Szerző: ÉS
2021.11.26.
Talpra, magyar, a kormány bliccel.
Akkor, amikor ezt a cikket írom, még nem dőlt el, hogy leáll-e a főváros közösségi közlekedése. Úgyhogy, sajnálom, le kell mondanom az olyan hatásos érvelési fordulatokról, mint a) „ilyen még nem volt, most aztán minden budapesti a bőrén érezheti, hová vezet a kormány aljas politikája”, b) „akárhogy szenvednek a helyi lakosok, a kormánypropagandának rutinfeladat úgy feltüntetni a katasztrófát a Budapesten kívül élő hétmillió választópolgár szemében, mint Karácsony, tehát az ellenzék kormányzásra való képtelenségének újabb bizonyítékát”, vagy éppen c) „megint vaklárma, a kormánynak van annyi esze, hogy ne haragítsa magára még jobban a budapestieket”.
Mire a lap megjelenik, eldől, ezek közül melyik érvényes, vagy esetleg valami más. Az ember rettentő okosnak látszik, ha valamelyik jóslata bejön, de megszégyenül, ha nem. Jósolni kockázatos, maradjunk is a ténynél, amit tudni lehet: önmagában az is botrányos és kétségbeejtő, hogy ez a helyzet előállhatott.Tovább
Marosán György: A Máté-effektus olvasatai
A „haláladó” vagy az adó „halála”
Az elmúlt hetekben két hír ragadta meg a figyelmemet. Az egyik: Elon Musk „trillionaire” lett, tulajdona elérte az egymilliárd dolláros értéket, és ezzel belépett a világ leggazdagabbjainak – az Apple, az Amazon, a Google (Alfabet), a Microsoft és a Facebook tulajdonosainak – exkluzív csoportjába. A másik: bár folyamatosan nő a tudósok száma és a K+F ráfordítás a világban, egy sor területen lassulni látszik a tudomány fejlődése: szűkül az új gondolatok kínálata, és jórészt csupán a már befutottak jutnak esélyekhez (Chu, J. et al.: Slowed canonical progress in large fields of science, 2020). E két, egymástól függetlennek látszó hír a felhalmozott vagyon vagy megszerzett hírnév önmagát gyarapító hatását testesíti meg. Ebben az összefüggésben pedig mindkettő a gyakran hivatkozott – de ellentétes értelmezéseket is megengedő – „Máté-effektusra” utal. Tovább
Perecz László: Tamás Gáspár Miklós
Gadó Gábor: Mégis szabad
Kovács Zoltán: Európa eszik
Monostori Tibor: Keresztény érzékenyítés
A keresztény egyházak kétezer éves tapasztalattal rendelkeznek a társadalmi attitűdök megváltoztatása terén. Nem érdektelen áttekinteni, hogy az egyik felekezet, a református miként teszi ezt ma az iskolarendszerben és a gyülekezetekben. Példamutató és kevésbé üdvös példák következnek. A témában egy felekezeti konferencián októberre kitűzött előadásunkat az egyház vezetői (köztük Balog Zoltán zsinati elnök) letiltották, ennek rövidített változatát adjuk közre.Tovább
Róna Péter: Az Alaptörvény nem alkotmány
Az ellenzéki pártok és Márki-Zay Péter várható választási győzelme előtérbe hozta azt a Magyarország kormányzásának alapjairól szóló kérdéskört, amit a rendszerváltó elit 1990-ben nem vállalt fel, amikor nem élt egy új, demokratikus alkotmány bevezetésének lehetőségével. Ezzel harminckét éven át nem is nagyon foglalkoztunk, hogy aztán arra ébredjünk, a Fidesz által kialakított politikai berendezkedés nem felel meg a demokrácia legalapvetőbb ismérveinek.Tovább
Angyalosi Gergely: Száz éve született Rákos Sándor
Rózsa Péter György–Szentpéteri Nagy Richard: Az alkotmányozás útjai
Az Alaptörvény leváltása
Dr. Felkai Péter: Oltsunk vagy ne oltsunk
– ez itt a kérdés
V I S S Z H A N G
Haskó László: Dg: Fasiszta
Szabó Gábor: Gyurcsány
– több mint bűnbak
P Á R A T L A N
msz: ÁTMEGY
ICs: LÉGVÁRÉPÍTŐK
Huszár Ágnes:MAGYAR A BAKON
(t-r): AJJAJ!
-n-a: HADISZÁLLÍTÓK
jos: WUNDERWAFFE
Ladányi András: TALÁLÓS KÉRDÉS
(celebrálja Nyerges András): HETI TEXTUS
Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.