DISZKRIMINÁCIÓ

JÓREGGELT EURÓPA
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2021.11.06.

Szétválasztást, megkülönböztetést jelent. Általában tulajdonságai miatt különbözteti meg az egyes embert vagy embercsoportot egy másik embertől vagy embercsoporttól. Általában olyan tulajdonságok miatt, amikről a megkülönböztetett nem tehet (például feketének született vagy sárgának). Hite, elvei, meggyőződése miatt is megkülönböztetünk valakit, amiről tehetne, de közben hiába tesz, a megkülönböztetés marad, mert az azt kiváltó előítélet megváltoztathatatlan – a megkülönböztetést ugyanis az tartja fent, aki megkülönböztet, azaz egy általában erősebb, nagyobb csoport. Amelyik persze egyben szellemileg alulfejlett, a mentalitása akadályozza abban, hogy a megkülönböztetést feloldja. Egy zsidó hiába keresztelkedik ki, hiába válhat az „új” vallás meggyőződéses hívőjévé, akkor is zsidó marad, mert a megkülönböztető kitalál olyan definíciókat a zsidóságra, amiken nem lehet változtatni, például az anyai ág felmenőinek vallása számít meghatározónak.

Az ember tettei alapján egyetlen diszkriminációt ismerünk, ez a kriminalisztika megkülönböztetése, a jogkövetőt különbözteti meg a jogsértőtől. Ám éppen azért, mert a tetteken lehet változtatni, mert senki nem születik jogsértőnek, ezt a megkülönböztetést nem nevezzük diszkriminációnak. A jog arról is gondoskodik, hogy egy bűnt elkövető más elbánásban részesüljön, ha a tetteiért valamilyen okból nem képes felelni.

Ésszerűen társadalomban a működés alapját az emberi jogok adják. Melyek például meghatározzák a jogegyenlőség elvét, és bár azt hiszem, a fogalom (diszkrimináció) nincs leírva, annak tiltása elég részletes ahhoz, hogy senkinek ne legyen kétsége, mit jelent a megkülönböztetés. Az emberi jogok fundamentuma ugyanis az egyes ember szabadsága, amit kizárólag a másik ember szabadságának elismerése korlátozhat.

Egy világjárvány esetén, amibe milliók haltak-halnak bele, fel sem merülhet, diszkrimináció-e az oltatlan ember megkülönböztetése az oltott embertől. Nem is azért, mert egy tett elkövetése vagy el nem követése sosem lehet megkülönböztetés alapja, amíg az nem ütközik a jog előírásaiba – ez így önmagában is elegendő volna annak kizárására, hogy az oltatlan diszkrimináció áldozata vagy nem az. Csak be kell oltatnia magát, és a megkülönböztetés automatikusan elmúlik. Azaz ez önmagában elegendő tényező ahhoz, hogy egy közhatalmat birtokló szervezet (kormány) minden aggály nélkül elrendelhesse az oltási kötelezettséget.

Dehát nem is ez a lényeg. Hanem az emberi jogok fent említett rendelkezése. Senki, még egyszer, senki nincs abban a helyzetben, hogy önhatalmúlag eldöntse, én meghaljak miatta vagy ne. Egy tett el nem követése (az oltás elutasítása) ugyanis egy másik ember szabadságának, sőt életének a veszélyeztetését jelenti, méghozzá tudatosan, ami azt jelenti, hogy az oltás elutasítása szabályszerű bűncselekmény. Egy kormány (a földkerekség bármely kormánya) az oltás kötelezővé tételével a bűnmegelőzést szolgálja, segít az állampolgárának abban, hogy ne váljék gyilkossá.

Tessék mondani, ezt nehéz megérteni? Tudom én, hogy egy politikus (a földkerekség bármely politikusa) korlátozott szellemi képességekkel él, különben nem állna politikusnak, de hogy egy ilyen egyszerűen és cáfolhatatlanul levezethető szillogizmusra ne legyen alkalmas, az engem is meglep.

Nem említettem a kötelező oltásokat, amik eddig is voltak, a trópusokra utazók oltásait sem, amiket ráadásul egy idegen ország hatóságai tesznek kötelezővé, mert ezek mind a fenti tétel alapján kelt intézkedések: senkinek nincs joga egy másik ember életét veszélyeztetni.

Semmi kétségem nincs afelől, hogy miután ezt itt leírtam, minden fórumon tovább fog buzogni az alapvető ostobaság liberálisnak nevezett megnyilvánulása, és mindenki tovább fogja öblögetni a diszkrimináció tilalmáról szóló rémületesen korlátolt marhaságot. Mindaddig, amíg egy mérvadónak tekintett országban el nem rendelik a kötelező oltást.

Attól félek, erre még sokáig hiába várok...

ITT OLVASHATÓ