európai Bizottságnak a belső piacért felelős francia tagját.
„Eltűnt a Merkel-fék, amely mindig lassította és akadályozta az EU fellépését, amikor Orbán Viktor vagy Jarosław Kaczyński rátámadt a saját hazájában létező demokratikus intézményekre.” Ezekkel a szavakkal méltatja a Politico című amerikai portál brüsszeli kiadásában vendégszerzőként Guy Verhofstadt belga európai parlamenti képviselő, az EP liberális frakciójának volt vezetője, korábbi belga kormányfő az új német kormánykoalíciós megállapodást, amelyet a szociáldemokraták, a zöldek és a liberálisok kötöttek meg.
Verhofstadt kiemeli a megállapodásnak azt az elemét, hogy Berlin fel kíván lépni az Európai Unióról szóló szerződés második cikkében foglalt értékek alátámasztása érdekében - az Európai Bizottságot felszólítja a meglévő jogállamisági mechanizmusok tényleges alkalmazására, a tagállamok képviselőiből álló Tanácsot pedig arra, hogy ne riadjon vissza az említett EU-szerződés hetedik cikkének alkalmazásától, amely az európai értékek megsértése esetén akár szavazati joguk felfüggesztésével is sújthatja az érintett tagállamokat.
A belga liberális politikus elismeréssel szól arról is, hogy az új német kormány - túllépve a tisztán nemzeti megfontolásokon - erősítené a szuverén Európai Uniónak a világban betöltött szerepét. Verhofstadt szerint az új német koalíció lehet az a ma még hiányzó utolsó darab, hogy megfordítsák az áramlás irányát a kontinensen - hiszen Franciaországnak Emmanuel Macron személyében kivételesen európai szemléletű államfője van, Olaszországban pedig az igencsak rátermett Mario Draghi miniszterelnök a saját politikai jövőjét a COVID-válság leküzdésével és az uniós helyreállítási alap várt gazdasági hatásával kapcsolta össze. „A legtöbb európai fővárosban konstruktívabbá vált a vita, miközben az uniót hátráltató kormányok - a lengyel és a magyar - végül olyan messzire mentek, hogy azzal elszigetelték magukat” - fogalmaz Guy Verhofstadt.
Ide kívánkozik, hogy a Frankfurter Rundschau című német lap, amely tegnap vezércikket szentelt az új berlini kormány várható külpolitikájának, Verhofstadthoz hasonlóan szintén a német-francia-olasz trióról írt, mint az európai együttműködés potenciális motorjáról. Megjegyezte ugyanakkor, hogy nem lesz egyszerű a helyzet, ha ez a trió a közös európai külpolitika alakítása során a gyorsabb haladás érdekében a tagállamok teljes egyhangúságának a megkövetelését az egyszerű többséggel kívánja majd lecserélni. Ehhez nem minden további nélkül lennének partnerek a kisebb tagállamok, de akár Lengyelország és Magyarország sem - vélekedett a frankfurti lap.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.